Népsport, 1957. december (13. évfolyam, 172-192. szám)

1957-12-01 / 172. szám

SOK F­ügg attól,­­ Gilicz István újból a válogatott labdarúgó-keretben • Elképzelhető-e, keljen a válogatottság? Amikor Sós Károly, a válogató bizottság tagja, a múlt héten a világbajnoki előkészüle­tekről beszélt, azt mondta: „Itt van ez a Gilicz Pista, ősszel a legjobb átlagtel­jesítményt nyújtotta a balösszekötők közül, de nem tudom, hogy számítha­­tunk-e rá... A bolgár—magyar mér­kőzés előtt kijelentette, hogy őt nem érdekli a válogatottság ... Első sze­replésének körülményei rossz hatással voltak rá, de nem szabad lett volna elkedvetlenednie és állandóan lemon­dania __ a kerettagságot... Nagyobb lelkierő, harcosabb küzdőszellem * kel­lene Gilicz részéről.. Lehetséges, hogy Giliczet nem ér­dekli a válogatottság? Szeged felé utaztamban sokat gon­doltam minderre. Talán az az igaz, amit a SZEAC vezetői többször is mondtak: Gilicz fáradt... Gilicz sé­rült ... Node, minden bajnoki mérkő­zésen játszott az ősszel!... S. az első mérkőzések egyikét-másikát leszámít­va, nem is rosszul. Két-három átlagon j­óval felüli teljesítménye is volt... Lehet, hogy a fővárosi környezettől féltik? Attól talán, hogy megkörnyé­­kezik? Más klubba csábítják? A válo­gatóbizottságnak sem lett volna szabad olyan könnyen lemondania Giliczről, gondoltam. Nem jutott eszükbe Kocsis Sándor példája? Kocsisé, aki fiatal já­tékos korában bizony gyakran gyen­gécskén játszott a Ferencvárosban ... Már-már úgy volt, hogy átadják őt a SZAC-nak... Néhány órával később szemben ült velem Gilicz, a szegedi Virágeszpresz­­szóban, s a SZEAC néhány vezetőjének, a társaságában beszélgettünk mind­ezekről. Ez a középtermetű, vékony fiú szerénynek és csendesnek tűnt. Nem öl­tözködik jampecosan, sőt — ahogy vezetői mondják — öltözködése túl­zottan is egyszerű. Még nyakkendőt sem szeret hordani... Hiúnak egyál­talán nem mondható. Figyelmesen meghallgatta első kér­désemet és rögtön válaszolt rá. Élén­ken, kicsit izgatottan, kicsit megbán­tottam Hogyan is tételezheti fel va­laki róla, hogy nem érdekli a váloga­tottság! “ Hogyne érdekelne­­g“TMd* “ dekel. Ha nem is látszik talán rajtam az öröm, mert olyan a természetem, de azért belül nagyon örülök... Tudja... Keresett valami hasonlatot, amely azt az örömet érzékelteti. Elég hamar­­talált is: — ... egyszer, a norvégok és a své­dek elleni mérkőzés, után odahaza vol­tam Orosházán, s ahogy megyek az utcán, hallom, hogy a hátam mögött mondják: „Látod ezt a fiút? Ez a Gi­licz ... Válogatott volt a norvégok és a svédek ellen ... Idevalósi..." Hát, tudja, ez valami kimondhatatlanul jó érzés volt... A vezetők is beleszóltak. Szerintük félreértésen alapulhatott a válogató­bizottság véleménye­ A moszkvai sze­replés után valóban nagyon fáradt volt Gilicz. Az ellenőrző próbán Ha­lász Előd dr. egyetemi dékán, a SZEAC tanárelnöke szerint három percbe telt, amíg