Nemzeti Sport, 1938. szeptember (30. évfolyam, 169-189. szám)
1938-09-01 / 169. szám
Biztos öklözései nyomán eszembe jutott a legutóbbi edzés, ahol végtelennek látszó szögletsorozatot rúgták neki s a sovány, feketeképű kapus öklözött, öklözött és öklözött fáradhatatlanul. Nem véletlen, hogy minden öklözése biztos most. Hapgood egyszerűen hibátlan. Különös, hogy az Arsenalban a támadások elindítása, fölépítése voltaképpen három ember vállán nyugszik: Bryn Jones, Crayston és Hapgood. Bizony Hapgood! Hapgood nagyon kockázatos hátvédjátékot játszik, de egyelőre még nem tudtam fölfedezni hibát játékában. Nem elég, hogy szeret, nem elég, hogy védekezik. Cselez, paszszol, szöktet. Teljesen egyéni," különleges hátvédjáték ez, amelyet senkinek sem mernék ajánlani. Hapgood játéka egyik bizonyítéka annak, hogy az angol futball nem sablonos s nagyon is arra törekszik, hogy a játékosok egyéniségét megőrizze. Joy tisztára védekező játékos, Copping is inkább romboló, mint építő fedezet. Ám itt van Crayston, a legremekebb szélsőfedezet, akit valaha láttam (beleértve Kolonaryt is). Hatalmas termete nagy előny a fejelésnél, a passzai pedig elképzelhetetlenül pontosak. Pedig ezek a felső rüszttel rúgott lövések gyakran szállnak Bastin elé, messze ki a balszélre. Mégis körömpontosságúak... Male halványabb volt partnerénél (egyszer csúnya lyukat rúgott), mégis megérti az ember, hogy miért tartják ezt a védelmet a világ legjobb védelmének. A játék nagyon szép, nagyon izgalmas. Az angol futballban kevés a mezőnyjáték, hiszen a W-formáció feltalálásával például az volt Chapman elgondolása, hogy a mezőnyjátékot a legkisebb mennyiségre csökkentse. A biztonsági játék esküdt ellenségei ne feledkezzenek meg arról, hogy a modern futballban is úgy áll a helyzet, hogy egyszerre csak egy csapat védekezik. Ilyenkor a másik azzal üti agyon az időt, hogy ő támad. A Portsmouth támadásait rendesen Basson, a balösszekötő és Worral, a jobbszélső vezeti. (Ezer bocsánat. Most veszem észre, hogy még nem írtam le az összeállításokat. Tehát: Arsenal: Swindon — Male, Hapgood — Crayston, Joy, Copping — Kitchen, L. Jones, Drake, B. Jones, Bastin. Portsmouth: Walker — Morgan, Rochford — Guthrie, Rowe, Wharton — Worral, Groven, Beattie, Basson, Parker.) Általában kissé haboznak a csatárok. Nemcsak a portsmouthiak, hanem az Arsenal-támadók is. Még nincsenek igazi formában , tehát középeurópai Hamlet-futballt játszanak. Leslie Jones ez az elsőrangú futball-szakmunkás rengeteget dolgozik és érdekes látni, hogy az összekötőire mindig panaszkodó Arsenalnak a két összekötője jó most , a másik három halványabb. Bastin egy összecsapás után nem tud felkelni, a befutó Whittaker valahogyan talpraállítja, de Cliff nem sok vizet zavar ezután Kirchen jobbszéléről a balszélére, balszélről a jobbszélére rohant, de — fej, haj — egyik helyen sem megy neki a játék. Drake pedig... Kedves olvasóim jól tudják, hogy nekem szívügyem Drake játékstílusa, most azonban nem tudok sok jót mondani erről a jókedvű fiatalemberről. Igaz, igaz, ketten, sőt néha hárman is fogták, de ez nem kifogás. Nincs még lendületben ez a fiú. Az viszont szép volt, amit a gól előtt csinált. A második félidő közepén Kirchen beívelt labdája Draket, a kapunak háttal