Népsport, 1984. augusztus (40. évfolyam, 183-211. szám)
1984-08-01 / 183. szám
2 NÉPSPORT labdarúgás Az osztályozókönyvben lapozgatva (ii.) Csak 69 büntetőt ítéltek a játékveztők • A 11-esek kihasználtsága csupán 72 százalékos • Szabó, a Videoton gólkirálya még a bajnokság legutolsó percében is elhibázott egy büntetőrúgást • A Bundesliga legeredményesebb ítéletvégrehajtói: Gerd Müller, Höttges és Kaltz • Az V. Dózsa csapatából nyolc játékost állítottak ki • Kardos egymaga három piros lapot gyűjtött • A lengyel labdarúgók a legfegyelmezettebbek • A csepeliek 34 sárga lapot gyűjtöttek össze • A kontinens talán legfegyelmezetlenebb együttese a Kickers Offenbach • Valamelyest csökkent az élvonalbeli mérkőzések látogatottsága • A Manchester United hazai bajnoki mérkőzéseit átlagban 42 533 néző tekintette meg A Bundesligában is gyakori látvány a játékosok és a játékvezető heves szópárbaja. Az egész világot bejárt felvételen Toni Schumacher és Dieter Pauly bíró párosjelenete látható Sértegetik a bírókat! A mezőny — 1979 és 1983 után — a legutóbbi bajnokságban is 39 piros lapot gyűjtött össze. Negatív csúcs — európai viszonylatban is. A korábbi adatok figyelembevételével (1980: 20, 1981: 29, 1982: 27) az idei termés figyelmeztetően magas, a valós helyzethez képest mégis alacsony. Vitathatatlan tény ugyanis, hogy számos kiállítást érdemlő szabálytalanság maradt megtiltatlanul vagy méltó büntetés nélkül. Az alábbi csapatlista is szomorú rekordról árulkodik. 8: V. Dózsa, 6: Rába ETO, 3: Csepel, FTC, Haladás, 2: DVTK, MTK-Vil, SZIKOL AK, Tatabánya, Videoton, Vasas, 1. Bp. Honvéd, PMSC, Volán, ZTE. Az NYVSSC együtteséből egyetlen játékost sem állítottak ki. Némi vigaszdíj a kiesettnek. Az már kevéssé vigasztaló, hogy az újpestiek 8 piros kártyát halmoztak fel. A fegyelem ilyen szintű fellazulását hosszú ideje egyik csapatunknál sem tapasztaltuk. A „műfaj győztesei”: 1978 — Csepel (6), 1979 — Vasas és Videoton (4—4), 1980 — Tatabánya (5), 1981 - Volán és Ú. Dózsa (4—4), 1982 — Békéscsaba és ZTE (3-3), 1983 - Bp. Honvéd (6). Az egyénenkénti lista élcsoportja: 3. Kardos (V. Dózsa), 2. Tóth (Ü. Dózsa), Horváth G. (Videoton), Varga (Csepel), Kurucz (Rába ETO). Szerencsére az sem mindennapos jelenség, hogy az élvonal egyik legkiválóbb, válogatott labdarúgóját egy idényben háromszor is leparancsolják a pályáról! A fehérvári Horváth Gábor is ritka ,,bravúrt" ért el. A Rába ETO ellen mindkétszer kiállították. Az ősszel a 74., a tavaszszal a 72. percben. Mindkétszer lerántásért. A tetejében csapata mindkét alkalommal 2-1-re kapott ki. A kapusok képviseletében a győri Kovács László vonulhatott idő előtt a zuhanyozóba. Szerencséjére vétsége miatt csapata nem károsodott, mert a kapusmezt a 92. percben felöltő mezőnyjátékos (Kurucz) már nem kapott lövést. Igen érdekes a piros lapot előidéző kétségek megoszlása. A játékvezető megsértése: reklamálás — 14, gáncs — 10, lerántás, leterítés — 6, törlesztés, rúgás — 3, dulakodás, kakaskodás — 2, lökés■ — 2, ütés — 1, talpalás — 1. A legtöbben tehát szóbeli vétségért részesültek a másodfokú büntetésben. Nincs kétségünk afelől, hogy a magukról megfeledkezett játékosok olykor minősíthetetlen hangnemet ütnek meg, de az is valószínű, hogy bíróink nagyobb szigort tanúsítanak saját személyiségükvédelmében, mint a testi épséget veszélyeztető megmozdulások