Nemzeti Sport, 1939. július (31. évfolyam, 129-150. szám)

1939-07-06 / 132. szám

Igazságosan kell elosztani a csapatokat az NBB három csoportjá­ban!!! Északnak is adjunk fővárosi egyleteke! —­ Saját tudósítónktól — Az NBB fényesen kiállotta a próbát életrehívásának már első évében. Az elmúlt év során több­ízben módunkban volt ezt nem­csak megállapítani, de pontos adatokkal bizonyítani is. Azon az értekezleten, amelyet a minap az MLSz miniszteri biztosa tartott az NBB egyleteinek képviselőivel, valamennyi érdekelt hangoztatta az NBB nagy-nagy sikerét. Az NBB tehát a próba­év után életben marad. Sőt! Gyarapodik is. A kétcsoportos NBB három­­csoportosra duzzad. Ebben a meg­növekedésben lényeges szerepe van országunk örvendetes megna­gyobbodásának, tehát egy termé­szetes folyamatnak. Más lapra tartozik, hogy most már meg fogjuk-e tartani a jövőben is ezt a háromcsoportos beosztást. Egyelőre elegendő, ha kimondjuk, hogy az elkövetkező bajnoki év tapasztalatai alapján kell majd ezt a kérdést eldöntenünk. Ha pusztán elméleti alapon nézzük a kérdést és az eszmei megoldást keressük, akkor azt kell mondanunk, hogy 14-es létszámú NB alá túl­­széles alapzatot ad a három­­csoportos, 42 egyletből álló NBB. Az eszmei megoldás az lenne, hogy ha az A) osz­tály 14 tagú, akkor a B) osztály is csak egycsoportos és 14 tagú legyen. A C) osztály lehetne azután há­rom, sőt esetleg négy csoportból álló is. Ez természetesen a jövő zenéje lenne. Most azonban csak a jelen problémáival kívánunk foglal­kozni. Minthogy pedig a három­­csoportos beosztás már elinté­­zettnek tekinthető, nyúljunk hozzá a másik — sokkal nehe­zebb — problémához, a 42 egylet mikénti elosztásához. Mielőtt azonban ehhez a mun­kához fognánk, legelőször fel kell jegyeznünk azt az alapelvet, hogy már az NBB alapgondolata, a sportszerűség és a csoportos megoldás életképességének létfeltétele az volt és az ma­rad, hogy mind a három csoportban szerepeljenek fő­városi csapatok. Ebből nem engedhet a sport! A gyakorlati életnek legfeljebb annyi engedményt tehetünk, hogy nem egyforma számban osztjuk fel a főváros és szűkebb környékének egyleteit az egyes csoportok közt, hanem az egyik csoportba több jut majd, mind a másikba. „Budapest-mentes“ csoport alakítása azonban ellentétben állna az NBB egész elgondo­lásával, életrehívásának alap­­feltételével. Mi így osztanánk be az NBB 42 egyletét három csoportba: Dél: [ Szegedi AK, REAC, Baja, Deb­receni VSC, Bocskai, Váci Re­ménység, Budakalász, RTE, LaFC, SzAC, Ganz, Pénzügy, Cs. MOVE, WMFC, Észak­ , DiMÁVAG, SalBTC, Pereces, Ózdi VTK, Salgótarjáni SE, SK Rusj, Munkácsi SE, Beregszászi FTC, Füleki TC, Nyíregyházi TVE, Lo­sonci AFC, FTC, MÁVAG, ZSE. Nyugat: Soproni FAC, Soproni VSE, Egyetértés (Győr), Alba Regia, Tatabányai SC, Komáromi FC, Érsekújvári SE, Tokodi VSC, Do­rogi AC, Vasas, BSzKRT, Postás, UTE, Budapesti VSC. Magyarázatként előrebocsátjuk, hogy fővárosi egyleteknek vettük azokat, amelyek a BLASz fenn­hatóságának területén működnek. Eszerint Dél 