Nemzeti Nőnevelés, 1880 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1880-03-01 / 3. szám
272 megszólaltatja Tordát, az öreg táltost, a ki jelenti, hogy a fölső szélrohamok rosszat jósolnak, de azért harczoljon a sereg vitézül , s a ki hirdeti a harczosoknak a hun-magyar ősvallás szavait, hogy «akiket az életben megölnek, azt majd a más világon nekik szolgálni tartoznak». A csatában elesett Béla és Kadosa, s a rómaiakból két annyi, mint a hunokból. Egy egész nemzedék (egy emberöltő) veszett el a szörnyű harczban, mondja hyperboléval a költő, s a halálban az ellenek is rokonná lettek ; azzá tette őket összevegyülő verők. Egy álló nap tartott a csata : estétől reggelig (a két hajnal közt), s ismét egész estig mégis eldöntetlen maradt. A hunok ott maradtak a csatasíkon, a rómaiak elfutottak éjszaknyugati irányban. Ingyen sem koránt sem. A hajnal csillag-üstöke. A költő személynek képzeli a hajnalt, melynek fényes üstökét (— homlok fölötti hajcsomóját) a hajnalcsillag (a Vénus bolygó) képezi, az a fényes csillag, mely hajnal előtt kevéssel tűnik fel a keleti égen, s úgy képzelhető, mintha addig sötétség fedezné. — elképedv elámúl, szertelen , rendkívüli, igen nagy. Mi haszna — miért; tehát: miért még (most) a gyors nyilak ? azaz : semmit sem fognak használni. Y. ö. ezzel:. «Mi haszna szép énekem? (—miért szép ?) Arany. «Mirza Schaffibelii. — porond - - vízfolyás által képezett homoktorlás. — fok — 1. hegyláncznak homlokzata, előnyomuló része. 2. vizek lecsapolására használt árok, ér, csatorna. — Nimród, fia, Thúróczi Ménrót helyett Nemródnak nevezi a Hunor és Magyar atyját, mely nevet itt Arany a biblia szerint Nimródnak ír. — Hadúr, a hunok és magyarok istene, ki népét védelmezi. A fogalom megvan az ősvallásban, de e nevet nem krónikásaink hagyták ránk. Egészen önkényesen vette fel azt Székely Sándor a «Székelyek Erdélyben» czímű, 1823 megjelent hőskölteményében, s azóta költőink székére használják. E költeményben a hunoknak két más istenét nevezi még meg A. t. i. Manót és Ármányt. Mindkettő a rossznak istene, kik romlást hoztak a népre. E nevek egyike sem bír történeti alappal. A manó megvan ugyan nyelvünkben, s ördögöt, gonosz lelket jelent; azonban hogy őseink pogány vallásában is szerepelt volna, csak feltehető , de nem bizonyos. Költőin kihozták be újabban az irodalomba, mint ősvallásunk egyik istenének nevét. Épen így vették fel az Ármány nevet is, a perzsa vallásbeli ,,Ahrimán“ (a rész elvét képviselő isten) után. — A vészbanyák, mintegy romlást hozó régi szellemek. A tündérekének, mint jó szellemeknek, s a banyáknak, mint rossz szellemeknek fogalma megvan a magyar népmesékben. 24 — 30. A hunok áldoznak s halottaikat eltemetik. Az istenek megharagudtak a népre, tehát haragjukat áldozattal kell megengesztelni. Hadiknak fehér, Manónak fekete lovat ölnek le. A jósjelek kedvezők. A halottak eltemetését azon régiségi kutatások alapján írja le a költő, melyeket újabban Batta határában tettek. Érdy János akad. tag ugyanis 1847. négy halmot, s az érdi plébános 1872. kettőt felásatott a battai halmok közül, s vizsgálódásaik eredménye a következő : A hordott földrétegek közt volt három egymás alá helyezett kő, melyeket ők jelköveknek tartanak. Alább égés nyomai, s hamu-, szén- és pernyerétegek voltak, s ezek között összetörött s félig megolvadt fegyverdarabok, u. m. veres rézből való nyílhegyek, csatok, sarkantyúk, lózablák, karikák stb. Keveháza helynév ma is megvan a százhalmi sírokhoz mintegy egy mértföldre eső Kajaszó-Szent-Péter falu nevében, melynek Kajászó előrésze a hajdani Keveháza (vagy inkább Keve-aszó — Keve völgye) szó átalakulásából támadt. (Mátyás FI. értekezése a Nyelvt. közi. 4. kötetében). 31—38. A hunok czezimóri diadala, Detre meghódol Bendegúznak. A hunokat most Bendegúz, az Etele atyja, a Torda fia (ki nem egy az ősz Torda táltossal) vezérli. Éjszaknyugatnak tartva, elérnek a Bécs melletti Kahlenbergre, melynek régi neve Hunesberg v. Chunisberg volt; innen Aranynál: Hunbercz. A hegyről lecsapnak a czezimóri síkra (Zeiselmauer község ma is megvan Alsó-Ausztriában, St.-Pöltenhez közel) ott találják az ellenséget. Napfogyatkozás áll be a szörnyű vérontás előjeléül. Az ellenség ritkul és