állva találja, Drake mellel a befutó Bryn Jones elé ejti, Jones a nagykönyvben található mintaszerű test, és rátartással kapásból pontosan a jobb alsó sarokba lövi a labdát! (A sajtópáholyban volt, aki azt mondta, hogy a Portsmouth-kapus későn vetődött. Én megjegyeztem, hogy szerintem Bryn Jones korán lőtt.) A mérkőzés irama végig nem csökken. Kénytelen vagyok ismét arra következtetni, hogy nemcsak az Arsenal dolgozik erősen, nemcsak az Arsenal ismeri a jó erőnlét nagy fontosságát, hanem a többi csapat is. Számos példáját lehetett látni a mérkőzés alatt annakis, hogy a hibátlan, minden részletében kidolgozott és elsajátított technika mennyre fontos a modern futballban. Egy rosszul levett labda esetleg már azt jelenti, hogy a következő pillanatban a hibázó játékos kapuja van veszélyben. Nincs idő javításra. Egy hosszan előrelőtt labda pillanatok alatt megfordítja a játék képét s a hibát vétett játékosnak még ideje sincs afölött gondolkozni, hogy a legutóbb edzésen jó lett volna félórával elebet dobálni a falnak a labdát s a visszapattanó labdát toppolni próbálni... A mérkőzés kemény — ez nem újság. (Legyen szabad valamit zárójelben megjegyeznem. Azt olvastam, hogy egyik edzőnk szerint nálunk azért nem lehet keményen játszani, mert a játékosok nincsenek bebiztosítva. Nem tudom, milyen biztosításra gondolt az illető edző. Az angol játékos biztosítása annyit jelent, hogy a biztosítótársaság kifizeti a játékos gyógykezelési költségét, a klubnak. Ez lenne az a csábító valami, amelynek kedvéért boldog gondtalanságban rugdalnák egymást az angol profik? Tudniillik — mindentől eltekintve — nem is rugdalják! Sok tornával, boxlabdamunkával kidolgozott felsőtestüket alaposan kihasználják, nagyokat penderítenek egymáson, de nincs alattomos bokavadászat, nincsenek művészi tökélyre kifejlesztett „betartások”, amelyekről a legtöbb naiv játékvezetőnk nem sokat tud. Véleményem szerint ugyanis a játékvezetőink sokkal inkább hibásak a kemény, de sportszerű játék hiányáért, mint az a hiányzó csodálatos angol biztosítási rendszer, amelyről én, sajnos, semmit sem tudok. Űzzék ki a „betartókat” örökre a futballpályákról, még ha válogatottak, akkor is! Akkor majd szívesen odateszi a „csülkét” a félénk csatár hogy régi magyar futballszakkifejezéssel éljek.) A mérkőzés utáni hazamenés igen jellemző a megindult futballidényre. A lapok egymást kergetik a kiadásokkal. Az egyikben még csak a félidők vannak bent, a másikban már valamenyi eredmény. A következő kiadásban már osztályok szerint köztik az eredményeket. A következő kiadásban már riportok is találhatók a mérkőzésekről. Mindenki számol, összehasonlít és bosszankodik, hogy rosszul tippelt valamelyik pennys fogadási vállalatnál. Ha két Arsenal-szurkoló találkozik, az időjárás helyett Bryn Jonest, dicsérik. Nagy szó... Egy szó, mint száz: megindult az idény. Negyvenkét forduló közül még csak az első zajlott le. Ez is mutatja, hogy magántanulmányaimnak mennyire az elején tartok még csak... ( Pirosak és zöldek Már 2:0-ra vezetett a „Slavia", de végül is 9:3 arányban győzött a Fradi Megnyugtatóan mozogtak a zöld-fehérek Sárosi dr. 6 gólt lőtt — Saját tudósítónktól — — Mi az?! Piroska és a farkasai játszunk ma — kérdi nevetve Pósa a Ferencváros