megítélésében. ANGLIA: 37 kiállítás. Vegyük figyelembe, hogy a liga küzdelmei 462 mérkőzésből állnak! LENGYELORSZÁG: 4 kiállítás. Ez az abszolút ellenpólus. Kellemes lehet a lengyel bajnokságban a játékvezetők dolga. BULGÁRIA: 18 (1983: 20). CSEHSZLOVÁKIA: 15 (1983: 17). BELGIUM: 34 (1983 : 30),F. Vander Elst (Lokeren) és Grun, az Anderlecht EB-n is látott védője kétszer is bűnhődött. NSZK: 21, a mélypont a Bundesliga 22 éves történetében. A frankfurti Sziedar két pirosat gyűjtött. JUGOSZLÁVIA: 34, a Partizánból öt, az Osijek és a Sloboda gárdájából egyetlen játékost sem küldtek le. Mancé, a Partizán válogatottja egyedül szerepel a két piros lapos rovatban. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: TÖRÖK PÉTER Sárgaláz A sárga lapok strigulázásakor a 377-es végösszeget kaptuk. Az elmúlt évek hasonló adatai: 1980 - 329, 1981 - 438, 1982 - 372, 1983 — 417. A csökkenés szembeszökő, de mielőtt úrrá lenne rajtunk a hurráoptimizmus, gondoljunk arra, hogy a bajnokságban igazán nem tapasztaltuk a magaviselet általános és gyors javulását. Az adat csökkenését vélhetően inkább az magyarázza, hogy játékvezetőink többsége ódzkodik az egy mérkőzésen belüli 4., 5. sárga lap kiosztásától. Ugyanis, a nagyszámú első fokú figyelmeztetés működésük súlyos szakmai fogyatékosságának minősül. A csapatlista: 34: Csepel, 32: Rába ETO, 31: Haladás, 29: V. Dózsa, 28: SZEOL AK, 23: NYVSSC, PMSC és ZTE, 22: MTKVM, 21: Bp. Honvéd, Vasas és Volán, 20: FTC, 18: Tatabánya és Videoton, 15: MTKVM. Új „győztest” avattunk a csepeliek személyében, hiszen a közelmúltban a Ferencváros (kétszer is), majd a Békéscsaba, és a Bp. Honvéd gyűjtötte a legtöbb rosszpontot. Az egyénenkénti bontás élmezőnye: 8: Mészöly és Varga (mindkettő Csepel), 5: Varga (Bp. Honvéd), Teodorus (DVTK), Fitos és Vörös (mindkettő Haladás), Turner (MTK-VM), Szikszai (Y YSSI) és Kardos (Ú. Dózsa). Néhányan a 4 sárgát gyűjtöttek mezőnyéből: Nagy (Bp. Honvéd), Róth (PMSC), Lakatos (Tatabánya), Tóth (U. Dózsa), Komjáti (Vasas), Szepesi (Rába ETO). _ Figyelemre méltó, hogy a felsoroltak között rábukkanunk a válogatott védelmének erősségeire, valamint az abszolút rangsorban 2. helyen végzett Lakatosra is! Emlékeztetőül a korábbi „élen állók”. 1980: Unhaunz (Rába ETO) és Knapik (Tatabánya) 5—5. 0131: Ebedli (FTC) és Weitner (D. Kohász) 7—7. 1982: Garatja (Bp. Honvéd) és Major (ZTE) 6-11. 1983: Szíjártó (Rába ETO), Varga (Bp. Honvéd) és Péter (ZTE) 7—7. Érdekesség, hogy minden esetben holtverseny .Vakult ki az „élen”. Az idén is . .. ANGLIA: 235 sárga lap, a kiállítások számához mérten meglepően szerény mennyiség. BELGIUM: 631 (1983: 587), a Standard Liege, és a Lierse meg sem állt 45-ig, a Walerschei beérte 23-mal. BULGÁRIA: 193 (1983: 237). CSEHSZLOVÁKIA: 567 (1982 : 389, 1983 : 500). Egyenletesen növekvő tendencia. LENGYELORSZÁG: 251, fegyelmezett mezőny. NSZK: 782 (1982: 519, 1983: 612). A Bundesliga e tekintetben is csúcsteljesítményt ért el. Az 59 sárgát összegyűjtött Kickers Offenbach futballistái feltehetően európai „rangelsők”. Az egyéni lista élén Woelk (Bochum) végzett, 11 sárgával. A két Förster fivér — egyenletes megoszlásban — összesen 14 figyelmeztetést kapott. JUGOSZLÁVIA: 565, a Rijeka teljesítése 51, az Olimpijáé csupán 17. Favzi (Pristina) 9-szer „érdemelte ki” a sárga lapot. 