Népsport, 1954. november (10. évfolyam, 218-239. szám)
1954-11-01 / 218. szám
A MAGYAR NÉPI CÖLTÁRSASAG MINISZTERTANÁCSA MELLETT MŰKÖDŐ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG LAPJA _________ gssssrv ■ .ir-,'aagH::r:a-........-------------^....... ~rr:-------■ár::..?::....'...,.---------. ... -—-----------------------HÉTFŐ, 1954 NOVEMBER 1 * Ára 1 forint * X. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM A labdarúgó JVB-ért Salgótarjáni Bányász—Bp. Vörös Lobogó 1:0 (1:0) Salgótarján 6000 néző. Vezette: Bihari (Hraszni, Kukonya). S. Bányász: Oláh — Kiss, Para, Jedleska — Szolka, Dávid — Bablena, Zsuberda, Opova, Lahos. Vasas. Edző Wahrkampf Lajos Bp. Vörös Lobogó: Gellér — Kovács II. Börzsei. Lantos — Kovács I. Zakariás — Sándor. Hidegkúti. Palotás. Szolnok, Molnár. Edző: Bukovi Márton. Góllövő: Csuberda. Csere: Szolnok helyett Kárász (60. perc). Szögletarány. 6:4 (3:3) a Bp. Vörös Lobogó javára. Nagy érdeklődés előzte meg a találkozót. A mérkőzés előtt a tarjáni játékosok erősen fogadkoztak, hogy legalább az egyik pontot megszerzik. Már az első percben gólt lőttek a tarjániak, persze ekkor még nem lehetett tudni, hogy ez a gól egyben a győzelmet is jelenti. Tarján a támadás végén Gellér felszedett egy labdát, a földre ütötte, de a labda elpattant tőle. A résen lévő Csuberda elkanalazta előle és az ötösről a kapu közepébe helyezte,ró. A gól után gyors, lendületes játék folyt. A bányászcsapat vette át a kezdeményezést. Gyors, helycserés támadásokkal állandóan zavarta a Bp. Vörös Lobogó védelmét. Több alkalommal megingott a fővárosiak védelme, kapkodtak a hátvédek. A 7. percben Sándor remek támadást vezetett, egyedül tört a kapu felé, de Kiss az utolsó pillanatban beérte. Sándor szorongatott helyzetben 8 méterről a kapu mellé lőtte a labdát. Ezután a tarjának lendültek előre. Csuberda alig mellé lőtt. A Vörös Lobogó-csatárok nem tudták tartani a labdát és az mindig visszakerült a védőkhöz. A hazaiak nagy lelkesedéssel küzdöttek, sokszor egy-egy labdára 2—3 tarján játékos is ráfutott. A 20. percben Csuberda félmagas, erős lövését védte Gellér. Ettől kezdve feljavultak a Vörös Lobogó támadói, egyre több jól felépített támadást vezettek, de a kapura ritkán lőttek. Továbbra is változatos, érdekes volt a játék. Egy perc alatt két szögletet is elértek a tarjániak. A Vörös Lobogó támadásaiban az volt a hiba, hogy játékosai túlságosan a belső játékot erőltették és a szélsőket ritkán futtatták. Az utolsó 10 percben egyre keményebb lett a játék és sok szabálytalanságot lehetett látni mindkét részről. Szolnok egy összecsapásnál megsérült és két percig ápolták. A vendégcsapat meddő fölénye jellemezte a játékot, a bányászok viszont néhalendületes ellentámadásokkal válaszoltak. A 43. percben Sándor remekül húzott el a félpályáról. Már 10 méterre maga mögött hagyta a védőket, amikor Oláh kifutott eléje és a kaputól mintegy 35 méternyire vetődéssel megszerezte a labdát. A szabadrúgás eredménytelen maradt. Szünet után a Vörös Lobogó vette kezébe a játék irányítását, de csak a jobbszárnytól láttunk gyors támadás vezetést, a baloldal erőtlen volt. Az egyoldalú támadásokat rombolni tudta a Salgó Bányász védelme. Megtörtént, hogy szinte valamennyi tarjáni játékos a saját 16-osán belül védekezett. Szojka két alkalommal a gólvonalról vágta ki a labdát. A tarjániak ellentámadásai — amelyeket rendszerint csak 2—3 csatár hajtott