Népsport, 1962. augusztus (18. évfolyam, 150-171. szám)
1962-08-02 / 150. szám
^ Vcytvfettwd/UhTrm P«« I Hnunc IrnTnnu I Egy esztendeje már, hogy az ^ :::::: | nllVOS KOZOny | apró zalai község, Pusztaszent“ ---------- lászló sportszerető dolgozói elhatározták: öltözőt építenek a sportpályájuk mellé. Téglát és cementet vásároltak, az anyagot a helyszínre szállították, s bíztak abban, hogy az építési engedélyt is hamarosan kézhez kapják. Az engedélyt azonban máig sem adta ki a megyei tanács illetékes osztálya. Igaz, a pusztaszentlászlóiak kérelmük benyújtásánál nem tettek eleget mindenben a fennálló szabályoknak, de egy kevés jóindulattal már így is régen engedélyezhették volna az öltöző épület megépítését. Érthető a pusztaszentlászlóiak keserűsége, amikor azt hajtogatják: felavattuk volna már az öltözőt, ha meg' ^ értéssel kezelik ügyünket és nem — hűvös közönnyel. ^ I Az első lépést már megtették. A tava ly G?ffl a Ié r * I Testnevelési Főiskolán hároméves vívóedző-képző iskola. Az iskola részvevői fiatal vívók, akik nemcsak saját versenyzői működésükkel, hanem a fiatalok nevelésével is szolgálni akarják vívósportunk fejlesztését. Egy évszorgalmas munkája után nemrég fejezték be vizsgáikat, többnyire sikeresen. Az első lépést tehát már megtették. »» Másfél éves eredményes működés után abbahagyta a_________________ ______________| Csepel Autónál , folytatott edzői tevékenységét Vértessy József vízilabda-edző. A II. osztályú bajnokságban továbbra is veretlenül vezet a Csepel Autó és szinte bizonyosra vehető, hogy jövőre ismét az I. osztályban szerepel Egyelőre Palotás István vezeti a vízilabdázók edzéseit. Hái: | Augusztus 15. Bp. Honvéd-Komló! | ,A VIT miatt csonka |_________ * | lesz a rajt a lab-ul . „ Lbdarúgó NB I-ben. Kimarad a Komló—Bp. Honvéd és a Debrecen —Tatabánya mérkőzés. Az egyik mérkőzés új napjáról már döntöttek: a Komló és a Bp. Honvéd pályaválasztó jogot cserélt, s a mérkőzést augusztus 15-én, szerdán Budapesten játsszák le. A debreceniek és a tatabányaiak közölték a szövetségi kapitánnyal, hogy szeptember 2-án, a lengyel-magyar válogatott mérkőzés napján akarnak játszani. A szövetségi kapitánynak nincs kifogása a játék ellen, s nem is lehet. Más kérdés az, hogy szeptember 2-án négy csapatunk játszik a lengyelekkel, s a négy csapatba nyilván több tatabányai és a debreceni játékos is bekerül, tehát a mérkőzést aligha játsszák le szeptember 2-án... -4- |Balvi inhilpum | Baranya megye egyik legrégebbi és igen —^ | Pólyi JUDIseum | eredményesen működő falusi sportköre. “ - a Bólyi MEDOSZ, ebben az évben ünnepli tízéves fennállását. Ajubileumi közgyűlésen kívül hosszú hónapokon át tartó sportvetélkedésekkel kíván a vezetőség méltó kereteket adni a nagy eseménynek. Augusztusban nagyszabású atlétikai versenyekre, valamint jubileumi labdarúgó- és kézilabdatornára kerül majd sor. Bolyban a büszke évforduló sportünnepségei mellett sem feledkeztek meg a szpartakiád- és a Kilián-versenyekről. Kilián-pontokért például megszakítás nélkül folynak a kispályás labdarúgó küzdelmek. Hh ! Egy osztállyal feljebb, Egerben eddig is népszerű volt a * _______________ labdarúgás, noha az Egri Dózsa csapata csak NB I-ban küzdött a bajnoki pontokért. Most, hogy a gárda bejutott az NB II-be, az érdeklődés még csak fokozódott. Az NB III-s mérkőzéseken 3—4000 ember kiváncsi a csapat játékára, most azonban az előkészületi mérkőzések nagyszámú közönsége láttán úgy számítanak, hogy jelentősen nőni fog a nézők száma. A csapat új edzője Molnár Péter lett, aki éveken keresztül az MTK fiataljait