Nemzeti Sport, 1936. február (28. évfolyam, 22-41. szám)
1936-02-25 / 39. szám
_________________________Isaa Kedd, 1936 február 26. Ha a faj a TeMMo — Saját tudósítónktól — El lehet-e képzelni a sport krónikása számára hálátlanabb témát, mint egy nagy csapat váratlan és érthetetlennek látszó vereségének magyarázatát, illetve a magyarázat keresését?! A sportok kritikusa legszívesebben mindig csak remek kombinációkról, azokat megkoronázó gólokról szeretne beszámolni. Minthogy azonban a győzelem tükörképében mindig megjelenik a vereség is és időnkint ez a vereség a dédelgetett bajnokot éri, ezzel is foglalkozni kell. A Ferencváros dicsőséges hagyományai, futballsportunkban elfoglalt vezető helyzete, hatalmas tábora mind megannyi körülmény, amelyt parancsolóan írja elő, hogy kutassuk az ilyen váratlan kudarc okát,, mint amilyen a III. ker. FC- től elszenvedett vereség volt. Hangsúlyozzuk, hogy a Ferencváros belső ügyeivel nem kívánunk foglalkozni, ez a klubnak saját ügye. Mi csak azokat a jelenségeket vesszük bonck és álá, amelyek úgyszólván minden meccslátogató előtt közismertek. Az első baj a csapat játékmodorával kapcsolatos. Közismert az a stílusforradalom, ami a kiállás új szabályával végigsöpört a labdarúgáson és amely hozzánk elég későn vetette el hullámait. Külföldön már régen elfogadták a modern futball szabályait, amikor nálunk még mindig vitatkoztak azok fölött. Külföldön már régen leszámoltak a lesújlás régi szabályának idején érvényben volt taktikával, amikor nálunk egyesek még mindig görcsösen ragaszkodtak a „nyílt sisak" elméletéhez, mintha elkerülte volna figyelmüket az, hogy a lesállás szabályát időközben megváltoztatták s ez zártabb védekezést követel. Természetes dolog, hogy a játékrendszernek ilyen nagyjelentőségű átalakulása több-kevesebb zökkenővel jár. Ma azonban már azt látjuk, hogy csapataink kivétel nélkül magukévá tették a modern futball előírásait. A Ferencvárosnál sem volt minden zökkenőtől mentes ez az átalakulás. Bár külső megjelenési formájában a zöld-fehérek is már a modern futballt játszák, a vasárnapi játék után újra azt a benyomást tette a figyelő nézőre, mintha a Ferencváros egyes játékosai, talán egyes vezetői is jobb meggyőződésük ellenére fogadták volna el az új tantételeket. Mert csak ilyen kelletlen elfogadás esetén ütközhet ki ilyen rendszertelen, tartalom nélkül való játék 11, mégis csak elismerten jóképességű futballista lábain. Ezt a tényt eddig szinte elleplezte Sárosi dr. tehetsége, színpompás, eredményességet biztosító játéka. Most azonban, hogy Sárosi véletlenül kiesett a csapatból, egyszerre kiütközött minden hiba: a terméketlen tologatás, az oldalra és hátra való passzolás, a technikai hiányosságok, a sablonba való elmerülés. Az ennek nyomán támadó eredménytelenség ráfekszik a csapat lelkére és ennek természetes következménye ez a csüggedés, ami a vasárnapi II. félidőben úrrá lett a zöld-fehér csapat fölött. A vasárnapi mérkőzésen már az I. félidőben megtörtént, hogy amikor a Ferencváros támadásba lendült, a csatársor már a kerületiek 16-osára ért, amikor egy rövidre sikerült felszabadító rúgás Móréhoz került. Ha Móré nyomban visszaadta volna a labdát valamelyik szabad csatárnak — ekkor még volt ilyen több is —, akkor még lett volna remény a támadás eredménye® kialakítására. Ehelyett Móré oldalt passzolt Lázárhoz. Lázár nyomban visszaadta a labdát Mórénak. Móré megismételte a passzt Lázárnak, Lázár újra visszaadta. Mégegyszer kicserélték egymás közt ezt az oldalpasszt, mire Móré dühösen előrevágta a labdát. Egészen természetes, hogy közben a kerületi védők kényelmesen rá tudtak helyezkedni minden ferencvárosi támadóra. Ilyen helyzetben talán csak Marosi-fajta játékosok Seehije segíthet valami egyéni akcióval, de az átlagos futballista tudás ilyen elméletileg reménytelen helyeztekben mindig csődöt mond. És vasárnap Sárosi nem játszhatott. Sérült bokájával a tribünről volt kénytelen végignézni csapatának vergődését. Ha a csapatba