Népsport, 1988. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1988-03-13 / 61. szám
XLIV. 61. ♦ 1988. március 13 Felmerült • Tisztázzuk A milliók nyomában Beszélgetés Halasi Márton főtitkárral az MDSZ költségvetéséről Fél esztendeje annak, hogy az új szelek szárnyán létrejött a Magyar Diáksport Szövetség. Az indulatoktól, vitáktól sem mentes kezdet után most újra felizzott a levegő az MDSZ körül. Ami felforrósította a kedélyeket, az pedig nem más, mint a pénz. A lavinát egy olvasói telefon indította el... De menjünk sorjában! • 1988. február 20-án az MDSZ országos választmánya két tartózkodás és négy ellenszavazat mellett elfogadta az intézőbizottság által előterjesztett 50,8 millió forintról szóló költségvetési javaslatot. • Néhány nappal később a választmány egyik tagja hívja fel szerkesztőségünket, s véleménye március 3-án az Ezt írja meg! rovatunkban napvilágot lát. A leninvárosi panasz szerint adminisztrációra, propagandára és bérezésre, valamint a szervezet működési feltételeinek biztosítására lényegesen többet költenek, mint a diákok sportol(tat)ására — ahogyan ő fogalmaz: a konkrét támogatásra. • Március 8-án Barcs Sándor a Magyar Hírlapban a következőket fűzi mindehhez: „Halasi Márton főtitkár megmagyarázza ugyan bizonyítványát, de én mégis Hevesi Istvánnal tartok.” Végre ismét izgalmas téma lett a diáksport, beszélnek róla az emberek. Persze nem mindegy, mit. Önöket nem kevesebbel vádolják, mint hogy rosszul sáfárkodnak az MDSZ-re bízott pénzzel. — Ha furcsán is hangzik, örülünk a felforrósodott levegőnek, mert azt jelzi, a közvélemény foglalkozik a diáksporttal. Mi nem érzünk „háborús titkokat”, s gazdálkodásunk adatait sem tartjuk hét pecsét alatt. Hiszen magunkra nézve is kötelezőnek tartjuk a demokráciát, s ez elképzelhetetlen a társadalmi nyilvánosság nélkül. • Jómagam — s gyaníthatóan az olvasók többsége is így van ezzel — cseppet sem vagyok járatos a közgazdaság útvesztőiben. Éppen ezért induljunk el a „kályhától”. Milyen nagyságú az az összeg, amely 1988-ban az MDSZ rendelkezésére áll, honnan kapja, s ki dönt ennek felhasználásáról. — ötvenmillió-nyolcszázezer forint támogatást kapunk idén az ÁISH-tól, az ön szavaival élve: ennyivel sáfárkodhatunk. De rögtön hozzáteszem, a kormány ezen felül további, csaknem kétszázmilliót ad a gyermekek iskolai és iskolán kívüli testnevelésére. Így összesen 241 millió forint szolgálja az idén a diáksport fejlesztését Magyarországon — ebből 50,8 millió sorsa felől dönt, illetve február 20-án már döntött is a diáksportszövetség. Egyenlősdi: nem! + Amikor az ötvenmillió sorsáról döntöttek, nyilván felállítottak egy fontossági sorrendet, mint ahogyan a saját „zsebünk” védelmében mindannyian ezt tesszük hónapról hónapra.— Az idei év legfontosabb célja: az iskolákon belüli és az iskolák közötti úgynevezett alapszintű bajnokságok, versenyek és versengések segítése, szélesítése. Erre tízmillió forintot szánunk. Ennek nagyobbik részét, hétmilliót, pályázat útján osztunk szét. Hozzánk már a területileg elbírált javaslatok érkeznek majd be, s azokon — lehetőleg — mi már nem változtatunk. S hogy valóban oda kerüljön a több pénz, ahol többen sportolnak, ezért az elosztásban a megyék között is különbséget kívánunk tenni. Nem akarunk egyenlősdít! ♦ Ezek szerint a városok biztosan megkapják a megítélt támogatást. De vajon az iskolákba továbbra is csak kerülő utakon juthatnak el a különféle összegek? Hiszen a gyakori késedelem eddig is sok feszültséget okozott. Már nyomdában van az a pénzügyi útmutató, amely az új jogszabályok (jövedelemadó, ÁFA stb.) alapján segíti a diáksportszervezetek gazdálkodását. A Pénzügyminisztériummal pedig sikerült megegyeznünk: a DSK- és DSK- pénzeket ezentúl teljes egészében elkülönítik az iskolák pénzügyeitől. A diáksportra fordított