Nemzeti Sport, 1929. március (21. évfolyam, 41-61. szám)
1929-03-12 / 49. szám
2 A Ferencváros—Bástya meccs ítélete alapján a csonka meccs eredményének igazolása várható, a Zugló két esete alapján a Turul mindkét pont megítélését várja, a pécsiek szerint a meccs a Turul akadékoskodása folytán nem volt befejezhető, tehát ezeknek kell bűnhődniök — Saját tudósítónktól . A pécsi meccs félbeszakítása meglepő hamar szállított érveket azoknak, akik a Ferencváros—Bástya mérkőzés ügyében végzetesen veszedelmesnek tartották a szövetség döntését. Ha így halad tovább a dolog, senki sem mer majd a saját pályáján játszani, mert egy-két rendzavaró beavatkozása esetén máris behozhatatlan előnybe jut a vendégcsapat. Pécsett a bíró elmulasztotta a pálya rendezőségét felszólítani a rend garantálására, hanem egy röppenő kő nyomán azonnal lefújta, illetve befejezettnek nyilvánította a mérkőzést. Mi sem természetesebb, mint hogy a Turul erre pánikszerűen elhagyta a pályát és nem is volt oda hajlandó visszatérni. Hiszen a szövetséget köti a Ferencváros—Bástya-ügyben hozott határozata, legalább is moraliter és akkor még a legrosszabb esetben is meg van mentve legalább egy pont. T.i. a Ferencvárosi Bástya-ügyben a szövetség elfogadta a félbeszakítás pillanatában meglevő meccsállást. De Ez a jelen esetben 2:2 döntetlen. De a Turul már tovább megy. Követeli mind a két pontot és nem lehet tudni, hogy a szövetség nem ajándékozza-e oda neki, hiszen a Turul az alig pár hónapos szövetségi határozat indokolásából fogja szórólszóra a szövetség fejére olvasni saját érveit. A két eset tényállásában csak ott van különbség, hogy a Turult később a bíró felszólította a mérkőzés folytatására. A Turul azonban nem akceptálta a bíró döntését. Már pedig itt azután nagy az eltérés a Ferencváros—Bástya mérkőzéstől: ott Gerő bíró nem volt hajlandó a meccs továbbvezetésére s ő egyáltalán nem állapította meg, mint itt Juhász dr., hogy a nyugodt továbbjátszásra megvan a biztosíték. Ez azonban nem olyan egyszerű dolog, mert ha egyszer a bíró lefújta a meccset és erre komoly oka volt, (hiszen enélkül el sem hihető, hogy félbeszakít egy bajnoki mérkőzést), akkor a Turul joggal hivatkozhat arra, hogy várjon miképen változott meg percek alatt a helyzet úgy, hogy most már nyugodtan folytatni lehetett volna a meccset. De ettől eltekintve is, nem tudjuk, hogy milyen szabály alapján lehetne újabb felöltözésre kényszeríteni egy csapatot, amely a bíró határozott kijelentéséből vette tudomásul, hogy a mérkőzés befejeződött. Félő, hogy a Ferencváros—Bástya mérkőzés ügyének elintézése zsákutcába szorította a PLASzt, amely most az elé a dilemma elé kerül, hogy vagy következetes lesz és rossz ítéleteket hoz, vagy pedig eltér eddigi elveitől és akkor ráolvassák, hogy nem ítél egyformán azonos ügyekben. Akát arcon köpték, megütötték. Egyébként is a játékosok nagy része már teljesen levetkőzött. A bíró öt percet adott a kiállásra. Én közben felhívtam, hogy győződjék meg maga is az öltözőben, hogy a csapat már levetkőzött. Természetesen nem álltunk ki a meccs folytatására. — Ami jogi álláspontunkat illeti, a Turul a mérkőzés két pontjának javára leendő írását fogja kérni a szövetségtől, mert nyilvánvaló, hogy az ellenfél hibájából nem lehetett befejezni reálisan a mérkőzést. Erre különben vannak a precedensek az MLSz történetében. A Vérhalom— Zugló és UTSE—Zugló mérkőzéseket ugyanilyen tényállás mellett igazolták a Zugló javára. Hogy fajult a helyzet az első pályára való befutástól az utolsó kődobásig A Turul precedensekre hivatkozik, s mindkét pont neki ítélését kívánja A félbeszakítás körülményeit és a Turul véleményét az ügyről Kovács Mátyásnak, a Turul elnökének nyilatkozata, a következőkben világítja meg. . Több incidens előzte meg a mérkőzés félbeszakítását. A II. félidő elején egy idegen befutott a pályára a kapu mögé és onnan bekiabált valamit. Ezt Juhász dr. bíró is látta. Oda is ment és rendőrrel kivezettette az illetőt. A közönségből sokan erre hangos „pfuj, piszok, csirkefogó" jelzőkkel illették a bírót, aki meg is állította a mérkőzést, sőt a tribünről úgy látszott, hogy valami felhívást is intéz a közönségnek ehhez a részéhez. Közben Lengyel jobbösszekötőnket kődobás érte egy és amikor ezt fölpanaszolta a bírónak, be is mutatva a kődarabot, a bíró erre azzal felelt, hogy majd figyelni fog. A 31. percben kornert értünk el. Vaczek állt neki a labdának, de közben hátulról kővel dobták meg. Eira rúgta helyett odavitte a kővet a bíróhoz, aki előjött a kaputól és felhívta Vaczeket, hogy rúgja a kornert. Ebben a pillanatban újabb kő érte Vaezeket és ez a kő éppen a bíró lába elé esett. Erre a bíró nyomban hármat fújt, magasan széttárta mindkét karját és megindult a pályáról lefelé. Játékosaink rendre odafutottak hozzá, kérdezvén, mi történt? Erre a bíró kijelentette, hogy lefújta a meccset, mert a játékosok testi épségét veszélyeztetve látja. Csapatunk be is ment az öltözőbe, mi vezetők csak nagy nehezen jutottunk le oda. A mieink persze vetkőzni kezdtek. Csak percek múlva jött a bíró az öltözőnkbe és közölte, hogy miután a rendőrtisztviselő garantálja a mérkőzés sima befejezését, folytatni fogja a a meccset. Erre én kijelentettem, hogy nem játszunk tovább, mert ha a félbeszakításra megvolt a nyomás és komoly ok, akkor a helyzet ezalatt a pár perc alatt még csak rosszabbodott és nem tehetem ki csapatomat az inzultusoknak. Hiszen már a levonulásnál több játékoson i' SHgss Morzsányinál ! 