Népsport, 1953. május (9. évfolyam, 87-108. szám)
1953-05-01 / 87. szám
Éljen a tartós béke szilárd erődje, hazánk felszabadítója, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió! Éljen és viruljon a magyar és a szovjet nép örök, testvéri barátsága! __ „Még jobb eredményekkel kell megmutatnom hálámat" Választási gyűlést tartottak a Honvéd-sportolók A felszabadulás előtt segédmunkás voltam .. • Most pedig néphadseregünk főhadnagya vagyok... A felszabadulás óta sok helyen és sok alkalommal hangzik el ilyen, vagy ehhez hasonló kijelentés. Ezeket a szavakat a sportember számára az teszi különösen érdekessé, hogy Nyéki Imrének, olimipiás úszónknak, a szájából hangzanak el. — Arról, hogy valaha tiszt lesz belőlem, álmodni sem mertem — folytatja Nyéki. — Láttam Párizst, s láttam a Szajna hídja alatt alvó munkanélkülieket. Aztán láttam Moszkvát, s láttam a boldog szovjet fiatalokat. Mindez elég volt ahhoz, hogy összehasonlítást tudjak tenni a két világ között, s hogy még erősebbé váljék bennem a meggyőződés: még jobb munkával, még jobb eredményekkel kell megmutatnom hálámat népi demokráciánknak mindazért, amit kaptam. Vállalom, hogy patronált iskolánk egyik tanulójával, Somlyai Zoltánnal rendszeresen foglalkozom, vezetem edzéseit és felkészítem őt a versenyekre. Nagy taps csattan fel, a Központi Tiszti Ház falai csak úgy visszhangzanak. Igen lelkes hangulatban folyik a Honvéd-sportolók választási nagygyűlése. Egymást követik a hozzászólások Madarász Endre alezredes beszédére. A Honvéd Sport Központ vezetője előadásában felsorolta azokat a tényeket, amelyek mindennél beszédesebben bizonyítják: mit adott a népi demokrácia a magyar sportnak és benne néphadseregünk sportjának. Számokat sorolt fel, adatokat mondott, amelyek maguk helyet beszélnek és amelyeket olyan örömmel ismételnek a hozzászólók. Aztán Bozsik József százados, a Bp. Honvéd válogatott labdarúgója, az olimpiai bajnok magyar labdarúgó csapat jobbfedezete szólal fel. — Életem egyik legszebb napja április 23-a volt — mondja a kitűnő labdarúgó. — Ezen a napon jelöltek engem a Ganz Vagon gyár dolgozói országgyűlési képviselőnek. Eleinte nem is tudtam teljesen értékelni, mit jelent az, hogy a hajdani mezítlábas kispesti gyerekből országgyűlési képviselőjelölt lett. A múlt számomra nyomort, tudatlanságot jelentett. Igen szegények voltunk. Én a magam részéről úgy érzem, hogy még nem tettem meg mindent a még jobb eredmények elérése érdekében. ígérem, hogy fokozom politikai, katonai képzésem ütemét, emellett az alakulatokon belül még fokozottabb mértékben foglalkozom a fiatal sportolókkal. Aztán Kisgyörgyné szólal fel és örömmel jelenti, hogy a Bp. Honvéd sportlövői hat új országos csúcsot állítottak fel a választások tiszteletére. Botvári Antal vízilabdázó, Vad Dezső teniszező, Kurucz György motoros, Bakos Jenő atléta, Baranyai László tornász, Túrák József öttusázó, a vidéki sportkörök számos vezetője, sportolója is szólásra emelkedik. Mindnyájan komoly vállalásokat tesznek a sportfejlesztési terv jobb teljesítésére, az anyaggal való nagyobb takarékosságra, a fiatalokkal való fokozottabb foglalkozásra, új, jobb eredmények elérésére. Május 17-én az egész magyar dolgozó nép hitet tesz a Népfront mellett. Ez, mint ahogy ..Madarász Endre is mondta beszédében, azt jelenti, hogy hazánk további felemelkedése mellett teszünk hitet. Mindenütt lelkes készülődés folyik a választásokra, lelkesen készülnek a Honvéd-sportolók is. Készülődésüknek külön súlyt, külön jelentőséget adnak a