az érvelése a szokott szintjére szállt alá, holott jó erőben levő spor­tolónál ehhez egy perc sem kell. Pó­lyák Gyula edző szerint túl erős edzé­seken vett részt Gilicz, olyan erős igénybevétele volt, amit nem szokott meg. A balösszekötőnek általában ke­vesebb edzés kell, mint a labdarúgók többségének. Meg aztán nem is élt valami sportszerűen ... Kérdőn néztem Giliczre, valóban így lett volna? Könnyedén vállat vont és azt mondta, hogy­­ igen. !­ A nyár folyamán egy ideig fent voltam Pesten, akkor néhány fővárosi játékossal be-bejártunk iszogatni... Ez a szokása, mond­ta­­m és Jó ideig Sí, a megmaradt Még Moszkvában is rabja volt- Ez csak fo­kozta a fáradtságát. De ezt már nem ő állapította meg, hanem az edzője. — És most? . — Most már nem iszom van úgy, hogy hetekig sem. Legfeljebb egy-két fröccsöt néha-néha ... A vezetők hallgattak. Ebből úgy vettem ki, hogy még nem eszményi e helyzet ezen a téren Gilicznél. Gilicz a szegedi egyetem műhelyé­ben dolgozik. Vasesztergályos. Való­ban dolgozik, nemcsak bejár. Szereti a szakmáját. Napi négy-öt órát dolgo­zik, annyit, amennyit az élsportolók­nak megállapítottak. Néha még töb­bet is. — Ez a rendszeres napi munka ha­tározottan jó hatású — magyarázta a fiatal játékos minden külön kérdezés nélkül. — Kikapcsolódást jelent, gyakran szórakoztatónak érzem, fel­üdülésnek. Mint a csapat legjobbját, tapítkapi­tánynak. Az is érzi az ezzel járó fele­lősséget, de még nem tudja kézben tartani a csapatot. Túlságosan csen­des, szerény fiú ez a Gilicz. Inkább őt lehet befolyásolni, mintsem, hogy ő befolyásoljon mást. — Nem bírok egyik-másik nagy­szájúval — vallotta be. — Nem aka­rom szidni őket... Pedig, ha szükséges, erélyesnek kell lennie, vélekedtek a vezetők. Ezt meg kell szokni. Ez nemcsak tisztség, hanem feladat is ... Gilicz megígérte, h­ogy mindent elkövet. Aztán elkö­szönt. Távozása után a vezetők elmond­ták, hogy az is hiba a játékosnál, hogy túlzottan befolyásolható. Na­gyon megzavarta őt például a nyári átigazolási herce-hurca. Itt — pénzt ígértek neki, ott azzal fenyegették, hogy nem kerül be a válogatottba, ha nem megy — oda ... — Amikor egyszer fent játszot­tunk — emlékezett vissza Pólyák Gyula —, arra kért, hogy maradjak mindig mellette, mert megint jönnek majd azok az emberek, akik­ állan­dóan százasokat huzigálnak ki a belső zsebükből és azt mondogatják, hogy ez mind a tiéd lehetne ... Neki ez nem kell, mondta Gilicz, hagyják őt békében. Jól érzi ő magát Szege­den ... A Dózsa elleni mérkőzésen mintegy félórán át igen jól játszott Gilicz, az­tán egy összecsapáskor az őrzésére rendelt Borsányi véletlenül megrúgta a bokáját. Egy ideig kántikált, aztán elfelejtette az egészet, de már nem tudott úgy játszani, mint az elején. Csak éppen ott volt a pályán... Edzője megszidta az egész csapa­tot a mérkőzés után. A második fél­időben valóban gyengébben játszott a mezőnyjátékosok