Nemzeti Sport, 2021. január (119. évfolyam, 15-30. szám)
2021-01-16 / 15. szám
nemz .sport 2021. január 16., szombat KLUBFUTBALL HÁTTÉR „Szeretnénk mi több magyart, de BODNAR ZALAN Pénteki lapszámunkban terjedelmes beszámolót olvashattak Csányi Sándor MLSZ-elnök csütörtöki sajtóbeszélgetéséről, amelyben több fontos, a magyar futballt érintő témáról beszélt. Egyebek mellett szóvá tette, hogy az NB I-es klubokban még mindig túl kevés magyar futballista szerepel. Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke lapunknak reagált Csányi Sándor szavaira. „Sok mindenben, mondhatom, szinte mindenben egyetértek Csányi Sándorral, és azokkal az állításokkal, amelyeket a sajtóbeszélgetésen megfogalmazott. Továbbra is fenntartom a véleményemet, aminek többször is hangot adtam, hogy kiváló munkát végez az MLSZ elnökeként. Szinte az egyetlen, amiben nem értek egyet vele, az a magyar játékosok ügye” - kezdte Kubatov Gábor. Csányi Sándor a csütörtöki sajtóbeszélgetésen azt mondta, büszke a Ferencváros sikereire, és fontosnak tartja őket a magyar futball szempontjából, mégsem mulasztotta el megjegyezni, költogsága még nagyobb lenne, ha az FTC-ben pályára lépő játékosoknak legalább fele magyar lenne. E felvetés kapcsán fejtette ki most álláspontját Kubatov Gábor. „Valóban nincs sok magyar egyszerre a pályán, de nézzünk a színfalak mögé. Figyelembe kell venni, hogy a Ferencváros labdarúgócsapatának a magyar válogatottból csupán három-négy játékos jelentene szinte százszázalékos biztonsággal azonnali erősítést. Az ő áruk azonban olyan magas, hogy elérhetetlenek az FTC számára. Szintén ehhez a témához kapcsolódik, hogy a fiatal magyar labdarúgókért sok________ szór irreálisan nagy összegeket kérnek el a hazai egyesületek, azaz hiába próbáljuk meg idecsábítani és fejleszteni őket, egyszerűen túlzó az ár, amelyet megpróbálnak kisajtolni értük. Ezzel együtt mi így is igyekszünk minél több magyar játékosnak lehetőséget adni, még a legmagasabb szinten is. A Juventus elleni hazai Bajnokok Ligája-mérkőzésen például négy magyar kezdőként lépett pályára, ők - Dibusz Dénes, Lovrencsics Gergő, Botka Endre, Sigér Dávid - egy mérkőzéstől eltekintve az összes BL-összecsapáson lehetőséget kaptak, miközben a világ futballjában azt látjuk, egy olyan kivételes sztárcsapat, mint a Juventus, egyetlen olasz játékossal, Federico Bernardeschivel állt fel hazai pályán ellenünk, és csereként is csak egy olasz állt be, Federico Chiesa, ráadásul éppen honfitársa helyére. De a kivételes utánpótlásáról híres Barcelonában is csak három spanyol kezdett az ellenünk vívott mindkét BL-összecsapáson." Az FTC elnöke itt még nem fejezte be a példák sorolását. „Ha más csoportokat nézünk, találunk ennél szélsőségesebb eseteket, például amikor a Dortmund egyetlen német játékossal kezdett az FC Bruges ellen, de az akadémiájáról világhíres Salzburg sem tudott négy osztráknál többel felállni az ellene két spanyolt bevető Atlético Madriddal szembeni csoportmeccsen, hazája bajnokságában pedig mindössze huszonkét százalék az osztrák a Salzburgban. De a szlovák bajnok sem szerepeltet négy szlováknál többet átlagban. Félve kérdezem: vajon a Fradinak az a legfontosabb szerepe, hogy minden magyar labdarúgónak helyet biztosítson? Nekünk a nemzetközi porondon is helyt kell állnunk, hatalmasak az elvárások, nem biztos, hogy nekünk a Paks példáját kell követnünk. ” Kubatov Gábor ezzel együtt kiemelte, az FTC továbbra is próbál előrébb lépni e tekintetben is, a Ferencvároson sohasem