Nemzeti Sport, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-01 / 59. szám

2001. március 1. csütörtök nemzeti sport JUBILEUMI GÓL: Horváth Ferenc a huszonötödik válogatottságát ünnepelte, megszerezve a tizedik gólját is Csata hóban és sárban A hét végén még aligha gondolta a Szombathelyen, a családjánál pihenő Tóth Norbert, hogy az Újpest elleni ta­vaszi bajnoki idénykezdet előtt pályára kell lépnie. Aztán a válogatott edzőtá­borában megsérült Lendvai Miklós, ér­kezett a kapitányi behívó, és a Vasas labdarúgója előbb csak a keretben, majd Bicskei Bertalan mérkőzés előtt hozott döntése alapján a magyar válo­gatott kezdő tizenegyében találta ma­gát. Villámkarrier, gondolhatnánk, de az egykori újpesti kedvenc jóval ruti­nosabb futballista annál, mint hogy za­varba jött volna. Zavart csak a mély talaj okozott, igaz, a játéktér állapota valamennyi labdarúgót próbára tette. A hazaiak kezdték aktívabban a játékot, és mivel a két támadójuk, Marka Topics és Alme­­din Hota remekül indult be az elöl üre­sen hagyott résekbe, néhányszor sike­rült is a védelmünk mögé kerülniük. Bár Babos Gábornak nem kellett bravúrt bemutatnia, azért a bosnyák megugrá­sok figyelmeztetőek voltak. Aztán az első klasszikus kontra támadás végén már örülhettek a magyar színekért szurkolók, ugyanis a 25. válogatottsá­gát ünneplő Horváth Ferenc a tizedik válogatottbeli találatával vezetéshez juttatta együttesünket. Sajnos az előny hamar elolvadt (mint a pálya szélén a felhalmozott hó...), ugyanis a jobb ol­dalon sokadszor kerültek a magyar védők mögé a hazaiak, és a Bun­­desligában futballozó Szergej Barbarez nem tette meg azt a szívességet, hogy elhibázza a ziccert. Az egyenlítést követően hatalmas birkózás folyt a pá­lya középső harmadában, és míg a ma­gyar támadások többnyire a pontatlan passzok miatt haltak el, addig a bos­nyák próbálkozásokat a Sebők Vilmos dirigálta hátsó alakzat állította több­ször is lesre. A küzdelemben hatalmas szerepe volt annak, hogy a játékosok a fizikai erejüket miként tudják érvényre juttatni a párharcokban, és mert közel döntetlen volt a játéknak ennek az ele­mében az eredmény, a félidő is azonos állással zárult. Bosnyák támadásokkal kezdődött a második játékrész, majd Fehér Miklóst „gyalulták” a földbe a büntetőterületen belül a hazaiak. A találkozót megtekin­tő Patrick Sander, az Energie Cottbus másodedzője az esetet látva a sajtópá­holyban megjegyezte: a hazai csapa­toknak ilyenkor büntetőt ítélnek a játékvezetők. Fájdalom, ezt a mérkőzést nem Ma­gyarországon rendezték... A szakadó eső egy cseppet sem könnyítette meg a játékosok dolgát, a birkózásban pedig a hazaiak bizonyul­tak jobbnak. Érezhetőn fáradtak a lab­darúgóink a középpályán, és ez azt eredményezte, hogy többször is lét­számfölényes támadásokat vezettek a bosnyákok. Ami hiányzott ekkor a já­tékunkból, az a középpálya két szélé­nek a lezárása, és a labdaszerzést követően az agresszívabb, gyorsabb tá­madásba való váltás volt. Nem tudtuk kihasználni azt, hogy Fehér Miklós a támadóharmadban jól tartotta meg a rápasszolt labdákat, hátulról ugyanis késve zárkóztak fel az akciókhoz a játé­kosaink, és így nem sikerült a hazai vé­delemnek meglepetést okozni. Ugyan­akkor gondot okozott az is, hogy a szélekről középre adott labdákkal szin­te semmit sem lehetett kezdeni, azaz gólveszélyt sem sikerült kialakítani az akciók végén. A találkozó utolsó negyedórájára módosult együttesünk szerkezete, hi­szen Bodnár László hátra lépett jobb ol­dali emberfogónak, Juhár Tamás kö­zépre húzódott Sebők Vilmos mellé, míg a bal oldalra Korsós György került át. A labdarúgóink az energiájuk na­gyobb részét ekkor már a védekezésre fordították, és mindezt nagy akarással, a testi épségüket sem kímélve tették. A hazaiak ugyan mezőnyfölényben fut­balloztak, a találkozó során