nagygyűlésen tett vállalások. BÉCSI JEGYZETEK Nagy tekintélye van a magyar labdarúgóénak. Ezt már akkor éreztük, amikor szombaton hajnalban fogadtak bennünket Bécsben. Pedig nem is a legjobb csapatunkat fogadták, hanem a második és még annál is alacsonyabb fokozatúnak jelölt csapatainkat. A fogadtatásból, a gondos, mindenre kiterjedő vendéglátásból kiérzett: nagyon megbecsülik az osztrákok a sportbarátságunkat, sokat jelent nekik a velünk való kapcsolat. A nagy tekintély érzett azután a beszélgetésekből és a szombaton és vasárnap megjelenő lapok cikkeiből is. „A magyar labdarúgók nem legyezhetetlenek..— írta a Neues Sport Blatt — ... hiba lenne, ha játékosaink reszketnének, a magyaroktól, azért, mert húsz mérkőzést nyertek egymásután ..Attól félt ez a lap, hogy az osztrák A-válogatott fiatalabb tagjai megdermednek majd, ha az olimpiai bajnokságot nyert magyar csapat játszani, támadni kezd és még azt sem tudják nyújtani, amire egyébként képesek lennének. A bécsi stadionban olyan hatalmas tömeg jelent meg vasárnap délután, amilyen B-válogatottak mérkőzésén még nemigen volt. A magyar Labdarúgás hírneve csábította ki a mérkőzésre a nézők tízezreit. Ha a legjobbak mérkőzését nem láthatták, legalább megnézték a B-csapatok és az utánpótláscsapatok küzdelmét. Nézték az emberek a B-csapatok küzdelmét és közben a budapesti mérkőzésre gondoltak. Várjon nem vezet-e máris három-négy góllal a félelmetes magyar csapat. Nem úgy történt-e, mint két héttel ezelőtt, amikor a Bp. Honvéd alig negyedóra alatt 1:0-ra vezetett. Aggódtak a bécsi szurkolók, nyugtalanok voltak. Bécsben korábban kezdtek és a B-válogatottak mérkőzése már a végefelé járt, amikor a hangszórón át bemondták: — Budapesten Ausztria csapata 1:1 arányban vezet! Csaknem egy percen át tombolt, dübörgött a taps és utána hazamenet erről beszéltek az emberek: — Óriási dolog! ... Úgy látszik, a fiatalok keményen harcolnak! Igaza volt Nauschnak, amikor fiatalított! .. . Az aggodalom azonban időnként fejjel ütötte a fejét. Csak nehogy négy etetőt kapjanak erre az egyre... A svájciak is így jártak az ősszel Bernben .. . Siettek az emberek a rádió mellé. Csupa izgalom volt ezekben a percekben Bécs minden része. A magyarok ellen játszott az osztrák válogatott! A Fráter-stadion hangerősítőjében Budapestre állították be a rádiókészüléket. Az osztrák rádió csak háromnegyed hatkor kezdett adni, addig a magyar adást hallgattál. Mi telefonhívásra vártunk, és amikor meghallottuk a magyar hangot a rádióból, beléptünk az erősítőszobába. Aggódó arcok fordultak felénk. Aggódtak, mert folyton Puskás, Kocsis és Czibor nevét hallották és Zemanét... Nyilván a magyarok támadtak .. . — Mit mond!.. . Tessék már fordítani . . . mi a helyzet? Rövid szaggatott mondatokkal ismertettük a helyzetet: Czibor, Hidegkúti, majd Kocsis lövését üti ki Zeman .. . Párducként vetődik jobbra-balra ... Zeman. .. Várjon meddig bírja tartani a magyar csatárok ostromát.. . Aggódó szemek szegeződtek ránk. Amikor röviddel a félidő vége előtt Szepesi György hangja beledübörgött a szobába: Gól!!!... Kiegyenlítettünk!... — nem kellett fordítanunk. Közben jelentkezett Budapest, ott kellett hagynunk az erősítő szobát. Amikor húsz perccel később visszamentünk, még mindig volt. Már bizakodóbb arcokat láttunk. „Zeman nagyszerűen véd!" — mondták. A megrendelt taxi soká jött. Úgy látszik, a vezetője is a rádiót hallgatta. Ezt az is megerősítette, hogy ezt mondta, amikor beszálltunk: — Képzelje még mindig Amikor megmondtam, hogy magyar