Nemzeti Sport, 2021. december (119. évfolyam, 341-354. szám)
2021-12-16 / 341. szám
SPORTMIX 13 A főpróba I Ma adják át a kézilabda Eb budapesti helyszínéül szolgáló multifunkcionális arénát és megtartják az Eb-t megelőző főpróbát, amelyen az MKSZ beiktatja új tagjait a Hírességek Csarnokába, és fellép a Punnany Massif is. A jegyeladásból befolyó összeget a szervezők a közmédia Jónak lenni jó adománygyűjtő kampányának ajánlják fel. A FŐPRÓBA PROGRAMJA 16.00: kapunyitás 17.30: a magyar kézilabda-hírességek beiktatása, kabalák csatája 18.30: Punnany Massif-koncertshow 19.15: női All Star ügyességi verseny 19.30: férfi All Star-mérkőzés (a szünetben a magyar férfiválogatott köszöntése) bapest-arénánál a kavicsalak. A belső arénatér eleganciája, amely nagy küzdelmek során jött létre. De ilyen a díszkivilágítás is: egyedi, mert nem kívülről világítja meg a létesítményt, hanem a homlokzati palástban találhatók a led világítótestek. Ez lehetőséget ad különböző színösszeállítások kialakítására. Az ötlet a Market Építő Zrt. alapító vezérigazgatójáé, Scheer Sándoré, ő Dubaiban látott hasonlót. De a megvalósítás többlépcsős építészeti és elektromos áttervezéssel járt, hogy úgy jelenhessen meg, ahogy láthatjuk minden este. Valóban páratlan megoldás, derekasan megdolgoztatta az elektromos szakembereket. Mennyi ideig tartott a tervezés? A mai napig tart. Komolyra fordítva: mindig adódott valami, ami miatt módosítani kellett az eredeti terven, a végén pedig minden adódó kérdésre azonnal reagálni kell, segítve a kivitelező munkáját. Mennyire kíséri majd figyelemmel a kézilabda Európa-bajnokságot? Elsősorban futballrajongó vagyok, de biztos, hogy a magyarok mérkőzésein ott leszek. Nagy örömmel töltene el, ha az aréna a magyar csapat szereplésére inspirálóan hatna. A Puskás Arénánál ez bejött! Fiatalkorában kosárlabdázott. Elképzelhetőnek tartja, hogy ebben a sportágban is nagy világversenyt rendezzünk? Talán nem hangzik nagyképűen, de az aréna adva van. Ráadásul a sporttechnológiai terveit egy kosaraslegenda, Judik Zoltán tervezte. Magam már régóta nem járok kosárlabda-mérkőzésekre. Egykor a mai Gerevich Aladár Sportcsarnokba kijártam a MAFC-Honvéd találkozókra, amelyek hangulata visszaidézhetetlen, jegyet kapni szinte reménytelen volt. Zsúfolt nézőtér, még a lépcsőn is ültek. És ott is voltak kettős rangadók a Csepellel és a Ganz Mávaggal kiegészülve. Egy évig úgy dolgoztam, hogy hét közben kint voltam a Puskás Aréna kivitelezésén, hétvégén pedig terveztem a multifunkcionális arénát. Volt, hogy a tömeg betörte a kaput, hogy bejuthasson a sportág örökrangadójára. Bizony! Azt már csak halkan jegyzem meg, előfordult, hogy az öltözőablakon másztam be, hogy ott lehessek. A multiarénába is be lehet lógni? Á, dehogy! Teljesen megváltozott a világ. A mi időnkben nem voltak biztonsági emberek, manapság egész szolgálat őrködik, hogy illetéktelenek ne juthassanak be. „Be van fejezve a nagy mű... az alkotó pihen"? Szeretnék visszavonulni, letenni a ceruzát, de nem valószínű, hogy meg tudom tenni. Egyrészt a munkám a hobbim: az építésznek mindig jár az agya az aktuális munkán, és a hétvégék a nyugodt alkotás pillanatai. Ha egy problémára, amely jó ideje foglalkoztatott, valamilyen jó megoldást találtam, a szombat és a vasárnap ünneppé vált. S ugyan negyvenegy év munkaviszony után bejelentettem a „visszavonulásomat” a Középülettervező Vállalatnál, de a cég megnyerte a 2023-as atlétikai vébére felépülő stadion mellé megálmodott fedett atlétikai csarnok tervezésére kiírt közbeszerzési pályázatot, úgyhogy nyitva hagyom a kérdést... Valahogy segíteni akarom a projektet a tapasztalatommal. Van megvalósítatlan álma? Kicsit unalmas lehet már, hogy mindig a székesfehérvári Nemzeti emlékhellyel hozakodom elő. A keresztény magyar államiság legfontosabb helyszíne, és méltatlan állapotban van. Majd’ ötszáz éve egy űr tátong a koronázási katedrális helyén, romok között botorkálunk, miközben ott harminchét királyt koronáztak és emeltek trónra Szent István óta. Se védőtető, se köztér nem való a szent hely fölé. Kortárs módon megfogalmazott katedrálist javasoltam oda, képzőművészetileg megfogalmazott zászlókon megjelenítve a harminchét királyt, ahogy külföldön látjuk a koronázási épületekben. Még filmet is készítettünk erről a vízióról. De komolyan gondolkozom azon, hogy megírom a könyvet az összes munkámról, ami megvalósult, és arról is, ami a fiókban maradt. Ezzel tartozom magamnak. AZ ÁRKIVÁ SZÁMOKBAN A csarnok építése (2019) előtt a kormány határozatot hozott, hogy a beruházás teljes összege nem haladhatja meg a bruttó 101 milliárd 544 millió forintot, ami nettó 74 milliárdot jelentett. Az aréna bruttó 99,97 milliárdba került. A küzdőteret úgy méretezték, ne csak a kézilabda-mérkőzések, hanem jégkorongmeccsek megrendezésére is alkalmas legyen, továbbá bizonyos lovas- és motorosversenyeknek is otthont adhasson. ISO 000 50 000 - 40 000 m7 m2 m2 VIP-boxok száma befogadóképesség monolit vasbetonszerkezet Nemcsak a tervezők, a kivitelezők sem pihentek, hiszen a 2019-es első kapavágás óta eltelt alig több mint két esztendőben felhúzták hazánk egyik legimpozánsabb épületét » A Gerevichtől a Papp Lászlóig Budapesten először a múlt század 30-as éveiben vetődött fel egy nagy nemzeti sportcsarnok építésének gondolata. A hivatalosan „Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok Kiscsarnoka" nevű épületet 1941-ben adták át, lelátóin 1900-an foglalhatnak helyet, a világháború után Nemzeti Sportcsarnoknak hívták, majd 2010-ben vette fel a hétszeres olimpiai bajnok kardvívólegenda, Gerevich Aladár nevét. Az első igazán nagy hazai multifunkcionális aréna az 1982 februárjában átadott, 12 500 fős Budapest Sportcsarnok lett, amely 1999 végén a karácsonyi vásár alatt leégett. Az újjáépítés éveiben a debreceni Főnix Csarnok (2002,6500 fő - október óta felújítva: Főnix Aréna) lett Magyarország legnagyobb fedett sportcsarnoka, majd 2003 márciusában megnyílt a 12 500-as befogadóképességű Papp László Budapest Sportaréna - egészen a mai napig az ország legnagyobb fedett létesítménye. tflWXESs flBFMfl ffilm -----------19 500 fő f1998( [ F Ji ö tl #1* 6 i