be volna idegződve, hogy a támadás vonalának mindig előre kell haladnia és csak kivételes esetekben van helye az oldalra irányított megkerülő mozdulatoknak, akkor a Ferencváros vasárnapi csatársora is több gólhelyzetet dolgozott volna ki a II. félidőben. A számok örök törvénye szerint pedig minél több a gólhelyzet, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy ezekből a helyzetekből gólok is esnek. Helyzetek nélkül azonban nem is lehet számítani gólokra. Kétségtelen, hogy a bajok forrásai közé tartozik az a balszerencse is, ami a sérülések tekintetében valósággal üldözi ebben a bajnoki esztendőben a zöld-fehéreket. Laky, Lázár, Háda, Hámori, Kemény, Sárosi több-kevesebb ideig mind rákerült a sérültek lajstromára. Laky egész betegség-sorozatot csinált végig. Háda idegei nem voltak rendben, Lázár rándulása óta sem tudta még csak meg sem közelíteni válogatott formáját. Toldinak húzódása volt. Hámorit edzésen, távolugrás közben érte utol a lerándulás. Kemény agyrázkódást szenvedett. Sárosi dr.-nak előbb orrcsontzúzódása volt, most a bokájára kapott rúgást. Ennyi sérüléssel szinte már nem is véletlenre gondol az ember, hanem valami fátumra... A legjobb csapat sem tud megrázkódás nélkül elviselni ennyi sérülést. De ha őszintén mérlegre tesszük a vasárnapi két ellenfél tudását, még ennek a Ferencvárosnak is biztosan kellett volna megszereznie a két pontot, ha nem volnának szervi bajok a zöld-fehérek együttesében. A harmadik baj a kívülről vett utánpótlás körül mutatkozik. Ha visszapillantunk az utolsó évekre, akkor azt láttuk, hogy a Ferencváros nem tudott már használni olyan játékosokat, mint Turay, Takács II. Elengedte őket, viszont megszerezte Bánt, Kovácsot, Tunyoghyt. Az elbocsátottak nagyszerűen beválnak új csapatukban, az utánpótláson pedig túl kellett adni. De bajok vannak az utánpótás más tagjaival is. Móré lelki válsága csak nem akar elmúlni. Győry egy-két játék után a kórházba került. Csak a belső utánpótlás, a saját nevelés tartja meg a szintvonalat. Kemény, Hámori, Kiss bizonyítja ezt a megállapítást. Vigyázni kell azonban, hogy ennek a „tartánynak” kellő felfrissítése állandó és céltudatos legyen továbbra is. A magyar futballsport érdekében reméljük, hogy az utánpótlási szolgálat megfelelő újjászervezése, a stílusválság megoldása és a sérülési sorozat befejeződése révén a jövőben nem éri a ferencvárosi csapatot a vasárnapihoz hasonló meglepetés. Legalábbis nem több, mint amennyi a futball „dicsőséges bizonytalanságának” statisztikája szerint elkerülhetetlen. Mi van Újpesttel? A csatársor? Vincze? Vagy inkább a fedezetsor ?..* * — Saját tudósítónktól — Meglepetés és magyarázat — egytestvérek. Az emberek nem nyugszanak bele, hogy valami megfoghatatlan legyen előttük. A futballban is így van. Kikap a csapat, amikor mindenki győzelmet vár tőle. Nosza megindul a beszélgetés. Mi a baj? Miért nem megy a játék? Megkezdődik a suttogás. A „jólértesültek” előrukkolnak a legfrissebb pletykákkal. Ez a játékos így él, emez úgy él. Itt látták, ott látták. Elküldenék az edzőt, kicserélnék az igazgatót, erélyes beleavatkozást kívánnak Ezer ok és ezer magyarázat. S a végén — éppen úgy nem tudják, hogy mi van a csapattal, mint azelőtt... * « Itt van például az Újpest. Kikapott a Hungáriától, holott megelőzőleg hét éven át nem kapott ki tőle. Győzött — de gyengén játszott — az Attila ellen s most pontot vesztett a Phöbus ellen. Miért? Ősz végén és a tavaszi idény kezdete előtt nagy formában volt a csapat. Érthetetlen. Érthetetlen. Mindenütt ez a nóta sír most Megyeren és kapcsolt részein. És megindul a találgatás...