Nemzeti Sport, 1928. június (20. évfolyam, 106-126. szám)
1928-06-20 / 120. szám
6 Vasárnapi eredmények Feltea 90—BTK komb. 6:2 (2:1). Turul MOTE—Rákóczi FC 6:2 (1:1). Babér-u. Bíró: Kozma. Góllövők: Paul (2), Főzi II. (2), Buda (2), illetve Faszler (2). — Turul MOTE komb.—MOVE LFSC 7ál (0:1). — Turul MOTE ifj.— MOVE LFSC ifj. 3:3 (0:0). — Turul MOTE ifj—Rákóczi FC II. 3:2 (2:1). UTE—Kulcsár és Huppert FC 7:1 (4:1). Kelenföld—BMTE 2:2 (0:1). Budafok, Bíró: Kovács. Góllövők: Pirityi és Juhász n. Kelenföld, Dirda és Czigány BMTE. MÉMOSz komb.—KTK 2:1 (1:0). Góllövők: Bernhard (2), ill. Licsó. — MÉMOSz n.—KTC n. 4:3 (3:1). Keve old boy—Élelmiszerüzem old boy 3:2 (1:1). Soroksári út. Bíró: Szőcs. Góllövők: Kemény és Polacsek, 31. Hemos (2). U. ker. SE—Törökők FC 3:0 (1:0). Törökőr. Bíró: Szvebrosák. Az újonnan megalakult út. kér. SE szép játék után megérdemelten győz Weisz (2) és Kerner góljával. Kivált a mezőnyből Tiburzió és Verdala III. ker. SE. MFTR II.—UMTE II. 2:1 (1:0). Hierriolz-vándordíj. Népsziget. Bíró: Deutsch. Góllövők: Simon (2), illetve Fehér. MOVE KFC—MOVE SzFC 2:2 (1:1). Szentendre. Bíró: Borsos Pál. Mindvégig erősiramú, de fair mérkőzés. Góllövők: Pill II, Welkay KFC, ill. Kolozsvári (2). WSE ifj.—SzFC ifi. 3:1 (2:1). UTE ifj. ETC ifi. 2:1 (1:0). Agfadíj. UTE-pálya. Egyenrangú ellenfelek nívós küzdelme. Góllövők:Wilhelm IV., Sándor, ill Molnár, K. Tör.—II. Remény 1:1 (1:0). Nefelejcs-u. Vili.kér. Akarat komb.—Kompaktor III 13:0 (3:0). Valéria-pálya. Góllövők: Szilágyi (4), Gombarcsik (5), Péterffy III., Kovács, Schaffer és Horváth. PáL Egyetértés—MOVE Remete 3:1 (2:1). Remete-pálya. Nívós küzdelem, Pál. Egyetértés-fölénnyel. — Pál. Egy. II.—MOVE Remete IL 6:0 (4:0). Vérhalom III—Compaktor III 2:2 (0:2). Határu. Góllövők: Weisz, Fekete Compaktor, ill. Kucsera és Drucker III. EMŐK—W. Remény 2:1 (0:0). Kispest. Góllövők: Hercz, Szkrenák, ill. Pukeech. Durva meccs. Retter, az EMŐK jobbszélsője bokatörést szenvedett. — EMŐK II.—W. Remény II. 2:1 (1:0). KTK ifj.—K. Húsos ifj. 1:0 (0:0). Ifj. éremmérkőzés. Wekerle-telep. Bíró: Vértes. Góllövő: Galuska II. Budai Testvériség—Pál. Turul 3:1 (1:0). Határu. Lanyha játék. KAFC—Üllői SE 1:1 (1:0). Üllő. Bíró: Goda. Szép, fair küzdelem. Góllövők: Marcsa KAFC, ill. Csorba. — KAFC II.—VSE II. 3:1 (1:1). Diadal—SÍK 3:0 (1:0). Budagyöngye. Góllövők: Beviz, Csere és Slezák. Diadal II.—BOSC komb. 10:3 (6:1). Budagyöngye. Könnyű győzelem. Papírgyári SE—Cs. MOVE komb. 5:2 (2:1). Csepel. Góllövők: Dunkler (2), Muntner, Fermann, Dávid, illetve Ilita és Verseitz. VII. Hérosz—LASC komb. 2:2 (1:1). Sashalom. Góllövők: Lebovics, Berger Hérosz, ill. Popovics és Vikszes. Árpád SE—VI. ker. TK II. 2:1 (1:0). Petneházy-u. A VI. ker. TK jobb-bekkje, Landhoffer sípcsonttörést szenvedett. Góllövők: Horváth, Ledényi, ill. Bezur. — Árpád SE ifj.—VI. ker. TK ifj. 3:8 (2:2). BRSC L—Fér. Törekvés 5:1 (2:1). Rákosfalva. — BRSC III—Fér. Tör. II. 2. (1:1). — BRSC ifj.—Fér. Tör. ifj. 4:3 (2:1). MOVE Kéve—MOVE Sashegyi FC 3:0 (0:0). MOVE-bajnokság. Góllövők: Barho (2) és Fehér. — Kéve ifj.