Népsport, 1972. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-14 / 11. szám
Parádés évadnyitó Most már bizonyos, hogy nem mindennapi sporteseménnyel kezdődik az 1972. évi tavaszi tornaévad. Március elején Budapesten szerepel a szovjet női és férfi nagyválogatott! Az is biztos, hogy a találkozón előírt és szabadon választott gyakorlatokkal szerepelnek majd a résztvevők. Már csak a viadal időpontját kell rögzíteni. A vendégeknek március első szombat-vasárnapja, a magyar versenyzőknek a második hétvége felelne meg jobban. A korai évadnyitó miatt szokatlanul hamar, már februárban meg kell kezdeni legjobb tornászainknak az ellenőrző és válogató versenyeken való szereplést. -névsor Az év első napjaiban a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál is névsorolvasást tartottak. A NOB jelenleg 126 nemzeti olimpiai bizottsággal tart kapcsolatot. A testület hat tiszteletbeli tag mellett 73 tagot számlál. A tagok földrész szerinti megoszlása a következő: Európa 36 (Nyugat-Európa 18, Nagy-Britannna 3, Skandinávia 6, Kelet-Európa 9), Amerika 13 (Észak-Amerika 3, Közép- és Dél- Amerika 10), Afrika 12, Ausztrália—Új Zéland 3, Ázsia 9. Még itthon edz a B-keret Mint ismeretes, a labdarúgó A-keret mellett a B- keret is külföldön akar felkészülni az idényre. Dr. Lakat Károly játékosai egyelőre azonban klubjukban folytatják az edzéseket, mivel a túráról és az indulás időpontjáról még folynak a tárgyalások. •• Öt sportközpont Győrött Megvalósulás előtt áll Győr sportfejlesztési terve. A városi tanács határozata értelmében öt sportközpontot alakítanak ki. Elsőként a Gyárváros és Győrszentiván, majd Új-Győr, Dél-Nádorváros lakói részére épül sportcentrum. A harmadik centrum Újváros és Sziget, a negyedik Révfalu, az ötödik pedig egy új tömegsportközpont létesítményújdonsága lesz. A tervek közös lényege az, hogy egyforma súllyal szerepel azokban a sportolók és a lakosság igényeinek kielégítése. Kőszegi hókérdés — Kőszeg várja a VII. téli úttörő-olimpia havas számainak rajtját — mondta munkatársunknak Terplán Zoltán, a KISZ városi bizottságának titkára. — A január 27-én kezdődő versenyek előtt azt jelenthetjük az ország úttörőinek, hogy már elkészült az egész Y-alakú pályakomplexum — a nagy találkozó tiszteletére. A pályát birtokba vette az olimpiára készülő hét kőszegi versenyző. A napokban pedig felavatjuk a két új faházat is, a havas versenyek kiszolgáló épületeit. Szervező bizottságunk huszadikán tartja utolsó ülését, s már jöhet a viadal! Csupán a hóra várunk. A múlt héten esett utoljára — ma ebből csak mintegy ötcentis réteg maradt. Esik-e még a rajtig? Reméljük. De az már nem rajtunk múlik. Népsport. A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA PÉNTEK, 1972. JANUÁR 14. ♦ Ara: 1 forint ♦ xxvm. évfolyam, 11. szám | Hogyan készül EB-ellenfelünk ? (8. oldal) Kiküldött munkatársunk, Borbély Pál távbeszélő-jelentése: Spanyol örömünnep a Bernabeu-ban (Madrid, Eurovillas, január 13.) Csütörtök délelőtt visszaállt a rendes, hétköznapi élet Kasztíliában. Illovszky Rudolf szövetségi kapitány kiadós edzést tartott azok számára, akik szerdán nem léphettek pályára, s engedélyt adott a többieknek: ha a fürdő és az alapos gyúrás után még kedvük van, hódoljanak egy kicsit kedvenc sportáguknak — például a tenisznek stb. Látszatra minden egészen olyan volt tehát, mint