Népsport, 1980. július (36. évfolyam, 154-183. szám)

1980-07-25 / 177. szám

XXXVI. 177. ♦ 1980. július 25 KRITIKUS HANG Dr. Kotsis Attiláné véleménye Pedig milyen kevesen mú­lott ... Dr. Kotsis Attiláné, a női röplabda-válogatott vezető­edzője azonban nem titkolta bosszúságát a románok elleni vereség után. Hát, igen, 3:2-re kaptunk ki. Holott milyen köny­­nyen lehetett volna 3:2 — ne­künk. Micsoda különbség! — Rosszul játszottak a lá­nyok — értékelt az edző. — Megvolt a lehetőség a győze­lemre.­­ Az első játékrészt nagyon könnyen nyertük. Aztán követ­kezett a megtorpanás. A negye­dik játszmában nagy harcban sikerült egyenlíteni. Az ötödik­ben viszont... Mii lehet az oka ennek a hatalmas hullámzás­nak? — Szerintem végig nem úgy ment, ahogy kellett volna. Az elején is a románok játszottak inkább rosszul. A Eddig tehát egy győzelem és egy vereség a mérleg. Mit vár a bolgárok elleni találkozó­tól? — Győzelmet! A Jóleső ez a határozottság. Van is alapja? — Legutóbb vertük a bolgá­rokat. Előkészületi mérkőzést játszottunk velük Lengyelor­szágban. A Most viszont viszonylag könnyen nyertek a bolgárok, a mieinket verő Romániával szemben. — Ezért izgalmas ez a játék. Bizakodó vagyok. Minden azon múlhat, miként sikerül ellen­súlyozni magasságbeli hátrá­nyunkat. A televízióban éppen a másik teremben zajló Szovjetunió— NDK mérkőzést adták felvétel­ről. — Nézd ezt a sáncot — hívta fel a figyelmet az edző. — Olyan, mint egy fal! Ezen a té­ren mi messze elmaradunk ve­­télytársainktól. A Többet várt a csapattól? . — Erre a gárdára nem lehet ■panasz. Legtöbbjük válogatott mezben már megtette a magáét. A hívó szóra azonban ismét azonnal felsorakoztak. Gere­­vichné, Feketéné és Kőszegi képviseli a fiatalságot. Biztos vagyok abban, hogy a jövőben erősebbek, ütőképesebbek le­szünk. Természetesen, ettől füg­getlenül, most mindent megkí­sérlünk. De már mondtam az előbb, Bulgária ellen bízom a sikerben ... FORDÍTVA NÉZVE Olimpiai játékok. A stét nagyon komoly dolog. Nem ko­molytalanság azonban tényle­gesen játszani sem. Például meglesni az ökölvívók szorító­­jában zajló eseményeket. Tény, hogy feltűnő különbség van a magas, szintű ökölvívó kultúrával rendelkező verseny­zők és a boksz művészetében való jártasságukat csak most bizonygatók küzdelme között. Szó sincs azonban unalmas mérkőzésekről. Ebben ez az ér­dekes, a másikban amaz. A lé­nyeg azonban, hogy ki üt töb­bet? Igen, ezt számolják a bí­rók, de ez azért csalóka do­log. Mert vegyük csak az egyik végletet: akit első ütésre úgy ta­lálnak, hogy tízig számolva sem tér magához, az már egyet sem üt vissza ... Hozzáértő szakemberek, orvo­sok állítják, hogy a nem meg­rendítő erejű, de azért kemény ütés sem múlik el nyomtala­nul. Egy-egy tisztán találó ütés őrli az idegenergiát, emészti az izmok állóképességét. Azaz, a nagy ütés — bár bírói szem­mel az is csak egynek számít — azért ér többet, mert csök­kenti a lehetőségét, hogy az el­lenfél is hasonló erejűt üssön. Sőt, hogy egyáltalán üssön. Nincs olyan mozgásra képes élőlény, amely ne óvakodna a veszélytől. Ha váratlanul nagy ütés éri az embert, a meghök­kenés („ez ilyen észrevétlenül is tud ekkorát ütni?”) mellett még a tényleges fájdalom is tartózkodóbbá teszi. Aki pedig