Népsport, 1976. április (32. évfolyam, 78-103. szám)

1976-04-01 / 78. szám

XXXII. 78. ♦ 1976. április 1. LABDARÚGÁS Rába ETO—0. Dózsa 2:0 (2:0) Győr, 6000 néző. Vezette: Petri (*•*•*) (Maczkó, Sándor). Rába ETO: Pálfy 6 — Izsáki 5, Brandisz 4, Pozsgai 7, Magyar 6 — Somogyi 8, Horváth L­ 5, Mile 5 — Szabó 5, Szokolai 3, Glázer R. 5. Edző: Pálfy Antal. U. Dózsa: Rothermel 6 — Kellner 4, Dunai III 5, Horváth II 5, Tóth J. 4 — Bene 3, Borbély 4, Tóth A. 5 — Fazekas 4, Fekete 5, Nagy L. 4. Edző: Várhidi Pál. Csere: Bene helyett Zámbó (5) a szünetben, Borbély helyett Dunai II (—) és Szokolai helyett Csiszár (—), mindkettő a 72. percben. Góllövő: Glázer R. a 26. percben, Horváth L. a 34. percben. Szögletarányi 9:5 (5:0) a Rába ETO javára. Lanyha iramban indult a já­ték, perceken át „kóstolgatták” egymást a csapatok. A szélről támogatott győriek egyre többet kezdeményeztek. Glázer R.-től láttunk két ígéretes elfutást, de beadásai nem sikerültek. A 8. percben viszont a győri kapu előtt adódott meleg helyzet. Fe­kete lövésébe azonban jó ütem­ben lépett be Mile. A 12. perc­ben Szabó jobb oldali szöglete után Glázer R. kitünően fejelte le a jobb sarokra a labdát. A közönség már gólt kiáltott, de Rothermel parádés vetődéssel kiütötte a labdát. Három perc­cel később Szabó beadása után ez egész újpesti védelem már verve volt, de a berobbanó Mile fejese kicsúszott a bal oldali kapufa mellett. Állandósult a győri csapat fö­lénye. Elsősorban a győriek jó­voltából javult az iram. Az új­­pestiek továbbra is elég bá'Z'”d_ tan látszottak és csak ritkán jutottak el a győri kapuig. A 24. percben Brandisz hibájából Fekete előtt adódott lehetőség, de a kapu mellé helyezte a lab­dát. A 26. percben góllá érett a győri csapat fölénye. Bal ol­dali bedobás után Glázer R. for­dulásból, 8 méterről küldött éles lövése a bal sarokba jutott. 1:0 Továbbra is a lelkesebb győ­riek támadtak. A 34. percben újabb gólt értek el. A Szokolai­­val szemben elkövetet szabály­talanság miatt szabadrúgáshoz leállított labdát Somogyi Hor­váth L. elé gurította. A győri középpályás 22 méteres, nagy­­erejű, lapos lövése a bal alsó sarokban kötött ki. 2:0 Újrakezdés után Fekete lövé­se a kivetődő Pallóról vágódott vissza. A félidő hajrájában egy­más után három szögletet értek el a győriek, az egyik beívelés után Pozsgai léc alá tartó feje­sét Rothermel bravúrral hárí­totta szögletre. SZÜNET UTÁN az újpestiek kezdtek jobban. A jó ütemben keresztező Magyar Fazekas elől mentett szögletre. Az ETO védekezésre rendezke­dett be, így az újpestiek fölénye állandósult. A bajnokcsapat já­tékából azonban továbbra is hiányzott a tűz és fölényük csak öt szögletben jelentkezett. A­ 67. percben viszont nagy helyzet maradt ki a győri kapu előtt. Zámbó jobb oldalról kapu elé nyesett labdáját a berob­banó Fazekas a bal oldali léc tövére perdítette. A 72. perc­ben mindkét csapat cserélt. Az újpestiek továbbra is csak tá­­madgattak, kevés meggyőződés­sel, lelkesedéssel. A 77. percben egy győri ellentámadás alkalmá­­val Rothermel kifutott kapujá­ból, de előbb Glázer, Ihaid Mile elvétette a labdát végül Szabó lövése a bevetődő Tóth J.