vagyok, egy ideig hallgatott, aztán ezt kérdezte: — Mondja, mi az oka annak, hogy Önök olyan kiváló eredményeket érnek el a sportban. Itt mindenki csodálkozott az olimpia idején és utána is. Magyarország mennyi sportágban van ott az élen . .. Labdarúgásban is ... Nagyon félve engedtük el most a csapatunkat Budapestre . , — Egyszerű a magyarázata — mondtam. — Nálunk mindenkinek lehetősége van a sportolásra is. A dolgozó nép kormányozza az országot és nagy gondot fordít arra, hogy fiai a testkultúra minden hasznát és örömét élvezhessék. A sport is a népé ... Elgondolkodva vezette tovább a kocsit. Aztán mosolyogva mondta, amikor a magyar csapat szállója elé értünk. — De azért remélem, kihúzzák a fiúk odaát döntetlenre! A szálloda egyik földszinti termében az osztrák, másikban a magyar labdarúgók hallgatták a rádiót. Az egyik fél a német, a másik a magyar adást hallgatta. Leverten álltak fel néhány perc múlva a mieink a rádiótól. Az osztrákok kipirult arccal, lelkesen tódultak ki a teremből. Világraszóló eredmény!... — mondták. — Nagy siker!... Ez győzelemnek számít!. .. Hasonló hangnemben írtak másnap a lapok is. A magyar labdarúgás erején keresztül mérték saját erejüket. Úgy vélték, hogy ez a nagy diadal megindítója lehet az osztrák labdarúgás újjászületésének, önbizalmat adott nekik ez a: 1:1. A tekintélyünk megmaradt, hiszen az újságok is azt írták, hogy szinte állandóan a magyar csapat támadott. Sokkal jobbak voltunk. Csak a góllövés nem ment. A szakemberek azonban tudták, hogy — Zeman csodálatos védése ide, Zeman csodálatos védése oda — támadójátékunkban Budapesten hiba volt. Mint ahogy hiba volt Bécsben is. Hiába a nagyszerű technika, az ötletes húzások, ha a támadáslépítés lassú, a tömörülő védelemnek ideje és alkalma van a közbelépésre, Ciukovi Márton, és Kalmár Jenő órák hosszat beszélgetett erről egymással. Megállapították, hogy nincs vesztegetnivaló időnk, minden eszközzel minél hamarabb támadójátékunk korszerűsítésén kell fáradoznunk. Hét fronton küzdöttek labdarúgóink és csak egy helyen szenvedtek vereséget. De éppen a legfontosabb mérkőzésen nem tudtunk győzni. Háromnapos bécsi tartózkodás idén azzal jöttünk haza, hogy ebből a félsikerből le kell vonnunk a tanulságokat labdarúgásunk fejlődése érdekében. Fáifal János AZ ELSŐ BÉKEKÖLCSÖN IV. sorsolása GYŐRÖTT, a szakszervezetek megyei tanácsának kultúrtermében 1953 május 7. csütörtök d. u. 4 órától ünnepélyes megnyitó, utána sorsolás. 1953 május 3. péntek d. u. 4 órától sorsolás. 1953 máius 9. szombat d. u. 4 órától sorsolás. 1953 május 10. vasárnap d. e. 10 órától sorsolás. A sorsolás nyilvános! Milyen tanulságokat hozott a mezei futóbajnokság Az országos mezei bajnokság, akárcsak az elmúlt évben, az idén is már belenyúlt a pályaidénybe. Amikor tehát a legjobb távfutók a mezőn találkoztak, a többi versenyág képviselői már pályaversenyeken vettek részt. A tavalyival összehasonlítva az idei bajnoki viadal tanulságait az alábbiakban foglalhatjuk össze. Kitűnően szerepeltek a vidékiek A vidéki versenyzők, a megyék legjobbjai a serdülő és ifjúsági számokban sokkal jobban szerepeltek, mint az elmúlt évben. Tavaly mindössze egy bajnokságot nyertek és emellett csak helyezésekkel kellett megelégedniük. Az idén két egyéni és két csapatbajnokság került vidékre és még számos helyezést szereztek a vidékiek. Egészen nyomasztó fölényben voltak a serdülő számokban, hiszen például a férfi serdülők között az első tizenkét helyezett közé mindössze egy budapesti versenyző került és a