Nemzeti Sport, 1937. január (29. évfolyam, 1-21. szám)

1937-01-01 / 1. szám

Péntek, 1937 január 1. mondják, hogy ők már kész­ játé­kosok, őket­ már ne tanítsa az edző, ők már mindent tudnak, nekik csak a kondíciójával törődjön. Nos, én még a Fradiban is tanultam, pe­dig akkor már én is ú. n. kész já­tékos voltam. Tanultam rengeteg B.U.É.K. és­­a SÍHOT •poh­ár. K­ereskedelmi kft IV. Tibri István­ Utd­­a új technikai dolgot. Ám, ha nem is volna tanulnivalója az ember­nek, tökéletesíteni valója akkor is akad. Én sohasem voltam nagy fejelő, de, amit a fejelés terén tud­tam, az a Fradiban ragadt rám. Csak egyet nem sikerült megta­nulnom ott sem: bal lábbal rúgni. Pedig nagyon akartam. Hiába... Merni kell . Azt szokták mondani, hogy a régi nagyok sokkal jobban tudtak lőni, mint a maiak. Nos, én még játszottam ezekkel a régi nagyok­kal s szerintem ez az igazság: nem annyira jobban tudtak, inkább jobban mertek lőni. Akkor más volt a futball. Több volt benne a játék. Ma több ben­ne a küzdelem és valahogy több a felelősség is. A csatár a nehezebb­ helyzetben töpreng Nem mer lőni. Pedig lőni kell! Lehet, hogy tíz lövésért kifütyülik a csatárt, de ha a tizenegyedikből gól lesz , tapsot kap és a tíz rossz lövést megbocsátják neki. A közönség szívesen bocsát, meg. Aki mer­t az gólt nyer. — Csak Turay hiánya. Éppen azokon a meccseken voltunk kény­telenek nélkülözni, amelyeken pon­tot veszítettünk. Egyébként a, csa­v ! k Mit kíván az új esztendő­ben Springer Ferenc dr. a elnök úr a Ferenc,­városnak az új esztendőre? — ad­tuk fel az első kérdést. — Őszintén beszéljek? Első­sorban pénzt és ugyanolyan mértékben békességet. — Mit kíván a Ferencváros csapatának? — Olyan bombacsatársort, amilyen bombacsatársorunk a 100 százalékos bajnokságban volt. — A csapat többi részével, a fedezet­sorral és a védelemmel meg van elégedve? — Igen. — Mit kíván az FTC-nek, az, anyaegyesületnek? •­ — Bombaerős Ferencvárost. Hogy miért? Azért, mert ha a Ferencváros jó, ha a Ferencvá­­rosnak megy a játék, akkor a többi szakosztály is virul, mert van pénz és van jólét. — Mit kíván a kis Fradinak, azaz az FTC futballcsapatának? — Egy tucat Nagy Lászlót. Sok,sok olyan agilis embert, amilyen a serény és folyton dol­gozó .Nagy Laci, az FTC futball, szakosztályának vezetője. — Milyen tervei vannak a Fe­rencvárosnak és az FTC-nek 1937-re? — Vannak tervek, nagyon is nagy tervek, ezek azonban még nem érettek meg a nyilvánosság számára, tehát most még nem is árulhatok el úgyszólván semmit, csupán annyit, hogy ha ezeknek a terveknek csak a felét tudjuk megvalósítani, már akkor is meg leszünk elégedve. Komoly és nagy horderejű tervek ezek, ame­lyek óriási feladatok elé állítják a vezetőséget. Mi azonban nem ijedünk meg a munkától, dolgoz­ni akarunk az újévben, mert biz­tosan tudjuk, hogy ez az újév a Ferencváros, az FTC és a sport­­telep felvirágzását hozza. A Hungária tavaszi prog­nózisáról beszél: Kisfalvi István dr. A kék-fehérek főtitkára telefo­non állt rendel­kezésünkre: — A Hungária csapatában rejlő