-ről pattant szögletre. Három perccel később Nagy L. lövését védte Pállá, majd a mérkőzés hajrájában Tóth A. szabadrúgását hárította a győri kapus. ★ ★ ★ A nehéz helyzetbe sodró­dott Rába ETO, a bajnoki szünetet kihasználva, nagyon készült a számára oly fontos találkozóra. Rögtön a kezdés után magukhoz ragadták a kezdeményezést, harcosan, nagy akarattal, lelkesen küz­döttek a győriek és takti­kailag is ellenfelük fölé nőt­tek. Glázer többnyire kö­zépre húzódott, a bal oldali „üres folyosón” Milé tört fel. A középpályások is támadó felfogásban játszottak és so­raikat a védelmi négyesből gyakran előretörő Pozsgai is erősítette. A győri csapat ekkor nagy mezőnyfölényben volt és sor­ra alakította ki helyzeteit. A Rába dolgát megkönnyítette, hogy ezen a délutánon egy enervált, fáradt, lelkesedés nélküli csapattal találta ma­gát szemben. Az első félidő­ben kialakult kétgólos győri vezetés a játék képe alap­ján inkább az újpestiekre volt hízelgő. Ennek ellenére meglepetést keltett, hogy a kétgólos vezetés a győrieket ijesztette meg. Szünet után megtört a Rába-partiak len­dülete, a saját kapujuk elé tömörültek, az eredmény tar­tására törekedtek. Az Újpest ekkor fölénybe került, de a bajnokcsapat tagjaiból ekkor is hiányzott a lelkesedés, az akarat és a nagy mezőnyfö­lény ellenére a győri kapu csak ritkán jutott veszélybe. A ETO ekkor is harcosab­ban, lelkesebben játszott és megérdemelten szerezte meg a számára fontos két baj­noki pontot. A Rába ETO védelméből Pozsgai emelkedett ki, különösen az első félidőben játszott hasznosan. Szünet után már csak a védekezésre össz­pontosított, sikerrel. Magyar is lelkesen küzdött, jól kereszte­zett, határozott volt. Brandisz ezúttal is bizonytalankodott, nem vállalta az „egy az egyben” já­­­tékot. A középpályán­­ található a mezőny legjobbja. Somogyi, aki nagy területen, fáradhatatlanul küzdött, minden átadása sike­rült és meglepetésre­ többször kitűnően szerelt is. Horváth L. és Mile jó kezdés után vissza­esett. Elöl Szabó néhány ügyes támadá­ vezetéssel vétette magát észre. Glázert gólja dicséri, Szo­­kolainak viszont nem ment a játék. Az U. Dózsa csapatának Rothermel volt a legjobb tagja. Két esetben is bravúrral mentette meg kapuját a góltól. A védők az első fél­időben sokat bizonytalankodtak, különösen a két szélsőhátvéd, Kellner és Tóth 3. A k­­özéppá­­lyások nagyon gyenge teljeesít­­ményt nyújtottak, közülük csak Tóth A. teljesítménye volt elfo­gadható. A csatárok közül egye­dül Fekete vállalkozott ütközé­sekre, betörésekre, csak ő igye­kezett zavart kelteni a gyón védelemben. Fazekasnak és Nagy L.