Nemzeti Sport, 1929. március (21. évfolyam, 41-61. szám)

1929-03-12 / 49. szám

2 A Ferencváros—Bástya meccs ítélete alapján a csonka meccs eredményének igazolása várható, a Zugló két esete alapján a Turul mindkét pont megítélését várja, a pécsiek szerint a meccs a Turul akadékoskodása folytán nem volt befejezhető, tehát ezeknek kell bűnhődniök — Saját tudósítónktól . A pécsi meccs félbeszakítása meg­lepő hamar szállított érveket azoknak, akik a Ferencváros—Bástya mérkő­zés ügyében végzetesen veszedelmes­nek tartották a szövetség döntését. Ha így halad tovább a dolog, senki sem mer majd a saját pá­lyáján játszani, mert egy-két rendzavaró beavatkozása esetén máris behozhatatlan előnybe jut a vendégcsapat. Pécsett a bíró elmulasztotta a pálya rendezőségét felszólítani a rend ga­rantálására, hanem egy röppenő kő nyomán azonnal lefújta, illetve befe­jezettnek nyilvánította a mérkőzést. Mi sem természetesebb, mint hogy a Turul erre pánikszerűen elhagyta a pályát és nem is volt oda hajlandó visszatérni. Hiszen a szövetséget köti a Ferenc­város—Bástya-ügyben hozott határozata, legalább is moraliter és akkor még a legrosszabb esetben is meg van mentve legalább egy pont. T.i. a Ferencvárosi Bástya-ügyben a szövetség elfogadta a félbe­szakítás pillanatában meglevő meccsállást. De Ez a jelen esetben 2:2 döntetlen. De a Turul már tovább megy. Követeli mind a két pontot és nem lehet tudni, hogy a szövetség nem ajándékozza-e oda neki, hiszen a Turul az alig pár hónapos szövetségi határozat indokolásából fogja szóról­szóra a szövetség fejére olvasni saját érveit. A két eset tényállásában csak ott van különbség, hogy a Turult később a bíró felszó­lította a mérkőzés folytatására. A Turul azonban nem akceptálta a bíró döntését. Már pedig itt azután nagy az eltérés a Ferencváros—Bás­tya mérkőzéstől: ott Gerő bíró nem volt hajlandó a meccs továbbvezetésére s ő egyáltalán nem állapította meg, mint itt Juhász dr., hogy a nyu­godt továbbjátszásra megvan a biztosíték. Ez azonban nem olyan egyszerű do­log, mert ha egyszer a bíró lefújta a meccset és erre komoly oka volt, (hi­­szen enélkül el sem hihető, hogy félbe­szakít egy bajnoki mérkőzést), akkor a Turul joggal hivatkozhat arra, hogy várjon miképen változott meg percek alatt a helyzet úgy, hogy most már nyugodtan folytatni lehetett volna a meccset. De ettől eltekintve is, nem tudjuk, hogy milyen szabály alapján lehetne újabb felöltözésre kényszeríteni egy csapatot, amely a bíró ha­tározott kijelentéséből vette tu­domásul, hogy a mérkőzés be­fejeződött. Félő, hogy a Ferencváros—Bástya mérkőzés ügyének elintézése zsák­utcába szorította a PLASzt, amely most az elé a dilemma elé kerül, hogy vagy következetes lesz és rossz ítéle­teket hoz, vagy pedig eltér eddigi el­veitől és akkor ráolvassák, hogy nem ítél egyformán azonos ügyekben. A­kát arcon köpték, megütötték. Egyébként is a játékosok nagy része már teljesen levetkőzött. A bíró öt percet adott a kiállásra. Én közben felhívtam, hogy győződjék meg maga is az öltözőben, hogy a csapat már le­vetkőzött. Természetesen nem álltunk ki a meccs folytatására. — Ami jogi álláspontunkat illeti, a Turul a mérkőzés két pontjá­nak javára leendő írását fogja kérni a szövetségtől, mert