női serdülő bajnokságban is a győztes budapesti Kuthy mögött tíz vidéki versenyző következett. Nyolc vidéki végzett a női ifjúságiaknál is az első tíz között. A csapatbajnokságok során is csak Budapest I. csapata tudott ezekben a számokban a megyék komoly ellenfele lenni. A megyék közül Békás szerepelt a legjobban. Két egyéni és egy csapatbajnokságot nyert, a serdülő és ifjúsági számokban többi csapata is az első hat között végzett. Békéscsabai, orosházi és gyulai versenyzők vívták ki ezeket a sikereket. Győr-Sopron, Szabolcs-Szatmár és Csongrád tartozott még a legeredményesebb megyék közé. A 19 teljes létszámban felvonuló megye közül összesen 12 szerzett egyéni, vagy csapat 1—6 helyezést. Számos komoly tehetség akadt a sördülő vidéki versenyzők között, olyanok is, akik képességeik alapján majd inkább rövidítő, iifutók, vagy ügyességi atléták lesznek. Ezeket természetesen mielőbb ezekre a számokra kell irányítani, de nem szabad elhanyagolni az igazi táv-futó tehetségeket. Csak így lehet ismét erős sajátsági, és egy-két év múlva fredneilti viszonylatban is a Vidéki hosszútávfutás. A mezei versenyek befejezése után a döntő fontosságú most az, hogy ezek, a nagymezben már sportkörökben sportoló vidéki fiatalok a pályaidényben is rendszeresen készüljenek és versenyezzenek. Versenyalkalomban nincs hiány, hiszen a középiskolai pályabajnoki versenysorozat, a falusi és egyesületi szpartáíkiládok, a városok ponta versenyei állandó versenyzési és fejlődési lehetőségeket nyújthatnak részükre. Sportköreinknek a versenyzés biztosítása mellett feltétlenül gondoskodniuk kell a megfelelő edzési lehetőségekről, jól előkészített pályákról is. A pálya döntő feltétele a fejlődésnek. Nem véletlen például, hogy a mezei bajnokságban rendszeresen jól szereplő soproni versenyzők a soproni mostoha pályaviszonyoik következtében a pályaidényben nem tudnak fejlődni. Jól felkészült, kiegyensúlyozott mezőnyök A célnál működő versenybíráik örömmel állapították meg, hogy az idén a bajnokság mezőnyei mennyivel felkészültebbek voltak, mint tavaly. Csak kevesen adták fel a versenyt és egykét kivételitől eltekintve a férfi és a női számokban is mind jó erőben, frissen érkeztek a célba a versenyzők, a női ifjúságiak is jól bírták az 1009 m-es, a tavalyinál nehezebb távot. A néhány kivétel legyen initő példa a megyei atlétikai vezetők részére: felkészületlen, hiányos edzésekkel rendelkező versenyzőiket nem szabad beválogatni a megye csapatába! Örvendetesen kiegyensúlyozottak voltak a mezőnyök. A múltban rendszerint csak a női serdülő bajnokságban volt egészen szoros a befutó. Az idén azonban a többi számban is komoly munkát adtak a célbíróknak a mezőnyök. Nemcsak a férfi serdülő, hanem az ifjúsági számokban is szorosan egymásután értek be a célba a futók, nem szakadt szét csoportokra a mezőny. Gyakran csak néhány méteres különbség volt 6—8 futó között is. Miért szerepeltek gyengébben a felnőtt futók A felnőtt bajnokságok eredményeinél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az idén a tavalyinál lényegesen enyhébb tavaszi idő jóval korábban lehetővé tette a pályamunka megkezdését. Felnőtt távfutóink akár hetek óta pályán készülnek, áttértek a gyorsasági munkára. A női felnőtt mezőnyben például sokan hiányoztak legjobbjaink közül, mert a pályaidény küszöbén már hosszúnak találták az 1500 m-es távot. Az elindult élvonalbeliek általában bíztató formát mutattak, jól szerepeltek a fiatalok, elsősorban Rőder és Kastök az idén komoly erősségei lehetnek női