• — A csatársor... — szól az egyik magyarázat. — Hiába. Nem tudunk rendes csatársort összehozni. Sohse volt igazi nagy csatársorunk. Addig nem is lesz Újpestből igazi klassziscsapat, amíg ezt a problémát meg nem oldják. A csatársor? Nézzük csak azt az újpesti csatársort. Nap-nap után látjuk őket meccsen, edzésen. Nem is olyan rossz ez az ötösfogat. Pusztai egyike a legnagyobb magyar labdaművészeknek, s ma már sok hibáját levetkőzte. Kállai a fiatal gárda egyik legtehetségesebb képviselője. A Lyonban játszó magyar amatőrválogatott kimagaslóan legjobb embere volt. Kocsis nem extraklasszis, de pompás küzdőerényei vannak s kapu előtt hallatlanul szemfüles. Barna tehetsége nem vitás. A ferencvárosi iskolából került ki. Ott is az élcsoportban volt. No és Vincze... * Ez a debreceni talajból átplántált extraklasszis csatár azért került Újpestbe, hogy stílust hozzon a csatársorba. Vincze tehetségét senki sem meri kétségbevonni s mégis sokan őt okolják a lila csatársor meddőségéért. Azt mondják, hogy lusta, unja a futballt, nincs formában, rossz izomerőben van. Holott Vincze a világ legszolidabb embere, a kötelességteljesítés mintaképe és a legszenvedélyesebb labdaűtő, aki elveszettnek tekinti azt a napot, amikor nem futballozhat. Vincze volna az ok?* Egy hibát látok Vinczében, ő maga bevallotta, hogy mikor Újpestbe került, arra törekedett, hogy egyéniségét az egység kedvéért minél jobban háttérbe szorítsa. Holott minden csatársor stílusát éppen az egyéniségek adják meg. A Ferencváros stílusát Sárosi, a Bocskaiét Teleki, a Hungáriáét Cseh és Müller adta meg. A stílusnak középpontra van szüksége. Ennek a középpontnak Újpesten Vinczének kellene lennie. Ha kiderült az — aminthogy kiderült —, hogy Vincze egyénisége mégis olyan erős, hogy nem lehet gépalkatrészt csinálni belőle, fordítani kell a dolgon: Vincze ne akarjon erőszakot elkövetni saját magán s ne őrölje fel magát az egységbe mindenáron való beolvadni akarásban. Próbálja meg talán társait a „saját képére és hasonlatosságára” átfaragni...• És mégis. Nem itt van az igazi hiba. Újpest sokkal rosszabb csatársorral is nyert már bajnokságot. Nemcsak azért, mert riválisai éppen gyengébbek voltak, hanem azért, mert nagyszerű volt a védelme és a fedezetsora. A védelemmel most sincs baj, de a fedezetsor •— A fedezetsor, amelyet nem is Tavaszi tippbajnokság 1936 1931 MÁRCIUS 1 Beküldendő: február 29-én déli*VI. NEMZETI BAJNOKSÁG I* Hungária Kispest 2. Újpest—SBTC ..................................................................................... ............... 3. III. ker. FC—1Törekvés (Hungária-úton) ...................... _------.................. 4. Budafok—Budai •„11“ .............................. ■ —____——— 5. Szered—Phöbus ......................................„..................................... —...................... . 4. Bocskai—Ferencváros ............................................................... •——»—— 7. Arsenal (I.)—Barnsley (II. Ura) (angol kupa elődöntő —-------■--------- 8. Csepel—Somogy (profiliga) ................ .................................... ——-—*----------- 1. Szegedi TK—REAC (Dél, Szeged, I. oszt.) ................. ..............•-----------19. Elektromos—FTC (Bp. amatőr I. o.)............... 1—•----------Tartalék mérkőzések! (Csak abban az esetben számítanak, ha a felső tíz közül valamelyik elmaradt Mezőberényi Textil—Csabai AK (Dél, Csaba, I. oszt.) —---------*--------2. Szolnoki AK—Tokod (Közép I. oszt.)................................... —------*—-— 3. Szombathelyi SE-Szombathelyi MÁV (Nyugat, I. o.) —-------*--------A pályázó neve:....................................................................................... Címe:__________________________________________________ Minden szelvényhez használatlan, és 10 filléres bélyeget kell mellékelni, de a bélyeget még a sarkával sem szabad felragasztani. Külföldieknek 10 magyar fillér értékű forgalomban levő szintén használatlan és ép bélyeget kell mellékelniük. — A beküldő aláveti magát a pályázati feltételeknek. — Aki nem vesz folyamatosan részt a tippbajnokságban, az egy szelvénnyel kedvező esetben megnyerheti a heti első díjat (20 pengő készpénz), a rekordverseny első díját (30 pengő készpénz s egy darab 80 pengő értékű zsebóra), valamint a telitalálatverseny első díját (a díj ugyanaz, mint a rekordversenyben). Tehát 