Népsport, 1966. december (22. évfolyam, 245-264. szám)

1966-12-01 / 245. szám

LABDARÚGÁS, 1966 (V.) Miért lett csak negyedik Miért lett csak negyedik as Vinesti Dózsa ? Gyakori beszédtéma a szurko­lók között a lila-fehérek idei szereplése. Szinte mindenki azt kérdi, aki ismeri a lila-fehér csapat játékosállományát, miért csak negyedik lett ez az együt­tes. Sokan úgy vélik, hogy az Újpesti Dózsa játékosanyaga ki­állja az összehasonlítást a Va­sassal és a Ferencvárossal. Hol a hiba, hogy ez a nagy tudású együttes az idén gyengébb tel­jesítményt nyújtott? Nem az egységgel van baj Az az általános vélemény ala­kult ki a szakvezetők között, hogy nem a csapat egysége kö­rül vannak a legnagyobb prob­lémák, hanem inkább ott, hogy sok galibát okozott szinte min­den mérkőzésen egy-egy játékos váratlanul gyenge szereplése, és ez nemegyszer éppen a kulcs­embereknél következett be. Ezek után az is következne, hogy most vegyük sorra, kik és mikor hibáztak, de ez nem volna helyes, és nem is fedné teljes egészében az igazságot. De azért néhány példát mond­junk el. Sokan példálóznak Szentmihályi néhány gyenge védésével, pedig volt nem egy olyan mérkőzés, amikor több, biztos gólnak látszó labdát is hárított. Káposzta többnyire jól játszott, de tavasszal a Diósgyőr elleni mérkőzésen a 80. percben feleslegesen cselezett a 16-oson belül, elvesztette a labdát, és a Diósgyőr elhúzott 2:1-re. A Pé­csi Dózsa ellen a Megyeri úton, az utolsó percben Sóvári elfe­jelhetett volna egy beadást, de lehajtotta a fejét. A pécsi csa­tár tudta, hogy ilyenkor mit kell csinálnia, és egyenlített. Ismételjük, ezek csak egyes esetek, a csapat egész évi sze­replését nem határozták és nem is határozhatták meg. Sok­kal inkább része volt a negye­dik helyben a kiegyensúlyozat­lanságnak. Inter 3:2, Tatabánya 0:1 Az Újpesti Dózsa sorozatban nem tudott kiemelkedően sze­repelni. Nagy gólarányú győzel­mek után váratlan vereségek következtek. Nézzünk meg egy rövid sorozatot. Az Újpesti Dó­zsa szeptember harmadikán szép sikert ért el Milánóban, a San Siro-stadionban 3:2-re le­győzte az Internazionalét. És eme mi történt idehaza. Né­hány nappal később a Tatabá­nyától 1:0-ra kikapott, mert a csatároknak nem ízlett, hogy szorosan fedezik őket. Győrben k­i-re játszottak, aztán 3:0-ra legyőzték a Bp. Honvédot, 4:1- re a Salgótarjánt. És két ve­reség: kikaptak a Vasastól és a Ferencvárostól. Tehát a gyen­gébb szereplésnek máris két okát találtuk: hosszú időn át nem tudott jó formában küzde­ni a csapat, gyakoriak voltak az ingadozások, és főleg idegen­ben ment gyengén a játék. Ennek alátámasztására néhány jellemző számadat. A lila-fehé­rek Újpesten 39 gólt rúgtak és mindössze 4-et kaptak. Idegen­ben a csatárok csak 28-szor ta­láltak az ellenfél kapujába, és Szentmihályi 35 gólt kapott. Amint kilépett az Újpesti Dó­zsa Budapestről, valamiféle meg­foghatatlan idegesség lett úrrá a játékosokon. Sok játékos elég hamar feladta a küzdelmet, és főleg a csatárok bátortalanokká váltak a vidéki mérkőzéseken. Az Újpesti Dózsában 18 játékos szerepelt ebben az esztendőben, elsősorban sérülések miatt. Ba­logh Sándor edző négy középhát­védet is kipróbált, Színit, Kárpá­tit, Sóvárit