-nek csak felvillanásai voltak. Pálfy Antal: Csapatom­ nagyon lelkesen, harcosan küzdött és az első félidőben nyújtott teljesít­ménnyel rászolgált a győzelem­re. Várhidi Pál: A lelkesebb csa­pat nyert. Havasréti Béla NB I TARTALÉKCSOPORT Rába ETO —O. Dózsa 6:2 (2:1). Győr, 300 néző. V: Andorka. Rá­ba ETO: Horváth L.­­ — Bau­­mann, Farkas L., Partavi (Hlagy­­vik), Varza, Ke'­’ovPh (Laba­nov), Horváth D., Hegedűs, Cs. Kovács, Stolz, Dobos (Farkas Z.). V. Dó­zsa: Kovács L. — Gyovai, Tóth L., Ádám, Molnár, Pank, Zatyk­, Bodnár, Kerekes, Diószegi (Hö­­römpöli), Gyöngyösi. G: Farkas Z 3. Keglovich 2. Hegedűs (11-es­­ből). 111. Diószegi, Ádám (11-es­­ből.l. A PB. pevcben Hörömnek­ ki­állítva. Jó: Bartavi, Hegedűs, Far­kas Z., Horváth D. Hl. Pank, Ke­rekes. Haladás VSE—Bp. Honvéd 0:0 Szombathely, 12 000 néző. Vezette: Halász M. (****) (Kuti, Molnár). Haladás: Pálinkás 5 — Kovács 6, Kerek­ 4, Horváth A. 5, Kiss 4 — Halmosi 6, Fedor 4, Kulcsár 4 — Szabó 6, Dohány 5, Hauzer S. Edző: Sáros­ László. Bp. Honvéd: Gujdár 0 — Kelemen 6, Kocsis I. 5, Szűcs 5, Lu­kács 4 — Pál 5, Kocsis L. 5, Pintér 4 — Fehérvári 6, Weimper 4, Kozma 6. Edző: dr. Lakat Károly. Csere: Dohány helyett Horváth Z. (—) a 62. percben, Kulcsár helyett Király (—) a 75. percben, Pintér helyett Bartos (—) a 75. percben. Szögletarány: 7:5 (7:4) a Bp. Honvéd javára. A bajnokság negyedik és ötö­dik helyezettjének találkozóját az öröm és a gyász percéi előz­ték meg. A 200. bajnoki mérkő­zését ünneplő Halmosi Zoltán, a közönség tapsvihara közepette vette át ajándékát, a Magyar­­szombatfán készült pompás ke­rámia asztali lámpát. A másik ünnepelt Horváth Árpád volt. A hazaiak söprögetője, a Vas me­gye 1975 legjobb sportolója ver­senyben elért harmadik helye­zéséért a megyei KISZ-bizott­­ság különdíját kapta. A kezdő­rúgás előtt a csapatok és a szur­kolók egyperces gyászszünetttel adóztak az egykori Haladás­labdarúgó, a közelmúltban el­­húnyt Kunos Ferenc emlékének. Két eredménytelen Haladás­­szöglettel kezdődött a mérkőzés, de azután a piros-fehérek len­dültek előre és akár a vezetést is megszerezhették volna. A 4. percben Pál jobb oldali beadá­sát Weimper a tétovázó védők között mellel maga elé tette és a büntetőpontról lőtt, de Pálin­kás sarkáról szögletre vágódott a labda. Lendületes, változatos játék folyt a pályán. Előbb Kereki saját 16-osán belül bemutatott cselsorozata láttán szisszentek fel a hazai nézők, majd Dohány és Fedor veszélyeztette lövéssel a Honvéd kapuját.távoli A 28. percben Kereki hibá­jából Fehérvári került gólhely­zetbe, a szélső azonban 15 mé­terről elhamarkodottan durrantott. Nyolc perccel mellé ké­sőbb Fehérvári keresztbe ívelé­sét Kozma az alapvonal közelé­ből élesen középre fejelte, a Kereki melléről a hálóba tartó labdát Pálinkás merész hátrave­­tődéssel hárította. A hátralevő percekben Gujdár védte Szabó 10 méteres perdí­­tését, majd közvetlenül a fél­idő befejezése előtt Pálinkás tornázta ki a jobb felső sarok elől Kozma 20 méteres jobblábas bombáját SZÜNET UTÁN váratlanul ellaposodott a játék. A pontatlan átadások tömegén, a hazaadásokon és