Nemzeti Sport, 1911. július-december (9. évfolyam, 27-53. szám)
1911-10-01 / 40. szám
6. oldal,IX. évfolyam. Bíráskodási szabályok. 1. Bírák képesítése. 1. §. Vivóversenyen csak oly bíró bíráskodható, aki a szövetségi bírák lajstromába fel van véve. Kivételt képeznek a nemzetközi versenyekre meghívott külföldi versenybírók. 2. §. A bírák lajstromába saját vagy klubjuk kérelmére felvétetnek: a) akik a szabályszerű bírói vizsgát a szövetség által kiküldött bizottság előtt letették; b) akik a MASz által rendezett bajnokságokban már bírák gyanánt szerepeltek; c) akik nemzetközi vagy magyar bajnoki vivó versenyen első díjat nyertek; d) a bécsújhelyi cs. és kir. katonai vivótanfolyamon diplomát nyert tisztek, ha a magyar vivószabályokat ismerik. 3. §. A bírák bizottsága öt tagból áll. Elnöke a MASz vivószakosztályának elnöke, tagjai a szakosztály által évenként választott négy tag. Egy vizsgára három tag jelenléte elegendő. Ha vidéken valahol sürgősen bírák kellenek és a jelöltek Budapestre utazása elháríthatatlan nehézségekbe ütközik, a vizsgálat vidéken is tartható és e célra egy ad hoc bizottság is küldhető ki, melybe esetleg helybeli képesített bíró is választható be. 4. §: A vizsga elméleti és gyakorlati. A vizsgázónak ismernie kell a vivósport terminológiáját, a modern kard- és vitez vívás elméletét, a MASz általános- és vivószabályait, a versenyrendezés módját. A vizsgán minden tag intézhet hozzá e tárgyból kérdéseket. A vizsga e része egy fél óránál tovább nem tarthat. Utána a jelölt köteles egy előtte vivő pár akcióit megmagyarázni és a tusszámítás szempontjából értékelni. 5. §. Ha a jelölt a vizsgát legalább kielégítő eredménynyel letette, a bírák lajstromába felvétetik. Akinek eredménye nem kielégítő, 3 hónap múlva új vizsgát lehet. Aki a vizsgára indokolatlanul meg nem jelenik, az 3 hónapon belül új vizsgahatárnapot nem kérhet. 2. A bíráskodás. 6. A szövetség által kibocsájtott nevezési blanketták egy nyilatkozatot tartalmaznak, mely szerint a nevező kijelenti, hogy a szabályokat, feltételeket és a konkrét versenyre felkért bírák nevét ismeri, magát e bírák bíráskodásának feltétlenül aláveti és azok működését sem ellenvetéssel, sem gáncscsal, sem kritikával nem kiséri. E nyilatkozatot a vívónak személyesen alá kell írnia. Az a vivő, ki a nyilatkozatát szóval tettel megszegi, arról a versenyről azonnal és feltétlenül kizárandó és versenyjogának további felfüggesztése céljából a szövetségnél feljelentendő. A verseny kezdetén a versenybíróság elnöke valamennyi versenybíró nevében ünnepélyesen kijelenti, hogy a bíróság igazságosan és pártatlanul fog ítélkezni. 7. A meghívott bírák a minősítési küzdelemben mindannyian bíráskodhatnak. 8. A körvívásban az egyes csapatokban résztvevő vívők a 3 tagú tussbíráló zsűrit maguk választják meg. E választás titkos szavazással akként történik, hogy minden vívó egy papírlapra a meghívott bírák közül kettőnek a nevét írja. A nyert szavazatokat összeszámolják és a legtöbb szavazatokat nyert három lesz a bíró. Ha minden szavazat ugyanarra a két bíróra esett, úgy a harmadikra újabb szavazás rendelendő el. Szavazategyenlőség esetén a sors dönt. A három bíró maga kebeléből elnököt és vívás vezetőt választ, a harmadik bíró szavazó. Meg nem egyezés esetén a sors dönt. 9. § Ha csak két vívó van a küzdelemben, úgy mindegyik egy-egy bírót választ, akik maguk választják a harmadikat, azután szerepeiket a 8. §-ban meghatározott módon elosztják. 10. §. A bírák lajstromából törlendők: a) aki azt maga kéri; b) aki meghalt; és aki 10 éven át nem bíráskodott; d) akinek törlését a MASz vivő szakosztálya, alapos okból, kétharmad többséggel elhatározza. 