Nemzeti Sport, 2009. május (107. évfolyam, 118-147. szám)
2009-05-03 / 119. szám
1*1 OJriJlX JL m JlJIdfSkI JL«9 2009. május 3., vasárnap netmzetisport EGRI JANOINTERJÚ Harmincnyolc év után közvetített ismét Svájcból, a jégkorong-világbajnokságról A 72 éves kapitány -he ne ülünk a zürichi Kloten Arena sajtóközpontjában és beszélgetünk. Pontosabban beszélgetnénk, de valahogy nem tudunk belekezdeni: alig váltunk néhány szót, odalép hozzánk a hoki-vb sajtófőnöke, majd nem sokkal később egy másik külföldi kolléga kér elnézést, mert néhány pillanatra megzavar. Mindketten Egri Jánossal - aki a Magyar Rádióban közvetítette válogatottunk csoportmeccseit Svájcból - szeretnének kezet szorítani. ► Úgy látom, errefelé is népszerű. Nem tagadom, jólesik, ha megismernek, és idejönnek hozzám. Tudja, nem nagyon talál itt a csarnokban - de akár szélesebb körben is kutathat - olyat, aki harmincnyolc esztendő után visszatér egy világbajnokság színhelyére, s nemcsak hogy él, hanem ugyanúgy dolgozik, közvetít, mint 1971-ben tette. ► Arról nem is szólva, hogy közben még mindig jégkorongozik... C Ön mondta, nem én... Valóban, már elmúltam hetvenkét éves, de a heti két edzést az öregfiúkcsapattal - amelynek én vagyok a kapitánya - semmi pénzért sem hagynám ki. ► Hogy bírja? Remekül. Talán már lassúbb vagyok, mint húsz évvel ezelőtt, a lelkesedésem azonban semmit sem kopott. ► Jól hangzik, de azt azért ismerje el, nem megszokott dolog, hogy hetvenkét évesen valaki heti rendszerességgel jégkorongozik. Árulja el, mi tartja a pályán? !. Egyszerű a válasz: az a baráti társaság, amely ilyenkor öszszejön, és elfelejtve a napi gondokat, kétszer egy héten jól érzi magát. Persze amikor belépek az öltözőbe, megkapom, hogy ilyen nadrágot már húsz éve nem hord senki, aztán nevetünk egy jót. Tudja, az emberek, a barátok csak azzal viccelődnek, akit szeretnek. Jó érzés, hogy én is közéjük tartozhatom. ► Köztudomású, hogy a Magyar Televízióban vetélkedőműsorokat vezetett, azt viszont talán kevesebben tudják, hogy valójában a sporttal kezdte. A Műszaki Egyetemen végeztem, s eredetileg a szakmámban helyezkedtem el, de már akkor is a sport volt a nagy szerelem. A müncheni olimpia előtt jött a felkérés a tévétől, de akkor még úgy gondoltam, hogy párhuzamosan csinálhatom a kettőt: reggel nyolctól négyig femér-Fantasztikus, amit ezek a srácok itt, Svájcban tesznek, igazán elismerésre méltó, függetlenül attól, milyen eredménnyel Egri János a magyar válogatottról nők vagyok, utána pedig irány a televízió. Igen ám, csakhogy azokban az időkben - ne feledje, még „vastagon" szocializmus volt nálunk - nem nézték jó szemmel, ha komoly, doktorált főmérnök a tévében „bohóckodik" - mert a főnökeim szerint azt csináltam. Döntenem kellett, de ezután egy pillanatig sem okozott gondot a választás, ugyanis eszem ágában sem volt olyan helyen maradni, ahol ultimátumot kapok. Tudja, miért imádom a jégkorongot? ► Nem, de éppen kérdezni akartam. Miért? Nagyon gyors a játék, ezért szinte állandó döntéshelyzetben van az ember: egy-egy átadásnak, ütközésnek, lövésnek azonnal megvan a következménye, legyen az pozitív vagy negatív. Ha jobban belegondol, az élet is ilyen. ► Ezek szerint az, hogy a televízió kedvéért otthagyta a főmérnöki állását, jó „passz” volt? Mindenképpen. Nem akartam beállni a sorba, hogy ugyanolyan legyek, mint bárki más. Képzelje csak el, milyen unalmas lenne, ha mondjuk csak impresszionista festészet létezne. ► Érdekes, amit