végre — mindig veszélyt jelentettek a fővárosiak kapujára, a lövések azonban nem voltak pontosak. A 65. percben óriási helyzetet hagyott ki a Vörös Lobogó: Sándor szélsebesen elfutott, beadása nyomán nagy kavarodás támadt a kapu előtt, ide oda pattogott a labda, végül azonban Kárász az ötösről fölélőtt. Ettől kezdve még erősebb lett a Vörös Lobogó nyomása. Egy alkalommal még Kovács II is a 16-os vonal sarkáig futott előre és ott adta át a labdát. A 75. percben Sándor a balszélen kiugrott és az ötösről a balsarokba lőtte a labdát, a játékvezető azonban les miatt nem adta meg a gólt. Nagy izgalmak közepette folyt tovább a játék, a tarjániak lelkesen védekeztek. A 76. percben Sándor fejjel akarta szöktetni magát, Para magasra emelt lába Sándor arcát találta el. A szélsőt levitték a pályáról és többé nem is tért vissza. Kt emberrel is a Vörös Lobogó támadott nagy erővel, de nem tudta áttörni a tarjániak védelmét. A tarjáni csapatban Oláh ezúttal különösen jó kifutásaival tűnt ki, ezek révén több biztos gólnak látszó helyzetet tisztázott. Para volt a védelem oszlopa, végig jól bírta az iramot, fejjel-lábbal egyaránt kitűnően hárított. Dávid is végig egyenletesen játszott, átlagon felüli teljesítményt nyújtott. Szojka csak a második félidőben játszott válogatott formában. Elől Opova vezette a legtöbb támadást. A csatársor minden helyéről tört a kapu felé. Csuberda jól szolgálta ki csatártársait. Bablenától több szép támadást és lövésszerű beadást láttunk. A Bp. Vörös Lobogóban Gellér a gól előtt hibázott, egyébként nem sok dolga akadt. Kovács is végig szinte kifogástalanul játszott, rengeteget dolgozott és felszabadító rúgásai is emberhez szálltak. Lantos kissé tartózkodóan mozgott. A fedezetpár a második félidőben nyújtott átlagon belüli teljesítményt. A táncadósorban Hidegkúti halványabban kezdett, de aztán fokozatosan feljavult és a második félidőben már nagyvonalúan játszott. Sándor következik utána a rangsorban. Valamennyi labdáját kitűnően játszotta meg. Rajtuk kívül még Palotásnak voltak időnként jó mozzanatai. Bp. Dózsa—Sztálin Vasmű Építők 2:0 (0:0) Dózsa-stadion, 12.000 néző. Vezette: Dorogi (Hamvas, Kőhalmi V.) Bp. Dózsa: Fazekas — Rajna, Kiss II, Farsang — Virág, Borsányi — Egresi, Aspirány, Brada, Szusza, Tóth. Edző: Kolozsvári Gyula. Sztálinváros: Bakó — Fábián, Ulmann, Ladányi — Halmai, Kotász — Hegedűs, Fejes, Szigeti, Bédi, Krasznai. Edző: Orczifalvi István. Góllövő: Szusza, Brada. Csere: Egresi helyett Győrvári (25. perc). Szigeti helyett Király (szünetben). Szögletarány: 6:6 (3:2 a Bp. Dózsa javára). Mint minden eddigi Bp. Dózsa—Sztálin Vasmű találkozó, úgy ez a mérkőztt* i© az első perctől az utolsóig nagy küzdelmet hozott. A játék színvonala azonban erősen az eddigi találkozókmögött maradt, és a játékidő legnagyobb részében kifejezetten alacsony színvonalú volt a találkozó. A csapatok játékában kevés volt a tervszerűség, és méginkább az ötlet, a leleményesség, nem voltak elég gyorsak a támadásépítések, sok volt a körülményeskedés, a technikai hiba, sok volt a rossz átadás, a pontatlan összjáték és kapuralövés. A katalin városiak a mérkőzés legnagyobb részében szervezetten védekeztek, a balszélsőnek beállított Krasznai teljesen hátrahúzódva játszott, inkább fedezetek mint csatárt. A két fedezet közül pedig különösen Kotász egészen hátul tartózkodott. Érdekes volt megfigyelni, hogy a jobbszélső Hegedűs a