a megszám­lálhatatlanul sok partdobáson kí­vül szinte semmi sem történt. A játékosok túlnyomó többsége egy óra elteltével teljesen elké­szült erejével és a döntetlenbe belenyugodva szinte ólomlába­kon mozogva várta a „megvál­tást" jelentő hármas játékveze­tői sípszót. Egyetlen valamire­való lövést sem láttunk a má­sodik játékrészben, sarokrúgást is csak egyet. Bosszankodva, csalódottan távozott a szépszá­mú nézősereg, csak a 22 labda­rúgó karja emelkedett a ma­gasba a mérkőzés után. ★ $? A mérkőzés előtt megtar­tott rövid sajtótájékoztatón Sárosi László és a Bp. Hon­véd technikai vezetője, Ko­­mora Imre is szoros ered­ményt tippelt. A két szak­ember az eredményt illetően jól is számított. Azt azon­ban bizonyára ők sem gon­dolták, hogy az élvonalhoz tartozó két együttes erejéből mindössze egy félidőnyi já­tékra futja. A Bp. Honvéd ekkor bebiztosíthatta volna győzelmét, de csatárai el­puskázták a kínálkozó hely­zeteket. A Haladás becs­vággyal, de a kapura telje­sen veszélytelenül játszott. A második félidőben muta­tott játék csak foltokban emlékezteti NB I-es mérkő­zésre. A vendégeken erősen látszott a hétfőn elszenvedett kiütéses MNK-vereség. Egyik csapat sem érdemelt volna győzelmet!­­A Haladás kapujában Pálinkás a szerencsé­vel sem állt hadilábon. Kereki hajmeresztően könnyelmű volt. A mezőny legjobbjának a jubi­láns Halmosi bizonyult, aki a védekezésből és a támadásból egyaránt kivette a részét. Szabó megismételte jó szegedi telje­sítményét, gyors volt, alig lehe­tett tőle elvenni a labdát. A Bp. Honvédban a védelem legjobbja Kelemen volt, sokszor kisegítette a bi­zonytalankodó Kocsis J.-t. gyengélkedő középpályás sor tá­­­mogatására Kozma rendszeresen visszahúzódott, okosan osztoga­tott, sőt, még a kapura is ve­szélyes volt. Sárosi László: Túlságosan tisz­teltük nagynevű ellenfelünket, pedig talán többet is kereshet­tünk volna. Dr. Lakat Károly: A hétfői nagy gólarányú vereségünk után annak örülök, hogy sikerült talpra állnunk. Török Péter NB I TARTALÉKCSOPORT Bp. Honvéd —Haladás VSE 1:0 (1:0). Szombathely, 1000 néző. V: Bodrogi. Honvéd: Payer — Hor­váth, Kőhalmi, Tunner, Varga, Szabó, Tóth J., Morgós, Czonner, Máté, Hoffmann. Haladás: Kenesei — Fischer, Molnár J., Németh, Kecskés, Vörös, Tóth (Bokor), Já­­ger (Varga), Bíró (Molnár L), Szabó, Tendli. G: Czonner. Jó: Kőhalmi, Tóth J. Hoffmann, ill. Tendli. NÉPSPORT 3 NB I Fáy u., 3000 néző. Vezette: Győri (»♦*•) (Csernefalvy, Fehér II) Vasas: Tamás (—) — Török 5, Kanász 5, Hegedűs 5, Kántor 6 — Bódi 5, Zombori 5, Szijjártó 5 — Gass 5, Kovács 4, Becsei 4. Edző: Illovszky Rudolf. SZEOL: Nagy I. 5 — Lancsa 5, Kozma 5, Forgács 4, Kádár 4 — Hanga­ 5, Nagy A. 5, Wenner 6 — Birinyi 4, Vass dr. 4, An­tal 4. Edző: Kontha Károly. Csere: Bódi és Szijjártó helyett Izsó (7) és Komjáti (5), mindkettő az 58. percben, Hangái helyett Zámbori (5) az 58. perc­ben, Birinyi helyett Jerney (—) a 67. percben. Góllövő: Izsó a 60. percben, Kovács