oktatta. Sokat várnak az új edző működésétől a játékosok és a szurkolók egyaránt. ||||| | Mikor lesz a Wales—Magyarország mérkőzés? | 'eretes,darúgó-válogatottunk az őszi idényben a lengyel, a jugoszláv, az osztrák és a francia válogatottal játszik, s lesz még egy mérkőzése, a Wales elleni Nemzetek Kupája találkozó. Ez, a Walesben sorra kerülő mérkőzés még nem kapott napot, Lengyelországból már többször érdeklődtek aziránt, hogy mikor lesz a Wales —Magyarország mérkőzés. Az érdeklődés oka: a mérkőzést lengyel játékvezető vezeti. Az MLSZ egyébként november 18-át ajánlja a walesieknek, s az időpont elfogadása esetén a november 11-i, párizsi mérkőzésről utazna a válogatott Walesbe. • I Triphornilic nli ! ! A KISZ esztergomi sportvezetői sájéKOZOCias, ill. képzőtáborában a minap éjszakai terepversenyt rendeztek. A fél 9-kor induló tíz csapat közül egy nem érkezett vissza. Éjfélkor még talpon volt az egész tábor, s az eltűnteket kutatta. Hajnali 4 órakor a táborirodán csengett a telefon: — Halló, itt a dorogi postahivatali A kézilabda B-csapat jelentkezik .. . Nos . . . tájékozódásból a B-e k alaposan „levizsgáztakf9 . .. -f- | Nemzetközi versenyek előtt + ! Nemzetközi versenyek előtt | le°Jz°ebnb isak° hitem Csütörtökön és pénteken Diósgyőrött nemzetközi versenyt rendeznek, amelyen a Lengyel Iskolai Sportszövetség atlétacsapata, a bolgár iparitanuló-válogatott, a magyar iparitanuló-válogatott és a budapesti élvonalbeli középiskolás atléták vesznek részt. Szombaton és vasárnap Gyula magyar —román válogatott középiskolai viadal színhelye lesz. A két ország válogatottjai utoljára 1959 őszén, Budapesten találkoztak egymással. Az Eredményes nevelőmunkaz abadar““kos®I, “————“““— lyában. Az idén harmadszor nyerték a bányász-fiatalok Zala megyei ifjúsági bajnokságát. A fiatalok többsége most felkerült az első csapatba, de már folyik az új ifjúsági csapat szervezése. Sok tehetséges fiatal jelentkezik, hiszen a Nagykanizsai Bányász ifiben játszani — három egymást követő első helyezés után — „rangot” és megtisztelést jelent. ;;;ü; I A L;; L, T,,.!,.z I alatt meghúzódó festői szépségű He-I ” DUKKI ,arKO I regréten táboroznak az egri Dobó István Gimnázium ifjú barlangkutatói. Dr. Jánossy Dénes és Topál György szakszerű irányításával nagyméretű és jelentős őslénytani feltárási munkát végeznek a tarkői kőfülkében. Az ötven főnyi tábor 20 méter mély aknában dolgozó fiataljai délutánonként a kis sporttelepükön levő tornaszereken keresnek felüdülést, testnevelő tanáruk irányításával. ♦ | Elkészült a Székesfehérvári Vasas | |“Lab -----da-pályájának bitumenes borítása és ezzel Székesfehérvárnak immár, két bitumenes pályája is van! Ha a Gépipari Technikumé is elkészül, akkor számuk háromra emelkedik. A Magyar Népköztársasági Kupa elődöntőit már az új pályán rendezik, amelynek ez a mérkőzéssorozat lesz az avatója. Idén,n tanscrtat I izgalmas versenyfutás folyik az Egri Eeisegen tapasztalt Dézsaba, Sltc és a dvtk között az ------------------------------- Észak-területi ökölvívó-bajnokságban. Az ,,első félidő” után Eger vezet, egy ponttal Diósgyőr előtt, amelynek ugyancsak egy pont előnye van a salgótarjániakkal szemben. Esélyesként az alaposan megerősödött egri gárdát emlegetik, amely a visszaigazolt Bálinttal, Vitányival, a volt válogatott Pogonyival, Gulyással és a fejlődő egri fiatalokkal valóban jelentős erőt képvisel. A csapat iránti érdeklődés is fokozódik. A Diósgyőr elleni rangadón például zsúfolásig megtelt a Gárdonyi Géza Színház nézőtere. I KK ITiliin.csatK7ti.hA I A Kilián-mozgalom