Népsport, 1954. május (10. évfolyam, 87-108. szám)
1954-05-02 / 87. szám
NépSport A MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG MINISZTERTANÁCSA MELLETT MŰKÖDŐ _________ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG LAPJA sasarnap, 1914 május 2________________Ára 1 forint ★ x. évfolyam, 87. szám „Újabb győzelmekért harcolunk Sportolók az ünnepi felvonulásban Előző nap még hűvösen virradt, éjszaka vihar tombolt, de reggelre megérkezett a tavasz. Ha már eddig késett, hát most, a legjobbkor érkezett , május elsején. A város korán ébredt. Az emberek csodálatosképpen könnyen, tavasziasan öltöztek. Már eleve így tervezték. Mert el lehet-e képzelni május elsejei felvonulást télikabátban? Hol lenne akkor ennek a gyönyörű tavaszi ünnepnek színes sokfélesége? Bár a felvonulás csak tíz órakor kezdődött, már hajnal óta talpon voltak, akik részt akartak venni rajta. Különösen azok keltek korán, akik a város külső részeiből igyekeztek a Sztálin-tér felé. Érdekes lett volna felülről, repülőgépről végignézni a várost. Úgy festhetett, mint óriásvirágoskert egy kiadós májusi eső után, amikor a sok-sok patakocska mind a kert közepén lévő tó felé fül és magukkal viszik az ezerszínű virágszirmokat. így gyűlt egyre növekvő ünnepi sokasággá Budapest népe, vidáman, külsőben és lélekben is tavasziasan a messzire látszó Sztálinszobor környékén. Miközben az idő múlott, a nap a felhők mögött észrevétlenül magasra kúszott, s amikor szétvágott a felhőhabok között, már erős sugarakat szórt a friss párát lehelő Városliget környékére. Izgatottan várta mindenki a felvonulás kezdetét, amelyről régen elterjedt a hír, hogy a fiatalok nyitják meg, köztük a fiatalság színe-java, a sportoló fiatalság. Pontosan tíz órakor taps zúgott végig a Sztálin-téren, elfoglalták helyüket a Sztálin emlékmű mellvédjén a párt és az állam vezetői. Előléptek a harsonások, felcsendült a Kossuthdíszjel és a Sztálin-út felől megindult a fiatalok menete, megnyitva a felszabadulásunk utáni tizedik szabad május elsejei ünnepi felvonulást. Hét menetoszlopban mintegy harmincezer fiatal vonult el a téren. Színes, sokrétű, vidám és erőtől duzzadó volt a menet. A sportolók felvonulása ezúttal is tudott újat, színeset, szépet, tetszetőset nyújtani. És ebben talán nemcsak a külsőségek játszottak szerepet. Amikor megjelentek sportolóink, felzúgott a taps és felkiáltások hallatszottak: „Éljenek dicsőséges sportolóink!“ A hangszórón át is zúgott az üdvözlet sportolóink felé: „Éljenek a sportolók, akik győzelmeikkel sok dicsőséget szereztek hazánknak!“ És akik dicsőséget szereztek, ott meneteltek a felvonulók között, a nézők közül pedig sorra fedezték fel őket , ki kit ismert. A menet élén olimpiai egyenruhában haladó zászlóvivőben sokan felismerték Szívós Istvánt, az olimpiai bajnok vízilabdacsapat tagját és hasonlóképpen felismerték a mellette kétoldalt ugyancsak olimpiai egyenruhában lévő két úszóbajnoknőnket, Szőke Katót és Gyenge Valériát. Persze a találgatás továbbra sem állt meg és mindenki mindenkit felfedezett, akit csak ismert, vagy akit látni akart a menetben. Tulajdonképpen az egész magyar sportnak, a helsinki diadalnak, a 6:3-nak, a világbajnokságoknak és világcsúcsoknak szóltak a tapsok és az elismerések. Sportolóink bebizonyították, hogy nemcsak a sportban tudnak kiválót nyújtani. Az ötletesség és a színek sokféle változata is gyakran ragadtatta tapsra a díszlelátók, valamint az egész Sztálin-tér ünneplő közönségét. Mindjárt a zászlóvivők után gyönyörű, tiszta fehérbe öltözött sorok következtek és nagy, arany betűkkel kirakott feliratot hoztak: „Éljen május elseje!”