Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)
1840-11-21 / 94. szám
374 tatván a’ megbizottak által minden a’ tisztválasztást tárgyázó kicsapongások iránt, ’s így a’ katonaság tuskint eloszlathatván a békés polgárok nyugodt szivvel ’s rendtartással iktatták be hivatalukba csaknem minden főbb tisztviselőket felkiáltás útján kettőt kivéve , ’s igy lettek főszolgabírókká: Becsky József nyíri , Gabányi Sándor bányai, Kovács Lajos szamosközi, és Domahidy Fái urak krasznai járásokban ; főpénztárnokoknak Újhelyi Károly és Péchy Gábor urak; főügyvédnek Domahidy Gedeon; alügyvédeknek Korda Péter, Sánta Imre és Fényes János urak kiáltatván ki, kiken kívül még az nap az alszbiták is megtétettek. Fájlalták azonba az összhangzó baráti keblek két kedves tisztjeiket Korda Lőr.és Gerzon Fer.urakat,kiket ha alispáni helyre tűzettek volna is ki, örömmel tiszteltek volna e’ helyen, ’s fájlaltam magam is; de felváltotta e’ fájdalmat abbeli örömöm , hogy e’ megyében a vallási türedeklletlenségnek még árnyéka sem létezvén,maga az egyenesszivű főispán kívánt bennünket mérsékelni, nehogy szokás ellenére több katholikusokat tegyünk be; áldja meg a’ mindenható ebbeli egyenes ’s példára méltó türedelmeért. Vácz, nov. 10. Tegnap óta ujdon csinosított, ’s méltóságos büszkeséggel álló főtemplomunk előtt elterülő négyszegterünkön 40 ember dolgozik, annak felületét—a’püspöki mérnök ismételt kimérése után—előbb egyenes térlappá kiegyenlítendők , ’s azután kavicscsal elboritandók. E’négyszegtér az említettem főtemplom,’s a’ nyáron szinte újra sárgára pompásan festett díszes püspöki lak közt nyúlva el, jelenleg az e’ vonalban nézőszemek a’ csinosság’s tisztaság remek példájaiban találnak kedves szemléletet. — Kevés napok előtt több, egymásra hamar következett lopások gerjeszték fel némellyek figyelmét, mellyek egyike mondhatni túlzólag vakmerő volt. Ugyanis egy bizonyos előbbkelő polgárnő Fejérvárról érkezvén haza, utazásában fenmaradott 150 írtját a’ kocsizás terheitől elbágyadva lévén csak Ön záratlan szekrényébe rejte el másnap férjének általadandó, ki mindig rendesen elkülönzött szobájában szokta tartogatni pénzét. Az utazás fárasztotta családatya korábban lefekvék,é s tíz óra felé hasonlólag vidor kedéllyel temetkezők puha párnái közé az éppen szinmutatványból megérkezett,’s magát jólmulatott Nettike is, a’ család viruló rózsabimbója, ’s a’ természet csak hamar követelé éji adóját,őt is az álmok mélyébe süllyesztve. Reggel a’családanya anyja volt első ki felkeltés midőn a’szekrényfiókokat kihúzva ’s egyes holmikat szétszórva talála, szinte hajlandó volt megfeddeni a’színjátékból később megérkezettet a’rendetlenül hagyott holmikért, mellyeket tőle vélt széthányhatottaknak,a’mint az ablakok szárnyait fölnyitva, ’s a’ télinek alsó tábláját kimetszve bámulá. Az öregasszonyt nemének sajátlagos ijedelmi fogák el, ’s midőn mindnyáján fölugorva a’ székrényt vevők vizsgálat alá, Öszszehányva lelök bútorait, ’s bár ezüst kalanakat, selyemnemüeket ’s egyebeket forgata kezében a’ tolvaj, ott hagyva mindent, csak a’ pénzt kereső ki, még a’ hímezett pénzerszényt is, mellyből azt kiszedő, eldobva. A’ tolvaj az ablakon ereszkedik be olly ügyességgel , hogy az az alatt helyzett kis varróasztalkáról csak legkissebbet sem vert le, hosszú kutatása után a’tolózárral csukott ajtókat feltárva szabadon méné ki, magával vivén még Nettike ezüst güszőjét, ’s hosszú szalagra fűzött himzőollóját. Az isteni gondviselés különösen abban mutatkozik, hogy a’ négy, tolvaj-járta szobában hált némberek,’s tiz éves fia szemeit rendkívüli mély álomba csukta le, kik fölocsudások esetében valószínűleg a’ kétségbeesés részeiiben forgandottak, úgymint kik harmadnapra is borzadva emlékezének azon életveszélyre, mellynek kitéve voltak, ’s csak remegéssel indák emlegetni, hogy tolvaj járt körükben. Ezen eset intésül szolgál arra, milly czélszerűk, ’s biztosítók az ablakokon a’zártáblák (spalletladen),’s mennyire érdekes éjjelre kulcscsal bezárni az ajtókat.