és Csordást. És ami­kor Káposzta megsérült, akkor a jobbhátvéd poszt­án is voltak problémák. Sóvári sem volt egészséges, ezért Nyirő került a csapatba. A fedezetpárban ritkán volt változás. A Solymosi, Noskó-ket­­tős szinte mindig együtt játszott ezen a poszton. Senki nem tagadja, hogy az Újpesti Dózsa fő erőssége a tá­­madósor. Csupa nagy név, Ku­h­­arszki vagy Fazekas a jobbszé­­len, aztán Göröcs, Bene, Dunai II, Zámbó. Nos, a csatárok a mérkőzések többségén alaposan kitettek magukért, 67 gólt rúg­tak Benéék. 5:0-ra lelépték a Csepelt, 7:0-ra az Ózdot, őrs­re a Dorogot, 3:0-ra a Bp. Honvédot. Ez az ötösfogat azzal büszkélkedhet, hogy 26 gól­lal rúgott többet, mint a harma­dik helyen végzett Tatabánya. Ha formában voltak, és volt kedvük játszani, akkor olyan szi­porkázóban szellemes csatár­játé­kot produkáltak, amelyet vas­tapssal jutalmazott nemcsak a hazai, hanem a pártatlan közön­ség is. Sokszor hallottunk olyan kijelentéseket, hogy ha valaki igazi támadójátékot akar látni, nézze meg az Újpesti Dózsát. De ha nem jön ki a lépés a támadó­­sornak, akkor azért ne azt hibáz­tassa, aki a tanácsot adta az Új­pesti Dózsával kapcsolatban, ha­nem kérdezze meg Bencéket a váratlan formaingadozás okáról. Újpesten azt mondják: gon­dot okozott a szakvezetőknek a VB-re készülődő csapat szer­kezetének kialakítása. Kérésre Sóvárit középhátvédben szere­peltették egy ideig, Bene pedig a jobb szélre került a Dózsában. És ha már hangulati elemeket keresünk, hadd tegyük hozzá, hogy a VB-keret­ kijelölése után néhányan pl. Göröcs, Soly­mosi — úgy érezték, hogy mél­tánytalanság érte őket, és ez egy időre visszavetette őket a játékban. Első: Göröcs Balogh Sándornál, a csapat edzőjénél láttunk egy érdekes statisztikát. Az edző minden mérkőzésen osztályozta játéko­sait. Az első helyre Göröcs ke­rült, második Noskó, harmadik Káposzta és az őszi teljesítmény alapján felzárkózott hozzájuk Bene és Zámbó. Nagyot fejlő­dött Nyirő, aki felveszi a Ver­senyt a balhátvéd posztján Só­várival is. De a többi játékos teljesítmény­ében is jóval több volt a pozitívum. Minduntalan vissza kell tér­nünk ahhoz a kérdéshez, hogy végső soron mi okozhatta az Újpesti Dózsa váratlan balsike­reit. Az kétségtelen, hogy min­den csapat életében a nagy si­kereket, a szép győzelmeket szinte törvényszerűen vereségek követik, vagy olyan kisiklások, amelyeket utólag nem lehet ma­gyarázni. A lila-fehérek negye­dik helyében a balsikert egy­részt kétségtelenül ilyen tör­vényszerűségek okozták, aztán az értékelésünk elején közölt néhány példa a kulcsemberek rövidzárlatairól. Mindehhez még tegyük hoz­zá azt a nyilatkozatot, amelyet a játékosok életmódjáról adott lapunknak a csapat elnöke. Efc nyilatkozatában elmondta, hogy­­ a játékosok életmódjával nin­­­ csen baj. Az erőnlétük is álta- § lában megfelelt, és hogy a csa- & patban volt erő, ezt bizonyítot- ^ ta a Slovan Bratislava ellen el­ & ért nagy gólarányú budapesti $ győzelme és az értékes bratis- ^ lavai döntetlen.