6, Észak 3 és Nyugat 5 fővárosi egyletet kapna. A még befejezésre váró minősítő mérkő­zéseknél a valószínű végeredményt vettük alapul. Úgy tudjuk, hogy a hivatalos tervezet Debrecent is az északi csoportba kívánja osztani. Ezzel szemben tény az, hogy a DVSC eddig is egy csoportban volt a Szegedi AK-kal, a Bocskai is évek óta járt Szegedre. Debrecen két egyletét tehát nyugodtan be lehet osztani a déli­ csoportba. A Deb­recen—Baja távolság kétségkívül hosszú, ezt a gondot azonban ki lehet küszöbölni az utazási alap megfelelő igénybevételével. Egyéb­ként a Baja—Debrecen távolság alig valamivel több, mint például a Baja—Sopron, vagy Baja— Érsekújvár út. Vác és Budakalász annyira kö­zel fekszik a fővároshoz, hogy az idevaló egyleteket szinte budapest­­k­örnyéki egyleteknek tekinthet­jük. Kétségtelen, hogy lesznek ennek­ a beosztási tervezetnek ellenzői. Olyan beosztást azonban úgysem lehet csinálni, amely minden érde­keltet kielégít. Ezért arra kell tö­rekednünk, hogy olyan beosztást csináljunk, amely a nagy elvek épségben tartásával a legkevesebb zavart okozza. Ha Magyarország térképére te­kintünk, akkor bizony fájó szívvel kell látnunk, hogy még az NB és az NBB 56 egylete közt sem akad egyetlen pécsi, nagykanizsai, kaposvári, veszprémi, békés­csabai, hódmezővásárhelyi, kecskeméti vagy miskolci egye­sület. (Hogy csak a legna­gyobbakat említsük!) . Amikor Olaszországban a most életben lévő új bajnoki rendszert megcsinálták, hatalmi szóval szüntették meg azt a helyzetet, hogy az I. osztály­ban kizárólag északolaszországi egyletek foglaltak helyet, így ka­pott helyet az I. osztályban Róma is, Nápoly is. Persze ehhez az is ! Iro­da Csütörtök, 1939 július­a. kellett, hogy az új egyletek meg­felelő sportbeli és anyagi felké­szültséggel dobták magukat a leg­jobbak küzdelmébe, így azután helyt is tudtak állni és nem tűn­tek el az év végén a kiesés sül­lyesztőjében. Mi egyelőre nem gondolhatunk „olasz“ módszerek­re, a magyar labdarúgás jövőjének érdekében való volna azonban, ha labdarúgósportunk vezetői meg­felelően előretekintve ennek az eszményi megoldásnak kialakítása érdekében tennék meg kezdő in­tézkedéseiket. * Vidéki műsor ÉSZAKI ALSZ­­VETSÉG I. osztály. Ózd: DVTK-SalBTC II. (Zsid­ay). — Borsodnádasd: BLASE­MAFO (Adorján) Vasutas bajnokságr. Hatvan: HVSE— Dunakeszi Magyarság (Sohromkó) KELETI ALSZÖVETSÉG I. Osztály. Mátészalka: MTK—DVSC II. (Lengyel dr.) Vasutas bajnokság. Püspökladány: 1­ MÁV—Szolnoki MÁV. KÖZÉPMAGYAR ALSZÖVETSÉG I. B) osztályú döntő. Dunakeszi: D. Remény—Rákoshegyi TC (Halász). Szol­nok: Sz MÁV II—D­un­ah­­arasz­ti SC (Virág). II. osztályú döntő. Vác: VSE III— GJSI XII. (Ladányi). Nagykun Kupa. Törökszen­tmikl­ói TFC—Kisújszállás (Kecskeméti). -------------›♦‹------------­ Pákozdit két hétre eltiltották — Saját tudósítónktól •— Az NB fegyelmi egyesbírája szerdán este több érdekes ügy­ben hozott határozatot. Pákozdit, az Elektromos hát­védjét a Budafok—Elektromos mérkőzés után feljelentette az egyik partjelző, mert megsértette