felnőtt távfutógárdánknak. A férfi felnőtt-bajnokság általában csalódást okozott, elmaradt a várt küzdelem. Ez is elsősorban a fokozott pályamunkával magyarázható, amely természetesen befolyásolta a mezei bajnokságra való felkészülést. Emellett azonban a vasárnapi versenyen hosszú távfutás szempontjából nem volt kedvező a levegő. A nehéz, párás levegő nagyon sokat kivett a fúvókból, táv közben gyakran okozott zavarokat a légzésben. Az egyenletes és elég erős iramot (átlagban 3,08 mp körül volt az 1000 m-ek ideje) csak a kitűnő formában levő Garay és Juhász bírta, de ők is elég fáradtan értek a célba. A nehéz levegő sok szúrást is okozott. Apró és Szabó M. is például erős szúrás miatt adta fel a versenyt. Néhány futónknál átmeneti forma hanyatlás is mutatkozott, így például elsősorban Kovácsnál, továbbá az előzőleg hosszabb ideig betegeskedő Béresnél. Ezek a körülmények játszottak közre abban, hogy a befutók között aránylag nagyok voltak a távolságok. Szép teljesítmény volt Jeszenszky harmadik helye, hiszen Jeszenszky előzőleg betegeskedett. Pénzes javuló formában szerepelt. Igen jól futott két marathoni futónk, Esztergomi és Dobronyi Sok fiatal hosszútávfutót előztek meg. A legjobb vidékinek Szegedi bizonyult, a fiatal vidékiek közül Hecker 14. helye figyelemreméltó. Jó volt a rendezés A rendezőség jó munkát végzett. Másodpircnyi pondsásgal indultak a mezőnyök és a befutókközül egyedül a női serdülő bajnokságban van egy kis zavar, az egyik kötéiszorító téves kinyílása folytat. Az eredményértékelők gyorsan dogoztak, nagy hibát követnek el (a női ifjúsági csapatbajnokságban kihagyták Zala megyét), de ezt még idejében kijavították. Általában az egész bajnokság lebonyolítását jól teszi lettek elő és jól szervezték meg. A terep és a rajthelyek kijelölésével kapcsolatban sok vita hangzott el, különösen a női serdülő bajnokság után. Kétségtelen, hogy ezen az elég rövid távon nagy mezőny esetén igen nehéz elkerülni a kisebb-nagyobb torlódásokat, hiszen a célegyenesbe minden versenyző a lehető legrövidebb úton igyekszik bekanyarodni. Terepen rendezett mezei versenyek során azonban mindig adódnak táv közben olyan pontok, ahol csak néhány futó fér el egymás mellett. A jövőben is feltűnten ül igazi terepein, s lehetőleg nem is a lóversenytéren kell megrendezni a mezed bajnokságot. Sportvezetők, edzők és versenybírák százait képezik ki Mikosdpusztán Zalaegerszegtől harminc kilométerre van Mikosdpuszta. Kis vasútállomása a zalabérc sárvári vasútvonalon épült. A látogatóba érkezettek, ahogy elhagyja az állomásépületet, azonnal a szemébe tütik ötéves tervünk egyik szép alkotásaa mikosdpusztai lengyár. A gyár üzembehelyezése kedvezően érezteti hatását Mikosdpuszta sportéletének fejlesztésében is. Ebben komoly szerepe van a lengyár vezetőjének, Sulánki Istvánnak is. Lelkes, hozzáértő sportember, aki szabadidejében szívesen oktatja a falusi fiatalokat a sportra. És nem is eredménytelenül! ... A lengváron túl szántóföldek mellett vezet tovább az út. Tízperces út után hatalmas épületet pillant meg a látogató: a volt urasági kastélyt. Gyönyörű erdő közepén áll az épület, mellette kis patak csordogál. Valósággal felfrissül az ember az üde, jó levegőtől. Széles erdei út vezet a volt kastélyhoz amely most a jövő reménységeinek, a gyerekeknek, a kis úttörőknek a nyári pihenőhelye. Itt van a SzOT mikoldpusztai úttörőn dűlője. A régi típusú épületben mindenütt a legnagyobb rend és tisztaság honol. Tiszta, tágas szobák, előadótermek, fürdőszobák, hatalmas