42533 néző! A bajnokság iránti érdeklődés megítéléséhez is idézzük az előző évek sokat eláruló adatait. Következzenek az átlagnézőszámok — idényről idényre. 1981 ősz: 6776, 1981-82: 7012, 1982 ősz: 8033, 1982- 83 : 8738, 1983 ősz: 7048, 1983—84 : 7510. Őszi-tavaszi összevetésben tehát a második felvonásban több néző jut egymérkőzésre. Az első periódusban ugyanis 876 100, a tavaszi folytatásban viszont már 926 400 néző váltott jegyet az első osztály találkozóira. Mindent egybevetve 1 802 500 szurkoló látta a legutóbbi küzdelemsorozatot. Ha a tavalyi átlagra pillantanik, megállapíthatjuk, hogy a tavaszi fellendülés javított valamelyest a m mérlegen, de a nézőszám csökkenése folytatódott. Igaz, nem olyan mértékben, ami aggodalomra adna okot. Sokszor tapasztalt tény, hogy a válogatott jó eredménye, vagy egyik-másik kupareprezentánsaink jelentős nemzetközi sikere azonmód pozitív hatást gyakorol a bajnoki összecsapások látogatottságára. A jelentésekből kiviláglik, hogy a klubok pénztárosai — kevés kivételtől eltekintve — Európa-szerte lehangoló jelentéseket készítettek. ANGLIA: 8 716 092 néző, egy mérkőzésre eső 18 866- os átlaggal. A Manchester United hazai bajnokijainak látogatottsági átlaga: 42 533! A Liverpoolé 38 843, a Tottenhamé 28 752, a két utóbbié csökkent tavaly óta! A sort a kiesett Notts Country zárja 9 457-es átlaggal. BULGÁRIA: 2 398 829; 9 995, Levszki Szpartak: 16 637, Coerno More Várna: 6 483. BELGIUM: Az Anderlecht a legnépszerűbb. Hazai mérkőzései átlagban 19 000 nézőt vonzottak. CSEHSZLOVÁKIA : 1 496 700; 6 238 (tavaly: 6 495), Sparta 16 600, Inter: 2 746. HOLLANDIA: 2 543 000; 8 310 (minden idők negatív csúcsa), az Ajax hazai átlagnézőszáma 11 882 (1983: 17 411). A jelentős visszaesést Amsterdamban Johnni Cruyff eltávozásával magyarázzák. JUGOSZLÁVIA: 3 878 000; 12 673,Crvena Zvezda: 25 470, Olimpija Ljubljana: 7 308, a Crvena Zvezda—Partizán örökrangadót 100 000 ember szurkolta végig. LENGYELORSZÁG : 2 864 300; 11988. NDK: 2 180 600; 11981. NSZK: 6 022 151; 19 680. A Bundesliga 1973 óta nem zárt ilyen sanyarú szezont. A mutató évről évre: 1974 - 20 389, 1975 - 22 021, 1976 - 23 145, 1977 - 24 484, 1978 - 27 158, 1979 - 24 285, 1980 - 22 676, 1981 - 23 040, 1982 - 20 907, 1983 - 20 304. Az NSZK- ban évek óta azt hajtogatták, hogy az átlagnézőszám 20 ezer alá csökkenése egyszerűen nem következhet be, mert az nyár a csődöt vetítené előre. Nos, most bekövetkezett. A tetejében, a válogatott dicstelen EB-szereplése miatt az idei kilátások sem valami fényesek ... XL. 183. ♦ 1984. augusztus 1 Hannich harmadik éve... Stílusosan kezdődött és úgy is fejeződött be. Alig 25 perce tartott az idény, amikor Szegeden Gruborovics megszerezte az 1983-84-es bajnokság első 11-es gólját.t. perc választotta el labdarúgóinkat a nyári pihenőtől, amikor Hannich (Győrött) berúgta a bajnoki küzdelemsorozat utolsó büntetőjét. Ám Fehérvárott még a 30. forduló 90. perce is tartogatott érdekességet. Idézet a Videoton —FTC mérkőzés tudó utasából. ......Szabó állt a büntetőnek, lövése előtt Zsiborás elmozdult és kiütötte a labdát. Nagy B. megismételtette a 11-est, újra Szabó állt a labdának, a kapu jobb oldalára tartó lövését Zsiborás szögletre hárította.” Számítsuk mindehhez, hogy éppen a mezőny legeredményesebb futballistája hibázott, duplán is, és mindjárt érthetőbbé válnak a következő adatok. A 30 bajnoki fordulóban játékvezetőink csupán 69 