mond, hiszen manapság éppen az uniformizálódás felé halad a világ, így van. Ez egyfelől természetes, de mindig szükség lesz egyéniségekre, olyanokra, mint amilyenek például a magyar jégkorong-válogatottban is vannak. Fantasztikus, amit ezek a srácok itt, Svájcban tesznek, igazán elismerésre méltó, függetlenül attól, milyen eredménnyel térnek haza. ► Ismeri őket személyesen is? ► Hogyne. Talán mondhatom, jó kapcsolatban vagyok velük, azt hiszem, tisztelik bennem az elődöt. ► Merthogy - ezt ne felejtsük el - magyar bajnok, sőt válogatott is volt. Ha ki kellene emelni, mi a legszebb emlék, amelyet ettől a sportágtól kapott? Egyet? Tényleg csak egyet mondhatok? Lehetetlen. ► Na jó, lehet több is. Játszottam a Kisstadion megnyitóján, az valóban felejthetetlen volt, de például pályára léphettem a grenoble-i téli olimpia hokistadionjának átadóján is, akkoriban ugyanis éppen ott légióskodtam. ► Árulja el, hogyan lehetett valaki légiós a hatvanas évek második felének Magyarországán? !. Ösztöndíjjal mehettem ki Franciaországba, s nagy nehezen sikerült engedélyt szereznem, ha már ott vagyok, játszhassak. A második sorba kerültem, egy kanadai és egy cseh sráccal voltam együtt. Miben más ez a hoki, mint volt akkoriban? Ó... Soroljam? Először is sokkal gyorsabb a játék, de hát az egész világ felgyorsult. Puskás ma már nem tudná az ötösön megcsinálni azt a visszahúzós cselét, amelyet azóta is csodál a világ, a jégkorongban is más idők járnak. Aztán ott van a sportágat, a világbajnokságot körülvevő felhajtás, a média által gerjesztett cirkusz. Ez is új, miként a nekem nagyon nem tetsző videobíró, amely képes érzelmeket átírni, hiszen adott helyzetben csodálatos gólörömöt tehet semmissé. ► Nyugtasson meg, mindettől függetlenül megmaradt a szerelem... Hogyne. Különben nem lennék itt. Tényleg fantasztikus, amit a magyar válogatott véghez vitt, még mindig hihetetlen a számomra, hogy a csapat itt van a legjobbak között. Az pedig külön öröm, hogy ezek a játékosok ilyen szerények, ilyen emberiek tudtak maradni. Holéczy Roger például kétszer is lejött hozzánk edzésre, s éreztem rajta, megtisztelőnek érzi, hogy ott lehetett. Hálás volt minden egyes jó passzért és megoldásért, s persze ő is igyekezett kiszolgálni bennünket. Ez a fiú most itt van Zürichben, és felejthetetlen gólt lőtt a szlovákoknak. Úgy gondolom, éppen ezért és az ehhez hasonló élményekért szerethető ez a társaság. ► Hogy a magyaroknak szurkol, az nem kérdés, de rajtuk kívül hová húz a szíve? Kanada a nagy kedvenc, amit ők ebből a sportágból tudnak, az számomra maga a tökéletesség. Ezek szerint az ő sikerükért szorít? L„ Mit tagadtam, ha már nem mi leszünk világbajnokok, akkor én nekik szurkolok * ■ SZŰCS MIKLÓS Egri Jánosnak már diplomás főmérnökként is a sport volt a nagy szerelme, és most is órákig tud mesélni rajongása tárgyáról | NÉVJEGY Egri János · Született: 1936. november 10. Sportága:jégkorong ! Klubjai: Vörös Meteor (1955-1964), Bp. Építők (1964-1967 és 1968-1971), 1 Grenoble (francia, 1967-1968) Válogatottságai száma: 2 Legjobb eredményei: 3x magyar bajnok (Vörös Meteor 1957,1959,1963) 1 Az 1968-as grenoble-i téli olimpia után kezdett el bedolgozni az MTV sportszerkesztőségénél, a jégkorong-vb-ket és az 1972-es müncheni olimpia ökölvívó-mérkőzéseit kommentálta. 1972-től 25 éven át vetélkedőműsorokat (Lehet egy kérdéssel több?, Játék a betűkkel, Keresztkérdés, Kérdezz, felelek, Elmebajnokság) vezetett az MTV-nél.