mérkőzés legnagyobb részében a balszélen tanyázott, ott igyekezett támadásokat vezetni. Elől mindössze két csatár mamát, s a hátulról előreívelt labdákkal ők próbáltak gyors ellentámadásokat vezetni, elsősorban Fejes és időnként Szigeti Tévén. A csatárok közül Bédi készítette elő a legtöbb veszélyes támadást, ő végezte a legnagyobb munkát. A Bp. Dózsa a játékidő nagy részében sokat támadott. Már az első percben Egresi—Brada adogatás után veszélyes helyzet alakult ki. Aspirány kapáslövését azonban könnyen védte Bakó. A másik oldalon Bédi lőtt mellé. A 24. percben Egresi hosszú előre ívelése átszállt a védők feje felett, Tóth középen kiugrott és a 16-osnál elhirtelenkedve a kifutó Bakóba lőtte a labdát. Aztán a sztálinvárosiak előtt is adódott jó helyzet: Bédi-Fejes összjáték után Szigeti szépen kitört, de késlekedett a lövéssel, s leszerelték. A Dózsa támadásai egymásután megtörtek a vendégeknek a 16-os körül elhelyezkedő védelmén. Megnehezítette a lila-fehérek eredményes támadójátékát az is, hogy a csatárok nem ismerték fel a kínálkozó helyzetet és a labda továbbítására nem a legmegfelelőbb megoldásokat választották. A 42. percben Szusza elől Ullmann az utolsó pillanatban vágta ki a labdát, majd egy perccel később a középhátvéd nagy hibájából Brada szerezte meg a labdát, de öt méterről a baloldali kapufa mellé helyezte azt. Ez bizony nagy helyzet volt! Szünet után Virág kapáslövése jelentette az első komolyabb eseményt, ezt Bakó védte. Az 53. percben született meg az első gól: Aspirány labdájával Szusza középen Hamai mellett kiugrott és a kifutó Bakó mellett nyolc méterről az üres kapuba gurította a labdát. 1:0. Ezután valamivel lendületesebbé, gyorsabbá vált a játék, a hazai csatárok egymásután több támadást vezettek. Az egyik ilyen támadás végén Brada közelről kapu fölé lőtt. Az ellentámadás során Király félmagas, jobb sarokra tartó lövését Fazekas vetődve csípte el. Nemsokkal később Király elügyetlenkedett egy helyzetet, s Farsang szerelni tudta. Most egymásután sok átadási hibával vonták magukra a játékosok a figyelmet. Egy alkalommal például Aspirány vitte fel a labdát, Szusza és Tóth gyors helyezkedéssel igyekezett lyukra futni, a jobbösszekötő azonban mögéjük adta a labdát, egy másik alkalommal Brada ügyetlenségén akadt el egy támadás. A fiatal Győrvári egyik nagyerejű távoli lövés© alig kerülte el a jobboldali kapufát. A sztálinvárosiak az utolsó 20 percben egyre többször támadtak, sőt némelykor tartós fölényt harcoltak ki. A 75. percben Fejes lövésénél Fazekas már verve volt, a labda azonban elsuhant a baloldali kapufa tövénél. Két szögletet harcoltak ki egymásután a vendégek. A második után Krasznai távoli lövése a lábak között kapura tartott. Fazekas csak az utolsó pillanatban tudta ügyes vetődéssel megszerezni a labdát. Szorongattak a sztálinvárosiak, erősödött a küzdelem és fokozódott az iram is. A sztálinvárosiak támadtak, amikor a Dózsa újabb góllal bebiztosította győzelmét. A 83. percben egy baloldali támadás után az átívelt labdát az ötös oldalvonalán Győrvári kapta, egy csel után lőtt, a labda Bakóról kipattant Brada elé, s a középcsatár három lépésről bevágta a labdát. 