11. §. A bírák lajstroma és annak minden pótlása a szövetség hivatalos lapjában közzé teendő, versenyzőket, mint ahogy a derék svédek tervezik, úgy egyszerűen itthon maradunk. A stockholmi elszállásolás. — Levél a szerkesztőhöz. — Igen tisztelt szerkesztő úr! Helyesen mondotta a Nemzeti Sport legutóbbi számában, hogy vívó körökben élénk megdöbbenést fog kelteni az a hir, hogy Stockholmban az olympiádra kiküldöttek iskolatermekben lesznek elszállásolva. Én, aki részt vettem az athéni olympiádon és végig szenvedtem annak minden sanyarúságát, joggal mondhatom, hogy vivőink ottani kisebb sikerének (egy harmadik hely) egyedüli oka a lehetetlen lakás és élelmezési viszonyokban keresendő. Az athéni vivő konkurrencia olyan volt, hogy ott a gyenge ellenfelekkel szemben feltétlenül egész vonalon győztünk volna, ha nem letörve, részben betegen, kiéhezve, álmosan állottunk volna ki. Egész napi fárasztó munka után Fiuméban egy tornateremben tértünk nyugvóra vagy hatvanan, tessék elképzelni, hogy lehetett-e szó alvásról ott, ahol 60 ember mozgolódik, jár ki és be (mezítláb a folyósó kövén) és emiatt lámpa is ég. Ezután négy él a hajón erős viharban, hatvanan egy lyukban, a szomszédban csirkeolak hihetetlen bűzzel, végre eljutottunk Athénba. Ott óriási márványcsarnokokban felépített uszodakabinokban laktunk kettesével, 60—80 ember egy teremben, rettenetes rossz ágyak, szemünkbe sütő égő lámpák. Az egyik vívó állandóan nyitott esernyő alatt aludt. Ugye mulatságos. Azután egész éjjel zaj, nem egyszer veszekedés. Voltak, akik éjjel jöttek haza, csattogtatva ajtóikat, mások reggel 4—5 órakor mentek trenírozni, mosdottak a dübörgő bádogvályukban. Nem is kell még a rossz kosztot emlegetnem, mindenki belátja, hogy így nem lehet világbajnokságokon indulni . Nem fog lehetni Stockholmban sem. Iskolatermekben lakni világbajnokságokért induló athlétáknak, valóságos szárnygondolat. Érthetetlen, hogy juthattak ilyenre a svédek. Ha elvállalták az olympiád rendezését, tessék nekik szállodákról is gondoskodni. Ha máskép nem, hát építsenek. Ha csak hat-nyolc ember lakik is egy teremben, pedig annál többet kell berakniok, már nem alszik senki. Az olympiád nem katonaság, ahol trombitaszóra fekszenek és kelnek az emberek, hanem elkényesztetett testű és idegzetű emberek találkozása, akik azt akarják megmutatni, hogy mi az a maximum, amire az emberi fizikum képes. Ezt pedig, ha már utazni kell, csak úgy érhető el, ha azt a kényelmet, amelyet az otthon nyújt, azzal a bár jóval kisebb kényelemmel pótoljuk, amit egy jó szálloda nyújthat. Ez minden athlétára nézve így van, szinte nem merem megemlíteni azt a szempontot, hogy a vívókra kétszeresen áll ez. A vívók túlnyomó többsége ugyanis harminc év körül járó, vagy azt túlhaladott, meglett úriemberek, akik itthon teljes kényeréshez vannak szokva, akik tehát legjobban megérzik, ha oly lehetetlen viszonyok közé kerül. Ismételten azonban, nem a vívóknak kell extraverst, hanem mindenkinek, aki komoly esélyekkel indul. Sajnos azonban, nem minden kiküldött lesz ilyen, sőt kétharmada teljesen esély nélküli szokott lenni. Ezeknek teljesen mindegy, hogy hol alszanak, mit esznek, mert rájuk nézve az egész egy szép turista kirándulás. Persze az egyes sportok és klubok képviselői arra törekszenek, hogy minél több emberüket vigyék ki, ez pedig csak az igények leszállítása mellett lehet. Ez volt a baja mindig az olympiai kiküldetéseknek, 30 esélylyel induló ember helyett küldöttek 60—80-at, amivel tönkre tették a 30 sanszait is. A