tegnapelőtt és mégis, a fiúk borongós hangulata nyomot hagyott mindenen: ma valahogy nem olyan kék az ég, mint tegnap, s vesztettek színük pompájából az utcák dísznövényei. Szerdán este a Bernabeu-stadionban megszakadt egy tavaly, júniusban kezdődött szép sorozat: válogatottunk vereséget szenvedett a negyedik Spanyolország—Magyarország viadalon. Nehéz pontosan leírni az érzelmeknek azt az érthetetlenül magas hőfokát, amely a mérkőzés lefújása után szinte égette a spanyol játékosokat. A rendőrség a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudta korláton kívül tartani a lelkesedőket. Nemcsak gyerekek, de komoly felnőttek, fegyelemhez szokott katonák, matrózok is berohantak a pályára, hogy megropogtassák egy kicsit a labdarúgók csontjait. Kubalát akarták először a vállukra emelni. Rióban, a Maracana-stadionban láttam utoljára a tömegtől ilyen rémülten menekülő embert, akkor a búcsúzó Felé futott a testi épségéért. Most Kubala kezdte a sort, aztán követték a játékosok. Rögbire jellemző lendülettel rohamozták meg a ■védelmet nyújtó játékoskijáró ajtaját. Az öröm áradása azonban még egy óra múlva is alig csappant. Százak és százak maradtak a lelátón és a pálya körül, papírokból fáklyákat gyújtottak, lábuk elé helyezték, s rigmusokat faragtak arról, hogy a spanyol labdarúgás ismét nagy és legyőzi a legjobbakat is. Mármint bennünket... Lehetne most azon vitatkozni, hogy megilleti-e már a magyar válogatottat ez a legrangosabb jelző, s azon is, ha elfogadjuk válogatottunk 1971-es előkelő besorolását , igazságosnak fogadjuk-e el ezt az eredményt is? Ez, persze, csak a mi meditációnk lehet, a győztes nem engedi csorbítani sikerének súlyát, s neki is igaza van: a 0:1 most már kitörölhetetlen folt lesz labdarúgásunk törtértelemkönyvének lapjain. Néhány év múlva nagyon kevesen emlékeznek arra, milyen körülmények között szenvedtük el, bármily világosan látjuk ma: ez a mérkőzés szakmailag nem volt olyan gondosan előkészítve, hogy utána azt mondhassuk: erre legyünk most képesek. Hivatkozhatnánk többek között arra, hogy a mérkőzést egy balszerencsés gól döntötte el. Három játékosunk rúghatta volna el könynyen a labdát, három ütemet szalasztottak el, amíg közbeugrott a gólszerző. Mindegyik a másikra, sőt, a kapujából kimozduló Géczire várt.. Dühítően buta gól volt... Felfoghatnánk ezt a mérkőzést úgy is, hogy a különböző spanyol klubokban játszó labdarúgók most a Bernabeu-stadionban összefogva visszavágtak azokért a vereségekért, amelyeket klubcsapatainktól szenvedtek el a múlt év augusztusában. A ma reggel megjelenő spanyol lapokban van is erre némi utalás, az értékelők azonban ■természetesen továbblépnek ennél: a két nemzet labdarúgását teszik mérlegre ennek az eredménynek az alapján. Igazán nem a vereség fájdalma az, ami vitára kényszerít, ennek a mérkőzésnek abszolút értéke azonban szakmailag legalábbis kétes. A spanyolok ezúttal sokkal frissebbek voltak, mint a mieink, s különösen akkor jött ez ki élesen, amikor lazítottunk egy kicsit a szoros emberfogáson. Az ellenfél jól cselező játékosai ekkor többet birtokolták a labdát, határozottan ostromolták Géczi kapuját. Ez a természetes, éppen fordított a helyzet, mint az augusztusi tornák során. Most a spanyolok vannak játékban, mi pedig felkészülésünk elején, a kemény alapozás kellős közepén. Éppen ezért többen