. A zene szólt, a sorok nyílegyenesek voltak, a sportmezbe öltözött erős, edzett fiatalok egyszerre léptek. Kék melegítősök csoportja következett, kezükben bíborvörös zászló. Ismét csak felzúgott a taps, amikor meglengették az éppen aranylóan sütő napfényben a zászlókat. Sok küzdelmet látott, sok csatát megvívott és sok dicsőséget aratott sportolók lépdeltek a menetben és ezt a felírást vitték: „Újabb győzelmekért harcolunk“. De mi az újabb győzelmek záloga? Új tömegek a sportban, minél több ember sportoljon, sportoljon szinte az egész ország. Ezt fejezte ki a sokszínű menet egyik következő képe. Fehérruhás fiatalok virágokból font három hatalmas betűt vittek: MHK. Ki ne értené ezt a „virágnyelvet"? Hosszú, hosszú sorokban következtek ezután a különböző sportegyesületek sportolói, ötletekben, s színekben gazdagon. Nagy tetszést aratott a Munkaerőtartalékok sportolóinak az egyes sportágakat bemutató élőképsorozata. A menetből időnként hirtelen a magasba emelkedett néhány dobogó, rajta sportmezes fiúkkal és lányokkal, akik a torna, kosárlabda, atlétika, ökölvívás és más sportágak egy-egy jellegzetes mozzanatát ábrázolták. A filmesek élénk érdeklődést keltő mozgótornyai heves iramban hintáztak a szükséges helyzetbe, hogy hamar megörökítsék a legszebb jeleneteket. Talán már szebb nem is lehet! — vélhette volna az ember. De nem így volt! A Haladás sportolói kék-pirostban pompáztak, utánuk a postások zöld-fehér ruhás sorai következtek, aztán egyszerre ismét szemkápráztató színdús menet jött: a Szikra SE sárga- és pirosmezes sportolói. Lám, tán ez a legszebb... De nem, talán az, amelyik most jön... És ez így folytatódott. Jöttek a Dózsa sportolói a jellegzetes lilában és végül befejeződött a menet a Honvéd-sportolók fegyelmezett, erőt sugárzó csapatával. Mindenki sajnálta, hogy ilyen hamar véget ért a sportolók menete. De tán ezzel vége is a sportolók felvonulásának? Hogyan is volna vége? Most jöttek hosszú, hosszú sorokban a kerületek, üzemek dolgozói, köztük mindig színes vidám képet nyújtva a sportmezes fiatalok. A sport nemcsak a legjobbak ügye. A sport minden dolgozóé! És hogy ez így is van, azt példázta a felvonulók tömegét átszövő, mindenütt felbukkanó sok-sok sportmezes fiatal. Legjobb sportolóink azt hirdették a felvonulás élén, hogy újabb győzelmekért harcolnak. A dolgozók hömpölygő menete hasonlóképpen egyre csak hirdette a kiváló termelési eredményeket, a munkagyőzelmeket, az új és új csúcsokat, amelyek éppen úgy, mint a sportolók eredményei, arra jók, hogy túlszárnyalják őket. Ennek a párosán, frissen meleg május elsejei ünnepi felvonulásnak minden mozzanata azt bizonyította, hogy sokat tettünk már, jelentősek az eredményeink , s hogy még