nagyobb része, Gi­licz is. Pólyák Gyula azt mondta neki, hogy a válogatottságért meg kell küzdeni a bajnoki mérkőzése­ken is. . . hétfőn megint beke-CsUft­ István járt az A-válogatott keretbe — az NSZK elleni keretbe. Ez a keret azonban alapja a világ­bajnoki keretnek is. Bekerül-e az NSZK elleni csapatba, s bejut-e a vi­lágbajnoki keretbe is Gilicz István? — ez teljesen tőle függ. Ha min­dent megtesz érte, ha küzd, ha harcol érte, ahogy az edzője mondta, akkor — biztosan. Pálfai János. Vasárnap du. 2 órakor ÜGETŐVERSENY “2 Vasárnap, 1957. december 1. AMIN MÁR TÚLVAGYUNK _ Értse meg végre ... Nem akarunk magából szövetségi kapitányt csinálni, csak betört egy ablak és fázunk. • • Magyar sikerekkel kezdődött meg pénteken a skandináv asztalitenisz-bajnokság ton egy nemzetközi versenyt is meg­nyert már itt. Bérezik négy helyen — Hmn­som­ban, Stregnesben, Katrineholm­­ban és Oskarsamban — játszott bemu­tató jellegű nemzetközi mérkőzésen. Az első­­három, helyen körmérkőzés formá­jában, az utolsón kieséses rendszerben döntötték el az első helyet. Zoli Katri­­neholmban, veretlenül lett első Stipek, Leach, Markovics II és négy svéd fiú előtt, a többi helyen Stipek győzött. Oskarsamban Markovics II-n­ek, Hansom­­ban és Stregnesben Stipeknek sikerült legyőznie Bercziket. A skandináv bajnokság pénteken reggel kezdődött, s vegyespárosban ez elődön­tökig jutottak el a küzdelmek. Itt a Sidó, Kóczián-kettős bejutott a leg­jobb négy közé. Mint már mondtam, most első esetben, DC-rendszerű férfi csapa­tmérkőzésre is sor került. Izgal­mas és élvezetes mérkőzésekből álló ta­lálkozón győztünk 3:2-re az angolok ellen. Az egyes mérkőzések: Berezik— Bergman 2:1 (—19, 10, 13), Sidó— Leach 0:2 (—19, —6), Berezik, Sidó— Bergman, Leach 0:2 (—17, —17), Ber­ezik—Leach 2:1 (14, —19, 13), Sidó— Bergman 2:1 (8, —23, 13). A döntőbe­ jutásért ma este játszunk a svédeikkel. A másik ágon a csehszlovák és a ro­mán együttes küzd a döntőbejutásért. Jelenleg a férfi egyes küzdelmei foly­nak. A két magyar fiú az első forduló­ban erőnyerő volt, a II. fordulóban Sidó a svéd Vorsberg, Bérezik pedig az ugyancsak svéd Osterholm ellen győ­zött 3:0 arányban. Kerekes Dénes :•— Távbeszélő-jelentésünk. (Stockholm, november 30.) Változatos sikerű portya után, csütörtökön este ér­tünk Berczikkel Stockholmba, a skandi­náv bajnokságra. Sidó és Kóczián Éva már itt várt bennünket, sőt, Sidó a hé- Kettős magyar győzelem a pénteki nemzetközi jégkorong-mérkőzéseke Csípős, kellemetlen hideg északi szél fogadta pénteken este a Millenáris mű­jégpályára igyekvő jégkorong-szurkoló­kat. Közel 1000 néző állta ki bátran a novemberi hideg támadását. Kitűnő jé­gen bonyolították le a két nemzetközi jégkorong-mérkőzést. Mindkét találkozó magyar győzelemmel végződött. HC-Jesztitsicc (Jugoszlávia) 5:3 (1:2, 3:0,1:1) Vezette: Bozsics (Jugoszláv), László (magyar). FTC: Pozsonyi — Bárány, Vagyóczky — Szende, Grimm, Simon. Csere: Raffa, Schneck, Kenderes­, Rajkai, Balogh. Je­­szenice: Novak — Brun, Turnisek — Valentar, Klinar, Tisler. Csere: Kristan, Sm­olej, Cebulj B., Cebulj N, Doltnar, Hribar, Trebusak. Gólütő: Brun (13. pj. Cebulj B. (13. p), Kendereei (18. p.), Grimm (21. p.), Vagyóczky (32. p.), Ba­logh (38. p.), Kenderesi (47. p.), Klinar (60. p.). Élvezetes, nagyszerű iramú, érdekes és változatos játékot hozott a találkozó. A mérkőzés mindvégig igen sportszerű keretek között zajlott le, a játékvezetők­nek egyszer sem kellett alkalmazniuk a kis büntetést (2 perces kiállítás). Ritka jelenség ez jégkorong-mérkőzéseken. A Kenderesivel és Vagyóczkyval megerő­sített zöld-fehér együttes határozottan jobb teljesítményt nyújtott, mint leg­utóbb a bolgárok ellen. Támadásait ez­úttal összjátékra építette, bár előfordul­tak egyéni kezdeményezések is, de azok célszerűek voltak. Az első harmadban a magyar együttes kezdett jobban. Erő­sen támadott, de a lövések nem sike­rültek. A jugoszláv bajnok alig veszé­lyeztetett, s mégis. Pozsonyi némi se­gédletével, 2:0-ás vezetésre tett szert. Ezután némi jugoszláv fölény alakult ki, de a magyar csapat jól tartotta ma­gát és folytatta a veszélyes kitörése­ket. A másod­ik­ harmadikan kibontakozott a­­magyar csapat fölénye. A zöld-fehérek sötet támatíttak, kapura is gyakran Veszélyeseit, voltaik és a támadásokat is elkerüli­ befejezniük. Feltűnt Kenderes­ kitűnő játéka. Nagyszerűen érvényesí­tette korcsolyázását, technikáját és ka­puja­ is veszélyes vol­t. Az utolsó har­madban ismét kiegyenlített j­áték folyt némi jugoszláv fölénnyel. Mindkét olda­lon több gólszerzési alkalom adódott, de a játékosok elkapkodták vagy elügyet­­temkedték azokat. A magyar csapat megérdemelt, érté­kes győzelmet szerzett a jugoszláv baj­nok fölött. Sikerült a visszavágás. A já­tékosok nagy lelkesedéssel küzdöttek, összj­átékra törekedtek és bírtak sz erős iramot is. A jugoszláv bajnok nem oko­zott csalódást. Kezdeti bizonytalankodás után a játékosok belelendültet­ s külö­nösen az utolsó tíz percben erősen, szó­ron giaittak­. A játékosok jól korcsolyáz­tak, karcsngkezelésük is elég jó volt. Az erős szél nagyon zavarta a játékosokat és sokat kivett belőlük. Egyénileg ki­tűnt Kendere®!, Vagyócaki, Raffa, Grimm, ill. Brun, Klinar, Tiszar. Bp. Építők-Cserveno Inamo Szófia 1:0 (0:0,1:0, 0:0) Vezette: Szpaezov (bolgár), Hipcsák (magyar). Bp. Építők: Andorica — Tóth, Szol­csánszki — Vidia, Jakabház­, Stipests. Csere: Pásztor, Havas, Várgia, Kun, Pa­­tócs II. Peringer, Kolozsi, Kogiarzik, Tó­biás. Cserveno Zname: Trajkov — A poszt­ol­ov: Pamitev — Mikov, Gemov, Rinov. Csere:­ Rajcsev, Blagoev, Beliva­­nov, Genkov, Sztrasimirov, Mihajlov. Gólütő: Patócs II 33. perc)! Ez a találkozó színvonal tekintetében gyengébb volt az előzőnél. Inkább nagy küzdelem jellemezte a két csapat ösz­­szecsapását. A Bp. Vörös Meteor