­­ Tehát megint eljutottunk az ^ egyetlen alapvető hibához, a kiegyensúlyozatlansághoz. Nem­­ is olyan régen egy nagyon fon­­­ tos mérkőzés előtt Balogh Sán­ ^ dorral beszélgettünk a bemele- l gítésnél. — Nem tudom, mi lesz a mérkőzés eredménye. Ha a­­ csatársornak sikerül a mérkő­­zés elején gólokat rúgni, akkor­­ lelépjük nagynevű ellenfelün­­­­ket. De könnyen az is lehet,­­ hogy kikapunk. Szeretnék 90­0 perccel öregebb lenni. Nos, az Újpesti Dózsa kika- ^ pott. És gyakran voltunk úgy,­­ hogy éppen ellenkező előjelű­­ eredmény született, mert már a mérkőzés elején valóban min- í­­den sikerült Benééknek, és le- t hengerelték ellenfelüket. A Jövő útja Mikor lesz kiegyensúlyozot­ 5­­tabb csapat az Újpesti Dózsa­­ és mentes azoktól a hibáktól,­­ amelyekről igyekeztünk számot adni. Akkor, ha az egység a­­ pályán és a pályán kívül az ed-­­­zéseken méginkább erősödik,­­ és ha a játékosok felül tudnak ^ emelkedni esetleges rossz han­­­gulatukon, odaadóbban kü­zde­­s­nek a lila-fehér színekért. Ha 1 mérkőzésről-mérkőzésre és fő- e­lég 90 percen át úgy küzdenek,­­ ahogy a legnagyobb sikereik­­ alkalmával, akkor az Újpesti­­ Dózsa már 1967-ben a hazai és­­ a nemzetközi mérkőzéseken­­ egyaránt növelheti hosszú évek­­ során már eddig­­is kiharcolt­a hírét, nevét. Varga Béla 5 * Cikksorozatunkat holnap ? a Győri Vasas ETO-val foly­­­ tatjuk. 5 LELTÁROZ A SPORTPROPAGANDA! A SPORTPROPAGANDA értesíti­­. ügyfeleit, hogy a Bp. V­l­., Rákóczi út 57/a. alatti üzletét 1967. január 2-től 10-ig leltározás miatt zárva tartja, s ezért felhívja a sportkörök fi­gyelmét, hogy a sportnyomtat­ványok beszerzéséről időben gondoskodjanak. Üzletnyitás: 1967. január 11. Nagyszerű emberek M­ ég csak két és fél napja, hogy az MSZMP IX. kong­resszusának ta­nácskozása elkez­dődött. Az ország feszült figyelem­mel kísér minden híradást, hiszen holnapunkról, jövőnk­­ről van szó a párt e legfel­sőbb fórumán. Egy-egy meg­állapítás, javaslat, amely el­hangzik: • most milliók előtt áll reflektorfényben, ráirá­nyul a figyelem országépítő munkánk igen sok kérdé­sére. A Központi Bizottság be­számolója már az elején sze­retettel és megbecsülő szóval köszöntötte a szocialista bri­gádmozgalom sok ezer részt­vevőjét. Nagy megbecsülés a pártnak e felső fórumáról hallani az elismerés szavait, s jóleső érzés tudni, hogy a­megbecsülés szavai­­ sok­sok sportolót is köszöntöttek egyúttal. Nem ismeretlen ugyanis az a tény, hogy a szocialista brigádokban na­gyon sok sportoló is részt vesz, termelési eredményeik öregbítik a munkahelyeken is a sportmozgalom jóhírét. Járhatunk szerte az or­szágban: Oroszlányban vagy Kazincbarcikán, Ózdon vagy Csepelen éppúgy megtaláljuk őket a szocialista brigádok­ban, mint a kisebb, tehát kevésbé ismert üzemek bri­gádjaiban. Akadnak köztük labdarúgók, súlyemelők, te­­kézők, kézilabdázók, vagy úszók — egyformán vonat­kozik mindegyikőjükre, sport­ágra való tekintet nélkül, hogy bebizonyították: nem­csak a sport, hanem a mun­ka berkeiben is otthonosak. Mindannyian örömmel és a megtiszteltetést teljesen sz­erezve dolgoznak a szocia­lista brigádokban, ahol —­ természetesen — igen komo­lyak a követelmények, ahol becsületes munkával, köte­lességtudással és tisztesség­gel egyaránt példát kell mu­tatni. Ők vállalták ezt. S hogy becsülettel helytálltak, jelzik a kongresszusi beszá­moló szavai is. Részt vettek a kongresszus tiszteletére ki­bontakozó széles körű mun­kaversenyben, s munkájuk mellett természetesen a spor­tot sem hanyagolták el. Nem kis feladat volt mindez, mégis véghezvitték, kiérde­melve ezzel az elismerést és a megbecsülést. Ami pedig ez utóbbit illeti, igen nagy megtiszteltetés az, hogy a kongresszus már az első per­cekben szinte reflektorral irányította rájuk a figyelmet. ebreceni labdarúgó-dinasztia sarjai M.