öltözőjében, amikor piros ingeket lát a zöld ingek mellett. Hlavay edző magyaráz neki: — Azt akarom, hogy a fiúk már ma megszokják egy kicsit a piros színt, a Slavia színét. Hádának ezt mondja az edző: — Te a „Slavia csapatában” védesz — majd a többiek felé folytatja: — Fiúk, a kétkapus játékot felórára tervezem. A félóra alatt mindenki becsülettel végezze el a ■maga feladatát, hogy az edzést ne kelljen meghosszabbítanom. Amikor az edző kimegy a pályára, csóválgatja fejét. Az eső éppen akkor kezd esni s csakhamar zuhog. A két csapat így áll fel: Ferencváros: Tihanyi — Tátrai, Polgár — Magda, Sárosi III., Lázár — Táncos, Kiss, Sárosi dr., Toldi, Kemény. „Slavia”: Háda — Jászberényi, Kálmann — Hámori, Velkei, Pósa Bíró, Székely, Jakab, Karácsonyi, Gyetvai, Slavia-fölénnyel és gólokkal indul a játék. A 6. percben Jakab 16 gólt, majd a 11. percben Biró remek beadását Karácsonyi kapásból pompásan bevágja, 2:0 a Slavia javára, Tóth Lajos dr. intéző megjegyzi a szép dugóra: — Ez az, ami minden védelemnél gól. A Ferencváros válaszol és, Kemény—Kiss—Sárosi dr. összjáték után Háda lábbal igyekszik védeni Sárosi dr. sarokra tartó lövését, de úgy sem tudja. 2:1. Öt perccel később Sárosi III.—Táncos—Sárosi dr. akció után a kiugró Sárosi dr. egyenlít. 2:2. A 21. percben Bíró egyéni játékkal újra a pirosaknak szerzi meg a vezetést. 3:2. Közben Biró és Gyetvai többször kesereg amiatt, mert Polgár és Tátrai túl kemény. A 34. percben Jászberényi a kapu előtt tologat, szabadrúgás a büntetés és Sárosi III. a 18 méteres szabadrúgásból 3:3-n, egyenlít. Jászberényi újabb könnyelműségéért büntetőkört fut. Lassan már csak a Fradi támad és Sárosi úr egymásután négy gólt rúg, egyet Kemény átadásából, azután Háda kiütéséből, majd meg Toldi és Táncos átadásából. 7:3. Az 56. perben Táncos ballábbal ér el gólt, majd a legerősebb gólt a 63., az utolsó percben Toldi lövi. 9:3. Az edzés után Hlavay edző ezt mondta: • A fiúk elég jól mozogtak, csak az elején kissé könnyedén vették. Lassan majd erről is leszoknak. A csapat formája megnyugtató, az összeállítás az marad, ami ma volt, csak Prágában természetesen Háda véd. Edzés után vacsorára gyűltek össze. Indulás Prágába, csütörtök reggel 7 óra 15 perckor a nyugati pályaudvarról. ■ : „ ~1080^............... SvortÍT Csütörtök, 1038 szeptembere. Ahol csak délelőtt tarthatnak edzést — Saját tudósítónktól — Egyik nap délelőtt Csepelen jártunk/ A MOVE-pálya előtt futballdöngést hallani. Bent a pályán nagy edzés folyik. Az M. Posztó zöld-fehér mezes játékosai tartják edzésüket Török Tivadar, a volt válogatott hátvéd vezetésével. •— A labda elé állál, ne mögé! — hallatszik az edző utasítása. Závory Istvánt, az M. Posztó intézőjét kérdezzük, miért tartják délelőtt az edzéseket. — Csak ebben az időben ál rendelkezésünkre a pálya — mondja. — Így minden edzésünket délelőtt tartjuk. Kicsit furcsa volt eleinte, az igaz, de már megszoktuk. Tavaly is így volt, mégis bekerültünk az első osztályba. És az eredmények beszélnek. Minden dicsérhet megérdemelnek a debreceniek mondotta hétfőn délelőtt Kegy László, azt PTC futballszakosztályénak elnöke. " A játékosok fegyelmezettségét és a közönség kifostásta maga- Uttilát holízt időre nem fogjuk elfelejteni, „Szeretem a