összegek tehát ezentúl jóval egyszerűbb és gyorsabb úton jutnak el az iskolákba. - Az alapversenyeket említette legfontosabbként. A legnagyobb összeggel mégis az úgynevezett felmenő rendszerű sportági vetélkedőket támogatják. Három, korábban teljesen önálló versenyrendszer (az Úttörőolimpia, a középiskolás bajnokságok és az egyetemi, főiskolai országos bajnokságok) örökébe most a diákolimpia lép. A területi és országos döntők teljes költségét magára vállalja az MDSZ, s 13 millió forint ehhez mindenképpen szükséges. ♦ Miként létezik, hogy aktivisták képzésére hárommilliót irányoztak elő. Egyáltalán miféle aktivistákról lenne szó? Csak nem akar a diáksportszövetség ennyi pénzért „MDSZ-trikós” szószólókat kinevelni, akik majd hirdetik az „igét”? — Az ötlet „nem rossz”, majd tanulmányozzuk. Addig azért hadd szögezzem le gyorsan: egészen másról van szó. Ebből a pénzből — előadások, tanfolyamok anyagi támogatásával —, éppen a mindennapi gyakorlatban alkalmazható ismeretek átadását kívánjuk segíteni. Akár egy hatodikos srác is megtanulhatja, miként szervezzen bajnokságokat, versenyeket, saját osztályában. Eddig nem beszéltünk néhány kisebb tételről. Nézzük hát ezeket, röviden ... — A START SE gyűjti össze az ország összes nevelőotthonából az igényeket, és ez alapján önállóan dönt az általunk biztosított egymillió forint felhasználásáról. .. Az egyetemi és főiskolai DSE-k és DSK-k 1,3 millió forintot kapnak, további egymillióval pedig a felsőfokú intézmények legnagyobb és hagyományos versenyeit segítjük ... Az MDSZ idén belépett a Nemzetközi Iskolai Sportszövetségbe. Ez a középiskolások számára a nemzetközi megmérettetés lehetőségét jelenti. Így a nyáron már ott leszünk Barcelonában, a Gymnasiadén is. " Az egyik legizgalmasabb pont: sok-e, vagy kevés a működésre szánt 6,3 millió forintos előirányzat? — Kevesen tudják, de az MDSZ bérel és fenntart egy 130 férőhelyes diákszállót. Még a mai viszonyok mellett is — egy fő részére — napi húsz(!) forintért biztosítunk itt szállást a vidéki diákturistáknak. Csupán a szálló fenntartása, az ott dolgozók bérezése 2,7 millió forintot jelent... Új szervezet vagyunk. Létkérdés számunkra, hogy minden lényeges új kezdeményezést széles körben megvitassunk. Ezért rengeteg konzultációt szervezünk, s az ezekkel járó költségeket természetesen magunk fedezzük.Ehhez hozzászámítva az MDSZ irodahelyiségeinek cseppet sem alacsony béreit, a rezsiköltségeket, valamint az MDSZ teljes levelezési és telefonköltségeit, talán már nem tűnik olyan elképesztően magasnak az erre megszavazott 6,3 millió, amely, természetesen, az apparátus bérét is magában foglalja. A néhány órás beszélgetés végén búcsúzóul Halasi Márton még hozzáfűzi: „Semmiképpen sem érezzük azt, hogy tévedhetetlenek lennénk, hogy nálunk van a bölcsek köve. A mai helyzet ismeretében úgy gondoltuk, a most ismertetett költségvetési tervezet segítheti legjobban céljainkat. Persze, ha az élet úgy hozza, ezek az összegek átcsoportosíthatók. Az esztendő végén pedig örömmel beszámolunk arról, miként sikerült a teljesítés.” • A legélesebb vita a sportfoglalkozásokat vezetők tiszteletdíja körül alakult ki. Idén már ez a jövedelemforma is adózik, nem beszélve arról, hogy a tavaly megállapított díjtételek korántsem érnek annyit a boltokban, mint egy fél évvel ezelőtt. A kérdés tehát: mit tesz az MDSZ 1988-ban azért, hogy továbbra is megérje a diáksport-egyesületekben és sportkörökben foglalkozásokat vezetni? Harle Tamás Megéri-e ? — Nagyon összetett dolog ez. A kormány központi támogatásként — a mi 50,8 millió forintunkon túl — évről évre nagyobb mértékű összeget irányoz elő erre a célra. Ez az állami támogatás az idén 11,4 millióval nő a tavalyihoz képest. A diáksportszervezetek száma viszont fél év alatt 1858-ról 2305-re nőtt, a pénz tehát