többet teszünk ezután. Újabb győzelmekért harcolunk a sportban éppen úgy, mint szabad életünk minden más területén. Olasz, osztrák és nyugatnémetországi versenyzők lesznek a magyar vivők ellenfelei a velencei versenyen — Távbeszélőjelenésünk — (Velence, május 1.) Kényelmes utazás után csütörtökön éjjel szakadó esőben érkeztünkmeg Velencébe. Motorcsónakon mentünk át a jádéra, a Hotel Capelliben kaptunk szállást. Velencében nagy az érdeklődés a vasárnap lebonyolításra kerülő verseny iránt. Pénteken könnyű edzést tartottak a fák. Mindhárman (Gerevich, Kovács Magny) jól mozogtak. Talakoztunk Pintónnal és Itaccávval. Egyikük sem indul versenyen. Amint mondták, ők már visszavonultak. A magyar és olasz versenyzőkön kívül osztrák és nyugatnémetországi versenyzők állnak rajthoz. Az osztrákok is megérkeztek már, legjobbjaikat hozta el: Lechner, Piraner és Loisel képviseli az osztrák színeket. A németek érkezését szombat estére várják. Ők még nem közölték, hogy kiket indítanak. A részt vevő olasz versenyzők közül Ferrari és Turcato a legismertebb, a többi olasz induló főleg a fiatal utánpótlás soraiból kerül ki. A verseny intézőbizottságába az olasz Cuccidt ég engem választottak be, a harmadik tagot még nem jelölték ki. Vasárnap reggel fél 9-kor a Casinoban 4 nyolcas csoportban kezdődnek el a küzdelmek. Mindegyik csoportból 4—4 versenyző jut tovább. A 16 versenyzőt összesorsolják, s ettől kezdve már kieséses rendszerben bonyolítják le a versenyt. A döntőre valószínűleg este fél 9-kor kerül majd sot. Bay Béla Éljen a világ népeinek szüntelenül erősödő báemozgalma! Éljen a népek közös harca az atom- és hidrogénbomba betiltásáért! Diadalmaskodjék a békés tárgyalások eszméje minden vitás nemzetközi kérdés megoldásánál! A labdarúgó JXB társ Bp. Honvéd—Sztálin Vasmű Építők 3:0 (0:0) Sztálinváros, 6000 néző. Vezette: Pósa (Mogyorósi, Kőhalmi F.). Bp. Honvéd: Grosics — Rákóczi, Lóránt, Palicskó — Bányai, Macsali — Budai II, Kocsis, Machos, Puskás, Czibor. Edző: Kalmár Jenő. Sztálin Vasmű: Bakó — Ladányi, Ullmann, Nagymáté — Halmai, Kotász — Király, Sátori, Fejes, Bédi, Hegedűs. Edző: Orczifalvi István. Góllövő Kocsis, Czibor, Czibor. Csere: Hegedűs helyett Krasznai (60. p.). Szögletarány: 11:1 (9:1) a Bp. Honvéd javára. Rögtön a kezdés után jóáramú játék alakult ki. Látszott, hogy a Honvéd lényegesen jobb formában van, mint a Győri Vasas elleni mérkőzésen volt. A fővárosi csatárok kitűnő helycseréé, támadásokkal közelítették meg ellenfelük kapuját, ds asztálin városiak a védelem megerősítésére két összekötőjüket is hátra vonták, hogy így minél több ember zavarja a kapu előtt a Honvéd csatárait. Ezért eleinte nem jutottak lövéshez a honvéd-csapat támadói. Mintegy tízpercnyi játék után e hazaiak is belelendültek, de támadásaik nem sok sikert hoztak. Utána ismét fergeteges Honvéd-rohamok következtek, 5 perc alatt négy szögletet értek el a vendégcsapat támadói. Az utolsó negyedórában szóhoz jutottak a hazaiak is, de helyzetet nemigen tudtak teremteni. A 38. percben Fejes kitűnően ugrott ki, a kifutó Grosics azonban valamivel a l£-oson belülbátor belevetődéssel tisztázott. Szünet után sem csökkent a játék irama. A Honvéd továbbra is nagy kedvvel támadott. A 47. percben Bakó csak remek előrevetődéssel tudta megszerezni a labdát a ráfutó Honvéd-csatárok elől Czibor beadását. Az 53. percben egy meredeken lőre vágott labdával Király megugrott, Lóránt azonban zavarta a szélsőt és az nehéz szögből csak a kapufát találta el. Az 56. percben Machos jól ivelt Kocsis elé. Bakó kétségbeesetten futott ki kapujából, az összekötő azonban 12 méterről fölötte a háló közepébe tpelt. 