tőlünk fél, attól nekünk kevésbé kell tartani. Aldama, a kubaiak hatalmas ütőerejű váltósúlyú versenyzője bizonyította ezt. Ellenfele, a benini Sotoumeji szinte min­dent tud már, amit a támadás művészetéből ismerni lehet. Na­gyon sok ravaszul kidolgozott ütést helyezett el ellenfele tes­tén — egy darabig. De ezeknek áruk volt. Ha közelebb me­részkedett a kubaihoz, az irtó­zatos erejű ütéssel fogadta. Még annak kockázatával is nagy ütésre koncentrált, hogy egy darabig ő is több ütést kap. El is érte, hogy a benini mind kevesebbszer merészkedjen a közelébe. Egyre távolabb tán­colt, így az ütései alig-alig ér­ték el Aidám­ot. Végül már csak a kubai talált célba. A másik a levegőt verte Fyirttal azt figyeltük, hogy ki l/Hallal kit talál el és mi­lyen erővel. Meglehet, persze, ezt az egé­szet fordítani is. Azt tekinteni elsődlegesnek, hogy melyik ver­senyző kerüli el a megrendítő erejű ütést és hogyan. Sokolda­lú ez a kép is. A legfontosabb: ha az ütés nem talál, akkor nem is szá­molnak a bírók. A másik, amit minden rutinos ökölvívó „róka” hangoztat, hogy nincs fárasztóbb, mint a levegőbe ütni. A har­madik, hogy az ütés ereje nem tompítja az idegeket, nem las­sítja a reflexeket és főleg nem éleszti fel a félelemérzetet. Tisztább fejjel lehet így fi­gyelni a ritkán adódó helyzetek gyors kihasználására. Akkor ar­ra képes az ember, amit meg­tanult. Cselekvési szándékát nem rombolja szét a képességek váratlan legyengülése. Idáig azonban nagyon hosszú úton jut csak el az ember. Gyönyörű volt látni azt a fi­nomságot, hogy a szovjet Ko­­nokbajev és a román Cutov ök­lözött egymással. Nyilvánvaló, hogy az ő találkozójukon lát­hattuk a legszellemesebb ütés­variációkat, a legjobb tempóban érvényesülő ütéseket is. Ugyan­is csak ezek a tökéletes akciók találtak célba. Ahhoz azonban, hogy valaki a védekezésben igazán jártas le­gyen, töviről-hegyire ismernie kell a támadás valamennyi le­hetőségét. Hogy felkészülhessen rá. Az utat tehát végig kell jár­ni. Hogy ki hol tart, azt ezek­nek az árulkodó jeleknek az összegyűjtéséből ki lehet kö­vetkeztetni. És ez nem csaphat be bennünket még akkor sem, ha egy-egy kóbor ütés megren­dítő ereje néha győzelmet ered­ményez a képzettebb ökölvívó ellenében is. Irínyi nagy versenyzőket az igaz,­ a védekezés művé­szi foka jellemzi. Lehet nézni tehát ebből a szempontból is az olimpiáról sugárzott ökövívó­­mérkőzéseket. Izgalmas is, mert másképp látjuk így. Nem a cél­ba csapódó ököl erejét észleljük elsősorban, hanem az ütés el­kerülésének szellemes megoldá­sait. OLIMPIAI MOZAIK A 90 éves Lord Philip Noel­ Baker, Nobel békedíjas brit közéleti személyiség az ADN tudósítójának nyilat­kozva leszögezte, hogy Cou­­bertin eszméi élnek Moszk­vában is. „Az olimpiai moz­galom erős maradt.