Nemzeti Társalkodó, 1831. január-június (1-26. szám)
1831-02-26 / 9. szám
«ф( 66 )фф lett volt tóban lehetett találni most nintsen , — a’ bőj tolok számára bövön találhatni tsigákat, az udvarhelyi határon , a’ Várban , vár kertjében, ’s némely magános Gazdák kertyeiben; úgy katona- ’s zöld békákat. Valamint a’ mérges plánták a’ Székben kevés számmal vagynak ; úgymint tsak : nagyfű, bürök, pap-sajtgyökér , ebszöllő, vad petreselyem, bakszaka láttatnak , úgy a’ mérges állatok közzül is ritkán találtatnak a’ varas békák, ’s kígyók, de láttatnak néha dűhött kutyák ’s farkasok, mellyek, míg észre vétetnek , sok kárt tesznek egyéb állatokban emberekben. sí Nemes Szék' népe, ’s annaktulajdonságai. Az egész székben vagynak 119. Faluk , és két mező városok, mellyeknek lakosai tesznek mintegy 66 ezer lelkeket, mellyek közt a’ legtöbbek Székelek, kevesen vagynak: Oláhok, Örmények, Görögök, Tzigányok, kik vagy házas,tarló , hegedűsök , vagy vasmives kovátsok, vagy vándorló sátorosok, kabinosok , tekenősök , rostások , üist-fuldozók ; ritkán láttatik egy-egy Német mester ember, vagy Schuszter, vagy Asztalos , vagy Serfőző a’ Kéményseprők is németek, Segesvárról járnak fel még Udvarhelyre is seperni — vágynak ’Sidók is kevesen , kik többnyire udvari pálinkafőzők. Mágnásoknak ugyan vagyon a’ Székben Residentiájok— Sz. Demeteren , Fiátfalván, Andrásfalván, Keresztúron, Bögözben , Sz. Pálon, Jószágaik pedig másutt is, de egy sem lakik a’ Székben — hanem vagynak bé bíró, s benn lakó Fő-Nemesek, Nemesek, Primipilusok, Pixidáriusok , Armálisták , szabad Székesek— a Szék’alsó részében Jobbágyok is bővebben fennebb pedig ’Sellérek. Testek termetére nézve a’ legszálasabbak, magassabbak a’ Szék’ alsó részében, Keresztúron ’s még más hellyeken találtatnak — többnyire a’ Szék’ lakosai közép nagyságúak , egésségesek, barna pírossak, erőssek, zömökök, izmosok, a’ himlő-béáltás béhozatalától fogva nem igen himlő-kőltesek, az elevenség , bátorság fenn álló ábrázatjokból és nézésekből is ki láttzik , haragra , veszekedésre, verekedésre , szerelemre, ivásra, tántzra hajlandók, de a’ baráttságra’s vendég-elfogadásra is készek. Természeti elmésséggel, ravaszsággal , magok hirtelen feltalálásával felruháztattak , a’ perlekedésre tsak kitsiny okból is könnyen reá-vetemednek, a’ tanúlásra és tudományokra a’ természettől szép tálentumokat kaptak de az élet’ szüksége, és a’szegény tehetetlenség tsak hamar félben szakasztattja vélek a’ tanúlást, sokan tsak az olvasáson, éneklésen, számvetésen, íráson ’s rövid vallásbeli esméreten végzik tanúlássokat, még is nagy korokban. Falu-nótáriusokká, Instantzia-írókká, Papjokkal disputálókká , sőt Prókátorokká is váltak, a’ gazdaságot szeretik is, űzik is, fáradhatatlanok a’ munkában , melyre hívja is őket az ő’ lakó hellyeknek szűk, köves, sok munkát kívánó állapottja — az esztendőnek három munkás részében mezei emberek ; télben otthon kézi mívet, mesterséget gyakorlók. Öltözöttjek többnyire az ő jeleikről rájok maradott vászon ing, gatya, melylket tsak kevesen viselnek gyapott gyólcsból ; szőr harisnya, szőr lájbi, kevesen viselnek bőr lájbit, bőr rövid ködmönt vagy kosókat, még kevesebben bőrhoszszú bundát , többnyire szürke, vagy verhenyő vagy fekete zeke , hol évig, hol térdig érő az ő felső köntösök — nyakra-valót kevesen viselnek , a’kiknek van is, zakolai gyultsból való, kevés visel a’ nyakán bolti tarka vagy selyem keszkenőt. — Fejeket fedik kalappal , fekete