kemény, férfias, de fair játékot!" Beszélgetés Nr. Meevel, a prágai kupadöntő játékvezetőjével — Saját tudósítónktól — London, augusztus 29. Mr. H. N. Afee (ejtsd: Mi) középkorú, kissé testes, szelidarcú angol, civilben gimnáziumi igazgató. Egyike a legjobb angol játékvezetőknek. Kis híja, hogy nem ő vezette tavaly a kupadöntőt. A második helyen jelölték erre a kitüntető feladatra. Ha ő vezette volna, akkor most nem vezethetné ezt a nagyfontosságú KK-döntőt, mert az angol kupadöntő játékvezetői régi szokás szerint leteszik a sípot. Tiszta véletlenség, hogy találkoztam vele. Feleki Lacival kimentünk megnézni hétfőn este a Gharlton—Stoke City mérkőzést. Ezt a mérkőzést, Mr. Mee vezette. Hozzátehetem, hogy kitűnő stílusban. A gyorsiramú, kemény mérkőzést eléggé ritkán szakította félbe. A mérkőzésen egy tizenegyes esett, Mee habozás nélkül ítélte meg egy igen durva fellökésért. A mérkőzés után, nyolc óra felé bementünk a Charlton-pálya nagy faburkolatú fogadótermébe, ahol egy sereg menedzser iddogált, beszélgetett. Itt volt Rous is, a futballszövetség főtitkára. Amikor meglátott, örömmel mondta: — Jó, hogy találkoztunk, kedves Mr. Miklós. Mint magyar sportújságírónak elárulhatom, hogy a prágai Slavia—Ferencváros mérkőzés játékvezetője az lesz, aki ezt a mérkőzést vezette. Mint utazási iroda tulajdonosit pedig arra kérem, hogy rendezze meg Mr. Mee utazását. Félóra múlva már maga Mee is bejött a fogadóterembe s megismerhettem egy nagyon kedves, halkszavú angol urat, aki nagy örömmel vette tudomásul, hogy ilyen nagyfontosságú mérkőzést vezethet Középeurópában. — Vezetett már valaha kontinentális mérkőzést? — kérdezzük tőle. — Igen, holland—belga válogatott mérkőzést Hollandiában. — Látott már valaha magyar csapatot? — Sajnos, nem. — És csehszlovákot? — Azt, sem. Mr. Mee tizenöt éve játékvezető, a kontinens futballsportjának tanulmányozására nem volt ideje. Megkérdeztük tőle, hogy tudja-e, milyen mérkőzést fog vezetni. Zavartan mosolygott. — Őszintén szólva, nem. Nem tudom, mi az a Középeurópa Kupa. Volna olyan kedves és elmagyarázná nekem? Elmagyaráztam, hogy hányan játszák s hogyan jutott el a két csapat a döntőbe. Mr. Mee szorgalmasan bólogatott. Nekem az a véleményem, hogy nem is baj, hogy Mr. Mee nem sokat tud erről a díjról. Hogy nem tud az olaszok panaszairól, a Toni-levélről, Nozsir kitiltásáról, Bindeáról, Korányiról. Mr. Mee úgy megy majd ki a pályára, mint aki nem tud semmi másról, csak arról, hogy itt két futballcsapat, mérkőzik egymással, az egyik zöld, a másik piros mezben. Sokkal jobb, ha egy játékvezető a szabályokkal, a játék szellemével van tisztában, mint a KK- küzdelmek kulisszatitkaival. Nagyon örül az utazásnak. Köln volt a legtávolibb város Európában, ameddig eljutott. Most eljut messze Középeurópába, amelyről annyit olvashat az angol újságolvasó mostanában. Megkérdezem tőle, hogy nem gondolt-e arra, hogy talán másképpen futballoznak Középeurópában, mint itt. Mee rázza a fejét. — A szabályok mindenütt egyformák. Én szeretem a kemény, férfias, de fair játékot, ezt meg is fogom engedni, de azt már most mondhatom, hogy a legkisebb durvaságot, sem fogom tűrni. Az angol futballvilágban most érdekes szabályvita folyik. Megkérdezem Meet is, hogy szabad-e szerinte a