Nemzeti Sport, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-25 / 55. szám
24 A nap témája SPORTPOLITIKA. A munkálatok befejezéséig mindennap csaknem 21 millió forint kötbér terheli a kivitelezőt Nem veszik át a Sportarénát! ,s a Budapest Sportcsarnok eredeti szerződésének ez év január 13-án aláírt módosítása szerint a kivitelező 2003. február 24-ére vállalta a csarnok épületének felépítését. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a közbenső teljesítési igazolás kiadásának feltételei nem állnak fenn, ami azt jelenti: nem vesszük át az arénát!” - mondta a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumban hétfő délután tartott sajtótájékoztatón Jánosi György. A tárca első embere elárulta, az igazolás kiadásának két feltétele van: a munkák, maradéktalan elvégzése és a teljesítési ellenőrzési eljárások sikeres lezárása. Egyik feltétel sem teljesült, a közösen felállított 46 bizottságban zajló ellenőrzés során csak két vizsgálatot lehetett lezárni. A minisztérium illetékesei nem kaptak kézhez építési terveket, így nincs is mihez viszonyítani: a munkálatok valóban befejeződtek-e? Az általános működéshez szükséges feltételek sem adottak: a világítás és a hangtechnika minősége nem megfelelő; a beléptetőrendszert még nem üzemelték be; a kivitelező dokumentumokkal nem igazolta, hogy a csarnok a tűz- és katasztrófavédelmi előírásoknak megfelel-e. Sportszakmai szempontoknak sem tesz eleget a csarnok, amelynek a nagy népszerűségnek örvendő sportágakban (atlétika, kosárlabda, kézilabda, jégkorong) a szerződés szerint nemzetközi szintű események rendezésére is alkalmasnak kell lennie. Jánosi elmondta, e téren is számos probléma vetődött fel, s csak példaként említette, hogy a kosármeccseken 12 000 férőhelyet kell biztosítani, ezzel szemben csupán 10500 nézőt lehet leültetni efféle eseményeken, s a kivitelező nem nyújtott be dokumentumokat arra vonatkozóan: mobil lelátók beszerelésével biztosítani tudja-e a megfelelő nézői létszámot. Elhangzott továbbá, hogy a GYISM vizsgálatai szerint 1100 (!) ülőhelyről egyáltalán nem láthatóak például az atlétikai versenyek futószámai. Szilvásy György közigazgatási államtitkár arról szólt, hogy február 25-étől az állam napi csaknem 21 milliós kötbért számít fel mindaddig, míg a korrekciós munkákat a Bouygues el nem végzi. Mindketten reményüket fejezték ki, hogy az építő mihamarabb pótolni képes a hiányzó iratokat, s hogy befejezi a a munkát, így tartható lesz a március 13-ra tervezett nagyszabású megnyitó. Az oldalt ma AMLER ZOLTÁN, MARIK BALÁZS, REICH BALÁZS, SAHIN TÓTH RÓBERT, SIMON JÓZSEF, VARGA T. RÓBERT A felirat némiképp túlzó, rengeteg munka van még a megnyitásig a jelenleg sok sebből vérző Budapest Sportarénán HIRDETÉS —mmt Kezdje a reggelt Ön is Sporttal! Fizessen elő a Nemzeti Sportra, és benne a Sportfogadásra! 2003. február 25., kedd n&ttMtítisport Tervben a megnyitó : Habár a Sportminisztérium hétfő délután nem vette át aj létesítményt, az Aréna Üzemeltető Rt. vezérigazgatója délelőtt még optimistán nyilatkozott sajtótájékoztatóján. Dominique Fondacci elmondta: a csarnok elkészült, a márccius 13-tól 16-ig tartó megnyitóünnepség-sorozattal a közönségnek is átadják a létesítményt. „Már semmi akadálya az ünnepélyes megnyitónak, még akkor sem, ha az átadási-átvételi procedúra elhúzódik.” - nyilatkozta Hegedűs László, az eseményi főrendezője. Zöld lámpát kapott ugyanakkor az április 15-én kezdődő I divízió-I-es jégkorong-világ- bajnokság. A Nemzetközi és a Magyar Jégkorongszövetség értesítette ugyanis a létesítmény üzemeltetőjét, hogy a I csarnok alkalmas a világesemény megrendezésére. Nem ez lesz azonban az első sportesemény, amelynek otthont adhat az új Aréna: március 16- án politikusok közreműködésével teremlabdarúgó-mérkőzésre, majd a tavalyi vb-n, illetve Eb-n érmet szerzett sportolók jutalmazására kerül sor. A szakszövetségek szerint is gond van a létesítménnyel A honi szövetségek illetékeseinek elég sok fejtörést okozott már a létesítmény. Emitt sportra tökéletesen alkalmatlannak minősítették a csarnokot, amott csak apróbb korrekciókat írtak elő, ám tökéletesen elégedett senki sem volt a látottakkal. [Körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy áll most a helyzet, elfogadhatónak tartják az Arénát a jégkorong-, a kosárlabda-, a kézilabda-, illetve az atlétikai szövetség illetékesei. Az új sportcsarnok első próbája az áprilisi divízió-I-es jégkorong-világbajnokság lesz. Az eredeti szerződés alapján az Aréna szinte alkalmatlan lett volna az esemény lebonyolítására, ám azóta kedvezően alakultak a dolgok a hokisok szempontjából. „A legnagyobb gondot az öltözők száma és méretei okozták - mondta Kovács Zoltán, a szövetség főtitkára -, mára szerencsére úgy tűnik, megoldódott a helyzet, ugyanis ígéretet kaptunk rá, az igényeinknek megfelelően alakítják ki őket. Az öltözőkbe eredetileg vasszekrények kerültek volna, ám elértük, hogy a dunaújvárosihoz hasonló faboxos megoldás legyen inkább. Hallottunk róla, hogy egyes helyekről nem látszik majd a pálya, de ez nem csak a mi rendezvényünket érinti, mint ahogy az sem a mi gondunk, hogyan oldják meg a jég felolvasztása után a víz elvezetését, hiszen a csatornarendszer a pályán kívül készült el. Úgy tudom, az eredményjelző hokimeccsekre is alkalmas, ám hogy mennyire zavarja a nézőket, csak később derül ki. ” Amennyiben mégis új helyszínre kell vinni a világbajnokságot, a kivitelező a kötbéren felül 200 ezer eurót köteles fizetni az államnak. Markánsabb problémákkal kell szembenézniük a kosarasoknak, akik a jelenlegi helyzetben bizonyosan nem fogják átvenni a létesítményt. „A legutolsó csarnokbejárás három hete volt, én az akkori állapotokról tudok beszámolni - kezdett bele Bodnár Péter, a honi szövetség főtitkárhelyettese, „BL-felelős”. - Azóta nem kaptunk semmilyen visszajelzést, pedig gondunk van bőven. A pályát ugyan összerakták, ám jelentős sérülések voltak rajta, amit a helyszínen toldozgatott néhány munkás. A gyűrű és a palánk rendben van, a pálya két végébe helyezendő eredményjelzőnek viszont még a helyét sem tudták megmondani. Leültem egy székre, és azt mondtam, addig nem mozdulok, amíg nem tájékoztatnak legalább a szerkezet tervezett helyéről. Sajnos nem a nemzetközi szövetség által elfogadott a palánkéra, valamint a nagy kijelző sem, amit a jelen állás szerint teljes egészében le kellene takarni egy kosármeccsen. Ami különösen bosszantóvá teszi mindezt, az az, hogy ezeket a kifogásokat már júniusban jeleztük a kivitelezőknek. Azóta nem érkezett válasz..." Még másfél év van hátra a női kézilabda Európa-bajnokságig, amelynek az éremcsatáit szeretné az új BL-ben megrendezni a szövetség. „Sajnos kézilabdás szempontból sem lehetünk elégedettek a létesítménnyel - vélekedett Sinka László, az MKSZ főtitkára, aki az EHF elnökségi tagjaként európai szemüvegen át is figyeli a létesítmény sorsának alakulását. - Amilyen nagy öröm, hogy világversenyekhez méltó csarnokkal gazdagodik az ország és a főváros, akkora gond, hogy a tervezésnél, illetve a tervek elfogadásánál a szakemberek egyszerűen elfeledkeztek néhány nagyobb helyigényű sportágról, köztük a kézilabdáról. Ezt az észrevételünket, plusz több technikai jellegű problémánkat négy hónappal ezelőtt közöltük a sportminisztériummal. Emellett szervezési és anyagi kérdések is felvetődtek a jövő évi női Európa-bajnoksággal összefüggésben, hiszen nem tudjuk, hogy a csarnok bérlése szempontjából mit jelentenek a kilátásba helyezett úgynevezett állami napok. Az aligha elképzelhető, hogy jövő decemberben ingyen kapjuk meg három napra a BS-t, ugyanakkor nem tudjuk, mit ad a rendezvényhez az üzemeltető, és miről kell nekünk gondoskodnunk. Az sem világos, ki és mennyit kér - ha kér - a jegybevételekből. A kontinensviadal előkészületei javában folynak, és a sok-sok tisztázásra váró kérdés ellenére bizakodunk, hogy a BS-ben rendezhetjük meg az Európa-bajnokság helyosztóit és éremcsatáit. De erről még nem döntöttünk, és azzal a lehetőséggel is számolunk, hogy Debrecennel kötünk szerződést a helyosztók három napjára. ” Gál László, a 2004-es fedett pályás atlétikai vb szervezőbizottságának tecnikai igazgatója szerint: „Bár nagyon nagy nehézségekkel kellett szembenéznünk az induláskor, mára elmondható, hogy ha komoly kompromisszumokkal is, de a jövő évi világbajnokságot képesek leszünk megrendezni. Ám azt tudni kell, hogy a VIP páholy fölötti mintegy ezer ülőhelyről a szemben lévő futópálya jelentős részét nem lehet látni. Továbbá a bemelegítőpálya csak egy függönnyel lesz elválasztva a küzdőtértől, a rúdugrás nekifutóját pedig tíz-tizenkét centiméterrel meg kell emelni, mert a letűzőszekrényt nem lehet bevésni a betonba a jégkorong számára készített hűtőcsövek miatt. Ezért bár, a nemzetközi előírásoknak meg-felelő, húszméteres magasugró-nő- i kifutó rendelkezésre áll, az ennél távolabbról induló ugróknak ezzel a terepakadállyal is meg kell bir \ kózniuk. Ugyan a kétszázas futó- pálya elkészült, a pálya többi részére az elmúlt vasárnapig még mindig nem érkezett megrendelés. De emiatt nem aggódom, hiszen az július elejéig még bőven legyártható. A mostani elképzelések szerint ugyanis akkor lenne idő a szerkezeti elemek összeszerelésére s utána egy tesztverseny lebonyolítá-sára. Ugyanis a világbajnokság, előtt erre mindenképpen szükség van, lehetőleg minél korábban. ” .