Nemzeti Nőnevelés, 1894 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1894-01-01 / 1. szám
hatását eltagadja, mert a szellem hatalma nem ismer korlátokat s az egyesekben azok öntudata nélkül is hat és alkot. Íme, ez az oka annak, hogy ünnepelt költőnknek ama haladás munkájában, mely nemzetünket a legközelebbi 25 év alatt oly gyorsan előre vitte, óriási része van; ez az oka annak a közörömnek és lelkesedésnek, mellyel ma s e napokon országszerte ünnepet ülnek s a Jókai nevét hangoztatják. A mi Jókait nagy költővé tette, az egyrészt a természet adománya. A költő nem lesz, hanem születik, mondja a régi közmondás. A természet alkotója adta az ő lelkének azt a merészröptű fantáziát, mely «ott, hol már megszűnik az Isten világa, új világot alkot»; azt a humort, amelylyel ő bearanyozza az emberi élet gyarlóságait, a külvilág visszásságait és zűrzavarait; azt az élénk előadó képességet, mellyel a legcsekélyebb dolgokat is kiszínezi s érdeklődést tud irántuk ébreszteni olvasóiban. — De a többi, ami öt nagy költővé, nemzete nagy tanítójává tette, a saját maga munkája, szorgalmának, pihenést nem ismerő munkás hazaszeretetének az eredménye. E munkás hazaszeretetéért illeti őt legméltóbban a nemzet tisztelete és hálája. Egész élete munkájával a hazaszeretetre adott és ad nekünk nagy példát; erre serkentett és serkent bennünket mindennap tollal, szóval és tettel. Már ifjú korában szorgalmasan készíti elő magát, hogy a közélet hasznos munkásává legyen. Már 16 éves korában — a mellett, hogy az iskolában megtanult latinul, görögül, németül — magánúton elsajátította az angol, franczia és olasz nyelvet. Igen, de mindennap télen-nyáron öt órakor reggel már ott volt a tanárja írószobájában, s ezt meg is szokta úgy, hogy — mint maga mondja ezelőtt néhány évvel — most is mindig hajnalban kel fel s tíz óráig dolgozik; mikor más ember felkel, akkor ő már elvégezte s jár a hivatalos dolga után. A mellett, hogy iskolai dolgait szorgalmasan végezte, korán megkezdő irodalmi próbálgatásait. Egy drámájáról már 18 éves korában elismerőleg nyilatkozott az akadémia. Azután elvégezte a jogot, de ez idő alatt egyszersmind regényíróvá is avatta fel magát a «Hétköznapok» czímű első nagyobb művével.