eddigi 15 IIS Ivilian SldllSZlKd. hónapjában 3100-an tűzték karabátjukra a mozgalom jelvényét Zalában. Legtöbben — csaknem kétezren — a jelvény vasfokozatát szerezték meg, de szép számmal vannak már bronz-, ezüst- és aranyjelvényesek is. A korábbi tömegversenyekkel szemben bíztató jelenség, hogy a rendszeresen sportolók között13 540 leány található. Megoldásra vár viszont az üzemi dolgozóknak a mozgalomba való fokozottabb bekapcsolása: ez ideig mindössze 300 Kilián-jelvényes van a zalai üzemekben. _L | Hitelesítették Veres Győző világcsúcsát | vétség (FIHC) megküldte Veres Győzőnek a magyar bajnokságon középsúlyban felállított 465 kg-os összetett világcsúcsáért járó elismerő oklevelet és közölte, hogy a világcsúcsot hitelesítette. Eddig a magyar versenyzők által felállított és hitelesítésre beküldött minden világcsúcs-eredményt hitelesített a FIHC. JM időzített forma, egységes csapat és Munkatársunk távbeszélő* jelentése. « (Buenos Aires, augusztus 1.) Miguel de Capriles, a Nemzetközi Vívó Szövetség elnöke a kéthetes versenysorozat végeztével a magyar csapatnak nyújtotta át a legnagyobb elismerést jelentő díszes serleget — a Nemzetek Nagydíját. Négy év, három világbajnokság múltán került ismét birtokunkba a kupa, sikeres szereplésünk elismeréseképpen. A torinói harmadik, s az azt megelőző második helyről merész lendülettel ismét az első helyre ugrott tehát vívósportunk a nemzetközi ranglistán. Torinóból aranyérem nélkül tértünk meg, most viszont három világbajnokság, három második, egy harmadik hely, és további szép helyezések birtokában utazunk haza Buenos Airesból. Egy év alatt ilyen ugrásszerűen, ennyit fejlődtek volna vívóink? Nem egészen erről van szó. Tavaly a sokkal szerényebb eredmények láttán is tudtunk tárgyilagosak maradni, legyünk azok ma is. Nem beszélhetünk ugrásszerű fejlődésről, hiszen csapatunk kevés kivétellel azonos a Torinóban szerepelttel, s az ott vívott versenyzők sem technikailag, sem egyéb vonatkozásban — egyes kivételektől eltekintve — nem haladtak jelentősen előbbre az elmúlt év alatt. Az eredmények magyarázatát tehát nem ebben kell keresni, hanem valami másban. Abban, hogy ezúttal szinte tökéletesen sikerült a versenyzők formaidőzítése, csaknem valamennyien csúcsformában versenyeztek Buenos Airesban. Ezek után pedig szóljunk néhány szót az egyes fegyvernemek versenyéről is. Férfi tőrben jelentős változásnak lehettünk tanúi a világbajnokságon. Az élvonalban lévő országok vívói közelebb kerültek egymáshoz mind egyéniben, mind csapatban. Kissé megcsappant a szovjet férfi távozók tavaly még igen jelentős, mondhatni „abszolút?” fölénye, s bár egyéniben és csapatban is őrzik még a vezető helyet, megfigyelhető volt, hogy nyomukba igen szorosan felzárkózott a lengyel, a magyar és a francia tőrvívó gárda. Legszembetűnőbb talán a lengyelek határozott javulása, utánuk mindjárt a magyar csapatot kell megemlítenünk, amelynek tagjai az egyéniben csak a már ismert okok miatt nem szerepeltek a csapatversenyéhez hasonló eredménnyel. Csapatunk az ezüstérmet könnyen arannyal cserélhette volna fel, ha a francia együttessel szemben is olyan lendülettel, hévvel vív, mint annak előtte a lengyelekkel, vagy bármely másik ellenfelével. Kicsit könnyelműen vették vívóink ezt a találkozót , s ez vereséget szült. Ellentétben a férfi tőrmezőny tömörülésével, egységesebbé válásával a női tőrmezőny kettészakadása történt meg a most véget ért világbajnokságon. Egyik oldalon maradtak a szovjet és a magyar versenyzők, és egy-két kivételes képességű más országbeli vívónő, a másik