2:0. A hátralévő időben kiegyenlített volt a játék. A Bp. Dózsa közvetlen védelmének tagjai közül Kiss II játéka dicsérhető. A középhátvéd nem túlságosan nehéz feladatát magabiztosan, körültekintően látta el. Erénye volt, hogy a megszerzett labdát gyorsan, sallangmentesen továbbadta, legtöbbször saját játékostársához. Fazekasnak a II. félidőben akadt két említésreméltó szép védése. A fedezetek közül Virág nagy mozgékonyságéval, munkavállalásával tűnt ki, sokat dolgozott, gyakran előretört, néhányszor azonban elől felejtkezett. A csatársorban a fiatal Győrvári különösen szünet után több észszerű húzással vonta magára a figyelmet. Szuszának néhány pontos szöktetése dicsérhető, a többieknek csak fellángolásaik voltak A Sztálin Vasmű Építők együttesének legjobbja Bédi volt. A balösszekötő rengeteget segített a védőknek, a megszerzett labdát sokszor felvitte, ügyesen cselezett, helyzeteket készített elő. Kapura azonban ő sem volt veszélyes. A csatárok közül időnként még Krasznai nyújtott átlagon felülit, elsősorban munkabírásával, szorgalmával tűnt ki. A fedezetek kevés támogatást nyújtottak az ötösfogat tagjainak, mindketten — főleg Kotász — elmaradtak szokott játékuktól. A védelem máskor legbiztosabb tagja, Ullmann ezúttal két súlyos hibát vétett, szerencséjére a Dózsa-csatárok nem tudták kihasználni a hibájából adódó helyzeteket. Bakó a vonalon biztoskezű kapusnak bizonyult, a kifutásokkal azonban háromszor is elkésett. Az NB I állása 1. Bp. VL 19 12 3 4 60:17 27 2. Bp. Kinizsi 18 12 1 5 35:20 25 3. Bp. Honvéd 14 11 1 2 52:16 23 4. Bp. Vasas 18 8 5 5 33:32 21 5. Bp. Dózsa 18 8 4 6 39:31 20 6. Izzó 17 5 7 5 22:29 17 7. Diósgyőr 17 7 2 8 34:37 16 8. Győr 17 5 6 6 24:33 16 9. Csepel 19 4 8 7 23:36 16 10. Salgótarján 18 5 4 9 19:27 14 11. Dorog 18 4 6 8 25:36 14 12. Szombathely 18 4 6 8 18:34 14 13. Vasmű Bp. 19 5 3 11 24:33 13 14. Szeged 18 4 4 10 25:52 12 A Totó 12 találatos szelvénye 44. hét 1. Sztarján—Bp. V. Lobogó 1 1:0 2. Diósgyőr-1Bp. Kinizsi 2 0:2 3. Szombathely—Csepel x 0:0 4. Bp. Dózsa—Sztálin Vasmű 1 2:0 5. Izzó—Győr x 3:3 6. Kecske Kinizsi—Békéscsaba 1 2:0 7. Bp. Szikra—Dinamó 1 2:0 8. Sajószipéter—Gödöllő 1 3:1 9. Pesterzsébet—Bp. Gyárépítők, félbeszakadt törölve 10. Monaco—Strasbourg 1 4:0 11. Nimes—P. Racing 1 2:0 12. Bologna—Milán 2 1:2 13. Orosháza—Köb. Lók. 1 3:0 KB I tartalékbajnokság Győri Vasas—Vasas Izzó 2:1 (0:1). Dózsa-edzőpálya. V: Gács. A keményebben és lelkesebben játszó győriek szünet utáni jó játékukkal szerezték meg a győzelmet. G: Budai (2), ill. Naszád. Bp. Dózsa—Sztálin Vasmű Építők 2:1 (2:0). Dózsa-edzőpálya. V: Láng E. Helyzetei alapján nagyobb arányban is győzhetett volna a Dózsa. G: Nagy. Csongor. 111. Terebesi. Szombathelyi Lokomotív — Csepeli Vasas 0:0. Szombathely. 1500 néző. V: Dingesz. A vasutascsapat többet támadott, de mezőnyfölényét nem tudta gólokra váltani. Bp. Vörös Lobogó —Salgótarjáni Bányász 1:0 (1:0). Salgótarján. V: Tadics. Sokkal jobb volt a Bp. Vörös Lobogó. G: Márton. Bp. Honvéd—Szegedi Haladás 0:0. Népliget. V: Hidasi. Jó védelmek, gyenge csatársorok küzdelmét hozta a találkozó. A kosárlabda-világbajnokság döntőinek negyedik napján újból három mérkőzésre került sor. — Eredmények: Egyesült Államok—Kanada 84:50, Fülöp szigetek—Izrael 90:56, Franciaország—Tajvan 58:48. A 9—12. helyért lejátszott mérkőzésen Paraguay 66:58 arányban győzött Peru ellen. (MTI) Beszámoló a bécsi súlyemelő-világbajnokságról Keleti Emil, az országos társadalmi súlyemelő-szövetség főtitkára kedden délután 17.30 órai kezdettel az OTSB kultúrtermében beszámolót tart az 1954. évi bécsi súlyemelő-világbajnokságról. A labdarúgó NB I