esetben tetették le a labdát a II-es pontra. (Az elmúlt esztendőik hasonló adatai: 1983 — 76, 1982 — 79, 1981 - 82, 1980 - 94, 1979 — 75, 1978 — 82). A teljes adatsorhoz, főként a tavalyihoz képest szembeszökően csökkent a büntetők száma. A rendszeres mérkőzéslátogatók tudják, hogy védőink nem váltak egy csapásra kisangyalokká, legalább olyan gyakori a 16-oson belüli szabálytalanság, mint a múltban. A bírók mégis vonakodva ítélik meg a 11-eseket. Az sem volt éppen szemet gyönyörködtető látvány, ahogyan a vétkesek a legegyértelműbb eseteikben is hevesen tiltakoztak, protestáltak az ítélet ellen. Talán ennek is köszönhetően tudósításaink hemzegtek az ilyen megállapításoktól: „Érthetetlen módon nem ítélt 11-est". . . . „A 11-es iskolapéldája volt, mégis elmaradt. Hogy miért? .. A végrehajtók a 69 lehetőségből 50-et kihasználtak. A kapusok hárítottak 11 ízben (a csepeli Kovács Attila 3 büntetőt is „kifogott”), 8 lövés pedig célt tévesztett. A kihasználtság tehát 72 százalékos, ez európai összehasonlításban rendkívül gyengének minősül. Mind a 16 együttes javára ítéltek 11-est és kizárólag az MTK-VM játékosai hiányoznak a büntetőgóllövők lajstromáról. Íme, a csapatlista, zárójelben az értékesített, illetve elhibázott büntetők száma. Bp. Honvéd 5 (4 + 1), Csepel 1 (1 + 0), DVTK 2 (1 +1), FTC 7 (4 + 3), Haladás 6 (4 + 2), MTKVM 2 (0), NYVSSC 1 (1 + 0), PMSC 3 (2 + 1), Rába ETO 17 (12 + 5), SZEOL AK 2 (2 + 0), Tatabánya 7 (6 + 1), Ú. Dózsa 4 (3 + 1), Vasas 1 (1 + 0) , Videoton 5 (4 + 1), Volán 4 (4 + 0), ZTE 2 (1 -1 1) . Az elmúlt két évben regisztrálthoz hasonlóan most is a győriek gazdálkodhattak a legtöbb lehetőségből. Nem véletlen, hogy Hannich Péter harmadik éve őrzi a 11-esgólkirály koronáját. Az egyénenkénti lista élcsoportja: 7: Hannich, 4: Dohány (Haladás), Mile (Rába ETO), Szabó (Videoton), 3: Kardos (D. Dózsa), Pogány (FTC), Szeibert (Volán). Érdekesség, hogy Hannich, Dohány és Pogány egyaránt 2—2 alkalommal hibázott, de a sikertelen próbálkozóik között találjuk Kovács Lászlót, a Rába ETO kapusát is! Nézzük most, hogyan alakult a kapusok és a végrehajtók párharca néhány külföldi bajnokságban. CSEHSZLOVÁKIA: 90 büntetőt (1983 : 92, 1982: 62), 67 gól, a kihasználtság százaléka: 74. BELGIUM: 194; 93; 89% (!). A Malines javára 12-t, a Lierse ellen 13-at ítéltek meg. BULGÁRIA: 98; 74; 74.7%. A Levszki-Szpartak javára 13-at, a Trakia ellen 12-t ítéltek. Szpaszov (Levszki) és Salamanov (Szliven) hatból hatszor betalált. JUGOSZLÁVIA: 96; 75; 78.1%. A Vardar 13, a Buducsnoszt 1 ízben végezhetett el 11-est. A Vardar és a Pristina ellen 9— 9 esetben ítéltek büntetőt. A kategória gólkirálya Cerin (D. Zagreb) 7 találattal. LENGYELORSZÁG: 52; 41; 78.1%. NSZK: 113; 86; 76. o. A B. Dortmund kapta a legtöbb (11) lehetőséget. Kaltz (HSV) nyolcat értékesített, így a Bundesliga 11-es rúgóinak örökranglistáján a legjobb 3 közé került. 1. G. Müller 51, 2. Höttges 39, 3. Kaltz 36. A Bundesliga kapusai 24 esetben hárítottak. FRANCIAORSZÁG: 52 büntetőgól, ebből 7-et a gólkirály Onnis (Toulon) vállalt magára. • Hannich Péter — középpályás létére — az elmúlt négy bajnoki idényt összesítve, a legeredményesebb magyar labdarúgó. A Rába ETO és a válogatott középpályása hatalmas mezőnymunkát végez, s emellett szaporán rúgja és fejeli a gólokat. Hannich 1981 ősze óta 26 büntető gólt lőtt bajnoki mérkőzéseken