1:0. A gól után a hazai csapat feladta védekező taktikáját, a 64. percben kishíján egyenlítettel is. A kiugró Krasznai nehéz szögből leadott 7 méteres lövését Grosics csak nagy ügygyel-bajjal tudta hárítani. Az utolsó negyedórában némileg esett az iram, a játék szépsége azonban alig csökkent. A13. percben lábról-lábra vándorolt a labda a Honvéd-támadók között, végül Machos a teljesen tisztán álló Czibor elé adott és a szélső a balösszekötő helyéről, 12 méterről védhetetlenül lőtt a bal felső sarokba 2:0. Két perccel később Czibor hatalmas kapufát lőtt, majd a 18. percben a középre húzódott Czibor két csel után 15 méterről jobblábbal a bal alsó sarokba lőtt. 3:0. A Bp. Honvédben Grosicsnak néhány kifutáson és öklözésen kívül alig akadt dolga, de így is látszott, hogy jó formában van a válogatott kapus Lóránt volt a mezőny legjobbja. Ragyogó erőben végig hibátlanul játszott, sokszor egyedül tartotta fel az egész sztálinvárosi csatársort. A fedezetek közül Bányai volt többet játékban, igyekezett, helyzetbe hozni a csatárokat. A támadósorban Kocsis frissen, ötletesen mozgott. Czibor rengeteget változtatta helyét, ezzel sokszor zavarba hozta az ellenfél védelmét , lőtt a legtöbbet kapura is. Puskás inkább az irányításra törekedett. Madics nem mindig tudott beilleszkedni a többiek összjátékába. A sztálinvárosi csapatban Bakó a három gól ellenére iskitűnően védett, a magas labdákat biztosan húzta le és volt néhány jól sikerült kifutása is. A hátvédhármas legjobbjának Ladányi bizonyult, pedig neki jutott a legnehezebb feladat a mozgékony Czibor lefogásával. A fiatal Nagymáté biztatóan mutatkozott be, bátran játszott, jól szerelt. A fedezeteknek igen sok dolguk volt. A nagy Honvéd nyomás alatt számos nehéz esetben tisztáztak, később igyekeztek támadásba lendíteni csatáraikat. Ebben inkább Kötésznak voltak sikerei. A csatárok közül a mozgékony Király jelentette a legtöbb veszélyt, ő azonban a végefelől már kifáradt. Sátori óriási munkát végzett, főként a védekezésben. Bédi ezúttal csak hátul állta meg a helyét, ellentámadásokra már nem futotta erejéből. Bp. Vörös Lobogó—Dorogi Bányász 3:1 (1:1) Hungária körút, 9000 néző. Vezette: Krémer (Lengyel Gy., Kádár II B.). Bp. Vörös Lobogó: Geller — Kovács II. Börzsei, Lantos — Kovács I, Zakariás — Sándor, Hidegkúti, Palotás, Szolnok, Kárász. Edző: Bukovi Márton. Dorogi Bányász: Domonkos — Buzánszky, Kónya, Bakonyi — Dacsev, Hargittai — Pozsonyi, Varga, Molnár, Prohászka, Horváth III. Edző: Szabó Péter. Gólövő: Szolnok, Prohászka, Hidegkúti, Palotás. Csere: Szolnok helyett Molnár (a 69. percben) és Prohászka helyet Kinczel (71 perc). Szögletarány: 13:5 (5:2) a Bp. Vörös Lobogó javára. Sokan azt gondolták, hogy a bajnokcsapat „lelépi4” majd a Dorogi Bányászt Az első percek után valóban erre lehetett következtetni, később azonban kiderült, hogy a textileseknek nagy mezőnyfölényeik ellenére is alaposan meg kellett küzdeniük a győzelemért. Már a 2. percben gólt lőtt a hazai csapat. Sándor a 10-eson belül hátragurított és Szolnok 10 méterről jobblábbal védhetetlenül laposan a jobbsarokba lőtte a labdát. 