—BTK ifj. (2:0). Irtás a dzsungelben. A IV. számú fegyelmi bizottság tegnap esti ülésén szándékos hamis összeállítás kiállításáért úgy a pályák látogatásától, mint a szövetséggel szemben viselendő mindennemű tisztség gyakorlásától örökre eltiltotta Steuer Imrét, a Lapterjesztők intézőjét, a Lapterjesztőket pedig 60 pengő pénzbüntetésre ítélte s két hétre felfüggesztette játékjogát. Igazolatlan és jogosulatlan szereplésért egyévi eltiltást kapott Dorsz Artúr ESC. A monstre-pernek ígérkező BOSC —Kéve meccs ügyében a döntést a jövő hétre halasztották, mert a bírót is kihallgatja a bizottság. ,Sigma Szerda, 1928 június 20. Az alkotmányos klubélet hiánya sorvasztotta el a BEAC futballcsapatát, de már a többi szakosztályokat is kikezdte — A klub régi barátai és vezetői szétszéledtek a két év óta tartó interregnum céltalansága és viszonytalansága miatt — Saját tudósítónktól — Már régebben furcsa hírek hangzottak a BEAC háza tája felől, míg tegnap ezek a hírek határozott formát öltöttek abban az alakban, hogy az egyetemisták legkiválóbb futballistái elhagyják a klubot és az FTC felé orientálódnak. Reinhardt, Kertész, Kotraschek dr., Fábián és Szántó nevét emlegették a hírek, akik még valamennyien a régi, nogy BEAC csapatból nőttek ki és a mostani együttesnek is gerincét alkotják. Távozásuk olyan újabb vérvesztesége lenne az egyetemi futballnak, amit hosszú esztendők munkájával lehetne csak pótolni. A BEAC éppen az elmúlt évek nagy vérveszteségei miatt esett ki az első osztályból, de akkor a visszajutás hosszú időn át csak utópiának tűnne, ha a mostani gárda legértékesebb elemei hagynák cserben a zászlót, amelyért hosszú éveken keresztül annyi lelkesedéssel és becsületes sportszeretettel küzdöttek. A tegnapi tréningen együtt találtuk a hírben szereplő játékosok közül Kertészt, Reinhardtot és Fábiánt és őket kérdeztük meg a hírek felől. Egyértelműig így nyilatkoztak: — Eszünk ágában sem volt sohasem elhagyni a BEAC-ot. Sok olyan dolog történt azonban az egyesületben az utóbbi időkben, ami nagyon elkeserített bennünket és aminek eredménye az idei, gyászos szereplés is. Brenner Péter dr., aki a klub ügyeit rektori megbízottként szuverén hatalommal vezeti, az utóbbi időben egyre határozottabban azt az irányzatot képviseli, hogy a REAC csapatában csupán aktív főiskolai hallgatók szerepeljenek. Ilyen alapon minket kirúgnának a csapatból, amelynek sok dicsőséges csatáját harcoltuk végig. Arról beszélgettünk tehát, hogyha a BEAC nem ad tovább módot nekünk a futballozásra, akkor más egyesületbe kell lépnünk. Persze, ennek csak úgy lenne értelme, ha azonnal igazolhatók lennénk. Igaz, hogy legtöbb szó az FTC-ről esett köztünk, de az már túlzás, hogy bármiféle lépésre is készültünk volna.Mi sokkal jobban szeretjük a BEAC-ot, semhogy elmennénk, ha itt sportolhatunk tovább. De ha nem maradhatunk, akkor mégis csak búcsút kell mondanunk. A játékosok után alkalmunk volt az egyetemisták klubügyeinek egyik kitűnő ismerőjével is beszélni, aki következőképpen világította meg előttünk a kérdéssel kapcsolatban a helyzetet: — Megértem, ha a játékosok elvesztették a kedvüket. Bent a klubban mindenki tudja, hogy a futballcsapat szomorú szereplésének elsősorban az a klubpolitika az oka, amit Brenner dr. képvisel. A dolog a római diákolimpiáddal kezdődött, ahol azok is elkedvetlenedtek, akik Brenner dr. vezetése alatt résztvettek a túrán, de azok is, akik mellőzve itthon maradtak. A futballisták tehát már az ősszel