vasárnapi eredményei: A Bp. Dózsa az idén is veretlenül lett első az atlétikai Béke Kupa I. csoportjában Vasas Izzó—Győri Vasas 3:3 Bp. Kinizsi—Diósgyőri Vasas 2:0 Bp. Honvéd—Szegedi Haladás 7:2 Bp. Dózsa—Sztálin Vasmű Építők 2:0 Salgótarjáni Bányász— Bp. Vörös Lobogó 1:0 Szombathelyi Lokomotív—Csepeli Vasas 0:0 Bp. Honvéd— Szegedi Haladás 7:2 (4:1) Bp. Vasas-pálya, 5000 néző. Vezette: Major II (Tölgyesi, Pásztor). Bp. Honvéd: Grosics — Rákóczi, Panicskó, Schlazarik — Bozsik, Bányai — Budai II, Kocsis, Babolcsay, Puskás, Czibor. Edző: Kalmár Jenő. Szeged: Mészáros — Benák, Subits, Bodzsár — Juhász, Faragó — Bánáti, Rábai, Csáki, Csányi, Rózsavölgyi. Edző: Jeny Rudolf. Góllövő: Bozsik, Kocsis, Czibor, Puskás. Bánáti. Kocsis, Puskás, Barát, Kocsis. Csere: Rábai helyett Barát (60. perc). Babolcsay helyett Tichy (61. perc). Szögletarány: 10:6 (5:5) a Sz. Haladás javára Az a tény, hogy a Bp. Honvéd tartalékosan állt ki erre a mérkőzésre, a kevésszámú szegedi szurkoló körében egy kis reményt ébresztett arra, hogy talán az ő csapatuknak is sikerül az, ami a legutóbbi fordulóban a dorogiaknak sikerült: legyőzni a Honvédot. Jól is kezdtek a szegediek: Rózsavölgyi egy előrevágott labdával megugrott a hibásan helyezkedő Honvéd-védők között, de a kifutó Grosics mellett a bal kapuidra emelte a labdát. A Bp. Honvéd hamarosan átvett© a játék irányítását és már a 4. percben gólt ért el. A Honvéd I0 méterről szabadrúgáshoz jutott, Puskás úgy csinált mintha leadná a labdát, de mégis rálőtte, Bozsik beletette lábát a lövésbe, a labda a jobb alsó sarokba vágódott. 1:0 a Bp. Honvéd javára. Az ellentámadás során Csányi 4 méterről alig lőtt mellé. Ettől kezdve szinte állandóan a szegedi térfélen folyt a játék és a vendégcsapat helyenként öt-hat emberrel is védekezett. Különösen a mezőnyben adogattak jól a Honvéd-játékosok. A szegediek rendszerint előrevúgott labdákkal igyekeztek megközelíteni Grosics kapuját, de a lövégekkel adósak maradtak. Ezzel szemben a Honvéd-csatárok helyzeteiket sokkal ''-eredményesebben használták ki. A 14. percben Kocsis 1,2 méterről a léc alá vágta a labdát, 2:0. A 20. percben a helyét sokat változtató Czibor középről rúgta a Honvéd harmadik gólját, 3:0. A 30. percben Babolcsay szögletét Puskás a kapunak háttal állva, fejjel a jobb alsó sarokba csúsztatta. 4:0. Több helyzete adódott ettől kezdve a szegedi csapatnak, de egyet sem tudott kihasználni a csatársora. A 35. percben szögletet harcolt ki Rábai, ívelt labdáját a teljesen fedezetlenül hagyott Bánáti az ötös sarkáról a jobb alsósarokba fejelt©, 4:1. Egy perccel később Bánáti óriási gólhelyzetet hagyott ki, teljesen tiszta helyzetben közelről erőtlenül Grosics kezébe lőtt. A második félidőben már az 51. percben újabb gólt ért el a Honvéd: Bozsik ugratta ki Kocsist és a jobbösszekötő 14 méterről kapásból a jobb alsó sarokba lőtt. 5:1. A Honvéd irányította továbbra is a játékot. Különösen a csatársora játszott élénken, minden tagja sokat változtatta a helyét és sokat lőtt kapura. A szegediek a mezőnyben jól adogattak, de tudományuk csak a 16-os vonalig terjedt. Az 56. percben az eddig aránylag jól működő szegedi védelem nagy hibát követett el. A védők ahelyett, hogy előrevágták volna a labdát, többször is egymásnak adogatták, s az egyik ilyen leadás rosszul sikerült, Puskás elcsípte a labdát és 8 méterről a jobb alsó sarokba rúgta. 