nyilvánvaló, hogy az ellenfél hibájából nem lehetett be­fejezni reálisan a mérkőzést. Erre különben vannak a precedensek az MLSz történetében. A Vérhalom— Zugló és UTSE—Zugló mérkőzéseket u­gyanilyen tényállás mellett igazolták a Zugló javára. Hogy fajult a helyzet az első pályára való befutástól az utolsó kődobásig­­ A Turul precedensekre hivatkozik, s mindkét pont neki ítélését kívánja A félbeszakítás körülményeit és a Turul véleményét az ügyről Kovács Mátyásnak, a Turul elnökének nyilatkozata, a következőkben vilá­gítja meg­. . Több incidens előzte meg a mér­kőzés félbeszakítását. A II. félidő elején egy idegen befutott a pályára a kapu mögé és onnan bekiabált valamit. Ezt Juhász dr. bíró is látta. Oda is ment és rendőrrel kive­zettette az illetőt. A közönségből sokan erre hangos „pfuj, piszok, csirkefogó" jelzőkkel illették a bírót, aki meg is állította a mérkőzést, sőt a tribünről úgy lát­szott, hogy valami felhívást is intéz a közönségnek ehhez a részéhez. Köz­ben Lengyel jobbösszekötőnket kődobás érte egy és amikor ezt fölpanaszolta a bíró­nak, be is mutatva a kődarabot, a bíró erre azzal felelt, hogy majd fi­gyelni fog. A 31. percben kornert ér­tünk el. Vaczek állt neki a labdának, de közben hátulról kővel dobták meg. Eira rúgta helyett odavitte a kővet a bíróhoz, aki előjött a kaputól és fel­hívta Vaczeket, hogy rúgja a kor­­nert. Ebben a pillanatban újabb kő érte Vaezeket és ez a kő éppen a bíró lába elé esett. Erre a bíró nyomban hármat fújt, magasan széttárta mindkét karját és megindult a pályáról lefelé. Játéko­saink rendre odafutottak hozzá, kér­dezvén, mi történt? Erre a bíró ki­jelentette, hogy lefújta a meccset, mert a já­tékosok testi épségét veszélyez­tetve látja. Csapatunk be is ment az öltözőbe, mi vezetők csak nagy nehezen jutottunk le oda. A mieink persze vetkőzni kezd­tek. Csak percek múlva jött a bíró az öltözőnkbe és közölte, hogy miután a rendőrtisztviselő garantálja a mérkő­zés sima befejezését, folytatni fogja a a meccset. Erre én kijelentettem, hogy nem játszunk tovább, mert ha a félbeszakításra megvolt a nyomás és komoly ok, akkor a helyzet ezalatt a pár perc alatt még csak rosszabbo­dott és nem tehetem ki csapatomat az inzultusoknak. Hiszen már a levonulásnál több játékoson­ i' SHgss Morzsányinál ! 199QS&I Kedd, 1929 március 11. Juhász bíró szerint a rend fenntartásának biztosítása folytán semmi komoly ok nem lehetett a további játék alól húzódásnak .Az est folyamán beszéltünk Juhász Attila dr.-ral, a mérkőzés bírájával is, aki a követ­kezőket mondotta: — A második félidő 31. percében tartottunk, éppen koráért rúgott, a Turul, mikor Vaczek hangosan kiál­tozva, valósággal magánkívül futott felém s tudomásomra hozta, hogy kővel dobálják. Én nem láttam sem­mit s ezért átmentem a túlsó oldalra, hogy meggyőződjek a dobálásról. Alig tettem pár lépést, mikor közém és Vaczek közé egy tyúk­tojás nagyságú kő esett. — Erre rögtön lefújtam a meccset s az öltöző felé indultam. A fél pá­lyánál lehettem, mikor hozzám ért az ügyeletes rendőrtisztviselő, aki kijelentette, hogy húsz rendőr áll a rendelkezésére, a rendet teljes mértékben garantálni tudja, sőt ha kívánom, hajlandó a pályát is kiüríttetni. — Én erre kijelentettem, hogy