követelték, hogy állítsák vissza az egyetemmel a klub autonómiáját és induljon meg újra az alkotmányos élet. Brenner dr. — a rektori megbízott — mindent megígért, de egyre halasztotta ígéreteinek beváltását. A közgyűlés most is, mint két évvel ezelőtt, elmaradt és vezette ő maga tovább az ügyeket. Vele azonban sok mindenben nem értettek egyet a futballisták. Különösen azok az öregebb szakosztályi tagok, akik már a régi, szép klubéletben nevelkedtek és abban tanulták meg a BEAC-ot szeretni, az E betűért rajongani és harcolni, hangoztatták egyre, hogy rendes klub- és szakosztályi élet nélkül, megfelelő vezetők hiányában nem lehet sikert elérni. Az öregebbek szava azonban nem használt. Brenner dr. szó nélkül tűrte, hogy lassanként mindenki félreáll, mert az ő diktátorkodása alatt nem hajlandó dolgozni. De nem is kellett neki munkatárs. Nemcsak az egyesület, de a szakosztályok adminisztrációját, a pénzügyeket, a sportpolitikai dolgokat egyre inkább maga intézte és úgy számtalan olyan dolgot követett el a főiskolai és a polgári szövetségekben egyaránt, amivel a klub tagjainak nagyobb része nem azonosította magát. Különben is annyi dolgot vállalt magára, amennyit még tízszer annyi szabadidővel és hasonlíthatatlanul nagyobb rutinnal, sporttudással, szélesebb látókörrel rendelkező vezér sem tudott volna egymaga elintézni. A futballisták látták ezt leginkább, akik a legszebb klubéletet élték hosszú esztendőkön át a háború utáni a BEAC-ban. Látták a romlás okát és a tavasz folyamán is egyre követelték az alkotmányos élet helyreállítását. Brenner dr. megint csak ígért és makacsul ragaszkodott tovább a kiskirálysághoz. A futballisták öregebbjeinek óhajaira azzal felelt, hogy egyre jobban a fiatalok felé fordult, akik nem ismerik a régi BEAC-ot, akik nem tudják, hogy a mai helyzet a BEAC sportéletének sorvadását jelenti. Maga hangoztatta, hogy a jövőben csak aktív főiskolásokat akar a csapatban szerepeltetni. Tehát ő, aki a Főiskolai Sport Szövetség futballszakosztályának is az elnöke és mint ilyen a legélesebb ellentétben áll az OTT idevonatkozó irányelvi szakaszaival, maga akarja azt érvényre juttatni a BEAC-ban. Jól tudjuk pedig, hogy az MLSz-nek esze ágában sincs ezeket az irányelveket érvényre emelni, sőt azon az emlékezetes OTT-ülésen éppen Mamusich dr., az MLSz megbízottja szólalt fel a főiskolások mellett. Az OTT sem kívánja azoknak a szabályoknak az életbeléptetését, hiszen a szövetségre bízta, hogy alkalmazzák, ahogyan jónak látják. A futballszövetség nem akar eddigi helyzetén változtatni, miért lenne szüksége a BEAC-nak arra, hogy önmagát gyengítse és elvágja a gyorsabb fejlődés útját, ami szeniorok nélkül elképzelhetetlen? Ez keseríti a játékosokat! — De nemcsak a futballisták, hanem a tenniszezők is beszélgettek már ilyesmiről, ha egyszer a klub nem reflektál a végzettekre és a szeniorokra. A többi szakosztályban is több a panasz, mint a megelégedés és mindenütt a rektori megbízott önhatalmúságát, az alkotmányos élet hiányát emlegetik, mint ami nélkül nem lehet már meg tovább az egyesület. Nem akar itt senki elmenni, de komoly klubéletre, a régi klubszellem visszavarázsolására van szükség. Ez pedig már nem is késhet sokáig. Informátorunk megvilágításában egészen másként fest a BEAC-játékosok