1:0. Rögtön utána majdnem újabb gól született. Szolnok egészen közeli lövését azonban Domonkos bravúros vetődéssel kiütötte. A 8. percben Buzánszky indított el egy támadást ennek végén Varga Molnárt szöktette, a középcsatár a 16-os és az ötös oldalvonala közötti területről az alapvonal közeléből nagyszerűen Prohászkához adott s a fiatal csatár a jobbösszekötő helyéről öt méterről kapásból a jobboldali léc mellett laposan a hálóba vágta a labdát. 1:1. A gól után a Vörös Lobogó teljesen átvette a játék irányítását, nagy fölényt harcolt ki, csatárai azonban nem tudták széthúzni a tömörülő dorogi védelmet, mindent középen akartak megoldani s keveset foglalkoztatták Sándort. Hiba volt az is, hogy pontatlanok voltak az átadások, s nem volt elég lendület, átütő erő, harcikészség a csatárokban. A doroffiak szórványos lefutásai kevés veszélyt jelentettek. A 20. percben Horváth III kitört, de rossz labdavezetése miatt a kifutó Gellér felszedhette a labdát. Nem sokkal utána Pozsonyi hatalmas lövésénél, Gellér már verve volt, de a labda a bal kapufán csattant. A 42. percben Dacsev a kapu szájából vágott ki egy hálóba tartó labdát. Szünet után még csak fokozódott a hazaiak fölénye. Nagy nyomás nehezedett a dorogi védelemre. Buzánszky Dacsevhez hasonlóan a kapu szájából szabadított fel, majd Sándor estében leadott kapáslövése aratott tapsot. Teljesen beszorult a vendégegyüttes ,és hatalmas erővel védekezett. A 60. percben Hidegkúti lövését Domonkos kiejtette és Hidegkúti másodszorra mellélőtt. A 60. percben érett góllá a textilesek fölénye. Sándor nagyszerűen elfutott♦ éles, erős lövését a vetődő Domonkos szép vetődéssel, tenyérrel csak megállítani tudta,é s a nagy lendülettel bentó Hidegkúti a földön fekvő kapus mellett négyméterről a kapu jobboldalába gurította a labdát. 2:1. A hazai csapat cseréje után Molnár balszélsőt, Kárász pedig balösszekötőt játszott. A gól után egyre jobban kidomborodott a bajnokcsapat lényegesen nagyobb technikai képzettsége. A 87. percben Hidegkúti átadásával Palomás kapura tört. Domonkos fölöslegesen kifutott, a középcsatár átemelte a kapus fölött a labdát, s a kapuba sétált vele. 3:1. A Bp. Vörös Lobogóban a három hátvéd közül Börzsei játszott legjobban, számos alkalommal biztos felszabadító rúgásokkal és megelőző szerelésekkel akasztotta meg a dorogi csatárok kezdeményezéseit. Nem vétett különösebb hibát a másik két hátvéd sem. A fedezetek jól segítették a támadásépítést, különösen Kovács I, aki a II. félidőben valósággal tömte labdákkal a jobbszárny tagjait. Elől Sándor harcos, lendületes, erőteljes játéka jelentette a legtöbb veszélyt kapura. Szünet után feljavult a többi csatár is, főleg Hidegkúti. A Dorogi Bányász együttesében Domonkos néhányszor ügyes, gyorsvetődéssel