a nagyobb gólszerzési lehetőség mégis a magyar csapat előtt adódott. Küzdeni tudásból jól vizsgáztak a legjobbjaink, és a rossz talajú, felázott, sáros pályán ennél többet aligha lehe­tett várni... Guso helyett Majcsi- Hamar helyett Lisztes­kovics (0) és Adzsem (-) a 65., Fehér M. helyett Miskovics (4). helyett Dombi (-) a 73. mindkettő a szünetben percben Topics helyett Brkics (-) a 61., Mujcsin helyett Muharemovics (-) a 65., Hota helyett Duro (-) a 75., Bar­barez helyett Joldics (-) a 80., Miskovics helyett Medvid (-) a 83. percben GÓLSZERZŐ: Horváth F. (0-1) a 13., Bar­barez 0-13 a 22. percben SÁRGA LAP: Halmai (visszahúzta Mujcsint) a­ 61., Joldics (Miriuta buktatásáért) a 95. percben SZÖGLETARÁNY: 4:3 (0:3) Zsenica, 8000 néző Vezette: Lazarevszki (Bauta, Joszifov - macedónok) így bíráskodott: Lazarevszki játékvezető nem a játéknap legkellemesebb hangulatú meccsét kapta, ám a rossz idő és a katasztrofális talaj nem mentség arra, hogy nem vette elejét a túl­zott keménységnek és hogy rendkívül bi­zonytalan volt a szabálytalanságok megítélésé­ben. Horváth gólja pedig lesgyanús körülmé­nyek között esett Bosznia-Hercegovina Magyar­ország Guso 4 Babos 6 Papac 5 Sebők V. 6 Rizvics 5 Korsós Gy. 6 Hujdurovics 5 Juhár 5 Musics 6 Bodnár 5 Akrapovics 6 Halmai 5 Barbarez 6 Miriuta 5 Mujcsin 5 Tóth N. 6 Adzsem 5 Hamar 5 Hota 6 Fehér M. 6 Topics 6 Horváth F. 6 Szövetségi kapitány: Szövetség kapitány: Miso Szmajlovics Bicskei Bertalan A magyar gólt megelőző pillanat: Fehér Miklós átemelte a labdát Guso kapus felett Babos és Sebők biztos pont volt Babos Gábor magabiztosan védett, érződött, hogy jó formában van, a gól­ról nem tehetett. A védelemben Sebők Vilmos a tőle megszokott színvonalon dirigálta a vé­delmet, s rengeteg alkalommal állítot­ta lesre a bosnyák támadókat. Korsós György harcosan, az éppen vele szem­ben érkező bosnyák játékossal talál­kozva sokat és eredményesen birkózva látta el védőfeladatát, így a magyar csa­pat egyik erőssége volt. Juhár Tamás oldalán kerültek a legtöbbször mögénk a hazaiak, igaz az emberfogó nem az ő posztja. A Vasas hátvédje azonban a második félidőre feljavult, s jó teljesít­ményt nyújtott. A Dinamó Kijevben szereplő Bodnár László idegesen kez­dett, és a mérkőzés során több alka­lommal is elvesztette a labdát. Halmai Gábor ezúttal szürkén futballozott, s bár sokat dolgozott, tőle több várható el, hiszen a magyar csapat legrutino­sabb tagja. A középpályán Vasile Miriuta aktí­van kezdett, jó indításokkal szolgálta ki a társakat, ám a második félidőre telje­sen eltűnt. Tóth Norbert nagyon jól kezdett, és érdemeket szerzett a ma­gyar gól megszerzésében, igaz a bos­nyákok egyenlítése előtt ütemkésésben volt, viszont a mezőnyben rengeteget dolgozott. Hamar István ezúttal inkább a védekezésben jeleskedett, de játszott ennél már jobban is. A helyére beállt Lisztes Krisztián idejéből csak villaná­sokra futotta. A támadók közül Fehér Miklós két nagy helyzetet is elrontott, ám erőteljes futballjával állandóan zavart keltett a ha­zai védelemben, a cseréje Dombi Tibor egyszer gólt ígérően a védelem mögé került, ám a beadás nem volt tökéletes. Horváth Ferenc teljesítményét a gólja minősíti, ő sokat harcolt a védők gyűrűjében. Cipőnagykereskedés Sport- és fociciptik nagy választékban! 