6:1. Ezután Grosicsnak egymásután kétszer is akadt dolga. Először Csáki nagyerejű szabadrúgását öklözte ki, majd néhány pillanat múlva Csáki lövését tolta oldalra. Ettől kezdve csökkent a Honvéd támadósorának átütőereje. Az ok Puskás sérülés© volt. A 61. percben ugyanis Juhász véletlenül megrúgta Puskást, a válogatott balösszekötő ettől kezdve sántikálva játszotta végig a mérkőzést. A szegediek többször is szóhoz jutottak. A 63. percben gólt is értek el, Bánáti lapos beadását Barát közelről a bal alsó sarokba továbbította. 6:2. A 74. percben esett a mérkőzés utolsó gólja. Budai lövését Mészáros vetődve kiöklözte, a labda Kocsishoz került és a jobbösszekötő 13 méterről laposan a jobbsarokba lőtt. 7:2. A Honvéd egészen könyvi vített iramán és így jobbára a szegediek támadtak. Rózsavölgyi az utolsóelőtti percben 7 méterről csúnyán mellélőtt A Bp. Honvéd csapatában Grosics az első félidőben néhány alkalommal könnyelműsködött, de komolyabb baj nem származott belőle. Könnyen vette az első félidőben a hátvédhármas is a játékot, később azonban ez a sor fölényes biztonsággal látta el feladatát. Schlazarik bemutatkozása sikerült. Bozsik ezúttal is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Minden labdájának „szeme volt“. Veszélyt jelentett a kapura is. A csatársor a mérkőzés legnagyobb részében korszerű, ötletes játékot nyújtott. Minden tagja sokat mozgot. Kocsis és — sérüléséig — Puskás volt a motorja a csatársornak. Czibor kezdi visszanyerni régi jó formáját. A Szegedi Haladásban Mészáros a hét gól ellenére sem védett rosszul. Bodzsár volt a hátvédkámiats legmegbízhatóbb tagja. A Budaival vívott párharcában sokszor ő maradt fölül. A fedezetek közül Faragó rugalmasan ment át védekezésből támadásba, ő küldte legtöbbször előre a csatársort. A csatársor, s egyben a csapat legjobbjának Csányi bizonyult. Általában a balszárny volt a lendületesebb. Rózsavölgyinek is akadt több jó megmozdulása, a kapura azonban nem volt veszélyes. Csáki rengeteget dolgozott, szinte a két 16-os között mozgott, ezzel azonban elaprózta erejét, lövésre alig vállalkozott. Vasas Izzó—Győri Vasas 3:3 (2:1) Dózsa-stadion, 15.000 néző. Vezette: Sípos (Pósfai, Kádár Is). Vasas Izzó: Komáromi — Tunyoai, Kéri, Hartmann — Kirádl, Városi — Bukovi, Bárfi, Fürjes, Virágh, Kovács. Edző: Kalocsay Géza. Győri Vasas: Palotai — Kárpáti, Kalmár, Tullner — Tamás, Raffai — Dombos, Koós, Józsa, Hegedűs, Pálfy. Edző: Kovács Imre. Góllövő: Bárfi, Kovács, Józsa, Hegedűs, Koós, Bukovi. Szögletarány: 5:2 (2:1) a Vasas Izzó javára. Mindkét csapat lassan melegedett bele a játékba. A mérkőzés elején alacsony volt a játék színvonala. Ebben az időszakban különösen a csatárok hibáztak sokat és a jólzáró védelmek könnyen rombolták szét a támadásokat. A későbbiek során a Vasas Izzó kapott jobban lábra és csatárai sok helycserével, helyváltoztatással jó helyzeteket teremtettek. A 16. percben alakult ki az első igazán veszélyes támadás és ez mindjárt gólt is eredményezett. Virágh a balszélen lefutott, ívelten beadta a labdát, amely a tisztán álló Bárfi elé pattant és mintegy nyolc méterről élesen, laposan a kapu baloldalán a hálóba lőtt 1:0 a Vasas Izzó javára. Ezután a Vasas Izzó több gyors, veszélyes támadást vezetett. A játék mégis változatos volt, mert olykor a győriek is nagy lendülettel támadtak, támadósérult helyzeteket is dolgozott ki, de a gól lövésre ekkor még nem futotta a győri csatárok erejéből. A 25. percben a középre húzódott Virágh ügyes csellel becsapta a győri védőket. Kovács elé játszott, s Ő kilenc méterről fejmagasságban élesen a kapu jobb sarkába lőtte a labdát. 