közismert képes­ségek sorozata, a szakszerű előkészí­ --------------------­tés és a fiúk­ lelki­ismeretes munkája azt a reményt ébreszti bennem — mondotta Kis­falvi dr. —, hogy a múltévi gyö­nyörű siker koronájaképpen az idén is megszerezzük a várva várt, baj­­nokságot. — Mi volt a baj ősszel? Hat az idény második felében egész elsőrangút nyújtott s ha az őszi idény teljesen befejeződött volna, talán behoztuk volna, a bennünket megelőzők egypontos előnyét. — A csapat szerkezetével elége­dett?­­— Minden formációban jó a csapat, nincs benne gyenge pont. — Nincs szó arról, hogy tavasz­­szal többször kapnak szerepet a fiatalok? — Nálunk nincsenek öregek és fiatalok. A csapatba mindig az kerül be, aki éppen a legjobb. Ter­­mészetesen, ha a tartalékjaink olyan formát mutogatnak, amellyel például Sas és Kardos annak idején berobbant a csapatba, akkor rájuk is sor kerülhet. — Szóval nincs szó a csapat radikálisabb átcsoportosításáról? — Turayval elsőrangú a csapat szerkezete. Ezt elismeri a közön­ség, de elismerik a szakértők is. Játékosanyagunk — dicsekvés nél­kül mondhatom — egészen kiváló, akár az éppen szereplőket, akár a tartalékokat nézem. Az, hogy valaki­ éppen nem szerepel, mit sem von le képességeiből. A tavasz — remélem — a mienk lesz! A lilák tavaszi reményei­ről tájékoztat Arányi Árpád Újpest vezéré­hez, Arányi társ­elnökhöz először ezzel a kérdéssel fordultunk: — Mi az oka annak, hogy akár­milyen jól is sze­repel a csapat, a közönség érdeklő­­dése nem nő a jó szerepléssel egyenes arányban? — Újpest szegény munkásvá­ros — mondotta Arányi. — Nagyon sok a kis munkáscsapat, mindegyiknek tekintélyes számú aktív sportolója és szurkolója van s így­­a közönség nagyon szétforgácsol­ódik. Csak akkor gyűl össze nagyobb számban, ha rangadó van. Ennek ellenére, Újpestnek aránylag nincs is olyan kevés közönsége! Ha számításba vesszük, hogy Újpest lakosainak a száma csak 60.000, míg Buda­pesté egymillió, akkor az Újpes­ten megjelenő 2000 emberrel szemben Budapesten 15.000-nek kellene kint lennie egy-egy Fe­­rencváros vagy Hungária mécs­esén. Viszont az UTE tehertéte­lei sokkal nagyobbak, mint akár a Hungária, akár a Ferencváros tehertételei. A különbség leg­alább 50 százalék. — Mit vár a tavaszi idénytől? — Csak jót. Amíg A­s­c­h­n­e­r elnök úré a vezéri pálca, addig a lila színek mindig az élen lesz­nek. Hullámzások lehetnek, de a végeredmény biztos. Bízom az Újpestben, mert a játékosok kvalitása körül semmi hiba. Jó a csapatszellem, jó a vezetés, most sem állunk rosszul, csak balszerencse ne kísérgessen ben­nünket. — Valami új játékosért nem készül indulni a legendás autó­val? — Kérem — mondja A­r­á­n­yi nevetve —, a motor mindig be van melegítve... Valetta-Sliema, dec. 25. A 11 :1-es és 6:0-ás győzelem után 20-án, vasárnap este bizony jókedvünk volt. Vacsora után ösz­­szefogózva, négyes sorokban, éne­kelve mentünk le a tengerpartig s onnan autóbuszon be Valettába. Itt két lokálban is megnéztük a mű­sort. * 1 'VMlra emeljük a magyar lányokat Az elsőben, a „Flag-Ship