1035 Budapest, Szentendrei út 39-53. Tel.: 250-2098 Fax: 250-2097 FÉNY ÉS ÁRNYÉK Azok után, hogy a két ország után­­pótlás-válogatottját bokáig érő hó fogadta a mérkőzésükön, a felnőtt együtteseknek sárdagasztásból kel­lett vizsgázniuk. A pályára lépő lab­darúgók valamennyien becsülettel tették a dolgukat, a nehéz viszonyok között is igyekeztek gólra törő fut­ballt produkálni. Ez nem mindig si­került ugyan, de a futballszerető kö­zönség értékelte az igyekezetüket. A hazai nézők kemény magja az első játékrészben keményen viselkedett. Abban a negyvenöt percben ugyan­is, amikor Babos Gábor védett előt­tük, nemcsak a szurkolással törőd­tek, hanem folyamatosan dobálták hógolyóval a magyar válogatott ka­pusát. Szerencsére a dobálódzással nem tdták kizökkenteni nyugalmá­ból a holland Breda profiját. Ami ér­dekes, a fanatikusok igazán nívósan is tudnak szurkolni, és ezt bizonyí­tották csapatuk támadásait látva.... MESTERMÉRLEG »A pálya talaja miatt nem lehetett azt vár­ni, hogy technikás futballt láthassanak a szurkolók. A rendkívül nehéz körülmé­nyek ellenére a két csapat tagjai mindent elkövettek azért, hogy kiharcolják a­­győzelmet. Mindezt figyelembe véve a döntetlent elfogadhatónak tartom, hi­szen több fiatal játékost is ezen­­ a mérkőzésen teszteltem.« MILO SZMAJLOVICS a bosnyákok szövetségi kapitánya »Kivételesen nehéz körülmények között­­ kellett pályára lépnünk. Az egész csapat­­ küzdeni akarásával elégedett lehetek, és­­ az eredmény értékét növeli, hogy a bős-­­ nyákok hazai pályán több, nagyon erős­­ csapatot is legyőztek már. Az utolsó per­­­­cekben volt két ziccerünk, mivel azo­­j­kat sajnos nem tudtuk kihasz­­m­­­­­nálni, így a döntetlent igazsá­­gosnak tartom.« BICSKEI BERTALAN |­­ a magyarok szövetségi kapitánya . hozot ■***•. 3 PERCRŐL PERCRE 5. perc: Akrapovics indította jó ütem­ben a magyar büntetőterületen belül­re befutó Topicsot, aki a tizenegyes­pont magasságából Sebők Vilmos szo­rításában becsúszva lőtt kapura, de Ba­bos elvetődve hárított. 11. perc: Miriuta szerzett labdát a középpályán, felnézett és egyből a jobbösszekötő helyén megiramodó Fehér Miklóshoz játszott. A csatár a hazaiak 16-osának jobb oldali sarkánál Rizviccsel került szembe, ám belebo­nyolódott saját cseleibe, s végül jó öt méterrel a kapu mellé és fölé lőtt. 13. perc: Tóth Norbert 18 méter­ről középről emelte előre a labdát Fe­hér Miklósnak, aki mivel Guso rosszul futott ki a kapujából átemelt a kapus és az egyik védőjátékos felett, a sáros, csúszós talajon az alighanem lesen álló Horváth Ferenc elé pattant a labda, aki ballal félfordulattal hét méterről lőtt a kapu jobb oldalába. 0-1 22. perc: Tóth Norbert becsúszva próbálta megszerezni a labdát a ma­gyar térfél közepén, de nem érte el, így a jobbösszekötő helyén álló Bar­barez elé került a labda, ő megiramo­dott és tempóelőnyét kihasználva lefu­totta Juhárt, majd a kifutó Babos felett a kapu bal oldalába emelt. 1-1 41. perc: Akrapovics és Fehér Mik­lós csapott le egy labdára a magyar 16- oson belül, amikor a bosnyák támadó váratlanul feldobta magát. Szerencsé­re a játékvezető nem dőlt be a színészi mutatványnak és habozás nélkül továbbot intett. 53. perc: Tóth Norbert hozta fel sprintben a labdát a, felezővonalig, majd Miriutához passzolt, a csapat karmestere habozás nélkül kitette a labdát a bal szélen üresen meginduló Hamarhoz. A támadó a hazai 16-os bal oldali sarkához érve egy lövőcsellel lerázta magáról Papacot, majd 15 méterről erőtlenül Mujcsinovics ka­pus kezébe gurított, ahelyett, hogy há­rom, gólhelyzetben üresen álló csa­pattársa valamelyikét próbálta volna játékba hozni... 63. perc: Tóth Norbert adott be a bal oldalról középre, egy védő fején megcsúszott a labda, de a beadás még így is jó volt Fehér Miklósnak, aki tíz méterről jobb belsővel kapásból lőtt - a labda két méterrel a jobb oldali ka­pufa mellé szállt. 73. perc: Korsós, Bodnár, Halmai összjáték után Halmai a jobbösszekötő helyéről előreívelte a labdát a bosnyák ötös bal oldali sarkánál álló Fehér Miklósnak. A védők gyötörték a magyar csatárt, aki mellel maga elé tette a labdát, majd lőni próbált, de a rossz talajon elcsúszott és elesett, a védők pedig üggyel-bajjal felszabadí­tottak előle. r Arany Ászok a magyar foci jövőjéé Szurkoljunk együtt a Magy­aR MIB Labdarúgó Válogatottnak 4 » * s^A.y^ aés'zo­k * i

Next