őt. Pákozdi az egyesbíró előtt az­zal védekezett, hogy nem a part­jelzővel, hanem az egyik játékos­társával (Martonossal) veszeke­dett a mérkőzés alatt. A part­jelző nem jelent meg az ügy tár­gyalásánál. Az egyesbíró Pákoz­dit súlyos sportszerűtlenség miatt augusztus 15-től kezdődően két hétre eltiltotta a játéktól és 20 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ezt a büntetést azért kapta Pá­kozdi, mert­­— saját bevallása szerint — játékostársával szem­ben volt sportszerűtlen. Ha a JT útján beigazolódik, hogy való­jában a partjelzőt sértette meg, újból előveszik az ügyet. * A LaFC—BSzKRT mérkőzés után Balogh és Burlovics, a BSzKRT két játékosa megsértet­te a játékvezetőt. A BSzKRT házifegyelmi bizottsága a két já­tékost súlyosan megdorgálta és hat hétre eltiltotta a pálya láto­gatásától. Ezt az egyesület beje­lentette az NB egyesbírájának, aki a játékosokat augusztus 20-tól szeptember 30-ig eltiltotta a játéktól.* A MÁVAG—Váci SE mérkőzé­sen több játékost kiállítottak. Kraviar VSE sportszerűtlenség miatt 10 pengős büntetést ka­pott. Drobni VSE játékvezető sér­­tés miatt augusztus 15-től kezdő­dően egy hétig nem játszhat. Kürti MÁVAG és Velki VSE el­len beszüntették az eljárást. A MOVF, pénteken délután fél 5-kor a MÁV Ad­ná Iván ifjúsági rostát tart Itt jelölik ki a diósgyőri ifjúsági táborba menő MOVE ifjúsági játékosokat. A KÖLASZ a következő játékosokat küldi el a diós­győri ifjúsági táborba: Stockbauer VSE, Éles VSC, Csermák DaC, Mohács Szü­es Sz. MÁV, Szikszói TFC, Varga SzMTE, Stacenegger- MOVE BÍAO, Marton, Linaa C. MOVE, Sáliéi BTSE, Weisz DSC Bíró SzAK­A HAJDÚ KUPÁÉRT két mérkőzést játszottak: Balmazújvá­rosi SC—Vargakert FC :3, Hajdús­ö­­szörményi TE—Rákóczi 1:1. SZLOVÁKIÁT FELVETTE A FIFA a tagszövetségek közé. Rímet elnökleté­vel mondotta ki ezt a FIFA elnökségi­ A határozatot a legközelebbi közgyűlési elé ter -­esetik jóváhagyás végett. Szlová­kia azonban már az elnöki döntés alap­ján a FIFA-tagság jogait élvezi. ÚJRA SORSOLTÁK KÖZÉPÜTT AZ I. B­ OSZTÁLYÚ DÖNTŐKET Juli­a 9.: Sz. MÁV II—DSC. D. Re­mény—RTC. Június 16.: DSC—D. Re­mény, RTC—Sz. MÁV II. Július 23.: D. Remény*—Sz- MÁV II, DSC-RTC. Prágából Belgrádba harmadosztályon, tapadón, éjjel, étel és ital nélkül utazott a BSK Beszélgetés a belgrádi játékosokkal a budapesti, "éjjeli átszállás közben " Ezt szerettem volna meg­mutatni a mi fiainknak. Néhány elkényeztetett játékosunknak lát­nia kellett volna ezeket a szerb fiúkat. Mennyire nem menedzse­lik, illetve nem gondozzák őket, mennyire nem kényeztetik ezeket, micsoda kemény társaság ez a fiatal szerb gárda! Ezeket a szavakat Langfelder Ferenc, az Újpest igazgatója mondotta szerdán hajnali 1 óra 10 perckor, miután a belgrádi gyors kifutott a Nyugati pálya­udvar csarnokiból. Ebben a gyorsvonatban ült kemény, har­madosztályú fapadokon étlen­­szomjan Prágából jövet a KK ezidei meglepetése, a Beogradski. De tartsunk sorrendet. Már abból látszott, hogy a bel­grádi vezetők nem olyan rutino­sak, mint a magyarok, hogy