bárban a­ közönség nagy része matrózokból állt. Itt összetalálkoztunk három olyan játékossal, aki a Navy válo­gatottban ellenünk játszott. Köztük volt a góljukat rúgó balszélső is, aki nagy örömmel üdvözölt ben­nünket, s addig nem hagyott béke. -----------------------------------------­B. U. É. K. K. vevőinek és barátainak Schmidt-Szigeti-Szél sportszaküzlete, V. Személynök-u. 1- ben, míg meg nem ittuk az ő általa fizetett „rundsöröket”. Roppant bájos és közvetlen emberek ezek az angol matrózok. Egy csöppet sem nehezteltek azért, hogy tizen­egy gólt rúgtunk nekik, s a „civi­leknek” csak hatot, összeölelkezve énekeltek a fiúkkal. A „Flag-Ship”­­ban tizenegy órakor vége volt a műsornak s ekkor átmentünk egy másik lokálba, ahol egy órakor csuktak. A sörözést itt folytattuk, közben játszottuk a hálás közön­séget. Minden magyar lánynak nagy sikere volt... S aki még szép is volt, azt a fiúk a tánca után a vállukra vették s körülhordozták a parketen. Az otthoniak azonban ne aggódjanak! A mulatozás szolid keretek között maradt, bizonyíték erre az, hogy fél egyig Józsi­ bácsi is velünk volt! Toljuk a konflisokat Preiszmann ekkor Mándival ha­zament, mi többiek pedig vissza­mentünk a matróz-bárba. Egy óra­kor azonban itt is szigorúan zár­tak. A zene abbahagyta a tánczenét és eljátszotta az angol himnuszt. Erre még a részeg matrózok is vi­­gyázzba álltak s utána öt perc alatt üres lett a helyiség. Ilyenkor itt nincs veszekedés, nincs követe­lőzés további italért, mindenki szé­pen hazamegy. Az utcán rendőrök és katonai járőrök vigyáznak a rendre. Bennünket rendőr vezetett, a lovas konflisokhoz és még tolmá­csolt is. Megmondta, hogy mennyit kell fizetnünk, nehogy megzsarol­janak bennünket. Sliemában, a mi utcánkban van egy hoszú emelkedés, s amikor ide­értünk, kedves, jelenet játszódott le. A lovak nehezen húzták a ko­csikat s erre a fiúk összebeszélés nélkül, minden kocsiból kiszálltak s úgy toltak felfelé a konflisokat, hogy kíméljék a különben jó futó, szép kis lovacskákat. A Gloworm közép­fedezete nem felej­tette el Budapestet A szombati mérkőzésen egyéb­ként kedve­s ismerőssel találkoz­tam. 1921—22-ben Budapesten ál­lomásozott a „Gloworm” nevű an­gol hajó. Akkoriban az MTK ját­szott is edzőmérkőzést a hajó csa­­utával s utána nagyon összebarát­koztunk. Szombaton éppen az öl­tözőbe megyünk, amikor egyszer csak hozzám jön és átölel valaki. Juci­ volt, aki annak idején közép­­fedezetet játszott a hajó csapatá­ban s állandóan kijárt a Hungáriá­éb­a edzésre. —­ Tudom magyar-'’ én MTK — így üdvözölt s azután a fiúknak elénekelte a „Fekete, fekete, fekete, a haja fekete” kezdetű nótát. Ti­zenhat év után még mindig tisz­tán mondta ezeket a magyar sza­­vakat.Nagy örömmel beszélt az ak­kori időkről s kapásból elmondta az MTK akkori csatársorát: Csibi, Molnár, Georg Orth, Opata, Schlos­­ser. Annak idején Braun Csibi és én mindennapos vendégek voltunk a Glowormon s mindig 50­-50 Gold Flake cigarettával jöttünk el a ha­jóról. Sokat emlegette Frischer Károlyt, aki mindig