Nemzeti Sport, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-11 / 99. szám

IV. 99. ♦ 1993. április 11. l Wwipy EURÓPA futball PÁLYÁIN Stefan lázári (Németország) : Menetel a Bayern A húsvéti nyuszi nagylelkű ajándékkal várta a labdarúgás hatalmas családját: három olyan találkozó gazdagította a Bundesliga-fordulót, amely méltán érdemelte ki a szurkolók érdeklődését. A tavaszias időben azután valóban ünnepelt a német futball: 270 ezer néző tekintette meg a kilenc találkozót, két stadionban telt ház előtt zajlott le a kilencven perc. A müncheni olimpiai arénában hatvanháromezer ember látta az UEFA Kupa-döntőre aspiráló Dortmund vendégszereplését, Kölnben ötvenezer néző volt kíváncsi a Mönchengladbach ellen a „rajnai rangadóra” — elsősorban azért, mert a házigazdák számára az eredmény sorsdöntő jelentőséggel bírt a kiesés elleni harcban. A Bayern München közvetlen üldözőinek párbaját — a Frankfurt és a Bremen között —, harminchatezer szurkoló tekintette meg. A táblázat tizenhatodik helyét szerény tizenhét ponttal elfoglaló Köln „nyakáig ér a víz”. A Bundesliga egyik legjelentősebb, alapító klubja harmincesztendős állandó jelenlét után a legjobb úton halad, hogy búcsút vegyen az első osztálytól. Ilyenkor minden pont, minden gól számít. A hajdani nagy sikerekre emlékeztető stílusban fellépő Gladbach a tavaszi idény eddigi legsikeresebb csapatának számít, és minden előzetes várakozással ellentétben komolyan pályázik a nemzetközi szereplésre jogosító helyezésre. A Netzer—Heynckes—Vogtsutódok nehezen boldogultak az óvatosan fellépő, a védekezésre összpontosító, a döntetlenben bizakodó házigazdákkal szemben. A 68. percben azután a középpályás, Schneider remekül eltalált távoli lövéssel vette be a háromhetes eltiltás után ismét szóhoz jutott válogatott Illgner hálóját. Nyolc perccel később a svéd Dahlin megpecsételte a hazaiak sorsát, akik számára igen kevés vigaszt nyújtott az 1,2 millió márkás bevétel. Fuchs a lefújás előtti pillanatokban ugyan még szépített, de góljával nem tudta feledtetni a tényt, hogy a Köln támadójátéka mindvégig silány fércmunkának bizonyult. A belső viszályokkal küzdő Bayern az első negyvenöt perc során nem tudott eleget tenni a „telt házas” elvárásoknak, akciói meglehetősen ötlettelenül szövődtek. A lelátón helyet foglaló szövetségi edző, Berti Vogts a szünetben kritikusan jegyezte meg: „Nem beszélhetünk slágermérkőzésről. Mindkét együttestől többet várok!’’ A „Terrier” meglátása elsősorban a válogatott karmesterére, Lothar Matthausra vonatkozott, akit a dortmundiak csapatkapitánya, Zorc szinte teljesen kikapcsolt a játékból. Hat perccel a fordulás után a fekete-sárgák védelme röviden fejelt ki egy szögletből beívelt labdát, és Jan Wouters huszonöt méterről megszerezte a vezetést. A 81. percben vérmes vitára okot adó jelenet játszódott le a vendégek tizenhatosán belül: Michael Zorc csapott össze Matthäusszal, és a játékvezető tizenegyest ítélt a Bayern javára. A büntetőt Thon értékesítette. A Dortmund — játékfelfogását tekintve —, érettebb csapat benyomását keltette, mint a házigazdák, de helyzeteit nem tudta értékesíteni —, az egyik lenagyobbat a svájci Chapuisat hagyta ki már a 12. percben. A München nemcsak önmaga tett meg mindent annak érdekében, hogy a táblázat élén jelentős pontkülönbséggel álljon, hanem élvezte a Frankfurt támogatását is. A Waldstadionban kezdetben a Bremen irányította a találkozót, az osztrák Herzog lövését a vonalról fejelte ki Bommer. A folytatás az Eintrachtnak sikerült jobban, eleget téve a Sztepanovics helyére lépett edző, Horst Heese kijelentésének: „Ha ezt a döntőnek is beillő találkozót megnyerjük, úgy még a bajnoki címért is versenyben maradunk!’ A góltriót Schmitt találata nyitotta meg, a ghanai Yeboah folytatta és Bommer zárta le. A tartalékos Bremen (Allofs, Neubarth és Rufer sérülés miatt hiányzott), mindössze egyetlen előretolt csatárral kísérletezett, és a magára hagyott Hobsch nem jelentett komoly veszélyt Uli Stein kapujára. „Frankfurtban nem szégyen ugyan veszteni, de ilyen különbséggel? — mondotta befejezésül Willi Lemke, a Werder menedzsere. Érdekes képet mutat az a táblázat, amely csak a tavaszi idény eredményeit veszi figyelembe. Ezen a megszerezhető tizenhat pontból tizenhármat elért Mönchengladbach vezet a tizenegy pontos Werder Bremen és a Bayern München előtt. Bundesliga I. 25. forduló. Schalke—Leverkusen 2-1, Uerdingen—Nürnberg 2-1, Kiaserslautern—VfB Stuttgart 0-0, Bayern München—Dortmund 2-0, Dresden—Saarbrücken 0-0, 1. FC Köln—Mönchengladbach 1-2, Hamburg— Wattenscheid 1-1, Bochum— Karlsruhe 2-2, Eintracht Frankfurt—Bremen 3-0. Az élcsoport: 1. Bayern München 36, 2. Bremen 34, 3. E. Frankfurt 33. Bundesliga II. 35. forduló. Osnabrück—Darmstadt 3-1, Rostock—Leipzig 2-0, Hannover—Fortuna Köln 0-0, Düsseldorf—Braunschweig 2-0, Oldenburg—Hertha 1-1, Freiburg—Homburg 2-2, Wolfsburg—Mappen 0-0, Chemnitz —Duisburg 4-1, Remscheid— Mainz 0-1. Az élcsoport: 1. Freiburg 49 pont, 2. Leipzing 46, 3. Duisburg 44. Olaf Thon alkalmasint már a salátástálnak integet... NEMZETI SPORT 21 Gullit ráfércelte a scudettót a Milem-mezekre Olaszország: A Juve 2-1-et tud öt kiállítást és 23 gólt hozott a húsvét miatt szombatra előrehozott forduló. Az év negyedik torinói derbijét a Juventus nyerte, megtorolva, hogy az olasz kupa elődöntőjében a Toro két döntetlennek köszönhetően jutott tovább ellene. A zebra mezeseknél Vialli csak a kispadon foglalhatott helyet, több mint egy hónap után pályára lépett viszont Casiraghi. Igen roszszul indult a mérkőzés a Torino szempontjából, hiszen egy kemény belemenés után Sordo a 4. percben hordágyon hagyta el a pályát, további öt perc elteltével pedig előnyt szerzett aJuve. Ravanelli beadását Casiraghi fejjel tette Conte elé, aki nem hibázott (1-0). A büszkeségükben megsértett „bikák” támadásait a 28. percben siker koronázta, Aguilera lövésével szemben Rampulla tehetetlen volt (1-1). Fordulás után pályára lépett Vialli, és a sérüléséből felépült Möller is, a Juventus győztes gólját mégis ismét a védekező középpályás, Conte érte el. Roberto Baggio fejesét Marchegiani óriási bravúrral hárította, az érkező Conte azonban közelről lőtt a hálóba (2-1). Győzött a Juve — ugyan, mint kedden a PSG ellen —,, s ezzel nagy lépést tett az UEFA-szereplést biztosító helyezés megszerzése felé. Értékes döntetlent harcolt ki a rendkívül szervezetten védekező Sampdoria, a San Paolo stadionban. A Napoli vezető gólját Zola szerezte, az Altomarétől visszakapott labdát a 16-oson kívülről bombázta, Pagliuca kapujába. A genovaiak még az első félidőben egyenlítettek Lombardo használta ki a Napoli megingását. A második félidőben többet támadó Samp Vierchowod kiállítása miatt tíz emberrel fejezte be a találkozót. Beállíthatatlanul menetel a Parma! Asprilla és „bandája” ezúttal a Cagliarit győzte le, igaz, a vendégcsapat