2:0. Palotai tehetetlen volt a jó lövéssel szemben. Ebben az időszakban a győri fedezetek már lényegesen jobban játszottak, sok jó előre adásukkal lassan a győri csapat került fölénybe A 33. percben Józsa hatalmas helyzetben lőtt a kapu fölé, a 35. percben pedig Koós tört ki ügyesen, de közvetlen közelről a kapusba lőtte a labdát. A 3. percben végre góllá érett a győriek támadássorozata: Dombos pontos beadását Józsa fejjel a kapu jobb oldalába csúsztatta. 2:1.A félidő hátra érő részében is a Győri Vasas támadott többet. A II. félidőben a Győri Vasas tovább folytatta lendületes támadójátékát, teljesen a kapuja elé szorította a Vasas Izzó csapatát, még a hátvéd Kárpáti is veszélyesen lőtt kapura. A 48. percben mintegy 25 méterre a Vasas Imie kapujától szabadrúgáshoz jutott a győri csapat. Koós éles lövése a sorfalról magasan a 11-es pont felé pattant. Az Izzó védői leálltak és a befutó Hegedűs a tétován kimozduló Komáromi feje fölött a léc alá fejelte a labdát. 2:2. A továbbiak során is veszélyesen támadott a győri csapást. Különösen két összekötője játszott ekkor jól. Az 53. percben Józsa laposan adta Koós elé a labdát, a jobbösszekötő középen kitört, előbb a kifutó Komáromiba lőtt, majd a kapusról visszapattant labdát besodorta az Izzó kapujába. 3:2- re vezetett ekkor a győri csapat. Változatos játék alakult ki, az Izzó feljött, s egyre veszélyesebben támadott, csatárai azonban igen erélytelenül játszottak. A győri csapat összekötői egyre inkább visszaestek, s így a Vasas Izzó határozott fölénybe került. A győriek ekkor elkövették azt a nagy taktikai hibát, hogy teljesen védekezésre rendezkedtek be, s kapujuk elé beállva,, csak rombolni igyekeztek. Erre rá is fizettek, mert a 80. percben a jobboldalra került labdát Tunyogi laposan a kapu elé adta, Kalmár pigása rosszul sikerült, a labda Bukovi elé perdült, a csatár nagy erővel a kapu közepén e léc alá lőtt, 3:3. Az Izzó nagy erővel támadott a győzelmet jelentő gólért, a győri kapu előtt parázs helyzetek alakultak ki, az Izzó-csatárok azonban csak ritkán vállalkoztak lövésre. A mérkőzés az Izzó támadásaival ért véget. A Vasas Izzó csapatában a védelem időnként zavarbajött. Kéri volt közöttük a legjobb, aki különösen az I. félidőben kitűnően tartotta a győriek középcsatárát. A fedezetek közül Kirádi játszott hasznosabban. Nemcsak a védekezéssel törődött, hanem igen sok jó labdát adott előre is. A legjobb csapatrész az Izzóban ezúttal a csatársor volt. Kovács, a fiatal balszélső játszott a legjobban, ügyesen cselezett, s jól ismerte fel a helyzeteket a kapu előtt. Veszélyes lövéseivel tűnt ki Bárfi és az I. félidőben igen lendületesen játszott Virágh. A győri csapat védelmében Palotai és Kalmár szerepelt a legjobban. Különösen Kalmár játszott jól, sokszor segítette ki hátvédtársait is. Igaz, néha hibák is csúsztak a játékába. A lelkesen játszó fedezetpár a védekezésben mindvégig jó munkát végzett, s főként Tamás tűnt ki ügyes helyezkedésével és fejeseivel. A csatársorban — amíg erővel bírta — a két összekötőt Koós és Hegedűs játszott lendületesen. A fiatal Koós többször vállalkozott egyéni kitörésekre, jól kezelte a labdát, s ügyesen dobta támadásba csatártársait. A szélsőknek eléggé gyengén ment a játék.