nem érkeztek meg Budapestre Prágá­ból kedden délelőtt, hanem csak szerdára virradó éjjel. Langfel­der Ferenc, valamint e sorok író­ja várta a belgrádi csapatot. Jog­gal tételeztük fel, hogy ha már ezt a rosszabb, éjjeli vonatot vá­lasztották a belgrádiak, legalább a hálókocsi kényelmét biztosítot­ták maguknak. De a hálókocsi­ban bizony nem találták őket, sőt még a másodosztályban, sem. A harmadosztályú Pullmann-kocsi­­ban tették meg az utat Budapes­tig. No, innen bizonyára bemen­nek a hálókocsiba, mert a játéko­sok szedték csomagjaikat és kezd­tek átszállni... De nem a hálóko­csiba, hanem a vonathoz újonnan csatolt kis, régidivatú, illetve rendszerű harmadosztályú kocsi­ba Közben Langfelder Ferenc igazgató egyik ámulatból a má­sikba esett: — Hát ezt is lehet? Így utazik egy csapat, amely a KK titkos esélyese? A belgrádi fiúk pedig vidáman ugráltak le a kocsiból és az indu­lásig megindult a kérdések és vá­laszok özöne. — Milyen az Újpest? — Zsen­­gellér, Szűcs, Kállai és a többiek érdekelték a játékosokat. Vlljadi­­novics, a balösszekötő mondta: — Ez a BSE már játszott az Újpesttel, már ismeri a lila-fehé­rek játékosait. Másfél évvel ez­előtt volt az utolsó találkozásunk az Újpesttel Belgrádban. 1:1 volt az eredmény. Langfelder Ferenc magyarul je­gyezte meg, szinte nekünk súgva: — Most is kiegyeznék Belgrád­­ban ezzel az eredménnyel. Bozsovics, a csapat középcsatá­­ra, a nyurga délszláv fiú erre vá­ratlanul magyarul szólalt meg: — Nem lehet, én magam lövök két gólt. A játékosok is, mi is nagyot ne­vettünk Bozsovics jóslatán. Mrku­­sics, a kapus került elő, akit a mókás Stoilkovics így mutatott be: — A világ legjobb kapusa. Mrkusics elérti: — Igen, ez tény. Vagy talán Budapesten még nem tudják? —­ Majd Zsengellér és Ádám le­vizsgáztat — biztatja Valjarevics. — Néztem én Brian szemébe is, mégsem ijedtem meg — vágta ki magát Mrkusics, az óriástermetű kapus. Mrkusics kezében papírpoharat szorongatva Bozsovics tolmácsolá­sával igyekezett a vasutasoktól megtudni, hol lehetne egy kis vi­zet kapni. Dubac és Dragisevics kis ha­rapnivaló után érdeklődik. Szinte „kopog a szemük" az éhségtől. Sajnos, nem lehet sem az éhségü­kön, sem a szomjúságukon segí­teni. Todorovics Radivoj, a csapat vezetője, a BSK pénztárnoka egy­kedvűen kászolódik le a kocsiról és bizony ügyet sem vet a játéko­sok kívánságára. Még az Újpest, igazgatójával is csak immel­­ámmal áll oda az elkerülhetetlen hivatalos ügyeket megtárgyalni. Mit tehet az éhes és szomjúságtól gyötört játékos? Hogy a magyar játékosok mit tennének, azt el sem lehet képzelni, mert ilyesmi magyar kiscsapattal sem fordul­hat elő. Ilyen laza menedzselést gondolunk. A szerb fiúk — várat­lan meglepetésünkre — nem zú­golódnak. Mrkusics zsebrevágja a poharát és a „húzást" is, amit Valjarovicstől kell hallania. A vasárnap mérkőzésről sem nagyon beszélnek. Sőt, Glisovics még csodálkozásunkra ezt kérdi: — Mikor lesz a következő mér­kőzésünk ? Majdnemhogy megkérdezte, ki is lesz az ellenfelük. Ebben ugyan már