Napoli kiállítása miatt 77 percen keresztül emberhátrányban játszott. A Parma első találatánál a Brolin lövésébe belépő Firicano volt az (ön) gólszerző, majd Herrera egyenlítése után Minotti harmincméteres bombájával szereztek ismét vezetést a hazaiak. A második félidőben még Asprilla is betalált, majd Brolin büntetőjét hárította Jelpo. Nem bírt a Lazio a Foggiával, pedig a hazaiaknál Winter és Fuser igazán remek napot fogott ki. A római csapat vezető góljánál a holland légiós pontos beadását a német Riedle a tőle megszokott módon, fejjel továbbította a hálóba. A Foggia a második félidőben De Vincenzo pontos lövésével egyenlített. A lehető legjobbkor szerezte első bajnoki gólját a Genoa brazil idegenlégiósa, Ibrahim Branco. A 13. percben elért találatával a hazaiak ha nehezen is, de legyőzték a Balbót nélküliöző Udinését. A vendégek egyenlítési esélyeit jelentősen csökkentette, hogy Desideri kiállítása miatt a második félidő nagy részét tíz emberrel játszották végig. Értékes döntetlent harcolt ki a Brescia Firenzében. A Fiorentina Laudrup és Batistuta révén elment 2-0-ra, de jött Hagi! A román csillag először távoli bombájával vette be Mareggini kapuját, egy percre rá pedig lövése nyomán a kapusról kipattanó labdát honfitársa, Raduciociu helyezte a hálóba. A hazai csapatból Batistutát kiállította a bíró. Otthon tartotta az egyik pontot az Ancona. A Roma Giannini tizenegyesével szerzett vezetést a 60. percben, Lupo azonban három perc múlva kiegyenlítette a hátrányt. Détári húszméteres lövése kipattant Cervonéről, a csatárnak könnyű volt a hálóba helyeznie. A Pescara a 73. percig vezetett 1-0-ra Bergamóban. A forduló meglepetése mégis elmaradt, mert az Atalanta Minaudo és Ganz közeli lövéseivel két perc alatt fordított az eredményen. A 83. percben kiállították a Pescara kapusát, Marchiorót. A-osztály, 27. forduló: Ancona—Roma 1-1, Atalanta—Pescara 2-1, Fiorentina—Brescia 2- 2, Genoa—Udinese 1-0, Inter—Milán 1-1, Juventus—Torino 2-1, Lazio—Foggia 1-1, Napoli—Sampdoria 1-1, Parma—Cagliari 3-1. Az élcsoport állása: Milán 43 pont, Inter 36, Parma 32, Lazio 31. B-osztály: Bari—F. Andria 3- 0, Cesena—Bologna 1-0, Cosenza—Modena 1-0, Cremonese—Taranto 4-2, Lecce—Verona 2-1, Pisa—Padova 1-0, Reggiana—Ascoli 0-0, Spal— Monza 0-0, Ternana—Piacenza 0-2, Venezia—Lucchese 1-1. Az élcsoport állása: Reggiana 42, Lecce 38, Misur Tamás Brian O'Sullivan (Anglia): Kanárisárga irigység Pénteken végérvényesen búcsút intett bajnoki álmainak a Norwich City. Mike Walker menedzser csapata a húsvéti „hosszú” forduló első játéknapján a White Hart Lane-re, vagyis a Tottenham otthonába látogatott és kiadós, 5-1-es vereséget szenvedett. Az öt nap leforgása alatt második kulcsfontosságú mérkőzését is elvesztő, Kanárik (hétfőn 1-3 a Manchester United ellen) ezúttal sem voltak egy súlycsoportban vetélytársukkal. A Spurs kénye-kedve szerint játszadozott a norwichiakkal, akik csak szerelésükben emlékeztettek a Premier League korábbi első számú bajnokesélyesére. Huszonhét percnyi játék után Ruddock varrt be irtózatos szabadrúgásgólt Gunn kapujának bal felső sarkába, szinte pillanatokkal később pedig a góllövőlista legújabb éllovasa, Teddy Sheringham lövése nyomán masírozhattak középkezdéshez a vendégek. Szünet után, az 55. percben Nick Barmby fejelt szépségdíjas gólt, igazolva „Linekerléptékű” tehetségét. A hajráaba Sheringham vágott be még egyet, majd — hogy teljes