szerezte meg a labdát. A harmadik gólnál azonban hibázott. A hátvédhármas tagjai kitűnően játszottak. Kónya és Bakonyi rengetegtámadást fojtott el már csírájában. Buzánszky azzal múlta felül társait, hogy körültekintőbben játszott és csaknem minden szerelés után emberhez adta a labdát. Hargittai nagyszerűen játszott, sokat dolgozott, szerelt és pontosak voltak az átadásai is. Dacsev kihasználta testi erejét, sokat segített a védőknek, de felesleges labdavezetéseivel akadályozta a gyors támadásszövést. A csatárok közül senki sem játszott igazán jól. Szegedi Haladás—Győri Vasas 1:0 (0:0) Győr, 6000 néző. V: Angyal (Kővári, Kőrös). Szeged: Mészáros — Benák, Baráth, Bodzsár — Rábai, Zalár — Bojtos, Cziráki, Csáki, Csányi, Rózsavölgyi. Edző: Jeny Rudolf. Győr: Palotai — Kalmár, Kárpáti, Józsa — Fehérvári, Raffai — Domnbos, Budai, Pális, Koós, Pálfy. Edző: Kovács Imre. Góllövő: Kárpáti (öngól). Szögletarány: 8:3 (7:1) a Győri Vasas javára. Úgy látszik, hogy a győriek idegenben jobban tudnak küzdeni. Kiderült az is, hogy hiába játszik egy csapat nagy fölényben, ha nincs végrehajtó csatára. Nagy lendülettel kezdett a hazai csapat és már az első 25. percben három gólhelyzet adódott a szegediek kapuja előtt. A 8. percben Bodzsár megsérült, kiment és csak hét perc múlva tért vissza a pályára. A győriek támadásai során előbb Dombos, majd Pális és Pálfy hibázott. A győri csapat gyorsabban és gördülékenyeb-ben építette támadásait, s ííy több gólhelyzetet teremtett, de a hazai csatárok pontatlanul löktek. Csak a 25. perc után jött fel a vendégcsapat. Három helyzetet is terertettek a szegediek, (kétszer Csáki, egyszer Csányi révén), de Palotai mindhárom esetben igen jó érzékkel avatkozott közbe." Néhány perces mezőnyjáték után feljött a szegedi csapat és főleg a helyét , gyakran változtató Csáki révén veszélyeztetett. A félidő utolsó 10 percében ismét a Győri Vasas került fölénybe, a kemény szegedi védősem azonban ezúttal sikeresen verte vissza a győri csatárok próbálkozásait. A 43. percben fraffai jobb felső sarokra tartó lövését Mészáros nagy bravúrral szögletre tolta. Az első félidőben látott jóiramú játék nem folytatódott szünet után." Hiába támadott többet a Győri Vasas, hiába tömtök a hátsó alakzatok jobbról-jobb labdákkal a csatárokat — a kitűnő szegedi védők mellett nem boldogultak. Az 55. percben egy veszélytelennek látszó támadás végén Kárpáti szerezte meg a labdát. A 16-os közvetlen közelében Palotai kifutott Kárpáti felé, a hátvéd saját kapuja felé fordult, s anélkül, hogy felnézett volna, puhán a kapuja felé hazaadta a labdát, amely a tehetetlen Palotai mellett a kapu közepén került a hálóba. Öngól. jó. A váratlan gól megzavarta a Győri Vasast és fellelkesítette a vendégeket. A 63. percben Iiaffai és Koós helyet cserélt. Az utolsó huszonöt percben nemcsak az iram, hanem a játék színvonala is esett. Fáradtabban mozogtak a játékosok. A győriek meddő mezínyfölényét olykor egyegy gyors, szépen vezetett szegedi támadás törte meg. Az utolsó percekben még fellángolt a hazai csapat, síafjai azonban nagy helyzetben hibázott. A határtalan lelkesedéssel játszó szegedi csapatban Mészáros sok esetben