sokfelé oszlik. Azért, hogy a sportcsoportvezetők tiszteletdíjának visszaesését csökkentsük, saját költségvetésünk közel tíz százalékát — 5,7 millió forintot — juttatjuk a foglalkozásokat vezetők tiszteletdíjának kiegészítésére. - Lépjünk tovább. Mi indokolja az ötmilliós reklámtervezetet? — A reklám és propaganda elnevezés jóval többet takar, mint a klasszikus értelemben vett publicitás. Annál is inkább, mert ebben a tételben a különböző — és elengedhetetlenül fontos — kiadványaink falják fel a legtöbb pénzt. Az előállítási költségekre jellemző, hogy a már említett „Gazdasági útmutató” és a „Diákolimpia új versenykiírása”, ezek megjelentetése, félmillió forintnál is többe került. És akkor még egyetlen betű sem készült el saját lapunkból, Gymnasiade Egy tanácskozás margójára Aggódás a sport jövőjéért A napokban Salgóbányán rendezték a megyei KISZ-bizottságok sportfelelőseinek országos értekezletét. — Elterjedt, hogy a megyei testületek nem tartanak igényt a sportfelelősökre. Igaz-e a hír? — kérdeztük Baranyó Csabát, a KISZ KB szabadidős osztályának helyettes vezetőjét. — Lényegében igen. Néhány megyében már a KISZ KB-ban lezajlott szerkezetátalakítás előtt történtek változások, másutt csak ezután. A megyei sportfelelős státusa mindenütt megszűnt. A jövőben a sporton kívül más területekkel is foglalkoznak a sportos munkatársak. — Hogyan fogadták az érintettek a változtatásokat? — Úgy látják, tulajdonképpen joggal, hogy nehezebbé vált a dolguk. Ami információt, támogatást, egyebet eddig egy csatornán szereztek be, ahhoz most három-négy úton juthatnak hozzá. Bizonytalannak érzik megyéjükben a sport helyzetét. Sokan attól tartanak, hogy a jól működő aktívahálózat szétesik, és ezt a magyar sportmozgalom sínyli meg. — Az új felállás alapján úgy tűnik, megnő a helyi kezdeményezések szerepe. — Így van, a sportos tevékenységek szervezését a városi KISZ-bizottságoknak kell átvenniük. Mivel a struktúraváltás révén a megyei szervezetektől jó néhány státus átkerült hozzájuk, szakemberek láthatják el ezt a feladatot. Ha a helyi KISZ-bizottságok jól élnek a lehetőségekkel, nem kell félni attól, hogy a sport háttérbe szorul. M. S. l’orna 11Stt-Óváry Eszter: ugrásban tíz pont Fairdultsias farditlá Az idei első torna CSB- forduló második napja kettős szerepet kapott. A szabadon választott gyakorlatok bemutatása után ugyanis eldőlt, hogy melyik csapat aratja az első részgyőzelmet, s kialakult a Budapest- és vidékbajnokság összetett döntőjének a mezőnye is. Előbb a férfi tornászok vettél birtokukba a tornacsarnokot. A legizgalmasabb kérdés az volt, hogy az V. Dózsa el tudja-e csípni az első helyet a bajnok Bp. Honvéd elől, azaz meg tudja-e őrizni pénteken szerzett előnyét. Nagyon érdekesen alakult a két csapat párharca: talajon és korláton tizedre azonos pontszámot szereztek, a Dózsások gyűrűn és — meglepetésre — lólengésben voltak jobbak, míg a Honvéd ugrásban és nyújtón vert rá ellenfelére. Hogy a viadal végül a Dózsa javára dőlt el, annak több oka is volt. A Bp. Honvéd azzal újabb hátrányba került, hogy a pénteken még tornászó Bernáth korábbi sérülése miatt szombaton már nem tudta vállalni a szereplést, s így nem a legjobb öt, hanem valamennyi pontszám bekerült az eredményükbe. Az viszont mindenképpen az V. Dózsa javára billentette a mérleg nyelvét, hogy a három legjobb tornászt (Fajkusz. Kakuk. Élő. ill. Guczoghy, Tóth, Boda) követő versenyzőket tekintve ezúttal ők voltak eredményesebbek. Ezt az teszi még külön érdekessé, hogy az egyéni versenyben viszont a honvédos trió áll jobban. Guczoghy nagyon megbízhatóan tornászott, különösen a lovon és a nyújtón volt imponáló, de szépen összeállt a mozgása korláton is. Kellemes meglepetés Tóth szereplése, aki lovon és korláton mutatta be legjobb gyakorlatait. Dicséret illeti Bodát a