öt játékosával megerősített Bp. Építők sokkal többet támadott és kezdeménye­zett, de ő sem bírt az igen lelkesen és önfeláldozóan védekező bolgár együt­tessel. A magyar csapat jó támadás­szövéssel igyekezett megközelíteni a bolgár csapat kapuját, de az utolsó pillanatban a bolgár játékosoknak si­került közbelépniük. Feltűnő volt, akár csak az első mérkőzésen, hogy a ma­gyar játékosok, egy-két kivételtől elte­kintve, nem tudnak erősen kapura­­lőni. Általában mindenkinek sok hely kell lendületvételhez. A bolgár csapat sokat javult. Lát­szott rajta, hogy kihasználta az edsítés­­lehetőségekeit. A játékosok sokkal biz­tosabbak voltak a jégen és ezúttal né­hányszor már támad átépítéssel is kísér­letezek. Ezúttal i® veszélyesek volta­k a kiugrásaik. Kitűnt:­­Andonka, Tóth, Pásztor, Kun, Jakabházi, ill. Trajkov, Aposztotov, Pranjev, Gemov. (Belsrád, november 30.) A jugoszláv sport­könve­l­em­ény nagy örömmel fo­gadta a legjobb jugoszláv labdarúgók sikerét: bejutottak a 16-os világbajnoki döntőbe. Nem volt könnyű dolog a ro­mán labdarúgó-válogat­ott legyőzése, vi­szont ez esetbezi a továbbjutás volt a fontos, nem pedig a színvonal, a nagy tét idegessé tette a játékosokat. A belg­rádi szurkolók előtt sokáig emlékezetes marad Milutinovics játéka. Egészen ki­m . kettős lengyel—NDK tornászviadalt rendeztek. Rostockban a lengyel férfiak 673.25,670.5 arányban győztek. Egyénileg: 1. Nachtigall (n) 114.65, 2. Jankowicz (l) 112.85, 3. Grobosz (l) 112.60, 4. Jokiel (l) 112.40. Katowicében némi meglepetésre az NDK-tornásznők bizonyultak jobbnak 371.987:368.132 arányban. Az egyéni ösz­­szetett versenyt Kot (l) nyerte 76.506 ponttal a német Sonntag (75.165) és Starke (74.167) előtt. Egy pekingi sportlövő-versenyen Han Huo-pin a sportpisztolylövésben 565 körrel kitűnő új kínai csúcsot állított fel. Az egyik legrégibb jugoszláv egye­sület, a RSZK megváltoztatta a nevét és a jövőben OFK Belgrád néven sze­repelnek sportolói. vételies teljesítményt nyújtott a váloga­tott csatár és játékát — 10-esre értéke­lik, ami igen nagy szó! Alekszande­r T­ur nőnie© szövetségi kapitány elégedett volt a fiatalok játékával is és derűlá­tással­ tekint a további mérkőzések elé. Jugoszlávia most harmadízben ker­ült a l­a­bdar­úgó-világbaj­nokság döntőj­ébe. A felkészülés már megindult. Jugoszlávia helyt akar állni a legjobb 16 között is! T. B. 3 . A belga,a holland női tornársaviadal Athban 187.7:135.3 arányú belga győ­zelemmel végződött. Az egyéni ver­senyben a belga Ellen© győzött 38.05 ponttal honfitársnője, Smellinck (37.9) előtt. Jungwirth, az 1500-as világcsúcstartó megérkezett Ausztráliába, de mielőtt megkezdhette volna edzéseit, csütörtökön megbetegedett és nyakfertőzéssel kór­házba került. Sydney-ben először indult az új idényben lawrence, a legjobb ausztrál hosszútáv­futó. 3 mérföldön 13:46.4-es jó idővel győzött (ez kb. 14:15-ös 5000 m-nek felel meg), de közben köny­­nyebben megsérült. Sheffield, Juventus (Torinó) — Sheffield Wednesday 4:3. Nemzetközi labda­rúgó­­mérkőzés. 