—Egy csizmadiától több pár elkészített csizmákat orzanak el. — Egy mészáros legénytői 600 frtkat rabjának el.— ’S egy hentes is, noha zsíros árui felett szelindeke választott, lopással károsíttaték meg. A’gaztettek követői még nincsenek tudva, de vágnak némellyek, kik a megszaporodott zsidósuhanczczokat veszik azon észrevételeknél fogva ganuba, hogy sokan közülök napközt alig két három hitvány kendővel káborogva, több házaknál annyira túlűzék áruczikjeik kínálásával szemtelenségüket, hogy mitsem hajtva az eligazító „nem vészünkére, erővel is betolák magokat az udvar- ’s szobába, ott mindent kikémlelők, honnan csak férfi közbejöttével,’s erőszakos megtámadás után üzettethetének ki. Lőcse, nov. 2. Alföldi hazánkfiai előtt szinte mesének fog látszani, és még is igaz, hogy Szepesmegyében az aratásnak még ma, nov. 2án , sincs vége. A’magurai járás meredek bére nem termett, különben elég bő áldási, de még nagy részint kaszálatlan zabot, két hét óta hó fedi, ’s nagy kérdés: lehet-e még az idén remény annak betakarításához? A’ burgonya pedig, melly igaz, minden mértéken felül termesztetik, a’megye déli részeiben is nagy részint földben van. Egyébiránt az idei aratás,a’mennyiben elvégeztethetett, a jobbak közzé tartozik, ’s ami hal fájdalmas!) a’ szegény pórnépre nézve, ha most azt az idő mostohasága miatt veszíti látja. F. S. Kassán, f. Kórkán első német szinielőadás vala a’ városi igen csinos színházban Merelli Alajos igazgatása alatt, de a’közönség műértő nagyobb részét ki nem elégíti, ’s a’ lelkes polgárság nagyobb része, mit örömmel közöljük,magyar társaságot visszakiván,a’németnek csak némelly főbb urak túlzott pártfogóji léteznek.— M. hó 12től 27ig állandó esős idő, 28tól f. hó 4ig változó ugyan, de jó őszi napjaink valának, azóta innét mindennap eső, melly idő illyetén változékonysága leginkább a’krumpli ásásba és vetésbe nagy káros gátot vetvén,mai napig is sok helyen ásatlan a’ sok krumpli és számtalan szántóföld vetetlen, a’ sarjuban is tetemes kárt szenvedtek a’ mezei gazgák; a’krumpli termése középszerű és köblének ára 2 fz. v.cz., — a’ szüret még tűrhető volt, de a’ bornak semmi ára nincs.—Mint hallani e’ hónap közepén foganatba veendő katona állítás közbejött körülmények miatt ismét későbbre halasztatott, melly halasztás az uj év közelgése miatt, miután a’ beirottakat szolgálatba venni tilos, a’ cselédséget változtató urakra nézve nem a’ legkellemesebb, és alkalmasint több különben kikerülhető’s tán helyes panaszokra is alkalmat szolgáltatand. Abaujból, nov.14. E’lapok elik számában N. 1 aláírással megjelent egy „s.a.-újhelyi czáfolat“ bizonyos hegyaljai lakos mély ábrándokbai merültségének születte czikkelye , melly Kassa aug. 30ról 72. sz. 1840. közlött több rendbeli tudósitásimat alaptalanoknak és merő költeménynek bemutatni törekszik. Sokáig tűnődtem, feleljek-e vagy nem, az ábrándos ur czáfoló (?) észillogtatásba ? mennyibe tudom és naponkint tapasztalom, hogy az olvasók előtt semmi sincs boszantóbb és untatóbb, mint a’sok,lapjainkban napról napra növekedő hasztalan, czéltévesztő és fájdaloma! többnyire személyes sértegetésekkel teli viták, feleletek olvasmánya, és tudósitásim hitelességét könnyű szerrel bebizonyíthatván, nem is vala akaratom felelni, de hallgatással megvetni a’ minden alap nélküli elvtelen czáfolatot; azonban többektől ismételve felszólítva sürgettetvén adandó válaszomra, bennem helyezett becses bizalmuknak megfelelőleg kénytelen vagyok tollat kezembe venni, és N. J. urnak a’ lehetőségig röviden következendőkbe felelni: 1. Hogy a’füzérijárás érdemes főbírójának egyik utánzásra méltó főigyekezete a’járásábani utakat a’ lehetőségig legjobb karba helyezni és tartatni, újólag ezennel is ismétlem, feltetlen lévén, hogy két év alatt, mióta t. i. a’ tisztelt ur főbíró járásában minden utakat a’ czáfoló ur kívánságához képest legjobb karba helyeztette volna, és különben is nem áll hatalmába a’ S.