némi túlzás is van, de az bizonyos, hogy Langfelder Fe­renc igazgatónak, illetve az Új­pestnek címezték ezt a „faldr" ér­dektelen, kissé szlávosan ravasó kérdést. Mivel az Újpest iránt nem nagy érdeklődést tapasztaltunk a szerb fiúk részéről, még Prága felől ér­deklődtünk. Megint Mrkusics, a kapus válaszolt, miközben a mé­regtől úgy ropogott a szájában a szó, mint a géppuskaropogás: — Megesküszöm a boldogságos Szűzre, mindenre, amire csak akarják, hogy a Slavia második gólja benn sem volt a hálónkban, így történt: Legalább tizenhár­man voltunk a kapum előtt. A nagy „forgalomban“ Brcan keze­zett. Utána Kopeczky kézzel le­ütötte a labdát, amit Manola, a jobbfedezetünk kézzel elkapott. No, gondoltam, ez tizenegyes. A labda ott táncolt előttem, ráve­tettem magam a vonal előtt vagy negyedméterre. Mirando fújt­ott gólt ítélt. Dubac, a válogatott hátvéd így fejezte be:. .- Erre dühbe gurultunk és el­kezdtünk védekezni életre, halálra. Sikerrel. A beszélgetés közben mindunta­lan a víz és az étel iránt érdeklőd­tek. A nyugati pályaudvar külső részén azonban nem volt vízcsap, így étel és ital nélkül, rossz, régi rendszerű harmadosztályú kocsira ugráltak fel, amikor a tárcsás vasutas az indulást jelezte. Nem volt egyik sem rosszkedvű. Hely volt a kocsiban, végigfeküdtek a kemény padokon és így búcsúztak a vidám, kedves, szerb legények tőlünk: — Laka noty! (Jó éjszakát!) Langfelder Ferenc fejcsóválva búcsúzott tőlünk:­­ — Hát ezeknek ugyan aligha lesz jó éjszakájuk ezen a vonaton! Délután két óra óta rázza őket három országon keresztül a vonat és rázni fogja reggel 9 óráig. Micsoda őserő! Micsoda erőnlét! Pedig még csak hivatásos edzőjük sincs. Észrevehetően gondokba merül­ve távozott az újpesti futballigaz­gató. Véleményünk szerint is: minden gondja, félelme jogos és indokolt. A. J. « W. M. ÜZEMI bajnokság A csapatok nagy része már az első forduló második mérkőzését játsza. A gyengébb csapatok elhullanak s a jövő héten már nem lesznek ilyen gólzáporos eredmények. A leguóbbi mérkőzések­ eredményei:­­ Fémmű—Edző 13:0 (l­r­ d). és MOVE- pálya. Vezette:­­Loch. Szünet után lefé­kezett a Fémmű. Góllövő: Fekete (7), Herma­nn (3), Stark (2) és Bayer. Idomszer—Kistömeg 9:0 (6:0). Cs. MOVE-pálya. Vez­ett:: Molnár. Állomdó fölény. Góllövő: Frigyes (3), Bórsi (2), Moszt (2) és Heszberger (2). Vilany­szerelő—Vasszerkezet 6:0 13:10). WMTK-pálya. Vezette: Rostás. Biztos győzelem. Gól­lövő: Füstös (2). Jogot, Varga Mari és Barra (11-esből.) A já­tékvezető Ilenezest (Villanyszerelő) ki­állította. Nagy tömeg—Zománc 17:0 WMTIv­pálya. Vezette: Szécsi. A Zománc nem volt komoly ellenfél. Góllövő: Mészáros (7), Horváth I., Létai (4—4) és Nagy (2). Préskovács—Acélhengermű 4:0 (2:11) VVMTK-pálya. Vez: Révész. A múlt hé­ten fordított volt az eredmény. Most harmadik mérkőzésen fogják eldönteni, hogy melyik csapat megy tovább. Gól- Nivő: Kovács (2), Molnár és Kies. Tartalékcsapatok díja Fémmű—Üzemi kifutók 7:1 (4:1). Örs. MOV E-pálya. Vezette: Németh. Könnyű győzelem. 4 .

Next