45 országos csúcsot állítottak fel az idén az atléták (de vajon mikor hitelesítik őket) — Atlétikában sem igen lesz csúcs­­ az idén — mondogatták egyesek ta­­­­vasszal. Nos, a borúlátóknak szeren­­­­csére nem lett igazuk, összesen 17 fel­­­­nőtt és 28 ifjúsági csúcseredmény szü­­­­letett az idén. Ez a „termés” természe­­t­­esen igen szerény az előző évekhez képest, amikor atlétáink nemcsak egész sereg országos csúcsát, hanem még jónéhány világcsúcsát is megdön­tötték. Ha azonban figyelembe vesz­­szük egyrészt az idei nehézségeket, amelyek a kiemelkedő eredményeket nem segítették elő, másrészt pedig azt, hogy ma már legjobb eredmé­nyeink túlszárnyalása bizony nem könnyű feladat, akkor ezen nem is csodálkozhatunk. Így is négy olimpiai számban született felnőtt csúcs és akadt még több olyan szám (pl. 110 m gát, 200 m gát, súly, kalapács, női 400 m), amelyben nem sok hiányzott a csúcsjavításhoz. Reméljük, hogy jö­vőre már kedvezőbb lesz a mérleg. Az ifjúsági csúcseredmények számá­val az előző évekhez képest is elége­dettek lehetünk. (1956-ban 23, 1955- ben 30 csúcs dőlt meg például.) Jó­ságukra jellemző, hogy több közülük egyben már a felnőtt listát is díszíti. Egyénileg elsősorban Bognár Judit és Szekeres Béla vette ki alaposan a ré­szét a csúcsjavításokból. Az idén felállított országos csúcsok teljes listája a következő. Felnőtt csúcseredmények FÉRFIAK. 100 m: Jakabfy Sándor (BEAC) 10.4. 4x800 m: Újpesti Dó­zsa (Szentgáli, Beke, Varga, Kovács L.) 8:33.2. Magasugrás: Bodó Árpád (BEAC) 200 (kétszer), 203 (kétszer) és 204. NŐK. 60 m: Bata Teréz (Egri SC) 7.5. 300 m: Munkácsi Antónia (MPSC) 40.5. 1500 m: Rőder Katalin (Vasas) 4:36.5. Svédváltó (100—200—300— 400 m), Újpesti Dózsa (Heldt, Somo­­gyiné, Bánsági, Németh I.) 2:16.5. Súlylökés: Bognár Judit (MTK) 14.36, 14.38 és 14.98. Diszkoszvetés: Serédi Zsuzsa (MTK) 46.82, Bucsányi Ida (TFSE) 47.42, Hegedűs Györgyi (TFSE) 48.11. Ifjúsági csúcseredmények FÉRFIAK, 800 m: Hites Levente (Tatabányai Bányász) 1:53.3. 1500 m: Szekeres Béla (MAFC) 3:52.5 2000 m: Szekeres Béla 5:31 és 5:26.6. 3000 m: Szekeres Béla 8:23.2. 1500 m akadály Babits László (Csepel) 4:22.6 és 4:22. Szekeres Béla 4:19.8. 4x100 m: Ifjú­sági válogatott (Bodor, Csiszár, Gime­si, Horváth T.) 43.4. 4x400 m: Ifjúsági válogatott (Literáty, Urbán, Hites, Lantos) 3:25.8. Magasugrás: Noszály Sándor (Bp. Honvéd) 191 (kétszer). Rúdugrás: Horváth János (U. Dózsa) 402. 411 és 415. NŐK. 60 m: Bata Teréz (Egri SC) 7.5. 300 m: Munkácsi Antónia (MPSC) 40.5. 400 m: Munkácsi Antónia 59.3 és 59.2. 