-A.-Ujhelyből Kassára járásán keresztül vezető utat igazittatni, mielőtt arra a’ nehány év előtt e’ részben kiküldött kir. biztos rendelete szerint sor jő, és ez az augustusi gyűlés alatt sem határoztatok el egyenesen mint a’czáfoló ur tudni akarja; kár volt tehát N. J. urnak az előtte terra incognitáról vitatkozni és arról szólani, mellynek előbbi ’s korábbi határozásból mitsem tud. I Hogy az üdvös uj törvényczikkeket Abauj lelkes rendei valóban lelkesedéssel és hálával fogadók, csak a’ jellemnélküli és alacsony rágalmazó kétségbe hozhatja; egyébiránt mindenkinek kedve szerint hasonló tudósításokat írni lehetlen, és egy közönség határzatinak vitatásába ereszkedni, ha avval semmi czél nincs elérve, felette nagy gyengeség. III. Tudósításom mindig hiteles szerkesztése, szabad nemeslétemre, Önakaratomtól függ, azért nagy önkény valakit kényszeríteni akarni, hogy ezt vagy amazt írjak, és ezt vagy amazt hagyjam ki, mivel egynek vagy másnak nincs ínyére. IV. „A’magyarosodásra nézve a’jövő országgyűlésre követeknek adandó utasításul feljegyeztetni rendeltetett, hogy honi nyelvünk diplomatikus nyelvvététessékű megyénk világos határozata, és ezt az augustusi jegyzőkönyvbe a’ vak is olvashatja. Hogy honi nyelvünk jelenleg is már diplomatikus nyelv, részemről nem állíthatom és el se is ismerem, ez annyira világos, hogy ezt még most csak állítani is képtelenség és túlzás, vagy igen! „hiszen már színészek és színésznők is vagynak magyarok, tehát nyelvünk is diplomatikus. Az 1840ik évben alakult agarásztársaság i. e. nov. 16 án Pesten tartott gyűléséből, az illető részvényes uraknak tudomásul, közhírré tétetni rendeltetett, hogy az, ezelőtt kihirdetett agarászati határnap, igen fontos akadályok közbejötte végett, 1841 ik jan.4re ugyancsak Kis-Kőrösre halasztatott el. Sáfáry József társasági jegyző. Zombor, nov. 8. A’ felső-magyarországi agarásztársaság runyai Zsoldos György elnöklete alatt a’ mulató agarászatot nov. 1., 2., kik napjain a’harangodi pusztán megtévén, ez alkalommal a’ restei Nikházy István Czicza nevű kutyája legjobb agárnak lenni közösen elismertetett, az ott jelen volt számos agarak közt. Z. S. N.S z e b e n , nov. 9. Olly hosszas, és bő szüret mint ez évben rég nem volt. Nálunk, ’s a’ szomszédos hegyeken elvégzék, de a’ távolabbi hegysorokon máig sem végezhetők el. Az idei termés olly áldott, hogy magok a’ termesztők — mint mondják — ha reájok bízzák is, nem tudnak több gerezdet rakni. Nem ritkaság az olly szőlőtő, mellyen 80 sőt száz gerezd is fityeg. Általában mondhatni, hogy a’termés bősége olly remény felüli, hogy a’szőlősgazdák nemcsak minden edényeiket tele tölték, de sokan hordó dolgában szükséget is szenvedvén, 25—30 váltó krön kínálva kínálják vedrét (8 kopás) a’ mustnak, de bezzeg veszik is a’ borcsiszárok, ’s vontatják a’ városba, hová már eddig elő 5,050 vedres hordónál többet beczepeltek,’s uj évig 20 ezernél is többre megy. — A’ termés jóságára nézve a’ jelesebb hegyeken sem közelít a’ tavalyihoz, minthogy a’ zamatos arany gerezdek gyéren mosolygónak. E. H. Oct. 29én tartották az edinburgi chartisták gyűlésüket, mellyben egy a’választmány által közzétett nyilatkozat : „Testvéreimhez Nagybritannia, Francziaország ’s Europa egyéb statusaiban“ felolvastatott, mint válasz Vondur feliratára, ki jelenleg Parisban