­­ Bár 1980-ban »megsérült«, meg­ölni nem tudták. Tovább fog élni és fejlődni. Minden spor­toló, aki olimpiai győzelmet szerzett hazájának, megér­demli, hogy tiszteletére fel­vonják a nemzeti zászlót és felhangozzék országának him­nusza” — mondta Noel­ Ba­ker, aki 1920-ban maga is részt vett olimpián, ezüst­érmet nyert az 1500 méteres futásban.A A Szovjetszkaja Rosszija című lapnak nyilatkozott Joao Havelange, a FIFA el­nöke. „A játékok első percé­től kezdve kitűnő hangulat uralkodik Moszkvában, mind a sportolók, mind a nézők között — jelentette ki a brazil szakember. — Rendkí­vül elégedett vagyok a le­­ningrádi stadionnal, a lab­darúgótorna szervezésével, a sok sportrajongó vendégsze­retetével.” Havelange köszö­netet mondott a szovjet kor­mánynak a nagy nemzetközi sporttalálkozó pompás előké­szítéséért. Lelkes magyar szurkolók Nyoma sincs az elmúlt na­pok szeszélyes időjárásának. Kánikula köszöntött be Moszkvában. Az olimpia résztvevőit vi­szont a párás meleg sem za­varja felkészülésükben. A fa­lu délelőtt és délután általá­ban igen csendes, jobbára csak érkező vagy induló sportolókkal, vezetőkkel le­het találkozni. A nemzetközi zóna hatalmas tere sem tar­kánik annyira mostanában, miként a versenyeket meg­előző napokban. Lekerültek a melegítők, a könnyű, szellős trikók a divatosak, s csak itt-ott „merészkednek” ki a sportolók a tűző napra. Ki­vételt az afrikaiak jelente­nek, akik élvezik a kániku­lát. A falu 16. számú épülete, a magyarok főhadiszállása a szokásos „hétköznapjait” éli. Az elfüggönyözött lakosztá­lyokban sokkal kellemesebb a hőmérséklet, mint a szabad­ban. Érthető, hogy aki te­heti, otthon tartózkodik. A delegáció vezetői pedig, Bu­da István államtitkárral az élen nemcsak az eseménye­ken találhatók meg, hanem gyakran fogadják a táborba érkező vendégeket. — Jóleső érzés, hogy egy­­egy győzelem, helyezés után nem marad el az otthoniak üdvözlete — mondta Buda István. — Nincs okunk pa­naszra, sportolóink a vára­kozásnak megfelelően szere­pelnek. Az utazási irodák nagyszerű, lelkes szurkoló­­gárdát toboroztak számunk­ra. Az Aranyjelvényesek az olimpiára akció 240 győzte­sének piros-fehér-zöld me­legítője mindenütt feltűnik a lelátókon, biztatásukkal nagy segítséget nyújtanak sportolóinknak. Öt versenynap telt el ed­dig, az érmeknek még egy­­harmadát sem osztották ki. A java tehát hátravan.« A vetélkedésben a magyarok nagyszerűen helytállnak, s mindenki reméli, hogy a folytatás sem marad el. — A préritűz gyorsaságá­val terjedt el a hír az olim­piai faluban, hogy a Szojuz —37 fedélzetén, Viktor Gor­­batko társaként elindult „vi­lágkörüli” útjára az első vietnami űrhajós, Pham Tuan. A vietnami csapat tagjai kitörő örömmel ünnepelték a hírt. Sokan siettek gratu­lálni nekik — elsők között voltak szomszédjaik, a me­xikóiak. , „Számunkra ez kettős si­ker” — mondta büszkén a Vietnami Olimpiai Bizottság főtitkára, Nguyen Ung Chien. „ Ez az űrrepülés valósággal szárnyakat ad 48 sportolónk­nak, akik hazájuk színeiben először vesznek részt olim­piai játékokon”. A Jumzsagim­ Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a Nagy Népi Hurál elnökségének el­nöke szerdán megismerke­dett az olimpiai játékok né­hány színhelyével. Ellátoga­tott a krilatszkojei új sport­központba, megtekintette az olimpiai sportkomplexumot és az olimpiai sajtóközpon­tot. Cedenbal az olimpiai fa­luban találkozott a mongol sportolókkal.A — Varázslatos ez az olim­pia. Igazán örülök, hogy visszatértem. Sajnálom vi­szont, hogy hajszállal kima­radtam a szerenkénti döntő­ből. Ezt szántam Attila kis­fiam születésnapi ajándéká­nak, aki pénteken, a dön­tők napján lesz egyéves — hallottuk Egervári Mártától, női tornászcsapatunk erőssé­gétől.A Anatolij