szép konyha biztosítják évről évre az úttörők zavartalan üdülését, De nemcsak az úttörők üdülését szolgálja a volt urasági kastély. Már több hónapja céltudatos nevelőmunka folyik az ódon falak között. Fiatal sportemberek tanulnak a kétemeletes, 21 tér meg kastélyban. A zalamegyei és a vas megyei TSB itt képezi ki a társadalmi edzőket és versenybírákat. Az elmúlt év őszén közösen rendezte meg a két megyei TSB az első bentlakásos társadalmi edzői és versenybírói tanfolyamát Ezt követték a többi tanfolyamok, amelyeknek hasonló volt a céljuk. Túlnyomórészt a falusi sportkörökből kiválasztott fiatalok vettek részt az oktatásban. Az 1052-ben megrendezett tanfolyamokon birkózó, atlétikai, torna, röplabda, kézilabda, ökölvívó és labdarúgó edzővé és versenybíróvá, valamint szakosztályvezetőkké és szervezőkké több mint háromszáz hallgatót képeztek ki. A múltévi tapasztalatok felhasználásával már ebben az esztendőben is több tanfolyamot rendezett közösen a két megyei TSB. Január 11-től 18-ig sportköri vezetőképző és kosárlabda társadalmi edzőképző, január 18-tól 25-ig MHK ellenőrző bizottsági elnökképző és labdarúgó edzőképző, március 8-tól 15-ig röplabda és kerékpár társadalmi edzőképző, március 15-től 211-ig pedig torna és atlétikai társadalmi edzőképző tanfolyamokat rendeztek. A két megyéből kétszázötven hallgató vett részt és tette le sikeresen a vizsgákat. A tanfolyamok hallgatói délelőtt 8-tól 13 óráig és délután 15 órától 19 óráig gyakorlati és elméleti foglalkozásokon vettek részt A falusi fiatalokkal a legjobb szakemberek foglalkoztak. A gyakorlati bemutatókat igen gyakran élsportolók tartották. A tanfolyamok résztvevői az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon fegyelmezetten, nagy figyelemmel igyekeztek jól elsajátítania tananyagot. A vizsgákon a hallgatók igen jól szerepeltek, bizonyítva ezzel azt, hogy az iskolán eltöltött időt jól használták fel. A volt urasági kastélyt a fiatalok vették birtokukba. Olyan fiatalok, akik a falusi dolgozók sportéletét fogják irányítani, a különböző sportágakra oktatják majd a sportolni vágyókat. S hogy ezt a munkájukat sikeresen végezhessék el, szorgalmasan tanulnak a mlk.zsdpusztai volt kastélyban —■ a sportiskolán. " 21953 május 1, péntek Sok fáradságos edzés van Zeman bravúros védései mögött Labdarúgó szakemberek, edzők és játékosok körében még mindig sok szó esik a magyar—osztrák válogatott mérkőzésről. Felelevenítik a mérkőzés egyes érdekesebb, tanulságosabb mozzanatát. A legtöbbet mégis Zemanról, az osztrák csapat nagyszerűen védő kapusáról beszélnek. A visszaemlékezés kapcsán többen is megállapították, hogy ilyen kitűnő kapusteljesítményt hosszú idő óta nem lehetett látni magyar pályán. Vájjon hogyan látta a mérkőzést az osztrák kapus, s minek tulajdonítja kiemelkedő formáját? — Meg kell mondanom — mondta Zeman a mérkőzés után, — hogy a magyarok ellen mindig nehéz dolgom volt. Puskás, Kocsis és a többi csatár is kitűnő lövőkészséggel rendelkezik. Ez különösen a mérkőzés első negyedórájában mutatkozott meg, amikor a magyar csatársor olyan fergeteges támadásokat vezetett, amilyeneket még nemigen láttam tőlük. A legtöbb támadást nagyerejű lövéssel vagy a sarokra helyezett fejessel fejezték be. Az első védésem sikerült. Ez nagy önbizalmat adott, de ennek ellenére sem gondoltam, hogy a mérkőzésnek ezt a szerintem döntő időszakát megúszom gól nélkül. Puskás lövése és Kocsis egyik fejese különösen nehéz feladat elé állított. Amikor ezeket sikerült hárítanom, éreztem, hogy