­­ Móré Zoltán. A sportpályákon I Mm Móré II néven ismerik. Ma Móré V M M II, a Magyar Gördülőcsapágy Mű- W vek NB II-ben szereplő együttesé­nek a tagja, s mint labdarúgó, a balösszekötő posztján szerepel. Ját­szott az NB I-es DVSC-ben, s a Bp. Honvéd­­ban is. Ma is hasznos tagja csapatának, őt tart­ják a legeredményesebb csatárnak. A tízgólos Móré II nemcsak a pályán, hanem munkahelyén is jó „játékos”. Az üzemben, Debrecen korszerű gyárában — vegyésztechnikusként a kémiai la­boratóriumban dolgozik. Megbecsült dolgozó — s munkájának megbecsülését jelzi az is, hogy — szocialista brigádvezető. A brigád pártkong­­­­resszusi felajánlását, az ő irányításával teljesí­­­­tette. A metallurgiai főosztályon dolgozó brigá­­­­dok között Móré II Zoltáné az élen végzett. A legutóbbi értekezleten külön dicséretben ré­­­­szesítették a brigádot. Móré II az egyetlen sportoló a brigádban.­­ Sokszor megerőltető a „tempója”: helyt kell­­ állni a munkában, a sportpályákon, utazni mér­­­­kőzésekre, nem hiányozni az edzésekről és az­­ értekezletekről. S ugyanakkor azon is fárado­­­­zik, hogy vegyésztechnikusi képzettségét tov­­­vább fejlessze. Kémiai anyagvizsgálatok bonyo­­­­lult műveletén dolgozik. Vegyelemző gépek se­­­­gítségével a gyártásra kerülő alapanyagok ké­­­­miai anyagösszetételét vizsgálja.­­ A kémiai laboratórium tevékenysége kapcso­­­­lódik a csapágyak gyártásához, s így Móré I Il-ék részesek abban is, hogy a magyar csapágy­­ minőségének egyre nagyobb a becsülete, és a­­ Magyar Gördülőcsapágy Művek gyártmányai ma­­ már huszonkét országba jutnak el...­­­­E­gy hónapja, a Csepel Művek erőmű és szolgáltató üzeme sürgős rendelést kapott. A munka elvégzéséhez egy speciálisan képzett lakatosra is szük­ség volt. Ki legyen az? A vezetők erről ta­nakodtak. Fekete Istvánra, a váloga­tott kosárlabdázóra esett a választás. Jól ismerték, mégis nagy volt az izgalom, ké­pes-e elvégezni a feladatot. A kiváló kosárlab­dázónak egy korszerű járműgarázs vázát kellett elkészítenie. A legkisebb hiba, figyelmetlenség is jelentős kárt okozott volna a közösségnek. Pista ugyanazzal a precizitással készült erre a munkafeladatra is, mint ahogyan egy-egy nagy mérkőzésre készül. Itt derült ki igazán, meny­nyire hasonló emberi tulajdonságok kellenek ttt átlagosnál nagyobb munka- és sporteredmények eléréséhez. Aki hanyag, felületes az egyikben, előbb-utóbb azzá válik a másikban is. Fekete István nem tartozik ezek közé. Mint sportolóra, jellemző, hogy mindig a csapat ér­dekét tartja szem előtt. Ez nagy önfegyelmet követel és arra szoktatja őt, hogy jobban figyel­jen az apró részletekre, az ellenfél egyes já­tékosainak és csapattársainak tulajdonságaira, képességeire is, így van ez a munkában is. Amikor megkapta a megbízatást, az első gondo­lata