80 m gát: Kovács Ilona (Cse­pel) 11.6. Súlylökés: Bognár Judit (MTK) 13.64, 13.81, 14.08, 14.36, 14.38 és 14.98. Diszkoszvetés: Hege­dűs Györgyi (TFSE) 46.08 és 48.11. A tavalyi csúcseredmények közül több még a mai napig sincs hitelesítve a jegyzőkönyv hiányában, de a fent felsorolt idei csúcsok közül is csak ke­vés került eddig a MASZ elnöksége elé, mert az illetékesek egyszerűen el­felejtették beküldeni a hitelesítési jegyzőkönyvet, hiába szólította fel őket többször is a nyilvántartási bi­zottság. Ez pedig nemcsak az érdekelt versenyt rendezett egyesületek, de az ott működő versenybírósági elnökök súlyos hanyagsága is. Itt az ideje, hogy a MASZ végre rendet teremtsen a jegyzőkönyvek körül és egyben gondoskodjék valami büntető szankció­ról is, amely a jövőben az ilyen ha­nyagságoknak elejét veszik. Edzőnőjükk lesz a finn sífutóknak (?) A finn sífutók főedzője, Veti Saarinen egy tornatermi edzés alkalmával olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy hosszabb kórházi ápolásra szorul. Helyére a leg­komolyabb esélyes Siiri Saarinen, az egyik legjobb finn sífutónő, aki a közel­múltban sikerrel végzett el egy edzőtan­­folyamot. Olyan erélyes nőnek ismerik, aki a férfiak között is végre tudja haj­tani elgondolásait... + A brazil Jose Teres de Conceicao Sao Paulóban 10.2 mp-re javította a brazil és egyben a dél-amerikai 100 m-es csúcsot. A második Silva lett 10.5-tel. Az eredmények hiteles körülmé­nyek között, hátszél nélkül születtek. Telles az idén ősszel 100 m-en 10.3-at,­­ 200 m-en pedig 21.1-et futott. A sok­­­ oldalú náger atléta a helsinki olimpián­­ harmadik lett magasugrásban, Mel­­­­bourne-ben pedig hatodik 200 m-en.­­ A japán minisztertanács ú­gy döntött, hogy Japán hivatalosan pályázik az 1964. évi nyári olimpia megrendezésére, s a kormány megteszi a szükséges intézke­déseket az új sportlétesítmények építé­sére. Az olimpiai bizottság végrehajtó bizottságot nevezett ki a részletes tervek kidolgozására. Folyik az új, nagy stadion építkezése, amelyben a jövő évi ázsiai játékokat rendezik. Madrid: Real Madrid—Royat Ant­werpen 6:0 (3:0) Miután az antwerpeni találkozón is a madridiak győztek, to­vábbjutottak a labdarúgó-bajnokok , Európa Kupájában. A bolgárok 17 tagú válogatott keretet jelöltek ki a december 25-i, Franciaország elleni labdarúgó-mérkőzésre. A keretben­­ kilenc CDNA-játékos szerepel. Labdarúgó NB I tartalékbajnokság MTK — Csepel 2:2 (2:1). Hungária KI-­ V: Ihácz. A Csepel a 89. percben egyen­lített. G: Fü­löp, Bödör, ill. Halász, Eis­­ler. Jő: Börzsei, Bödör. 111. Gondos, Bakó II. Újpesti Dózsa — Diósgyőr 3:0 (2:0). Új­pest, 1000 néző. V: Mezősi. A gólra­­törőbb újpesti csapat ilyen arányban is megérdemelten győzött. Góllövő: Gallai, Göröcs, Juhász. Jó: Gallai, Göröcs, Só­vári. 111. Jakubi. Röplabda NB I Női mérkőzések: Bp. Petőfi—TF 3:1 (2, —13, 1, 5), Alkotás utca. V: Nagy J. Szorosabb volt a küzdelem, mint ah­o i­­lyemit az eredmény mutat Helyenként színvonalas, nagym­ama volt a játék. Ki­tűnt: Borbély, Nagyné. Káposztás, 1M. Kontra. A legolcsóbb és mégis a legérdekesebb szórakozás a TOTÓ!

Next