legyen a sárgák öröme — a marokkói—spanyol Nayim is a hálóba talált. A Norwich vigaszgólját — egyéni akció után —, a színes bőrű Ekoku érte el (5-1). Ennek ellenére bizonyos, hogy eszi a „kanárisárga” irigység a norwichiakat, mivel elmulasztották életük lehetőségét, immáron biztosan nem szólhatnak bele a bajnoki elsőség sorsába. Mostanság nincs Wimbledon-mérkőzés Holdsworth-gól nélkül. A jövő ígéreteként elkönyvelt csatár pénteken is folytatta sorozatát, két góllal segítette győzelemhez a csapatát. A Crystal Palace elleni derbin Earle is feliratkozott még kétszer a táblára, csak szaporítva Steve Coppellnek, a Crystal Palace edzőjének gondjait (4-0). Pokolian kellett volna a három pont a kieséstől fenyegetett Sheffield Unitednek, a Manchester Cityvel vívott öszszecsapáson. Végül egyet szereztek a piros-fehérek, azt is csak kínkeservesen. Pemberton látványos, felsősarkos öngóljával a 86. percig győzelemre álltak a látogatók. Ekkor azonban az angol válogatott kerettag, Brian Deane kilépett az elbambuló védők közül és a tőle megszokott bikaerős lövések egyikével legalább a döntetlenre hitelesítette a csapatát (1-1). A forduló előtti listavezető, az Aston Villa a Coventry legénységét látta vendégül. A kezdés előtt mindenki biztosra vette a birmighamiek győzelmét, amely végül gondosan el is maradt. A vendégek vénecske kapusa, Ogrizovic ifjoncokat megszégyenítően röpködött a háló előtt, elsősorban neki köszönhető a Coventry váratlan pontszerzése (0-0). A Villa váratlan kisiklását azonmód kihasználta a Manchester United. Igaz, némi erőlködés árán... A Sheffield Wednesday — Sheridan egy óra után elért tizenegyes góljával —, a 84. percig győzelemre állt. Ekkor a Vörös Ördögök csapatkapitánya, Steve Bruce szöglet utáni fejessel egyenlített, majd a rendes játékidő lejárta után öt perccel, tehát a 95. ugyancsak ő, s ugyancsak fejjel bevette Woods kapuját, az Old Trafford legújabb hősévé téve önmagát (2-1). Némi indoklásra szorul, miért nyúlt „Puhl-hosszúságúra” a 37. forduló legizgalmasabb mérkőzése. Nos, nem másért, minthogy a második játékrész elején Peck játékvezető megsérült, s időbe tellett, mire — ápolása után —, az egyik partjelző, Hilditch átvehette a helyét... A címvédő Leeds tavalyi önmagára emlékeztetett szombaton. A kékek 5-2-vel zavarták haza Blackburn dicső fiait. Az öt gólból hármat (igaz, kettőt büntetőből), a skót Strachan jegyzett, a maradékon Wallace és Chapman osztozott testvériesen. A Dalglish-gárda részéről Gallacher és Atkins volt eredményes. Kétszer is vezetett, végül mégis üres kézzel távozott a Loftus Roadról, a QPR fészkéből a Nottingham Forest. A londoniak 4-3-as sikere elsősorban Les Ferdinand érdeme, a válogatott csatár egymaga három gólt szerzett. A döntő találatot mégsem ő, hanem Wilson küldte a hálóba, mégpedig tizenegyesből. Az utolsó helyen rekedt és kiesőnek látszó Forest gólszerzői: Black (2) és Bannister. 37. forduló: Tottenham— Norwich 5-1, Wimbledon— Crystal Palace 4-0, Sheffield United—Manchester City 1-1, Aston Villa—Coventry 0-0, Ipswich—Arsenal 1-2, Leeds Oldham 1-0, Manchester Uni—Blackburn 5-2, Liverpool— ted—Sheffield Wednesday 2-1, Middlesbrough—Everton 1-2, QPR—Nottingham 4-2, Southampton—Chelsea 1-0. Az élcsoport: 1. Manchester United 69 pont, 2. Aston Villa 68, 3. Norwich 65 (38). SKÓCIA. 