jó felszerelést adatott neki az edzéseken. Szívé­lyes baráti üdvözletét küldi Fri­­sch­ernek és többi akkori ismerő­sének. Megható volt az a szívből jövő öröm, amellyel Jack a magyar fiúkat üdvözölte. Potyabemenetünk van a moziba Hétfőn délelőtt tizenegy órakor a rendőrségre kellett mennünk. Itt mindenkiről kartotékot állítottak ki, amelyet mindenkinek három he­lyen kellett aláírnia. Véletlenül egyszerre érkeztünk a Rapiddal , ez a ceremónia bizony eltartott fél­kettőig. Utána még fényképészbe­ is el kellett mennünk,­­ a tartóz­kodási engedélyhez mindenkiről három-három képet kellett csinál­tatnunk. Délután vígan napoztunk, majd kártyázással telt az idő. Este, vacsora után moziba mentünk. Itt kell leszögeznem, hogy a szövetségi vezetők valóban kedvesek és elő­zékenyek velünk szemben. Egész hétre csináltak számunkra progra­mot. Elintézték azt, hogy a­ szál­lónkhoz közel fekvő „Majestje”-mo­ziba bármikor ingyen mehetünk be. Szép nagy mozi ez, kétnapon­­tént új műsort ad s bizony élünk is az alkalommal: a fiúk minden műsort megnéznek. Kedd: levélírás és opera Kedden esős idő volt s,így a dél­előtt lap- és levélírással telt el. Ez­zel van a legtöbb gond. Én az egye­sület nevében körülbelül ötven új­évi üdvözletet küldtem el. Józsi bácsi külön ügyelt, nehogy valaki kimaradjon, de ennek ellenére fo­ b . u. J. K. - DÖRNER sportáruház I­II., Fő­ utca 37.­c — Tel.: 15-12-2o­ gadni mernék, hogy mégis lesz olyan, akit kifelejtettünk, s lesz sértődés. Este az operába voltunk hivatalosak. Az Andrea Chenicr ment. A negyedik felvonásra már csak a zenekedvelők, Cseh, Sebes és Sas maradtak velem. Jómagam há­rom évvel, ezelőtt a milánói Senki­ben hallotam ugyanezt az operát, gálaelőadás keretében Gigivel, Cigna Ginával s még néhány ilyen híres­­ énekessel. Mondtam a fiúk­nak, hogy ha mi a két előadás köz­ti különbséget futballozni tudnók, nem volna csapat a kontinensen, amelyet ne vernénk meg úgy, mint a Navyt... Agrárverseny Mál­tában Szerdán délelőtt kiadós gya­logló edzést tartottunk. A tenger­parti sétányon mentünk egy ara­­ncsszal, erős iramban. Délután hat órakor kisétáltunk a pályára, ahol éppen agárversenyt tartot­tak. Ezt már sokkal nagyobb ér­deklődéssel nézték végig a fiúk, mint az operaelőadást. A futball­­pálya szélén az agárversenyek ré­szére készített futó- (jobban mondva szaladó homokos) pályát drótkerítés határolja. Itt a belső pályán sín látható. Ezen a sínen fut egy kis motor. Ebből a motor­ból körülbelül másfélméteres vé­­kony vasrúd áll ki, ennek a vége­ Springer Ferenc­ért, a zöld-fehérek ügyvezető elnökét a lakásán találták szerdán délután. n n|nni ■ ■ I PP PPraÉn) írnagy. kir. és udv. Készségesen bemutatta Az ország hangszergyal­og| HMS-RHSI IKEKK UN­,BálfgCZiOt60 OMCTBK­arand rádióterme­ i Izgalmak a máltai kutyaversenyen, ahol Ujváry majdnem félelőtte magát Találkozás Jack-kel, a pechhel, az agarakkal a Rapid vezetőjével és egy sereg máltai különlegességgel — Takács Béla második levele a Hungária portyájáról. — (Repülőgéppel érkezett.) ss?a s

Next