is azt kérték, hogy az eredménytől függetlenül értékeljük a teljesítményeket, éppen úgy, ahogy tavaly nyáron tettük, a Maracana-stadionban elért nagyszerű siker után. Akkor nem fogadtuk el tőlük kritika nélkül a láb(Folytatás a 2. oldalon.) ma. Alaposan elintézte (5:1) a vI. ker. TTVE a tavaly még NB II-es Vecsési VÍZÉP-et. A magyar labdarúgás „kincsesbányájában” ismét sok a tehetséges fiatal. Ezt mutatja a Középcsoport táblázata, amelyen hárompontos előnnyel az első helyen áll a már annyiszor „feltámadt” kék-fehér együttes. A képen Simon, a kerületiek csatára (a vecsési Nagyot elhagyva) éppen az ötödik gólt lövi. (Fotó: Lovas Albert) (NB III-as összeállításunk a 3. oldalon.) remekelt Plovdivban harmincnégy, a Sportcsarnokban tizenhét ponttal kapott ki a tavalyelőtti magyar bajnokcsapat, a VM Egyetértés a női kosárlabda BEK csoportmérkőzésén a Marica Plovdivtól. Az ötvenegy pontos súlyos vereség sem jelent búcsút a további küzdelmektől. Az elkövetkezendő hetekben a CKD Prága és a sokszoros BEK-bajnok Daugava Riga ellen is pályára lépnek a VM Egyetértés lányai.. Sztojanova, a Marica Plovdiv nagyszerű középjátékosa Budapesten is bebizonyította kivételes képességeit, huszonöt pontot dobott a VM Egyetértésnek! (Tudósításunk a BEK-mérkőzésről a 4. oldalon.) Műkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokság: Göteborg Beatrix Schuba elhúz a mezőnytől Almássy Zsuzsa a 4. helyen áll A Rodnyina, Ulanov-páros harmadszor védte meg bajnoki címét A göteborgi Európa-bajnokság rendezői eddig nem vizsgáztak jelesre! A kezdési időpontok csak „tájékoztató” jellegűek, a versenyek elhúzódnak, az eredményszámítás tekintetében pedig mintha megállt volna az idő: fél órát, sőt még ennél is többet kell várni a hivatalos eredménylistákra. Így történt ez szerdán késő este is, amikor az első számban — párosban — avattak Európabajnokot. Ahhoz ugyan nem fért kétség az eredményjelző táblán közölt pontok alapján, hogy a háromszoros Európa-bajnok szovjet kettős megszerzi negyedik aranyérmét is, de arra még nem kaphattunk választ, vajon hány helyezési szám és pont választja el tőlük a másik kitűnő szovjet kettőst, a leningrádi Szmirnovát és Szurajkint. Nos, Rodnyina és Ulanov lendületével, a zene hangulatát kifejező és magas nehézségi fokú kürjével ezúttal is diadalmaskodott. A leningrádi kettős azonban technikai tudásban, könynyedségben, kulturált mozgásban közelebb állt a tökéletességhez, s ráadásul hibátlanul adták elő ötperces programjukat, míg Rodnyina egy dupla Axelben hibázott. A tavalyi bronzérmes Karelina, Proszkurin szovjet kettőst az idén a csapatból kiszorító Csernyajeva, Blagov ígéretesen mutatkozott be 6. helyével, bár egyelőre még keresik egyéni stílusukat. Az NDK bajnokpárja, Gross és Kagelmann a leheletkönnyű, de ugyanakkor bravúros, változatos német jégiskola eminens képviselője, s nem érdemtelenül állhattak fel az emelvényre. Az NDK másik két párosa, Kansy, Salzmann és Radunsky, Österreich magas emelései és változatos ugrássorozatai sokszor ragadtak(Folytatás a 4. oldalon) 4 Mai számunkban Totótippek mindenünnen (2. oldal) „Nagy" pénzért „kis" foci (3. oldal) • Téli szünidő a Hidász utcában (4. oldal) 9 Újrakezdik — átgondoltabban (5. oldal) 9 Sportpszichológusok — München előtt (5. oldal) • Egy „csodacsapat" bukása (7. oldal)• Búcsú hat év után (7. oldal)