a 66. percben, Izsó a 83. percben. Az első negyedóra enyhe Va­sas-fölénnyel telt el, de lövés nem­ ment Nagy I. kapufái­g. A 22. percben jutott el az első akció a vendégek kapujának elő­terébe. Zombori éles szögből át akart emelni a kapus fölött, de laposra sikerült az ív. Közvet­lenül ezután Becsei beadása a teljesen tiszta helyzetben álló Kovács fejére szállt, a középcsa­­tár 5 méterről lefejelte a­ labdát a földre, az lelassult, így Nagy I. kapu fölé tudott­ öklözni, öt szögletet tisztáztak egymás után a vendégek. A közönség hangos kritikával sem tudta jobb teljesítményre sarkallni a játékosokat: játék helyett kibe­széltek, kimutogattak a pályá­ról ... A MÁSODIK FÉLIDŐ 5. percében adódott a SZEOL egyetlen helyzete. Egy távolról kapura ívelt labdára hárman ug­rottak fel, de egyik sem tudta elfejelni, a kaputól 12 méterre álló Antal elé perdült a labda, aki estében gyatrán a kapu mellé gurított. Az 58. percben két ember cse­rélt és a 60. percben megszerez­te a vezetést a Vasas. Török beadása átszállt a védők fölött, Izsó elcsípte, két csellel betört a kapu előterébe és 3 méter­ről, éles szögből a hálóba gurí­tott. 1:0 Egy perc múlva Kovács a ki­futó Nagy I-et is kicselezte, úgy emelt 11 méterről a kapu fölé! A 66. percben Izsó tisztára játszotta magát a bal szélen. Be­adását a kapus elnézte, s az ötösön­­ belül helyezkedő Kovács a jobb sarokba fejelt. 2:0 Komjáti hibázott ezután, ki­­hagyhatatlannak látszó helyzet­ben, majd a 83. percben Izsó beállította a végeredményt. Ko­vács beadására jó ütemben ug­rott ki középen, lekezelte a lab­dát, s nagy nyugalommal lőtt 7 méterről a bal felső sarokba. 3:0 ★ ★ A mérkőzés jó részében, pontosan a 60. percig, na­gyon gyenge mérkőzést ví­vott a két csapat. Iramról beszélni sem nagyon lehe­tett, egymás hibáiból éltek a játékosok, s az átlátszó cse­leket, akciókat könnyűszer­rel rombolták a 16-os előtt felsorakozott, söprögetővel biztosított védelmek. Izsó és Komjáti becserélésével egycsapásra feljavult a ha­zai csapat játéka. Mintha bizonyítani akarták volna a játékosok, hogy így jobban megy: feljavult a harci szel­lem, a középpályások is igyekeztek, több labda ment a szélekre, egymás után ke­rült veszélybe a szegedi ka­pu. A gyorsan megszerzett gól nyilván közrejátszott a jobb hangulat kialakításá­ban, a magabiztosabb táma­dásszövésben. Ez a Vasas már vitathatatlanul jobb volt ellenfelénél. A Vasasban Tamásnak nem volt dolga, Tö­rök és Kántor vállalt a legtöb­bet magára a védők közül, mindketten többször törtek elő­re. A középpályások hullámzó teljesítményt nyújtottak. Gass­­nak igyekezete, Izsónak cselező­készsége és gólveszélyessége ér­demel dicséretet. Kovács és Be­csei nem nagyon tett ki ma­gáért. A SZEOL-ban Nagy I. a második gólt kifu­tással megelőzhette volna, közvetlen védelem tagjait több­­­ször át­játszották. A pálya kö­zepén Werner sokat volt játék­ban és használható labdákat adott előre. A csatárok megad­ták magukat őrzőiknek, aligha fáradtak el ezen a mérkőzé­sen ... Illovszky Rudolf: A második félidei játékkal ilyen arányban is megérdemelten győztünk. Kontha Károly: Gratulálok a Vasas győzelméhez! 