Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)

1842-01-05 / 2. szám

látja; igy kezdődött—úgymond—a san do­­mingoi felkelés is. Nagyb­ritannia. A kath. szabadelvű párt O' Connelt dublini örökös lordmnayorrá szándékozik tenni. Az agg házasságról gondolkozik s nőül Murray orvos 19 éves szép és mivelt leányát akarja venni. Francziaország*. (Az angersi kir. törvényszéki közügy­­véd beszéde.) Az angersi kir. törvényszék megnyitását Corbin ur beiktatása tette ez évben nevezetessé, ki ezen törvényszék­hez közügyvédnek neveztetett. Az ezen ünnepély alkalmával Corbin ur mondotta beszéd fényesen igazolá az igazságminister választását. Régóta nem hallottuk a hata­­­­lom orgánumait a vallásbeli és erkölcsi igaz­ságok fölött, mellyek a társaság alapja, illy határzottsággal és nyíltan szólani.Csu­­­­pán azt jegyezzük meg, hogy hasztalan­­ság volt ezen nagyszerű hitvalláshoz az el­múlt idők kárhoztatását ragasztani, mert nem az elmúltak megtámadása azon esz­köz, mi által a jelen jó útra térítethetik. Ezen megtámadások még inkább ingerüik a túlságos feleket, kik — ha lehetne — visszahozandók volnának. Mi mindemel­lett is szerencsénknek tartjuk Corbin úr beszédét megdicsérhetni, és többször kí­vánnánk alkalmat, hason szavakat hall­hatni a hatalom emberei szájából. Beszé­déből következő érdemel kiemelést: ,,U­­raim! egy időben sem volt a közministé­­riumnak alkalma tágabb körben nevezetes­ szolgálatokat tehetnie. A kérdéseknek,mik fölött az érzelmek megoszlanak , s az or­szág morális irányát vitatják, fontossága által is növekedett az. Erőhatályát meg kellett edzenie e mostoha idők nehéz pró­báiban, kitéve lévén a szenvedélyeknek, mik társaságunk keblében viharzanak. Tá­vol van tőlem a gondolata jelent rágalmaz­ni és kísérteteket idézni elő, úgy is mi sok félelem és bátortalanság gyöngíti ha­­zafiságunkat! Én nem nagyítom korunk nyomorait vagy veszélyeit, de azon opti­­mismust sem tudom sajátommá tenni,melly magát csalódásokkal altatja.ítéljünk azért elfogultság és gyengeség nélkül. Hol vagy­nak a kegyes hagyományok, mellyek ben­nünket köteleznek? hol találhatni vagy miként éleszthetni föl a hitet, melly er­kölcsöst, azon hitet, melly erősb az em­beri törvényeknél, minthogy csak egyma­ga ő járulhat az emberi szív legbensőbb rejtekében szentesíti meg a kötelesség esz­méjét az isteni félelem és a religioi igaz­ságok iránti tisztelet által ? A scepticismus, az ész büszke féktelensége , a tudákosság mindent kérdésbe tesznek, mások tekinté­lyét semmikép sem akarják elfogadni,csak magukban bizakodnak , a legfonákabb és veszedelmesb rendszerekhez vakon ragasz­kodnak. Mit mondjak egyik legérzéke­nyebb , legsajgóbb sebünkről ? T­ulságos önszeretet foglalta el a társasági testüle­tet, míg sokan csak hiúságjuk és önző nagy­­ravágyásuk kielégítésére használják állá­suk­ és befolyásukat. Ez egy neme azon fatatismusnak, melly hosszú politikai v­i­­szontagságaink közepett az elvek és érde­­kek változandóságától származott,elhagy­ja magát, föl se veszi a világot és mit sem akar előre látni. Majd hogy a legbuzgób­bak is el nem vesztik bátorságokat, és mai kezdik az emberek magoktól kérdezni:­­ áll­jon az igaz hazafiság szent önmegtagadása Nem csalódás el... Ám itt vagynak né­­mellyek erkölcsi nyomoraink közül, és jelenségeik fenyegetőzők. Még nem szól­tam egy más rendű veszélyről, de elhall­gathatom e azon dühös és nyilvános ellen­ségeket , kik romlást esküdtek