múlik, mindig megadja a lehetőséget a fiataloknak. „Utánpótlás-válogatottakat adunk kölcsön, hogy magas szinten fejlődhessenek tovább, így került Szánthó Regő a ZTE-hez, Csonka András a Budafokhoz, és ezért szerepel már jó ideje fiatal kora ellenére a sokra hivatott kapus, Varga Ádám a Soroksárban. Nem véletlen, hogy a mostani átigazolási időszakban két fiatal magyar játékos, Katona Máté és Gera Dániel is érkezett az MTK-tól. A spanyolországi edzőtáborba a felnőttekkel tarthatott a tizenhat éves kapus, Mergl Szabolcs, a tizenhét éves Nagy Olivér és a szintén magyar Redzic Damir, a tizennyolc éves Katona Bálint, valamint az élvonalbeli együttes keretéhez tartozó, szintén tizennyolc esztendős Csontos Dominik, közülük szinte mindannyian pályára is léptek már a felkészülési mérkőzéseken. Ezt a folyamatot segíti a nemrégiben újjáalakított NB III-as együttes, amelynek az előbb említett fiatalok is tagjai. Mi mindent megteszünk a magyar futballért, de attól, hogy valaki magyar, még nem élvez előnyt. A csapatba kerülést nem az íróasztal mellett, hanem az edzésen és a pályán kell kiharcolnia mindenkinek." Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke REAGÁLT LAPUNKNAK a Csányi Sándor MLSZ-elnök évértékelőjében elhangzó egyik felvetésre, s a klubok vezetőit is megkérdeztünk több témában. I f FIGYELEMBE KELL VENNI, HOGY A FERENCVÁROS LABDARÚGÓCSAPATÁNAK A MAGYAR VÁLOGATOTTBÓL CSUPÁN HÁROMNÉGY JÁTÉKOS JELENTENE SZINTE SZÁZSZÁZALÉKOS BIZTONSÁGGAL AZONNALI ERŐSÍTÉST. Kubatov Gábort az a cél vezérli, hogy a lehető legjobb eredményt érje el a Fradi minden fronton fotó: nemzeti sport A létszámemeléstől a videobíróig Haraszti VL Zsolt :1 A bővítés I «pártján állok, mivel a tizenkét csapatos bajnokságban kockáztatni nemigen lehet. Évről évre azt látjuk, hogy hat-nyolc csapat küzd a bennmaradásért. Ebben a kiélezett helyzetben nehezen építenek be a csapatba tehetséges fiatal játékosokat az edzők. 2 Ezt mindenkire rábíznám. «Mindenki tudja, mi a filozófiánk, régóta kizárólag magyar játékosokban bízunk. De a döntést magánügynek tekintjük, minden klub maga ítélje meg, kiknek szavaz bizalmat. 3 Egyetértek a videobíró bevezetésével, és tudomásunk van arról, mennyibe kerül. Azt valljuk: valamit valamiért. Pólyák Balázs !É Az első és a lEMf1 * másodosz Mm latályban is tizenhat csapatos létszámot tartok optimálisnak. Most nehéz tervezniük az együtteseknek, mert ha kiesnek, nem alkalmazhatnak külföldieket. Az eredménykényszer megnehezíti a fiatalok szerepeltetését, mi azonban inkább játszatjuk őket, mintsem feladjuk az identitásunkat. Ha viszont tizenkét csapat marad, csak egy essen ki. Nemzetközi szinten sem igen látunk példát arra, hogy a mezőny egyhatoda kiesik. Ha növelnék az élvonalbeli csapatok létszámát, szerintem magától rendeződne ez, kevesebb légióst szerződtetnének a klubok, és bátrabban szerepeltetnének hazai fiatalokat. Én nem a légiósok számát korlátoznám, hanem előírnám, a keretben hány saját nevelésű, a klub kötelékében minimum három évet eltöltő játékosnak kellene lennie, ahogyan a németek csinálják. Ők egyébként négy év alatt lépcsőzetesen nyolcra emelték fel ezeknek a játékosok számát a keretekben, egy ilyen rendszer az évek során nálunk is automatikusan átrendezné a keretet a hazai futballisták javára. <*% Abszolút támogatom a videobíró bevezetését. Egyértelműen csökkenti a hibák számát, nem vallom, hogy a játékvezetői tévedés a játék része. Csányi Sándor felvetései kapcsán három témában körkérdést intéztünk NB I-es klubok vezetőihez. 