oldalra került valamennyi többi résztvevő. Az előbbiek technikai és fizikai felkészültségükben egyaránt magasan a mezőny fölé emelkedtek. Magyar szempontból kétszeresen sikernek könyvelhető el a női verseny, annak ellenére, hogy csak csapatban sikerült aranyérmet nyernünk. Megbizonyosodhattunk ugyanis abban, hogy egyéniben is van olyan versenyzőnk — Juhász Kati személyében —, aki minden körülmények között a legjobbak közé számít. * Mint már néhány év óta rendszeresen, most is a párbajtőr-mezőny volt a legnépesebb, a egyben legkiegyensúlyozottabb is. És nemcsak az volt jellemzője, hogy közel egyenlő erőt képviselő versenyzők léptek pástra, hanem ezt kiegészítve az is: egyformán kitűnően képzett, magas szinten versenyző vívók alkották a mezőnyt. Éppen ezért a magyar párbajtőrvívók egyéniben nyújtott teljesítménye rendkívül magasra értékelhető. Az egyéni verseny remek eredményei után azonban kissé hideg zuhanyként hatott a csapat gyengébb vívása. Ennek a magyarázatát csak pszichikai tényezőkben találhatjuk, abban, hogy az egyéni versenyben jól szereplő vívó rendszerint megelégszik már elért eredményével, s csapatban általában mérsékeltebb teljesítményt nyújt. A kiváló egyéni szereplés „böjtje’ következett tehát a csapatversenyben. Talán először történt meg világbajnokságon, hogy a kardversenynek már a középdöntője is vetekedett erősségben a döntővel. Ez mindennél ékesebben mutatja, hogy mind több a jól képzett kardvívó szerte a világon, sőt, a fejlődés a mezőny tehetséges versenyzőkkel való további szélesedése irányában hat. Éppen ezért már a közeljövőben számolnunk kell azzal, hogy nemcsak a lengyel, hanem a szovjet kardcsapat is versenyben lesz velünk a világbajnokság megnyeréséért, egyéniben pedig további versenyzők kapcsolódnak be a küzdelembe — komoly eséllyel. Kardcsapatunk második helyre szorulásában jelentős szerepet játszottak pszichikai tényezők is. Elsősorban az, hogy amíg a lengyel vívók minden lelki gátlástól mentesen harcoltak ellenünk, addig a magyar csapat tagjai képtelenek voltak leküzdeni az elmúlt években elszenvedett vereségek után némileg érthető gátlásaikat. Egyáltalán nem törvényszerű azonban, hogy ez így legyen, lehet és kell is rajta változtatni. A másik — a zsűrivel kapcsolatos. Tény, sajnálatos tény, hogy a zsűri nem minden esetben kifogástalan. De ugyanakkor tény az is, hogy ezen változtatni nem tudunk sem mi, sem mások, így kell tehát pillanatnyilag elfogadnunk, ahogy van. Kardvívóink érzékenysége viszont ezen a területen eltúlzott, nem helyénvaló. Egész csörték mennek miatta veszendőbe. Kemény önfegyelemre neveléssel ezen változtatni tudunk. A nagyszerű eredményen felül ♦ Bukarest —a stadionok városa Tévedés ne essék, a fenti megtisztelő címet nem mi adtuk kedves fővárosunknak, hanem azok a külföldiek, akik hazánkban megfordultak. De ez így igaz. .A főváros különböző negyedeiben, a Floreascán, Cotroceniben, az „Augusztus 23” negyedben, a Colentinán vagy a Ferentarion szebbnél szebb labdarúgó-pályák, tornatermek, röp-, kosár-, tenisz-, teke- és futópályák tarkítják a városképet. De ha választani kellene, mi mégis a labdarúgó-stadionokat neveznénk fővárosunk büszkeségeinek, hiszen valamennyi építészeti remekmű — hangulatos, színpompás parkokkal keretezve. De ezek a stadionok nemcsak azért értékesek számunkra, mert igazi díszei 500 éves városunknak. Főként azért kedvesek számunkra, mert a stadionjainkban rendezett sporttalálkozók mindig emlékezetesek maradtak a külföldi részvevők számára és így számunkra is. A felszabadulás óta ezekben adtak baráti