védőjátékosnak fair módon ellöknie a kapusra futó csatárt, aki meg akarja támadni a kapust. — Az én gyakorlatom változatlanul az, hogy ha szabályosan végzi a játékos a „chargingot”, akkor nem adok tizenegyest. Általában véve az a benyomásom, hogy egy nagyon nyugodt, kitűnő képességű játékvezető mutatkozik be Prágában. Megemlítem még azt is, hogy a budapesti játékvezető személye még bizonytabin. Mint Rous mondotta, a teljes bajnoki forduló alaposan elfoglalja a játékvezetőket, márpedig az angol szövetség csak elsőrangú játékvezetőt küld Budapestre. Mr. Mcel pénteken délután kísérem ki a vonathoz s a jeles játékvezető szombaton estefelé érkezik Prágába. Miklós Béla Pál. Komoly edzést tartott tegnap a Zuglói SE Gallowich Tibor vezetésével — Saját tudósítónktól — Amint kiérünk az öv utcai pályára, Gallowich Tibor, a ZSE új edzője éppen az egyik próbakapus „teherbíróképességét” próbálja ki. Gallowich közelről dobálja a labdákat, közben persze maga is beleizzad a nagy munkába. A pályán nagy közönség nézi a zuglóiak első komoly edzését. Valaki megjegyzi: — Ej, ha egy hónappal előbb készítette volna elő Gallowich a csapatot, akkor most nem lenne 17 kapott gólunk A pálya szélén Steiner társelnök, Szalay alelnök, Fézler intéző nézi a csapat munkáját. Gallowich megfuttatja a társaságot, de egy kör után kiderül, hogy nem nagyon bírják. Meglátszik, hogy sohasem tartottak komoly edzést. Kint van néhány új játékos is: Mezei a „33” FC-ből (Mezeit már le is igazolták). Csintalan, a BTK kapusa, Gönczöl 1., az ÚTE balszélsője és még egy-két tehetséges és kevésbé tehetséges fiatal. Rövidesen kétkapus játékra állnak fel, az ellenfél a DVSC csapata. Itt játszik Fekecs II. és Deli. Gallowich, edző most látja először játékban új csapatát. Megállapítja, hogy sok új dologra kell megtanítania új fiait. — Tehetséges játékosok vannak a ZSE-ben, de meglátszik, hogy igazán komoly cedzést nem végeztek. Főleg a gyorsasággal van baj, de nem egy játékosnak a technikai készsége is fogyatékos. Úgy látom, hogy nagyon sok és komoly munkara van itt szükség, ha eredményt akarunk elérni. Már sötétedik, de az öv utcai pályán egyre pattog a labda. Zugló készül az Elektromos ellen. A MOVE IX közgyűlésén, amelyen bejelentenék, hogy a liga hamarosan alszövetséggé alakul és, a következő tanácstagokat választották meg: Pohl IX Kárd (BKFC), Béres János (BKSE), Bukó György (BTSE Szab.), Izsák Ernő (FTSE), Menzibroczky János (BTSC), Gallay Sándor (KZsTE), Szűcs Teremi (SzLKC), ErhardtTenő (Kistarcsa), Hibcler Mihály (FSC), Forisch Ottó (XI. ker. ZTE), Novik Ferenc (TTC), Parraghy György (Pisavörösvár), Somlós Frigyes (Pilisszentiván), Pokorny József (Budatétény), Pócza Rudolf (ESzSE), Jakus Dezső (PTK), Bognár István (Vili. ker. SE), Bartus Tátrán (GTE), Zeller Vladimír (VII. ker. SE), PálosiFerenc.BCsTSE) Balogh Zoltán (Budakalászi. Borecz János (NAFC), Kozanek Pál (Pestszentimre), Mészáros István (PNMK). Dobrovics Dezső (SzTE), Kutyás János (PSzSE), Tompos György (TSE), Erdélyi Imre (TSE). Truff hiánya miatt panaszkodnak a KTC-ben. A jeles bitszálső szolgálati brosztiája miatt nem lehetett ott csapatjának elsőosztályú rajtjánál. Hat tartalékkal állt fel vasárnap a Juta csapata. Ezzel magra rázzék a gyengébb eredményt.