1 Borbély Pál NB I TARTALÉKCSOPORT Vasas—SZEOL 5:2 (2:0). Fáy u., 200 néző, V: Pálvölgyi. Vasas: Mészáros (Takács) — Deákvári, Lakinger, Somogyi, Földházi, Sze­­begyinszki, Müller, Cserháti (Le­tt­ocz­ki) , Tímár, Ádám (Lábát), Szőke. SZEOL: Bencze (Mérley) — Kisjuhász, Aradi, Szalai (Ko­lozsvári), V. Tóth, Hojszák, Pi­­picz, Szeghalmi (Csillag), Hágel­­mann, Hegedűs, Kanász. G: Mül­ler (2), Tímár (2), Ádám, ill. Pi­­picz, Hágelmann. Jó: Deákvári, Müller, Tímár, ill Hojszák, Pipicz. Vasas-Szegedi EOL 3:0 (0:0) Tatabánya—Kaposvár 1:0 (1:0) Tatabánya, 3000 néző. Vezette: Somlai (***) (Barna, Tapolczay). Tatabánya: Branyi 6 — Szabó 6, Lakatos 6, Czakó 5, Kna­­pik 5 — Halász 5, Nagy 5, Arany 5 — Hegyi 5, Radics 5, Sallói 5. Edző: Moór Ede. Kaposvár: Hegedűs 5 — Németh 5, Márton 6, Patyi 5, Du­­schák 5 — Nagy 5, Konrád 6, Burcsa 5 — Túrás 5, Kováts 5, Varga 4. Edző: Mathesz Imre. Csere:­Konrád helyett Bőzsöny (—) a 60. percben, Sallói he­lyet Selenka (—) a 65. percben, Nagy helyett Müller (—) a 74. percben. Góllövő: Radics a 36. percben. Szögletarány: 7:0 (4:0) a Tatabánya javára. Konrád lövése jelentette az első eseményt a 7. percben, 23 méterről lőtt szabadrúgását Brá­nyi védte. A másik oldalon Ra­dics célozta meg 16 méterről a kaput, a labda azonban elcsú­szott a bal kapufa mellett. Meg­lehetősen mérsékelt színvonalú játék folyt. Mindkét oldalon sok pontatlanság akadályozta a fo­lyamatos összjátékot. A 17. perc­ben adódott az első helyzet a vendégek kapuja előtt. Hegyi el­­csípett egy labdát az alapvonal előtt, remekül gurított Radics elé, a csatár nagy helyzetben öt méterről Hegedűs kapus lábá­nak rúgta a labdát. A 32. perc­ben Radics elöl nehezen tisz­táztak a védők a 11-e3 ponton. A 36. percben megszerezte vezető gólt a hazai csapat. Som­a­lai játékvezető közvetett szabad­rúgást ítélt kilenc méterre He­gedűs kapustól. Hegyi legurí­totta a labdát, Radics a sorfal mellett nagy erővel a kapu bal oldalán a léc alá bombázott. 1:9 A gól után izgalmasabb, moz­galmasabb lett a játék. Lakatos fellökte a kitörő Kovátsot, ezért a bíró figyelmeztetésben részesí­tette. Idegessé vált a hangulat a pályán, több lett a szabályta­lanság. A 40. percben a tatabányai Nagy egy összecsapás során megsérült, rövid ápolás után azonban ismét harcképes lett. SZÜNET UTÁN is­­ a hazaiak rohamoztak. Hegyi elől Hegedűs kapus a 16-oson túlra futva, lábbal tisztázott. A játék színvonala ebben az idő­szakban is jócskán hagyott kí­vánnivalót maga után. Sok volt a kapkodás, a technikai hiba. A 69. percben Túrás elől Brá­nyi vetődve tisztázott. A 70. percben Selenka átadását Ra­dics pörgette kilenc méterről az üresen maradt kapura, a befutó Bőzsöny azonban a gólvonal előtt tisztázott. A 73. percben Túrás labdáját Burcsa 16 