az volt: ha nem végzi el a feladatot, ezzel társaira, az üzemrészre is szégyent hoz. Rá­adásul a többiek, a brigádtagok mind teljesítik kongresszusi vállalásaikat, mi lesz, ha éppen ő, az élsportoló vall szégyent? Szabad idejének jelentős része is ráment a feladat kidolgozására, végiggondolására. S most ugyanaz az érzése, mint egy-egy nagy verseny, nagy győzelem után: megérte! Pistának sokan gratuláltak a munka befejezése után, és amire igazán nem számított, az erkölcsi elismerés mellett, pénzjutalomban is részesült. Sokan mondták, mondják róla, nagyszerű ember, nagy­szerű sportoló! A Vasas-ökölvívók sikere Dánidban — Kétszer te nagyon megle­pődtem dániai túránk kapcsán — kezdte a beszélgetést Salga La­jos, a Va­sas kedden hazaérkezett ököl­vívó-i kü­lönítményének veze­tője, a Vasas Sport Club elnök­helyettese. — Od­aktot Koppen­hágában minden tiltakozás elle­nére dán—magyar ökölvívóest­­ké­n­t hirdették szereplésünket, idehaza pedig arról értesültünk a külföldi hírszolgálati irodák jelentése nyomán kiadott MTI- h­írből, hogy 10:8-ra vesztet­tünk ... Nos, kiderült, hogy a három­ezer néző előtt lezajlott mérkő­zésen, a Vasas a dán válogatott ellen 10:10 arányú döntettet ért el. A dánok eléggé furcsán el­hallgatták a második kisváltósú­­lyú mérkőzés eredményét, ame­lyet Varga a mérlegelés után ki nem­ álló ellenfelével szemben mérkőzés nélkül nyert meg. A koppenhágai találkozó után Naesstvedben ugyancsak dán vá­logatottak ellen nyolc súlycso­portban mérkőztek a Vasas-ver­senyzők. Junghaus, Nagy Z., Koz­ma, Badacsonyi, Sin és Deli győ­zelmeivel, Varga és S­chlagham­­me­r vereségével 12:4 arányban a Vasas bizonyult jobbnak . . . Csen Csia-csuan, a titokzatos Ingyenszállás Mexico Cityben ♦ Marta Alexandra, a súlyemelő A kulturális fejlettség mércéje ♦ Anquetil, a mentőangyal ♦ Meggondolandó óvás Nagy terjedelmet szentelnek a külföldi lapok a na­pokban m­e­gkezdő­dö­tt­­ A N­EFO -j­átékok­­nak. Phom Phen egy időre te­hát nem csupán, a politikai, de­­a spor­trova­tok érdek­lődésének tüz­ében áll. Húsz sportágban 17 ázsiai ország képviselői indul­­­tak a ,,Feltörő Erők Játékain’k, persze, mindenünnen, nem a leg­jobbak. Japán például csak má­sodvonalbeli versenyzőkkel kép­viselteti magát, e­z a FIFA rendszabályaitól félve — a Ko­reai NDK ie inkább Dél-Ameri­­ká­ba küldi labdarúgóit. A nagy csillag a versenyeken Szinin Kim Dán­ mellett a kínai Csen Csia­­csuan, aki már futott kerek tíz másodpercet is. Szín Kim Dán, azután a kettőhúszon felüli m­a­­gasugró Ni Csi-cein nyilatkoza­tai sorra jelennek meg a lapok­ban, de Csen Csia-csuan nem hajlandó kötélnek állni. Nem mutatkozik a nyilvánosság előtt, s csupán edzőjén keresztül tart kapc­solatot a külvilággal. Vajon legújabb eredményét is ennyire titkolni fogja? * A mexikói olimpia előkészüle­tei a nagy sportlapok hasábjain napirenden vannak. A zürichi Sport egy hírben közli: Mexikó 32 ezer vendéget fogad magán­házaknál. A vendéglátók közül húszezer család azt is felaján­lotta, ingyenes szállást biztosít a külföldieknek, hogy megköny­­nyítsék az oimpia rendezését. „Világcsavargók**, figyelem! Lehet spórolni, az útiköltségre. Kevés hazaival, még­ az olimo­piát is