politikai és°társasági létünknek? Monarchiánk úgy , mint azt Francziaország akarta, intéz­­ményeink, úgy mint azokat megalkotta, tár­saságunk, úgymint azt a mai polgári podig emberszerető és szabadelmű­ szelleme ki­javította, nem akar tetszeni a túlságos fe­leknek. Azok, kik egyetemi szavazatot és határnélküli szabadságot akarnak,még min­dig egy múltnak két ízben siker nélkül maradt visszaállításáról álmodoznak, bár mibe kerül is az. Ezek ép azon törvények uralma alatt, mellyeket fölforgatni szeret­nének, tündérhatájok megalapítására és leggonoszabb szándékuk sikerítésére, vak­­merőleg egy egészen új előrajzát készítik az emberiség sorsának és népek kormányá­nak. A tartomány belsejében a megtáma­dó és engesztelhetlen polémia rágalmai­ és gáncsolásaival bizalmatlanságot és gyűlöl­­séget hinteget a hatalom ellen, rendzavart a hierarchiában, pártütést a fejedelem és törvény tekintélye ellen. Két párt nyug­talankodik : tan és irány , remény és bú, minden ellentét, minden ellenszenv köz­tük ; egy mélység választja el egymástól, de mit tesz mindez, maga a gyű­lölség is egyesíti őket, s úgy látszik színeik össze­vegyülnek; és mintha ezen rémes szövet­kezés még nem volna elegendő, mintha a közerkölcsiségen nem ejtetett volna még elég nagy seb , borzasztó álokoskodásik­­kal a tömegek kebléből a becsületérzést i­­gyekeznek kiirtani. Sötét társaságaikban leczkét adnak a legmegvetendőbb elméle­tekből, magasztalják a vad, oktalan és vé­rengző fanatismust ott, hol az orgyilkos­ság megtalálta maga dicsérőit és védelme­­zőit, ha az áldozat koronát viselt, vagy kb­. vérből való volt. — Nem igazak ezek uraim ! Gondoljátok tán, hogy ezen sö­tét rajzzal kedvtelésből feket­tem be a szi­k­eket. Mentsen isten! De mit használna az alacsony kímélés ? Palástoljuk betegsé­gedő folyamodására közhírré tétetik, hogy keres­kedő társa Erbler József megegyeztével , az en­­nekelőtte közöltük a„Hernhutl­erhez”, czimzel­t vá­­szonkereskedésre nézve létezett társaság megszün­tetett, és Bögler János a kereskedésnek további rendbeszedését magára vállalta légyen. Pest no­vember 13 án 1811. günket, vonakodván megismerni nagysá­gát és pusztításait? És kinek tisztében áll megmondani az országnak az igazságot, ha­nem a tisztviselőségében,mellynek becsüle­tessége nyújt neki kezességet a rend-és köz­békéről ? Vajha inkább, habár nyugalmuk kárával is, annyi sok jó embernek ébreszt­hetnek fel közönyösséget, kiknek, hogy belőlük hasznos és becsületes hazafiak vál­janak , csak szemüket kell fölnyitnunk, hogy lássák és megfoghassák a kormányok kivonatait, mellyek mint a mienk, sza­­badelmű­ségen alapszanak. Mindazok, kik tiszteletben álló hatalmat, erős törvé­nyeket akarnak, mint olly föltételeket, mik nélkül szabadság, bátorság, szeren­cse , vagy nagyság egy nép által sem él­vezhető, mindazok vegyék számba magu­kat és nyilatkozzanak, majd meglátjátok mennyi akadály lesz elhárítva, mennyi fenyegetőző látszatik meghiúsítva. A ki­sebb számok lármás haragja megcsal , el­­különzésök tudata paralyzálja és fölbontja őket; a közszellemnek, a jó embereknek kell azok segítségére lenni, kik magukat a társaság közérdekei védelméért föláldoz­zák. Igyekezni kell társasági csomóba e­­gyesitni a meggyőződést és rokonszenve­­ket; ez a nap munkája, azon üdvös mun­ka, mellyet mindegyikünk, polgár vagy tisztviselő munka- vagy befolyási illetősé­gével előmozdutni tartozik, és a­mit én legelső helyre teszek