mé­terről lőtte magasan a kapu fölé. A 75. percben Hegyi bal oldalról ívelt be szögletet, a felugró Radics fejese a felső lécen csattant. A 80. percben Arany a bal oldalon megira­modott, 6 méteres lövése azon­ban elsuhant a bal kapufa mel­lett. A 88. percben a vendég­csapat 22 méterre a tatabányai kaputól szabadrúgáshoz jutott. A labdát Burcsa ügyesen el­­nyeste a sorfal fölött a bal felső­ sarok felé, Brünyi azon­ban vetődve, ujjheggyel a ka­pufára tolta, s felszabadult a kapu. ★ * Küzdelmes, de meglehető­sen mérsékelt színvonalú já­tékot hozott ez a találkozó. Az első félidő nagy részé­ben ideges, csapkodó, sok­­ libával tarkított játék folyt, az akciókban kevés volt az elgondolás, annál több a pontatlanság, így helyzet csak elvétve akadt. donképpen egy igazán talaj­ke­csegtető gólszerzési lehető­ség adódott, ezt azonban Radics elügyetlenkedte. A közvetett szabadrúgás után esett gólt követően élénkült ugyan a játék, de a szín­vonal nem emelkedett. Vi­szont felpaprikázódtak a kedélyek, elég sok lett a szabálytalanság. Szünet után egy ideig a Tatabánya rohamozott len­dületesebben, később fel­jött a Rákóczi, támadójáté­ka azonban nem sok ve­szélyt jelentett. Végül a Bányász helyzetei alap­­­­ján megérdemelte a 2 pontot. A tatabányaiak kapujában Brünyi megbízhatóan látta el feladatát. A közvetlen védelem legjobbja a jobbhátvéd Szabó és a söprögető volt. Szabó jó szerelések Lakatos után gyakran előre is tört, Lakatos keményen, határozottan szerelt A középpályások közül az L félidőben Nagy elég aktív volt sokat mozgott, később azonban fokozatosan elfáradt, elszürkült A többiek akartak, de nem tud­tak igazán a csapatjáték szer­vezőivé válni. Elöl Hegyi volt a legmozgékonyabb, vezetett né­hány gyors akciót Radicsot gól­ja dicséri. A Rákóczi kapujában Hegedűsnek tak bizonytalankodásai. A akad­köz­vetlen védelem pontja Márton volt, legbiztosabb ő vissza a legtöbb támadást­ verte A többiek váltakozó sikerrel sze­repeltek. A középpályások kö­zül Konrád volt a legjobb. Nagy a II. félidőre lendült be­le, Burcsa meglehetősen passzí­van játszott. Elöl Kováts volt a legharcosabb, de ő sem nagyon boldogult a védők között Moór Ede: Nagy küzdelemben, helyzeteink alapján megérde­melten szereztük meg a győzel­met. Ez akár­ nagyobb arányú is lehetett volna. Mathesz Imre: Nagy küzde­lem, alacsony színvonalú já­ték. A látottak alapján egyik csapat sem érdemelt győzelmet. Várkonyi Sándor A 19. FORDULÓ VÁLOGATOTTJA Rothermel 6 (II. Dózsa) Szabó 6 Antoni 8 Pozsgai 7 megye 6 (Tatabánya) (ZTE) (Rába ETO) (SBTC) Somogy: 8 Kiss 8 Rácz 6 (Rába ETO) (MTK-VM) (ZTE) Taiács 6 Soós 6 Izsó 7 (MTK-VM) (ZTE) (Vasas) A forduló játékvezetője: Petri (♦ [UNK] [UNK]**), Rába ETO­­Ujpesti Dózsa. A MÁSODIK CSAPAT Déri 6 (ZTE) P­alicskó 6 Baranyi 7 Siklósi 7 Magyar 6 (MTK-VM) (Videoton) (MTK-VM) (Rába ETO) Nyilasi 7 Konrád 6 Borsó 6 (FTC) (Kaposvár) (MTK-VM) Szabó 6 Radics S­teck 6 (Haladás) (Tatabánya) (SBTC) i

Next