helyzete és teljes megvilágítást nyer az a váratlan, nagyon meglepő szereplés, amit a BEAC futballcsapata ebben az esztendőben produkált. Tégla, bot, élve nem megy haza a lángokban át a szemhatár Döntenek az ISI-ben... Hideg, őszies szél köszöntötte vasárnap délután a Vörösvári úton azt a nagyszámú sportrajongót, mely a legifjabb futballbajnokok vetélkedésére volt kiváncsi. A jó öreg óbudaiakat meglepte a sportzarándokok népes felvonulása. Az első mérkőzés botrányba fulladt ... nem bírták a fiatal gyerekek a játékidő meghosszabbítása után idegekkel a játékot. Talán szilaj játékmodoruk okozta fáradság miatt levonult az Európa. A következő mérkőzést már mérsékeltebb biztatás kísérte, mert Kőbányáról és Újpestről kevés látogató jött. A kispestiek és az angyalföldiek dunamenti csapatának küzdelmét azonban fokozottabb érdeklődés kisérte. Most már életre-halálra ment a küzdelem, itt győzött a kevésbé jobb csapat, nagyszámú közönségük lelkes csataordítása besegítette a győztes gólt . Azután rövid időre elült a vihar a tribünön. A közönség megilletődve nézte a tiszta fehérbe öltözött BSE és a díszes sárga-kék színben festői látványt nyújtó angyalföldi csapat pályára jöttét. Gyönyörű virágcsokorral kedveskednek egymásnak a kapitányok, amit meleg szavak kíséretében nyújtanak át. A pajkos délutáni szél egy pár hangfoszlányt repített a tribün felé: „ ... és reméljük, hogy a mai találkozónk igazi sportbarátságnak lesz megteremtője” ... Mindenkinek melegség lopakodott a szívébe. Pályára lépett az ILL Iváncsicsja is, az alacsonytermetű Róna. — Jé a kis Róna! — örvend egy mosolygós képű angyalföldi leány. — Ez jó bíró! — szól nagy szakértelemmel Aztán megindul a játék. Az angyalföldiek bátrabban és nagyobb lendülettel játszanak — gólt mégis a BSE ér el. A nem várt eredmény ajkára fagyasztja a szót az előbb még hangos közönségnek. A kiegyenlítést vihanzó öröm fogadja. A második félidőben a BSE nagyobb technikai tudása révén már két gólelőnyhöz jut. Erre aztán szenvedélyes tüntetést rendeznek a VI. kerületiek a bíró ellen. Majd, amikor a bíró szembeszáll a háborgó viharral és csendre inti őket — végleg szabad utat engednek egyesek indulataiknak. A mérkőzés befejezése után az egyre nyugtalanítóbb magaviseletét tanúsító angyalföldi közönség elől az ÚTE klubhelyiségében talál menedéket a bíró. A BSE bevonuló játékosait ssidalmak özöne fogadja — sőt egy embertelen valaki egy negyed téglát ejt az egyik játékosra — szerencsére a tégla a karjára esett. Aztán botokkal akarják a klubházat megtámadni, — de a klubszolga útjukat állja. A feldühödt tömeg aztán rajta bosszulta meg a csapat vereségét... Félholtra verték, úgy hogy zúzott sebeit a későbben hívott orvos kötözte be. Az ostromállapot tartama alatt az UTE derék játékosai nyújtottak bajtársi jobbot a bírónak és a BSE jértokosainak. A botokkal felfegyverkezett tömeg csak egyre azt kiabálta: „ ... élve innen el nem mennek __ _ 99 1113 • • • Majd arra a hírre, hogy jön a rendőrség, elvonult a VI. ker. nem éppen mintaközönsége. Aztán öreg este lett. Csak a Duna mentén égő csónakházak magasba szökkenő lángnyelvei világították meg az Óbuda határában elterülő szántóföldeket, ahol imbolygó alakok igyekeztek előbbre, bizonytalan léptekkel. A BSE játékosai és Róna bíró.. .