a kiürítést nem kívánom s az ő garan­ciája után tovább vezetem a meccset. A Turul játékosai ezalatt visszatértek az öltözőbe. Odamentem, de zárva találtam az ajtót s csak hosszas ko­pogás után jött ki Kovács Mátyás, a Turul elnöke, kinek megmondtam, hogy továbbvezetem a meccset. Kovács erre azt mondta, hogy „a fiúk össze vannak dobálva” s ezért semmi körülmények kö­zött sem állnak ki. — Erre kijelentettem, hogy öt percig várok s ha addig nem jönnek, lefújom a meccset. Le is mentem a pályára, ahol a pécsi csapat végig ki­tartott s vártam két percig. Ekkor megint visszamentem az öltö­zőhöz s iparkodtam a Turult rávenni a továbbjátszásra, de az erre nem volt hajlandó s láttam is, hogy a játékosok egy része már a zuhany alatt fürdik. — Ismét visszamentem a pályára, megvártam az öt perc leteltét s utána végleg lefújtam a mérkőzést. A pécsi vezérek szerint a meccs sim­a lefolyása ellen nem lehetett panasz, s a bíró határozatával szembehelyezkedő Turulnak viselnie kell engedetlensége következményeit Hogy a pécsiek véleményét is meg­tudjuk, pécsi munkatársunk tegnap este beszélt Déri Gyulával, a Pécs-Baranya ügyvezető igazgató­jával. Déri a tényállást jobbára ugyan­úgy mondja el, mint a bíró, azzal a különbséggel, hogy mindössze „ka­viccsal” dobták meg Vaezeket s a bíró elé „porhanyó hant” esett le. A tényállás ismertetése után így folytatta Déri Gyula: — A vasárnapi mérkőzésen történt incidens felette’ sajnálatos, de nem olyan súlyos természetű, hogy azért egy egyesület felelősségre vonható. Különösen nem akkor, ha az az egye­sület mindent megtett már előre, hogy semmi zavar ne történjen. Jól ismer­jük ugyanis a pécsi viszonyokat s ép­pen ezért a szezon kezdetekor meg­erősítettük jól fizetett alkalmazottak­kal a pályán levő rendezőséget s a vasárnapi meccs előtt a helyi lapokban felhívást intéztünk közönségünkhöz s ebben erős megtorlásokat helyeztünk kilá­tásba a rendbontókkal szemben. — A felhívásnak meg is volt a ha­tása, mert a közönség még túl hangos szóval sem zavarta a meccset, pedig a bíró ugyancsak megengedte az erős játékot.­­ Az, hogy egy éretlen suhanc egy pillanat alatt felbontja a rendet, nem róható a rendező egyesület számlár­­ára, különösen ha az a retorziót már előre kilátásba helyezte. Ha ezért a rendező egyesület felelne, úgy agent provokátorokét is fel lehetne használ­ni s ezzel a pontokat biztosítani.­­ Ebben az ügyben perdöntő csak az lehet, hogy a bíró továbbjátszást rendelt el s erre fel is szólította a Turult, de az ennek ellenére sem állt ki a további játékra. A meccset tehát saját elha­tározásukkal hagyták abba s így a határozat nem lehet más, mint hogy a Pécs-Baranya javára írják a két pontot 0:0 gólaránnyal. Az ügyeletes rendőrtisztviselő szerint r­end­­ette­lenül biztosítottnak volt tekinthető A félbeszakítás körülményeire vo­natkozólag megkérdeztük Martin János dr. pécsi rendőr­­fogalmazót is, aki a mérkőzésen mint ügyeletes rendőrtisztviselő vett részt. — Mikor a bíró lefújta a meccset, — mondja Martin dr. — azonnal be­mentem a pályára s megkérdeztem a bírótól, mi történt, ő elmondta, hogy követ dobtak az állóhelyről az egyik játékos felé. — Az állóhely oldalán levő rend­őröktől megkérdeztem, hogy látták-e

Next