Karpov olimpiai tudósítói minőségben járt az ifjúsági táborban. A világ­bajnok húsztáblás szimultánt adott. Nagy meglepetésre, egy fiatal mongol ellenfelé­től mattot kapott. A július 30-án érdekes lab­darúgó-mérkőzésre kerül sor a Dinamo-stadionban, amely­nek védnöke Joao Havelan­ge, a FIFA elnöke. Az el­lenfelek: a nemzetközi új­ságíró-válogatott és a szov­jet újságírócsapat. A hazaiak között egykori válogatottak is játszanak, Ponyedelnyik és Szulnyikon személyében. A kapitányi tisztet Nyikolaj Ozerov, az egykori tenisz­­bajnokból lett híres rádióri­porter tölti be, aki egyéb­ként itt Moszkvában búcsú­zik a mikrofontól. Ozerov 1951 óta közvetítette a szov­jet sport sikereit. A nemzet­közi újságíró válogatott ka­pitánya Frank Taylor, az Európai Sportújságíró Szer­vezet elnöke." Nyilatkozott Mike Perry, amerikai kosárlabdaedző, aki jelenleg a svéd csapat szak­vezetője. „Elutazásom előtt — mondta Perry — felhív­tak az Egyesült Államok külügyminisztériumából és a nemzeti olimpiai bizottság nevében azt tanácsolták: még egyszer mérlegeljem dönté­semet. Mint látható — itt vagyok — és hozzám ha­sonlóan rengetegen szerettek volna eljönni a játékokra. Hiszen sok honfitársam nagy erőfeszítéssel készült fel a versenyekre. Az amerikai és a szovjet kosarasok össze­csapása felejthetetlen lett volna."A A montreali olimpia első négy napján nagyjából azo­nos volt a program, mint Moszkvában. Az eredmények azonban elmaradtak a mos­taniak mögött. Montrealban ennyi idő alatt 16 világcsú­csot állítottak föl, Moszkvá­ban 37 esetben javították már meg a világrekordot a különböző sportágakban. Minderről Vlagyimir Po­pov, a szervező bizottság el­nökhelyettese számolt be saj­tótájékoztatóján. Aligha két­séges, hogy nehéz lenne a moszkvai találkozó ellenfe­leinek a sport oldaláról tá­madni a játékokat A boj­kottfelhívások ellenére sem csökkent a színvonal. Van­nak körök, amelyek mégis keresik az ürügyet az olim­piai eszmék aláásására — többnyire mondvacsinált „szenzációkkal”. Az egyik nyugati hírügynökség azt je­lentette, hogy az ír spor­tolók többsége az olimpiai faluban gyomorrontást ka­pott. Az ír sportküldöttség vezetője hivatalos nyilatko­zatban cáfolta a híresztelést. Akad kifejezetten szovjet­ellenes, hamis hír is. Nyu­gaton több sajtóorgánum ál­lította például, hogy az olim­pia idejére a szovjet fővá­rosból eltávolították a gye­rekeket. Popov elmondta: a gyerekek jórésze az olimpia idején éppúgy, mint máskor, a nyári hónapokban hosszú időt tölt a tenger partján épült úttörőtáborokban. Min­den évben kétmillió moszk­vai gyerek részesül ilyen pi­henőben. — Az ilyen híreknek vaj­­mi kevés közük van a sport­hoz, az olimpiához — álla­pította meg Vlagyimir Po­pov.A­z Egyik fotóriportomat az olimpia orvosi szolgáltatá­sainak fogom szentelni — nyilatkozta Alberto Ferreira, a Journal do Brazil fotóri­portere. Érthető, hogy hálás az olimpia orvosi ügyelete­seinek. Történt ugyanis, hogy kiesett jobb szeméből az a speciális kontaktlencse, amelyet hosszú utánjárással csináltatott magának Brazí­liában. Az aprócska lencsét nem találta meg, és rémül­ten gondolt arra, hogy egy szemmel kell tudósítania. Ekkor azt tanácsolták neki, hogy keresse fel a moszkvai szemészeti klinikát. — Arra