nyújtón, ő azonban, a még ki nem hevert megfázása miatt, az összetett döntőben már nem tornászik. Így aligha lehet bárki is veszélyes Fajkuszra, aki eséllyel pályázik a második-harmadik hely valamelyikére, s aki ezúttal gyűrűn volt a legjobb. A nőknél ugyancsak maradt az előírtak utáni állás, tehát a fordulót a Bp. Honvéd nyerte a tartalékos Postás SE előtt. Az előbbi csapatban Óváry igazán elemében volt (csak gerendán bizonytalankodott, s ugrásban kiérdemelte azt a pontszámot, ami minden tornász számára ünnep: tízest kapott!). De csapattársai közül jól küzdöttek a Miskó lányok is, s így mindhárman az összetett első hatjában várhatják a vasárnapi folytatást. A válogatott kerettagok közül a hatban van még Storczer, aki tartja jó formáját az Amerika Kupa után, ám mozgásán felfedezhetőek a fáradtság jegyei. Ladányi ezen a napon többet hibázott, de még így sem esélytelen a végső győzelemre. A CSE első fordulójának végeredménye. Férfiak: 1. O. Dózsa 558.55, 2. Bp. Honvéd 556.60, 3. Tungsram SC 524.15, 4. TFSE 494.70, 5. Bp. Spartacus 484.25. Nők: 1. Bp. Honvéd 297.25, 2. Postás SE 291.55, 3. Dunaújvárosi Kohász 287.15, 4. Veszprém SE 282.90, 5. PMSC 282.85, 6. FTC 278.65. A Budapest-bajnokság állása. Férfiak: 1. Guczoghy (Bp. Honvéd) 57.95, 2. Tóth (Bp. Honvéd) 57.025, 3. Fájlalsz (Ü. Dózsa) 56.925 , 4. Boda (Bp. Honvéd) 56.35, 5. Kakuk (ÜI. Dózsa) 56.30, 6. Mravecz (Bp. Spartacus) 55.125 (az egyetlen vidéki induló, Paprika 55.925 pontot gyűjtött). Nők: 1. Óváry (Bp. Honvéd) és Storczer (Bp. Spartacus) 33.25— 38.25, 3. Ladányi (Postás SE) 38.10, 4. Miskó Zs. (Bp. Honvéd) 37.90, 5. Miskó A. (Bp. Honvéd) 37.70 , 6. Severin (Bp. Spartacus) 37.575. NÉPSPORT 7 Amerikából jöttünk... S mesterségünk címere, válogatott tornász. Boda László és Sturczer Etna csütörtökön érkezett haza az Amerikai Kupáról, pénteken pedig már a Tornacsarnokban versenyzett. Boda eredményéről nem tudósítottak a hírügynökségek, így tőle kértünk beszámolót. — Tavaly augusztus óta vírusfertőzés miatt nem tornászhattam, így hosszú idő után, ez volt az első versenyem. Egyfelől nagyon akartam bizonyítani, másfelől azonban most sem voltam teljesen egészséges, s így nem is ment igazán a torna. Három szert sajnos elrontottam, s nem kerültem a nyolcas döntőbe. Bánt a dolog, de hát be kell látnom: a verseny mégis más, mint az edzés. Hiába éreztem jól a mozgást, a hosszú kihagyás megbosszulta magát. Százezer remek eredménynek számító összetettbeli negyedik helyéről már értesültünk. A részletekről azonban ő mesélt: — Utazás előtt nagyon jó formában éreztem magam, s kint sem volt semmi probléma. Még én is meglepődtem, hogy milyen nyugodtan fogtam a versenyhez. A legjobban a talajon ment, és nagyon örültem, hogy a nem éppen slágerzenére koreografált gyakorlatom ott teljes sikert aratott a nézők körében. De az is nagyon fontos volt nekem, hogy a gerendán biztonságosan mozogtam. Gyakorlat közben csak csodálkoztam: jé, még mindig nem estem le? Úgy látszik, nem hiába gyötört vele az edzőm. Az eredmény pedig? Persze, nagyon örültem, s most úgy érzem, megsokszorozódott az erőm, ami az olimpiai felkészülésnél még nagyon jól fog jönni. B. I. Szikszay Réka a bajnoknő Tenisz Győrött az országos fedettpályás bajnokságon a női egyesben már szombaton befejeződött a küzdelem. A ranglistavezető Szikszay Réka a vártnál könnyebben, alig hatvan perc alatt nyert, a sok hibával játszó, többek között tíz kettőshibát vétő fiatal vetélytársnője, Noszály Andrea ellen. A férfiaknál Hornok szállított újabb meglepetést. Zentai és Komáromy után Gulyás skalpját is megszerezte és ezzel a döntőbe jutott. • Férfi egyes elődöntők: Csépad (MTK-VM)—Ferdinand (Ú. Dózsa) 6:2, 4:6, 6:3, Hornok (BSE)—Gulyás (V. Dózsás 6:3, 7:6. Női egyes döntő: Szikszay (Bp. Spartacus)—Noszály (Bp. Honvéd) 6:2, 6:2.