találkozót egymásnak a versenyek és mérkőzések szívet melengető hangulatában a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Csehszlovákia, Bulgária, Új-Zéland, a népi Kína, a népi demokratikus Vietnam és Izland sportolói a színesszoknyájú skót versenyzőkkel, a markáns profilú törökökkel, a brazilokkal, a „csendes reggelek országának", a népi Koreának fiaival és a kelőt Nap országának, Japánnak sportolóival. A versenyek hevében fejlődött a sport és ezzel párhuzamosan erősödött a béke és barátság gondolata, érzése. A fiatalok kölcsönösen megismerték egymást és sokat tanultak egymás»» »» »- tól. És stadionjaink sokezres nézőseregének biztatása méltó keretet adott minden alkalommal ehhez a születő és érlelődő barátsághoz. Íme néhány felejthetetlen pillanat: 1953 augusztusa... A gigantikus méretű „Augusztus 23” stadionban a VIT versenyei folynak. Zengs-zing az egész stadion. Minden győztesnek egyformán kijut az ünneplésből. És elérkezik a záróünnepély. Kart karba öltve vidáman vonulnak egymás mellett a szovjet és az amerikai, a román és a magyar, a vietnami és a lengyel fiatalok, fehérég színesbőrű sportolók, fiúk és leányok. „Miri druzsba”, „Pace ei prietenie”, „Béke és barátsági’, — hangzik tízezrek torkából. Hogy kik is álltak egy-egy versenyszám után az emelvényen, az ma már kevésbé érdekes, az első számú győztes a béke és a nemzetközi barátság gondolata volt. 1955 október 3... A Román Népköztársaság nemzetközi atlétikai bajnoksága. A stadion remek futópályáján Vlagyimir Kuc a 10 000 métert futja. Az egész stadion feszült várakozásban él. Minden szem egy szőke, izmos alakra szegeződik. És amikor a hangszóró közli, hogy a szovjet futó 28:59.2 perces új stadion csúccsal futott elsőneka célba, a nézők lelkesedése nem ismer határt. A dobogó legelső fokáról Kuc virágcsokorral a kezében, könnyes szemmel csókokat dob a lelkes közönség felé. És a hangorkán dübörgő tapsviharrá változik. 1959, Atlétikai Balkán Játékok. Éppen a rúdugrás folyik, öt perccel a marathoni futás rajtja után kezdődik el és sokkal a marathonisták befutása után fejeződik be. A nézők azonban nem tágítanak. Már sötétedik, fáklyákat gyújtanak és továbbra is nagy érdeklődéssel kísérik a versenyt. A győztesek emelvényén: Rubanisz, Görögország. Felzúg a taps. És a befejezés után így nyilatkozik Sztefan Petrov, a Bolgár Atlétikai Szövetség elnöke: „A Balkán Játékok nemcsak a jó eredmények miatt jelentősek, hanem azért is, mert közelebb hozzák egymáshoz a Balkán fiatalságát. A jó szervezés, a lelkes közönség és a sok színvonalas eredmény együttesen hozta meg a versenyek sikerét.” 1962, UIfA-torna... A labdarúgás fiatal reménységeinek vetélkedése. A döntőben a román és a jugoszláv csapat találkozik. Mi győzünk ... A közel százezres nézősereg örömmel üdvözli a hazai sikert, de kijut az ünneplésből a jugoszláv labdarúgóknak is. „Megható volt a románok szíves vendéglátása, és a hazai szurkolók lelkesedése — mondotta Karl Zimmermann, az UEFA ifjúsági bizottságának tagja. — Ezzel a tornával is sikerült népszerűsíteni és még szélesebb alapokra fektetni az ifjúsági labdarúgást.” De amikor a nemzetközi sportolók szíveslátásáról beszélünk, ne maradjunk csupán a labdarúgó-stadionok légkörénél. Joggal neheztelnének érte a többiek . . . Itt van például a Tunari céllövő-pálya. Európa legjobbjai versengenek rajta. A nézők feszült figyelemmel kísérik a táblákat. A céllövészet nagymesterei, a szovjet versenyzők sok bajnoki címet visznek haza! Kira Dolgoborodova négyszer áll a győztesek emelvényén , örömkönnyekkel a szemében. A nézők