bravúrosan védett, főleg a magas labdák lehúzásában is a kifutások terén jeleskedett. A hátvédhármas tagjai hamar felismerték, hogy a győri csatárokkal szemben miképpen kell játszaniok, igyekeztek még a labda átvételében megakadályozni őket Mindhárom az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtott. A két fedezet gyenge kezdés után fokozatosan feljött. A második félidőben nemcsak a védekezésben nyújtottak kitűnőt, hanem több széptámadást is elindítottak. Bojtos és Rózsavölgyi néhány gyors elfutással, a belsők jó mezőnymunkával tűntek ki. Cziráki hátul rengeteget segített. A győri csapatban Palotai néhány esetben jól védett, a gól előtt azonban feleslegesen futott ki. A hátvédhármas az első félidőben kitűnően működött, szünet után azonban már sok hibát vétett: Kalmár volt aránylag a legjobb hátvéd. Kárpáti a gólnálnagyot hibázott. Szünetig Fehérvári volt a mezőny legjobbja, a második félidőben már több hibás átadást lehetett látni tőle. Atámadósorból senkit sem lehet kiemelni. A sportlövő Béke Kupáért A sportlövő Béke Kupa ötödik fordulójának küzdelmei szombaton kezdődtek meg a Marczibányi téri és a mexikói úti lőtéren. A kisöbű sportpuska küzdelmeiben szombaton 30 versenyző vett részt. A többiek vasárnap versenyeznek. A kisöbű sportpuska öszszetett verseny állása az első nap után: 1. Dosztály (Bp. Dózsa) 120.1150, 2. ifj. Kovács (Bp. Zalka Máté) 1145, 3. Hús (Lámpagyári Zalka Máté) 1143, 4. Holup (Lámpagyári Zalka Máté) 1139, 5. Molnár (Lámpagyári Zalka Máté) 1132. Fekve: 1. ifj. Kovács 397, 2. Holup 394, 3. Letenyei (Gammagyári Zalka Máté) 394, 4. Molnár 392, 5. Dosztály 392. Állva: 1. Hús 370, 2. Dosztály 169, 3. ifj. Kovács 369, 4. Holup 366, 5. Kisgyörgyné (Bp. Honvéd) 364. Térdelve: 1. Dosztály 389, 2. Molnár 382, 3. Hús 382, 4 ifj. Kovács 379, 5. Holup 379 A mexikói úti lőtéren az önműködő sportpisztolylövés és az 50 kliométeres kispuskalövés első részére került sor. Önműködő sportpisztolyban a válogatottkeret tagjai kielégítő teljesítményt nyújtottak — Takács kivételével. A kétszeres olimpiai bajnok az elsők között állt lőállásba és a változó látási viszonyok kedvezőtlenül befolyásolták teljesítményét. Utolsó sorozata mindössze 41 körös volt. Önműködő sportpisztolylövés, 1. rész: 1. Hegedűs (Bp. Honvéd) 290, 2. Csobai (Bp. Dózsa) 288 (21 tizes), 3. Kun (Bp. Dózsa) 288 (20 tizes), 4. Dobsa (Bp. Dózsa) 287, 5. ifj. Demeter (Bp. Honvéd) 286, 6. id. Demeter (Bp. Honvéd) 286, 7. Börzsönyi dr. (Bp. Honvéd) 284, 8. Zsigmond Bodó (Bp. Honvéd) 283, 9. Gregor (Bp. Dózsa) 283, 10. Takács (Bp. Honvéd) 280. Harminclövéses csapatverseny: 1. Bp. Dózsa 120/1148, 2. Bp. Honvéd I 1136, 3. Bp Honvéd II 1125, 4. Bp. Zalka Máté 1071. Változó látási viszonyok között került sor az 50—100 m-es kisöbű sportpuska lövésre is. Szombaton 32 versenyző lépett lőállásba, az eredmények általában a várakozásnak megfelelőek. A válogatott keret tagjai csak Vasárnap lőnek. A verseny állása az első nap után: 1. Farkas (Bp. Honvéd) 588 (50 m 295, 100 m 293), 2. Lőrinczi (Kőbányai Dózsa) 586 (293, 293), 3. Simon (Bp. Dózsa) 581 (295, 286), 4. Piri (Bp. Dózsa) 530 (294, 286), 6. Köte (Bp. Dózsa) 580 (291, 289).