végig lehe­t nézni — ha igaz a hír, amelyet a lap világgá kürtölt. A Sportul Popular bőséges aláírással képet közöl egy ,,súlyemelőről”. A fotón Maria Alexandrás, a románok többszö­rös asztali­ten­iszező-világba­jnok­­nője. Mint írják: Maria minden­napos látogatója a bukaresti Köztársasági Stadionban, levő súlyem­e­l­ő-te­remn­ek. Intenzív súlyemelő-edzéseket tart. A márciusi, svédországi VB so­k mindent elárul majd Maria előkészületeinek értékéről. Óvás! Kiáltja a Sportske No­­vosty (Jugoszlávia). S még egy­szer mérlegre teszi a sakkol­im­­pla végeredményét. Néhány táb­lázatot közöl , többek között azt, amely szerint a nemzetközi sakkszövetség a bronzérmet Ma­gyarországnak ítélte, az azonos pontszámot elért Jugoszláviával szemben. Azt állít­ják barátaink: a Berger — Sonneborn számítási elv szerint a harmadik hely őket illette volna meg. óvjanak? Ne? R. Marics, a szövetség főtitkára „nem”-mel válaszolt a lap kér­désére. „Kár a FIDE-hez fordulni ez ügyben. Legfeljebb a legköze­lebbi hasonló kellemetlenség el­kerülése végett javasoljuk majd: pontosabban versenykiírásban rögzítsék az esetleges holtverse­nyek eldöntésének feltételeit. Mert ez most elég felületes volt. S csak a helyszínen határoztak arról: Magyarország csapatát il­leti a bronzérem .. ...erre a cikkíró is megnyugo­dott. S azzal vigasztalja olvasóit: majd legközelebb! Köztudott: Jacques Anquetil, a neve© francia kerékpáros, több társával együtt a Francia Becsü­letrend kitüntetést kapta De Gaulle köztársasági elnöktől. Ezt megelőzően azonban, a világbaj­nokság utáni doppingellenőrzés megállapításai alapján a nemzet­közi kerékpáros szövetség — öt másik társával együtt — 1 esz­tendőre eltiltotta Anquetilt a versenyzéstől. Az UCI, oly nagyra értékelte Anquetil kitüntetését, hogy legutóbbi ülésén úgy hatá­rozott: elengedi egyéves bünteté­sét. Mivel azonban nehezen fogal­mazhatták meg Jacques számára az indokot — mind az öt eltil­tott kerékpározót felmentették . . . Anquetil reve így nemcsak a vi­lág egyik legjobb kerékpárosa­ként, de egyszersmind mentő­angyalként is ismertté válik Franciaország-szer­te, — állítja a Daily Mirror. V­an ahol beszélnek a sportról, s — van, ahol tesznek is az érdekében. A Ceskoslovensky Sport egyik legutóbbi számában tetemes részt foglal el egy beszámoló. A csehszlovák nemzetgyűlés kulturális bizottsága, egésznapos kon­ferencián tárgyalta Csehszlovákia testnevelése és sportja további fejlesztésének problémáit. A bizottság tagjain kívül részt vettek ezen 4 érdekelt minisztérium, a Népfront, s meghívottként a Testnevelési és Sportszövetség vezető munkatársai. Ismeretes: harmadik kongresszusára készül a Csehszlovák Testnevelési és Sportszövetség. S öt hónappal a nagyjelentőségű tanácskozás előtt, a nemzetgyűlés kulturális bizottságának egy­napos i­lése azt bizonyítja: társadalmi rangot kapott Csehszlová­kiában a testnevelés és a sport. Több határozat is született a megbeszéléseken. Ezek között említésre méltó az, amely szerint országszerte optimális feltételeket kel majd teremteni a test­nevelés és sport továbbterjedésének. L. Uhl­r, cc CSTS főtitkárá­nak előterjesztése alapján foglalkoztak a tömeg­ testnevelés