ma nagyon jól megy a védés. Elmondta Zeman, hogy megítélése szerint az 1:1-es eredményben igen nagy szerepet játszott az osztrák csapat taktikája is. Nagy gondot fordítottak a védekezésre. A cél az volt, hogy megakadályozzák a magyar csatárok kitörési kísérleteit. Ez általában sikerült is. Védőink olyan sávot húztak a kapu előtti terület előtt a Pi-is táján, amelyet Puskás vagy Kocsis csak elvétve tudott átjátszani. Ilyen esetekben pedig nekem sikerült elhárítanom — egy kivételével — a kapura tartó labdákat, Zeman bevallása szerint ilyen kitűnően, vagy ehhez hasonlóan életében csak egyszer éspedig az angolok ellen védett. Akkor is minden közbelépése sikerrel járt. A legnagyobb védéséről így beszél: — A II. félidőben egy alkalommal Bozsik előretört. Számítottam arra, hogy kapura lő, hiszen olyan nagy lendülettel jött, amelyből arra lehetett következtetni, hogy lövésre ítészül. Jelvése nyomán a labda a jobb sarok felé tartott. Rajta voltam a lövésen, de csak kiütni tudtam, pontosan Kocsis elé. A jobbösszekötő az ellenkező sarok felé fejelte a labdát. Felugrottam a földeről és szinte teljesen ösztönösen, reflexszerűen vetődtem és nyúltam a labda felé. Ez volt az a védés, amikor azt szokták mondani: „Szerencsés kapus. Ennek minden sikerül * . .. Sok bravúros védése volt Zemannak. Az osztrák kapus csodálatos ütemérzékkel, villámgyorsan vetődött jobbra és balra egyaránt. Az ilyen vetődések nagy ruganyosságot, gyors elhatározókészséget követelnek a kapustól. Hogyan lehet erre szert tenni? Erre válaszol Zeman. — Én az edzéseken mindig szorgalmasan dolgozom. Szem előtt tartom azt, hogy állandóan mozogjak. A kapusgyakorlatok között csak akkor tartok pihenőt, ha arra szükség van. Rendkívüli mértékben fejleszti reflexemet, vetődést készségemet az, amikor edzőm és játékostársaim segítségével egyszerre több labdával edzem. Sokszor 8—10 labdával gyakorolom a vetődéseket• Az edzőm az ötös vonalról lapos és félmagas labdákat dobál jobbra és balra. Szinte még a földön fekszem, amikor már egy újabb labda száll az ellenkező sarok felé. Ez az egyik legkedveltebb edzés gyakorlatom. Érzem, hogy ruganyosságomat ez nagy mértékben fejleszti. Nagyon sok ruganyosságot fejlesztő gimnasztikai gyakorlatot is végzek edzéseim során. Az öklözést, a labdának tenyérrel való kitolását is sokat gyakorolom. Amikor Zeman bravúros védéseire gondolünk, gondoljunk arra is, hogy az osztrák kapus nagyszerű teljesítménye mögött igen sok fáradságos, céltudatos munka van. Május tiszteletére — egy napra — új ünnepi műsort mutat be a Toldi filmszínház: „TÉLI REGE“ színes, plasztikus jégbalett, „SZÍNES SZŐTTES" színes, plasztikus film és egy plasztikus híradó. TOLDI filmszínház, V., Bajcsy-Zsilinszki út 36. Sportnyomtatványok árusítási helyei Budapesten: Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Rákóczi-út 50 Lövészethez szükséges nyomtatványok és lőlapok, 20-as számú lőszerbolt, Deák Ferenc tér 6. Vidéken: Békéscsaba. Népbolt 77 sz. Eger, kisker. papírüzlet 27 sz. Győr, kisker. papírüzlet 9 sz. Hódmezővásárhely, Népbolt 50 sz. Kecskemét, kisker. papírüzlet 76 sz. Kaposvár, kisker. papírüzlet 140 sz. Miskolc, kisker. papírüzlet 30 sz. Nyíregyháza, kisker. papírüzlet 37 sz. Pécs, kisker. papírüzlet 10 sz. Salgótarján, kisker. papírüzlet 34 sz. Sopron, kisker. papírüzlet 69 sz. Székesfehérvár, kisker. papírüzlet 78 sz. Szekszárd. kisker. papírüzlet 134 sz. Szolnok, kisker. papírüzlet 12 sz. Tatabánya, kisker. papírüzlet 67 sz. Veszprém, kisker. papírüzlet 46 sz.