9. forduló. Airdrie—Aberdeen 1-1, Hearts— Dundee United 0-0, Patrick Thistle—Falkirk 0-1, Ran— gers—Motherwell 1-0, St. Johnstone—Celtic 1-1. Az élcsoport: 1. Glasgow Rangers 63 pont (37 mérk.), 2. Aberdeen 53 (37), 3. Celtic 52 pont. A forduló mérkőzése: Internazionale-Mila 1-1 (1-0) Ruud, a Milán „arany tulipánja" - csakúgy, mint legutóbb a Torino ellen ezúttal is megmentette a Milán becsületét Milano, Giuseppe Meazza stadion, 73 000 néző. Vezette: Pairetto (Torino). Gólszerzők: Berti (44. p.), ill. Gullit (84. p.). Inter: Zenga — Bergomi, Paganin, Battestini, De Agostini — Berti, Salimov, Manicone, Orlando (Taccola, 60. p.) — Sosa, Schilliaci. Milán: Rossi — Tassotti (Nova 23. p.), Baresi, Costacurta, Maldini — Eranio, Albertini, Rijkaard, Lentini — Gullit, Papin (Massaro 69. p.). Nem sikerült az Inter „derbi-hadművelete”, mert bár a kék-feketék talán az idény legjobb mérkőzését játszották a Milán ellen, Gullisnak a néhány perccel a mérkőzés vége előtt lőtt gólja azt jelenítette, hogy továbbra is hét pont különbség maradt a két csapat között, így a piros-fekete csapat hét fordulóval a bajnokság befejezése előtt már ráfércelheti mezére a bajnoki jelvényt, a scudettót. Az Inter edzője, Bagnoli — most már inkább csak babonából — ismét átengedte a kispadot helyettesének, Maddének, aki azonban nem tudta megismételni az előző két mérkőzésen mutatott „teljesítményét”, csak döntetlent ért el. A szakadó esőben az Inter kezdte jobban a találkozót, Berti bal oldali beadását Schillaci azonban elpuskázta, 23 perc elteltével cserére kényszerült Capello edző. A térdén megsérült Tassotti helyett Nava állt be. Az Inter játékosai egy percre sem engedték ki kezükből a kezdeményezést, különösen Berti és az uruguayi idegenlégiós, Rubén Sosa volt elemében. Ez utóbbi a 30. percben jobb lábbal, kapásból lőtt Rossi kapujára, a Milan portása azonban nagyszerű reflexszel hárított. A vendég Milán első veszélyes akciója a 41. percben dobogtatta meg a közel 70 000 Inter-szurkoló szívét, akik megkönnyebbülten sóhajtottak föl,amikor a jobbhátvéd lövése messze a keresztléc felett hagyta el a játékteret. A 44. percben vezetést szerzett az Inter. Jobb oldali szabadrúgás után a felugró Berti szinte a kapu torikából fejelte a hálóiba a labdát (1-0). Szünet után egy szinte kicserélt Milan jött ki a pályára. Capello csapatában elsősorban Gullit és Lentini játékát kell kiemelni, míg Papin tőle szokatlan módon meglehetősen szürkét játszott. Maldiniék valósággal tűz aillá vették Zenga kapuját, aki azonban remek védésekkel (Maldinii és Lentind a megmondhatói) és szokásos szerencséjével rendre mentetni tudott. Az Inter ellentámadásai is életveszélyesek voltak, igaz, ezúttal a Sosa, Schillaci kettős nem működött olajozottam. Talán ezen — is — ment el a kék-feketék győzelme... A második félidő 35. percében Lentini lövése még a felső kapufáról pattant az alapvonalon túlra, de 4 perc elteltével Gullit megszerezte a döntetlent — és nagy valószínűséggel a scudettót — jelentő góllt. A csereként beállt Taccola hibáját kihasználva a holland játékos lecsapott egy labdára a 16-os jobb oldalon, jobb lábas lövésével szemben Zenga tehetetlen volt. (1-1). A hátralevő percekben is a Milan támadott többet, sőt, Gullit ismét góllt szerezhetett volna, ezúttal azonban az Inter kapusa a helyén volt. A mérkőzés végén Baresiék hatalmas örömünnepet csaptak a pályán, a kemény játékot és olykor heves vitákat hozó találkozón elért döntetlen a csapat talán legfontosabb pontját jelentette a bajnoki évben. (M. T.) WHBm % &