gondoltam — mondta a bra­zil fotóriporter —, hogy fe­lesleges utánajárnom, hiszen ezt az úgynevezett puha lencsét külön utánjárással kaptam meg hazámban. Ag­godalmam fölöslegesnek bi­zonyult. A klinikán néhány perc után, teljesen váratla­nul, már megkaptam a szük­séges lencsét! Mindez díj­talan volt, és éjjel egy óra­kor történt — nyilatkozta a boldog fotós. A — Ha játékosaim uralkod­ni tudnának temperamentu­muk fölött, akkor teljesít­ményünk nagyban megnöve­kedne. A probléma csak az, még nem tudjuk, hogyan is kell ezt csinálni — így be­szélt tapasztalatairól Manuel Kiala, a kubai férfi kézilab­­dások vezetője a lengyelek­től elszenvedett 15 gólos ve­reség után. A játékosok gyorsak, ma­gas növésűek, atlétikus adottságokkal szinte minden védelmet „fel tudnak törni”. A csapat átlagos életkora csupán huszonegy év. Már csak az a tény, hogy ott vannak Moszkvában, csodá­latra méltó, hiszen a kézi­labda alig nyolc évvel ez­előtt vált honossá Kubában. — Sajnos, még nincs elég nemzetközi tapasztalatunk, és főképpen a játékosokból hi­ányzik az „európai” hideg­­vérűség. De ezek végül is legyőzhető fogyatékosságok. A következő olimpiai játé­kokon a kubai kézilabdások már a favoritok közé fog­nak számítani — mondta Kiala.* A XXII. nyári játékokon Görögország első olimpiai bajnoki címét nyerte birkó­zásban a kötöttfogású 62 kilós Sztitianosz Migiakisz, a magyar Tóth István elleni leléptetéses győzelmével. A TASZSZ tudósítója szerint a görög sportoló főként fizikai erejének köszönheti ezt a bravúrt, s annak, hogy ké­pes volt pontozással legyőzni többek között a hazaiak nagy reménységét is, az 1978-as világbajnok szovjet Krama­­renkót. A 28 esztendős, Kréta szi­getén élő 1979-es Európa­­bajnok második alkalommal mérte össze tudását Tóth Ist­vánnal világversenyen. A keddi találkozó hajszálponto­san ugyanazt az eredményt hozta, mint a tavalyi buka­resti EB-döntő. S akkor is Migiakisz harcolta ki az el­sőséget, Tóthnak a második helyet hagyva. Migiakisz így nyilatkozott győzelme után: — Végre lesz alkalmam megnézni a szovjet főváros nevezetességeit. A legjob­ban a Kreml érdekei, de több múzeumba is elmegyünk majd edzőmmel, Halaktopu­­losszal. 1975-ben már jártam a Szovjetunióban, akkor a minszki VB-n csak tanul­tam. Moszkva gyönyörű vá­ros, és nekem kétszeresen is az, hiszen itt értem el éle­tem legnagyobb sikerét. * A XXII. Nyári Olimpiai Já­tékokon részt vevő magyar sportolók utolsó két csoport­ja a hét végén utazik el Bu­dapestről. A pénteki, 25 fő­nyi csapatban szabadfogású birkózók, íjászok, súlyemelők és vívók, a vasárnap induló, 30 tagú együttesben pedig at­léták és kajak-kenu verseny­zők lesznek.A Pénteken délután hazaér­kezik Moszkvából Varga Ká­roly sportlövő olimpiai baj­nok. A Ferihegyi repülőtéren dr. Nagy Tamás, az OTSH elnökhelyettese fogadja a XXII. nyári játékok első ma­gyar aranyérmesét. A „Az olimpiai játékoknak nincsenek vesztesei, csak nyertesei és legyőzöttjei” — nyilatkozta Moszkvában Louis Guirandaoun Diaye, a NOB elefántcsontparti alel­­nöke. Többek között ezeket mondotta: „Az afrikai orszá­goknak a nemzetközi szövet­ségekben való nagyobb mér­tékű bevonása kedvező ha­tással lesz az afrikai sport fejlődésére. Moszkvában vet­ték fel a kerékpár-szövetség tagjai sorába Zimbabwét és Benint. Az evezős szövetség ülésén Zambia és Szenegál nyújtotta be felvételi kérel­mét. Egyébként nagy meg­tiszteltetés ért Moszkvában, hogy megválasztottak a NOB alelnökévé.” Guirandaoun Diaye az első afrikai szak­vezető ebben a tisztségben, s úgy véli, hogy a választás­nak szimbolikus jelentősége van. NÉPSPORT 7 Az olimpia műsora 6. VERSENYNAP, ATLÉTIKA. 