ölelik, virágot nyújtanak neki. A szép szovjet versenyzőnő sohasem fogja elfelejteni, hogy Tunariban a kisöbű sportpuskában 594 körös eredményével túlszárnyalta a férfiak eredményét. Komoly reformokra szorul a Szovjetunió tornasportja A Szovjetezkij Szport Prágába kiküldött munkatársa így érékeli a tornász világbajnokságot: „A Szovjetunió tornasportja komoly reformokra szorul. A világbajnok szereplés messze elmaradt a várakozástól, ez elsősorban férfi tornászainkra vonatozik, mivel egyedül Tyitov tudott világbajnoki címet szerezni az egyéni összetett, versenyben. Női versenyzőink fölénye sem volt olyan meggyőző, mint az előző évek nagy világversenyein.” „Férfi versenyzőink nem kockáztattak, egyszerű, szép és pontosan végrehajtott gyakorlatokat mutattak be. Erre Sahlin példája a legjellemzőbb. Két évvel ezelőtt ugyanis, amikor olimpiai bajnokságot nyert, különösen veszélyes gyakorlattal szerepelt a nyújtón. Prágában azonban félt ettől.” „Meglepő volt viszont a japánok szereplése ezen a világbajnokságon. Szellemes, bátor gyakorlatokkal lepték meg a szakembereket és a nézőket. Nemcsak átvették a legjobb tapasztalatokat, hanem saját ötleteikkel is gazdagították azokat.” „Ami pedig a női tornát illeti, két fő irányt különböztethetünk meg. Az egyiket a szovjet versenyzők képviselik, ennek jellemzője a nőiességet hangsúlyozó egyenletes ritmus, a könynyedség és a kecsesség. A másik irány legfőbb képviselője a csehszlovákok kitűnő tornásznője, Vera Caslavská volt. Jellemzője a nagy lendület, erő és állóképesség. A szovjet nőknek azonban nem szabad változtatniuk eddigi stílusukon. Viszont Bukarest ismét újabb és újabb vendégeket hív és vár sportpályáira. Minden versenyre szorgalmasan készülünk, és szeretettel fogadjuk kedves vendégeinket. Mi azt szeretnénk — és azt akarjuk —, hogy a vendégek mindennel elégedettek legyenek, és távozóban ne búcsút intsenek, hanem így köszönjenek: „A MIELŐBBI VISZONTLÁTÁSRA! ...” V. Gradinaru »» »» »» a férfiaknak új alapokat kell lerakniok, meg kell teremteniük egy új tornásziskola bázisait.” ..A szovjet tornászok a sportág három fajtáját eddig külön-külön űzték, viszont világszerte az a helyzet, hogy a sportgimnasztikát, a művészi tornát és az akrobatikus tornát harmonikus egységbe kell fogni. S ehhez az irányzathoz a szovjet tornászoknak is alkalmazkodniuk kell. Nem valószínű ugyanis, hogy a nemzetközi tornasport letérne az eddigi útról. Most már gondolni kell a tokiói olimpiára és a portugáliai világbajnokságra. S ennek megfelelően kell átszervezni, a Szovjetunió torneisportját állapítja meg végezetül a cikk írója. (MTI) Derűs színfolt egy román sportünnepély forgatagából »» »» »» a csapatszellem változásában is állomást jelentett Buenos Aires. A magyar csapat összetartásáról, eggyé forrottságáról minden adandó alkalommal megemlékeztek még az újságok is — és méltán. Ma már fegyvernemi tagadózás sem tapasztalható a csapatban. Az egymással való törődés, egymás eredményei iránt való érdeklődés természetessé vált — erényévé mindenkinek. Érdekes módon nyilvánult meg a győzelem feletti öröm, a siker utáni jókedv is a csapatban, örülünk, természetesen nagyon örülünk a Nemzetek Díjának, a három világbajnokságnak, a többi helyezésnek, annak, hogy sikerről számolhatunk be . . . De közben már arról folyik a szó, hogy az előttünk lévő hónapokban mit kell majd tennünk, mikor kezdjük el a minkát, mennyit és hogyan kell majd dolgoznunk azért, hogy megtarthassuk jövőre is előkelő helyünket a nemzetközi mezőnyben ... És ez nagyon biztató jelenség. Sakovics József