londoni szereplésük vívóinkra súlyos erkölcsi kötelezettségeket ró. Hogy győzünk-e Stockholmban, az az „Istenek térdein fekszik", de ha megvernek, kard verjen meg, ne a hálószoba. Turista kirándulásra nem mehetünk. Ha csakugyan lehetetlen másként látni el a HÍREK. A Szegedi Vivó Egyesületben a szezon a tagok eddig nem tapasztalt lelkes érdeklődése mellett vette kezdetét, amiben főrésze van Armentano Ede vivómester művészetének. Armentano a nyári vakációt nem pihenésre használja, hanem a legerősebb tréningre. A Nápolyban töltött napokat nagyrészben a nápolyi „Academia Nazionale di Scherma" nagyszerű termeiben töltötte a leghíresebb olasz mesterekkel és amatőrökkel való assautvivással. Rendes partnere volt kardban a világhíres Marchese Mastellani. Tőrrel és epec de combat-al (párbajvitéz) kiváló mesterekkel és amatőrökkel dolgozott, többek között a kiváló San Malate mesterrel s a legutóbbi nagy nemzetközi római tőrvivóverseny győztesével, a vivő körökben igen ismert dr. Lombardi balkezes tőrvivóval. Armentano mester főleg a párbajvitelben gyakorolta magát s az idei szezonban rendes tanfolyamot is nyit, úgy hogy a Szegedi Vivő Egyesület idei országos versenyén párbajviterversenyt is rendeznek. Az egysületi tagok nagyszámban látogatják vívótermét. Szeged legjobb vivői adnak ott egymásnak találkozót. A napos vendégek között van dr. Bauer Ervin, tőrvívó bajnok, ki önkéntességi évét most szolgálja, erősen treníroz, Párisba készül, egy nagyobb versenyen kíván résztvenni. Reméljük, dicsőséget fog szerezni régi mesterének, Armentano Edének. Szorgalmas látogatói a teremnek Urbanek István, Fischer Marcell, a fővárosi versenyeken is előnyösen ismert vivők. Az epec de combat és hölgy kurzusokat is megkezdette már Armentano mester. A középiskolai tanulók részére külön kurzusok tartatnak igen mérsékelt díjak mellett. A Hungária Vivő Club Gyár utca 4. szám a levő modernül berendezett helyiségeiben nagy az élénkség. A vivők egész sereg iskolavivást folytat. Lovas vivómester a versenyvivókkal és haladókkal foglalkozik, míg Peér segédvivőmester a kezdőket oktatja. Szeptember elseje óta közel 20 új tag jelentkezett felvételre. A versenyvivók nagyban készülnek a klubközi és házi vivőversenyre, míg a klub vezetőkre dr. Farkas Pál, országgyűlési képviselő elnökkel az élén a közeljövőben megtartandó nagyszabású nyílt hendikep-verseny feltételeit állítja össze. A klub ügyeire vonatkozó felvilágosításokkal a klub titkára, dr. Fodor József, VI., Gyár utca 4. szám alatt bármikor áll az érdeklődőknek rendelkezésére. Vasárnapi kesergések. Súlyos szavakkal kezdjük: azt hisszük, hogy Ausztria footballsportja magasabb nívón áll, mint a miénk. Régóta félünk ettől, csak nem mertük eddig kimondani. Most már azt is megtehetjük, nem reszkírozunk vele semmit. Nemcsak abból merítjük a szomorú hiedelmet, hogy előző héten a MTK — most a FTC kap ki Bécsben egy-egy könnyű csapattól. Általában ami bécsi mérkőzést az utolsó időkben láttunk, — mindig azt a benyomást keltette bennünk, hogy az ő tudományuk nagyobb, s a mieink vad mongol száguldozással csak ideigóráig tudják ezt a fölényt ellensúlyozni. Ha valami, — akkor a football a sportban az, amelyik hű tükre a nemzetek természetének. Aki látta a bécsiek okos passzait, — ravasz, de ha kell elszánt összjátékát az ellenség kapuja felé, aki látja, milyen lelki energiával fölfegyverkezve küzdenek azok az utolsó percig minden balszerencse dacára, annak az eszébe kell, hogy jusson Ausztriának az a ravaszsággal, vagy mondjuk eszélyességgel telített politikája, amivel 400 esztendő óta az orránál fogva van