199QS&I Kedd, 1929 március 11. Juhász bíró szerint a rend fenntartásának biztosítása folytán semmi komoly ok nem lehetett a további játék alól húzódásnak .Az est folyamán beszéltünk Juhász Attila dr.-ral, a mérkőzés bírájával is, aki a következőket mondotta: — A második félidő 31. percében tartottunk, éppen koráért rúgott, a Turul, mikor Vaczek hangosan kiáltozva, valósággal magánkívül futott felém s tudomásomra hozta, hogy kővel dobálják. Én nem láttam semmit s ezért átmentem a túlsó oldalra, hogy meggyőződjek a dobálásról. Alig tettem pár lépést, mikor közém és Vaczek közé egy tyúktojás nagyságú kő esett. — Erre rögtön lefújtam a meccset s az öltöző felé indultam. A fél pályánál lehettem, mikor hozzám ért az ügyeletes rendőrtisztviselő, aki kijelentette, hogy húsz rendőr áll a rendelkezésére, a rendet teljes mértékben garantálni tudja, sőt ha kívánom, hajlandó a pályát is kiüríttetni. — Én erre kijelentettem, hogy a kiürítést nem kívánom s az ő garanciája után tovább vezetem a meccset. A Turul játékosai ezalatt visszatértek az öltözőbe. Odamentem, de zárva találtam az ajtót s csak hosszas kopogás után jött ki Kovács Mátyás, a Turul elnöke, kinek megmondtam, hogy továbbvezetem a meccset. Kovács erre azt mondta, hogy „a fiúk össze vannak dobálva” s ezért semmi körülmények között sem állnak ki. — Erre kijelentettem, hogy öt percig várok s ha addig nem jönnek, lefújom a meccset. Le is mentem a pályára, ahol a pécsi csapat végig kitartott s vártam két percig. Ekkor megint visszamentem az öltözőhöz s iparkodtam a Turult rávenni a továbbjátszásra, de az erre nem volt hajlandó s láttam is, hogy a játékosok egy része már a zuhany alatt fürdik. — Ismét visszamentem a pályára, megvártam az öt perc leteltét s utána végleg lefújtam a mérkőzést. A pécsi vezérek szerint a meccs sima lefolyása ellen nem lehetett panasz, s a bíró határozatával szembehelyezkedő Turulnak viselnie kell engedetlensége következményeit Hogy a pécsiek véleményét is megtudjuk, pécsi munkatársunk tegnap este beszélt Déri Gyulával, a Pécs-Baranya ügyvezető igazgatójával. Déri a tényállást jobbára ugyanúgy mondja el, mint a bíró, azzal a különbséggel, hogy mindössze „kaviccsal” dobták meg Vaezeket s a bíró elé „porhanyó hant” esett le. A tényállás ismertetése után így folytatta Déri Gyula: — A vasárnapi mérkőzésen történt incidens felette’ sajnálatos, de nem olyan súlyos természetű, hogy azért egy egyesület felelősségre vonható. Különösen nem akkor, ha az az egyesület mindent megtett már előre, hogy semmi zavar ne történjen. Jól ismerjük ugyanis a pécsi viszonyokat s éppen ezért a szezon kezdetekor megerősítettük jól fizetett alkalmazottakkal a pályán levő rendezőséget s a vasárnapi meccs előtt a helyi lapokban felhívást intéztünk közönségünkhöz s ebben erős megtorlásokat helyeztünk kilátásba a rendbontókkal szemben. — A felhívásnak meg is volt a hatása, mert a közönség még túl hangos szóval sem zavarta a meccset, pedig a bíró ugyancsak megengedte az erős játékot. Az, hogy egy éretlen suhanc egy pillanat alatt felbontja a rendet, nem róható a rendező egyesület számlárára, különösen ha az a retorziót már előre kilátásba helyezte. Ha ezért a rendező egyesület felelne, úgy agent provokátorokét is fel lehetne használni s ezzel a pontokat biztosítani. Ebben az ügyben perdöntő csak az lehet, hogy a bíró továbbjátszást rendelt el s erre fel is szólította a Turult, de az ennek ellenére sem állt ki a további játékra. A meccset tehát saját elhatározásukkal hagyták abba s így a határozat nem lehet más, mint hogy a Pécs-Baranya javára írják a két pontot 0:0 gólaránnyal. Az ügyeletes rendőrtisztviselő szerint rendettelenül biztosítottnak volt tekinthető A félbeszakítás körülményeire vonatkozólag megkérdeztük Martin János dr. pécsi rendőrfogalmazót is, aki a mérkőzésen mint ügyeletes rendőrtisztviselő vett részt. — Mikor a bíró lefújta a meccset, — mondja Martin dr. — azonnal bementem a pályára s megkérdeztem a bírótól, mi történt, ő elmondta, hogy követ dobtak az állóhelyről az egyik játékos felé. — Az állóhely oldalán levő rendőröktől megkérdeztem, hogy látták-e