9.00. Tízpróba, női magas­ugrás selejtező (magyar in­duló: Mátay), női 100 m előfutamok, 110 m gát elő­futamok, 16.oo. Tízpróba folytatása, 400 m gát elő­döntők (Szálai), női gerely­hajítás döntő, női 800 m elődöntők, férfi 100 m elő­döntők, férfi 800 m elő­döntők (Paróczai), hármas­ugrás döntő (Rákosi), női 100 m középfutamok, no­i gát elődöntők, női 400 m előfutamok (Pál, Forgács), férfi 100 m döntő. GYEPLABDA. 9.00. Női mérkőzések. KERÉKPÁR. 16.00. 4000 m üldöző csapat­­verseny selejtezői (Dér, Sarkad­, Pálinkás, Szűcs), repülő verseny. KÉZILABDA. 16.00. Női mérkőzések (16.00. Magyarország—Szov­jetunió). KOSÁRLABDA. 10.00 és 17.00. Férfi hatos döntő. LABDARÚGÁS. 18.00 és 19.00. Csoportmér­kőzések. LOVASSPORT. 8.00 és 13.00. Military egyéni és csapatverseny: díjlovag­lás második napja (Oláh, Cseresnyés). MŰUGRÁS. 9.30 és 16.30. Női torony­ugrás selejtező (Kelemen). ÖKÖLVÍVÁS. 11.00 és 17.00. Selejtezők (papírsúlyban: Gedó). RÖPLABDA. 16.30. Női csoportmérkőzé­sek (16.30. Magyarország— Bulgária). SPORTLÖVÉSZET. 8.00. Gyorstüzelő pisztoly (Orbán, Plank), skeetlövés (Gosztola, Tarabos). TORNA. 13.30. Férfi szerenkénti dön­tők (talajon: Kovács, ló­lengésben : Donáth, Ma­gyar). 19.00. Női szeren­kénti döntők. VITORLÁZÁS. 11.00. Az elhalasztott har­madik futam (repülő hol­land) : Detre testvérek, csil­laghajó: Holovits testvérek). VIVAS. 8.00. Férfi tőrcsapat-selej­tező. 13.00. Kard egyéni 16-os tábla (Gerevich, Gedő­­vári, Nébald Gy.). VÍZILABDA. 10.00. Mérkőzések a 7—12. helyért. 15.00. Mérkőzések az 1—6. helyért (15.00. Ma­gyarország—Jugoszlávia). (A moszkvai kezdési időpon­tokat magyar idő szerint ad­tuk meg.) Közvetítések az olimpiáról A MAGYAR RADIÓ OLIMPIAI MŰSORAI Kossuth-adó 5.12, 6.12, 7.12: olimpiai hír­adó — röviden. 10.05: olimpiai híradó, beszá­moló az atlétikai, a vívó- és az ökölvívóversenyekről. 12.35: olimpiai híradó — rö­viden. 13.30: közvetítés a vívó-, a torna-, az ökölvívó- és az at­létikai versenyekről. 15.05 (új időpont!)—kb. 15.55: közvetítés a Magyarország— Jugoszlávia vízilabda-mérkő­zésről; beszámoló a vívó-, a torna-, az ökölvívó- és az at­létikai versenyekről. 19.15: közvetítés az ökölví­vó-, a torna- és az atlétikai versenyekről, valamint a kard egyéni döntőről. 22.15: összefoglaló a nap ese­ményeiről. Petőfi-adó 11.17, 14.35: olimpiai híradó — röviden. 16.00: olimpiai híradó, beszá­moló a vívó-, a torna-, az ökölvívó- és az atlétikai ver­senyekről, közvetítés a Ma­gyarország—Szovjetunió női kézilabda- és a Magyarország —Bulgária női röplabda-mér­kőzésről. A MAGYAR TELEVÍZIÓ OLIMPIAI MŰSORAI I. műsor 10.00—11.30: összefoglaló a csütörtöki eseményekről. 13.25—18.20: közvetítések Moszkvából. 20.55—kb. 23.00: közvetítések Moszkvából. II. műsor 18.20—20.50: közvetítések Moszkvából. (A rádió és a televízió a műsorváltoztatás jogát fenn­tartja.)

Next