10 filléres bélyegre 240 pengő értékű pénzt és nyereményt, azaz 2400-szoros pénzt nyerhet. oly régen teljes egészében nyugodtan be mert állítani a kapitány a válogatottba , amelynek ma egyik tagja sincs válogatott formában. Újpest játékának mindig a pompás fedezetsor volt a gerince. Most ez a gerinc kissé megroggyant. Seres hivatali elfoglaltsága miatt nem járhat rendesen az edzésekre. Foglalkozása olyan, hogy kissé merevíti is az izmait. Szalaynak családi életében játszódtak le az utóbbi időben jelentős események. Lelkiegyensúlya kissé kizökkent. Szűcsnek beteg az édesanyja. A futballista is ember. Nem gép. Nem függetlenítheti magát olyan történésektől, amelyekre minden ember érzékenyen reagál... • Kicsit hullámvölgybe került most Újpest. A Hungáriától elszenvedett nagyarányú vereség nyomasztó nyűgként fekszik még mindig a játékosok lelkén. Ha a nagy cél felé vezető úton valaki megbotlik, akkor elkedvetlenedik, önbizalma csorbul s később már kisebb akadályban is elbukik. Újpest most kiesett a ritmusból, a taktusból s időre van szüksége, míg utolérie önmagát. De utol fogja érni... A Phöbus-meccsen pontot vesztett, de egy félidőn át már a „nagy” Újpestet lehetett látni.* Ne felejtsük el, hogy a Hungária-meccstől kezdve még egyszer sem játszott a csapat igazi futballtalajon. Hol csúszós, hol mély, hol kőkemény volt a pálya s ilyen talajon nagy szerepe van a szerencsének. A szerencsének, amely az idén nem kacérkodott a lila színnel. Ám a szerencse szeszélyes. És Újpest bajai mind múló természetűek. Biztos, hogy a Hungáriameccsig remekül felfelé ívelt Újpest fejlődési vonala. Ott törést kapott. Ám csak idő kérdése, hogy újra felfelé íveljen. FŐISKOLAI VÁLOGATOTT-SÁRRÉT VÁLOGATOTT mérkőzéseket tervez húsvét két napjára a múlt hónapban alakult Sárréti Sport Liga vezetősége. Egyik mérkőzést Szeghalmon, a Liga székhelyén, a másikat Biharország fővárosában, Berettyóújfaluban tartanák. Az elvi megállapodás már létrejött Fábián József kapitány és Koppányi Imre, a Liga főtitkára között, még csak az MFE tanácsának jóváhagyása szükséges. A sárréti sport különben igen élénken mozgolódik. A márciusban induló futballbajnokságra 11 nagyközség sportegyesületének nevezését várják. A MOVE II. csak március 6-án kezdi a tavaszi idényt. A liga ugyanis február 29-én bált rendez , hogy a liga egyesületeinek tagjai ezen minél nagyobb számban résztvehessenek, ezért a másnapra kitűzött idénykezdést egy héttel elhalasztották. Készéi II.: Újra meg kell próbálnom játszani — Saját tudósítónktól — A Törekvés hétről-hétre érzi Készéi II. hiányát. Ha az amatőr válogatott center játszana, talán nem lenne most a Törekvés a kiesési zónában. Mi van hát Készéive!? Vasárnap — először ebben az idényben — kint volt a Törekvés mérkőzésén. — Hogy van a sérülése? —kérdezzük. — Még mindig rossz a lábam. Ott vagyok, ahol voltam. Kezelték, de hiába, nem javult. Pedig igazán szeretnék már játszani. — A Törekvésben túl hosszúnak tartják a pihenőt. — Nekem is kellemetlen a dolog, de nem tehetek róla... Tavaly is beszálltam egy meccsre és kiújult a baj. Most újra meg fogom próbálni az edzést. Talán menni fog. Vidéki eredmények Mezőtúr: MAFC—Szolnoki AK 9:2 (5:1). Vezette: Magyar dr. A kiváló formában lévő helyi csapat fölényesen győzött. Góllövő: Lukács (4), Kiss (2), Piczkó (2) és Bodorik, illetve Horváth és Köves.K. Miskolc: DVTK-MMTE 4:2 (2:2). Vezette: v. Szücs. Mély, felázott talajon az erőteljesebb DVTK győz. Góllövő: Bohus II. (3) és Stumpf, illetve Orosz és Kriszton. Tokodon vasárnap a TOSO 1:1 (0:0) arányban döntetlenül játszott a nagy riválisával, a Dorogi AC-cal. Az edzésjellegű mérkőzésen mind a két csapat jól mozgott. Olvassa az ELLEHZÉKET-mert a legmegbízhatóbb és legfrissebb anyagot a legitim válóbb újságírók feldolgozásában hozza. Hirdessen az ELLEHZÉKBE!-mert ezt a lapot minden komoly vevő és eladó mindennap elolvassa. Szerkesztőség és kiadóhivatal: CLUJ—KOLOZSVÁR, Universitatis Str.Egyetem u. 6. sz.