1. Maradjon-e a 12 csapatos élvonalbeli bajnokság, vagy emeljék a létszámot? 2. Csökkenteni kellene-e a külföldi játékosok számát az NB 1-ben? 3. Bevezessék-e a következő idénytől a videobírót, ami klubonként és idényenként mintegy 17 millió forinttal növeli a nevezési díjat? Révész Attila a fiatal magyarok. Én az NB II létszámát csökkenteném néggyel, mert most nő a szakadék a két liga között. Van egy megszavazott UEFA•mi szabály, hogy huszonöt tagú keret nevezhető, ebben legfeljebb tizenhét légiós lehet, és kell lennie négy magyarnak és további négy akadémistának. Ezt elfogadhatónak tartom. Támogatom a bevezetését, és az árát is elfogadom, mert az MLSZ korrekt előzetes tájékoztatást adott. Ráadásul a központi bevételből forrás is van rá, nem a klubokat rövidítik meg. Az derült ki,hogy az elnök úr céljai világosak ebben a témában, éppen ezért meglepőnek tartjuk, hogy kiállt a tizenkét csapatos rendszer fenntartása mellett, hiszen ő maga vezeti le, megérti az edzőket, az eredménykényszerben nem mernek kipróbálni tehetséges fiatalokat. Egyetértek abban is, hogy több ügyes fiatal jön ki az akadémiákról, mint ahánynak hely jut, már csak ezért is szükség volna tizenhat csapatra. Fejlődni csak az NB I-ben tudnak, és eladni is csak onnan lehet őket. Nem tartom szükségesnek a Mm «szabályozást, minden klubnak megvan a maga filozófiája. A Salzburg például külföldi fiatalokkal írt sikersztorit. Mögöttünk nem áll akadémia, mégis sok fiatalnak adunk lehetőséget. Ráadásul az esélyegyenlőség elve is sérül azáltal, hogy hat klub mögött kiemelt akadémia áll. A helyzethez alkalmazkodva nem tartom ördögtől valónak hiányposztra fiatal külföldieket hozni. 3 Mindenben a nemzetközi trendek követését tartom megfelelőnek, és ez a folyamat már nem visszafordítható. Oláh Lóránt rmmmm ! Az MLSZ célja és a magyar futball érdeke is, hogy minél több magyar fiatal játsszon az NB I-ben. Ha viszont marad a jelenlegi rendszer, a klubok kénytelenek tapasztaltakat vásárolni, hogy csökkentsék a rizikót. Az az igazság, hogy az igazán jó külföldiek továbbra sem a magyar bajnokságba jönnek. Aki ér valamit, annak megvan az ára, a legtöbbjük szerződtetése jelentős kockázatot rejt magában. Ugyanakkor fontosak a légiósok is, mert magukkal hoznak egy másik futballkultúrát, amelyből tanulhatnak a fiataljaink. 3 Ha szeretnénk felzárkózni a nemzetközi élmezőny közelébe, szükséges a videobíró. Megvan a drámaisága a rendszernek, és jobb, ha hozzászoknak játékosaink. 4 Abból a fő szempontból támogatom a jelenlegi létszámot, hogy így kevesebb csapatnak jut ugyanannyi pénz, ez növeli a magyar együttesek versenyképességét Európában. Szakmai szempontok miatt viszont jobb lenne a bővítés, mert több lehetőséget kapnának az élvonalban Sáliéi István Nyolcszázmillió forintot kapott ötven válogatott játékos A Csányi Sándorral csütörtökön folytatott sajtóbeszélgetésen egyebek mellett szóba került a válogatott premizálása. Ennek kapcsán az MLSZ elnöke a csakfoci.hu kérdésére válaszolva elmondta: legutóbb az UEFA-tól az Európa-bajnoki részvételért járó prémium harmadát osztották ki, és most is hasonló az arány. Hozzátette, előre megállapodtak abban, mi jár a játékosoknak a győztes meccsekért és a továbbjutásért: ötven labdarúgó a Nemzetek Ligája-meccsekért, a playoffmérkőzésekért, az NL-csoportgyőzelemért és az Eb-kijutásért összesen nyolcszázmillió forintot kapott. A legnagyobb összegben részesülő játékosnak negyvenmillió járt, a legkevesebbet keresőnek 400 ezer.