elő­feltételeinek, megteremtésével, a tanintézeti kötelező testneve­lési oktatás különféle problémáival, az oktatók és edzők számá­nak növelésével. Úgy döntöttek: az eddig tapasztaltnál nagyobb segítséget igényel majd a nemzetgyűlés a tanácsi szervektől, s hasonlót ajánl a csehszlovák szakszervezeteknek is. A bizottság végül úgy határozott, a kongresszusnak az imén­ti témákban ajánlásokat készít, s ezeket a testnevelési és sport­munkát segítő más szervezetekhez is eljuttatja. Mint említették, szükség van erre egy szocialista országban, hiszen befelé és ki­felé egyaránt a kulturális fejlettség mércéjeként veszik figye­lembe az emberek a sporteredmény­eket . Csütörtök, 1966. december 1. 2 Röplabdás kupaküzdelem Bántó szépséghibák után a döntőkhöz, érkezett a röplabda MNK. Csütörtököm délután a Spor­tcsarnokiban­­ érdekesnek ígérkező mérkőzésekkel a nők kezdik a hatos döntőt, ami vi­szont a szépséghibákat illeti: a Pécs érthetetlen távolmaradása, avagy a TF 1:1-es játszma ál­lás u­tán­i visszalépése fel­tétlenü­l ezek közé tartozik. Az MNK mérkőzései során a nőknél a tavasszal gyengén ját­szó Bp. Vörös Meteor készül el­sősorban törlesztésre, ősszel csak a második négyes csoport­ban szerepeltek, s most érthe­tően javítani akarnak. A fér­fiaknál nyilván az Újpesti Dózsa szeretne visszavágni a Honvéd­na­k a bajnokságban elszenve­dett vereségért. Az egyes jobb szereplésre ké­szülő csapa­tok mellett a bajno­kok, az Újpesti Dózsa női, illet­ve a Bp. Hovéd férfi csapatai Európa Kupa-mérkőzések előtt állnak. Számukra a kupaküzde­­lem egyben az EK-mérkőzésekre is­­jó felkészülést jelenthet. Ha­sonló helyzetben vannak a Dó­zsa röplabdásai, hiszen decem­ber második felében Berlinben rendezik a röplabdások belügyi­ spartakiádjának mérkőzéseit. A csütörtökön kezdődő kupa­­küz­deltem során kétnaponként váltják egymást a nők, és a fér­fiak majd végül kerül sor az elsőség sorsát minden bizony­nyal eldöntő Újpesti Dózsa —Bp. Vörös Meteor női és a Bp. Hon­véd— Újpesti Dózsa férfi mérkő­zésekre. VÁLTOZÁS A BAJNOKI TÁBLÁZATON A röplabdaszövetség verseny­­bizottsága az NB I férfimezőnyé­nek két vitás kérdésében dön­tött. A bajnokság során elhalasz­tott N­M — Bajai Honvéd találko­zóra a vidékiek — anyagiak hí­­r­nyára hivatkozva — nem jelen­tek meg, így a mérkőzés két pontját a nehézipariak javára ír­ták, míg a bajaiaktól egy bünte­tőpontot vontak le. Az EVTK együttesétől a kiírás értelmében ifjúsági csapa­tok hiá­nya miatt két büntetőpontot von­tak le. Ez a döntés a táblázat al­ján azt eredményezte, hogy a Vasas Izzó csapatja helyett az erzsébetiek kerültek alsóbb osz­tályba A röplabda NB I végeredménye Férfiak 1. Bp. Honvéd 12 10 2 32:12 22 2. Újp. Dózsa 12 10 2 32:12 22 3. Csepel 12 4 8 19:27 16 4. TFSE 12­­ 12 4:36 12 5. Vasas 12 8 4 28:18 20 6. M­M 12 6 6 21:24 18 7. Bajai Honvéd­ 12 6 6 22:23 17 8. Bp. Spartacus 12 4 8 22:28 16 9. BEAC 10 8 2 27:13 18 10. Farkaslyuk 10 6 4 24:21 16 11. MAFC 10 5 5 18:23 15 12. Salgótarján 10 4 6 17:21 14 13. Vasas Izzó 10 3 7 16:22 13 14. BVTK** 10 4 6 19:21 12 * Egy büntetőpont levonva ki nem állásért. ** Két büntetőpont levonva jósági csapat törléséért.. Bajnok: Bp. Honvéd, kiesett! EVTK.

Next