a közministérium sáfári kötelességei közt. Csendesebb idők­ben eléggé meg van felelve e hivatalnak a vétségek és rendetlenségek gátlásának biz­tosítása, a törvényszéki ítéletek fölvilágo­­sítása, és fölügyelésének azon szolgála­tokra való kiterjesztése által, mellyek az igazság kiszolgáltatását elősegítik , és ál­landó viszonyban v­agynak a törvényható­sági dolgokkal. Mainap, midőn a nyilvá­nosság és ellenszegülő merészség ülnek kormányon, nem lehet cselekvésit e hatá­rok közé zárnia a nélkül, hogy hivatását félre ne értse, vagy arról le ne mondjon. Mienk uraim a papság, mienk az apostol­­ság! a közminister előtt mindennap egy szószék áll nyitva, csakhogy elfoglalni mer­je azt. A közönség hallgatja őt, csak fi­gyelmét tudja lekötni. Sok minden rendű,­­ religioben, erkölcsi, politiko-oeconomiai igazságok győzöttek le, vagy vétettek ki­­ alakjukból a rendszerek tusaiban; sok el­vek rendítettek meg. Mutassa meg ezek bizonyosságát, és ismét uralkodni fognak. Szava, lelkiismeretének hű viszhangja töltse be nagy és hasznos tanításokkal a tanácstermet, olly igen szép mindig har­czol hatni a jog és igazság mellett. Kivált pedig soha ne feledje el , hogy a tisztvi­­selőség tekintélyét az ember erkölcsisége teszi.“ V Univers. Az aradi gyorsutazási társaság 1) ezennel jelenti, hogy Schweiler József ur ál­­tal vezetett ügyvivőségét 184­2 ik évi január tse­­jétől kezdve Ullman János urra bízván, azt a szép­­utczai Kochel-házba (ezelőtt B. Simony- ház) tet­te legyen át, s a felvételi órákat, naponkint d. e. 9től H ig határozta; valamint pedig az elindu­lás úgy a megérkezés előtt is egész nap rendelkez­hetni a gyersutazás expeditios i­ószobájában és a 3 királyhoz czimzett vendégfogadóban, ezen i­­dőn kívü­l pedig az ügyvivő úr boltjában. Pesten a váczi utczában Koszgleba L. és fia hivatalszobájok a hét minden napján ezentúl is nyitva áll a felvételre ; vasárnapot kivévén, ek­kor d. e. csak 9től 12ig, d. u. 3t­ól 5ig , honnan a pakkok jól becsinálva s lánczokkal el­látva kül­detnek tovább. Jelentés: 1.) Szabad s királyi Pest városának törvényszé­ke részéről Bögler János kebelbeli vász­onkeres­3.) Nemes szab. királyi Szeged városa tanácsa já­széról közönségessé tétetik, hogy kilenc­, szék­ben gyakorolható mészárlást, borja és juh vágá­si jogoknak, nemkülönben egy ezer hold pusz­tának, amazoknak ugyan 1842 ik évi böjtelőhe­lő­­mennek pedig azon évi szent Györgyin­ 1 ő nap­jától kezdve három egymásután következendő é­­vekrei bérbe adása iránt az érintett évi boldog­asszonyhe­lyén a polgármesteri hivatalban ár­verés tartatand­ó annak itt megérintése mellett, hogy a bérlési feltételek a számvevői hivatalban a szokott, tiszti órákban naponkint megszemlél­hetnie — egyszersmind a ne­talán haszonbérbe ven­ni szándékozóknak az is tudtokra tétetik, hogy Csődületi idézések. Matejki István ellen , t. Hontmegye törvényszé­ke előtt Ipolyságon f. 1842. évi febr. 17én csőd nyittatik. Józsa János és Imre ellen , t. Hontmegyei tör­vényszéke előtt Ipolyságon f. 1842. évi febr. 17ére csőd határoztatok. Stiegleitner Ferenc­, ellen, t. Pestmegye törvény­széke előtt Pesten f. 1842 évi jan. 24én tar­tandó csőd hirdettetik. Schober Fridiik ellen, t. Torontálmegye törvény­széke előtt Becskereken tartandó f. 1842. évi febr. lére csőd tűzetett ki. Ktalbauer Ignác/, és Haus/­ner Ferencz kassai pol­gárkereskedők elleni csődper megszüntetett, a »leszállási jogot bérbe venni kívánó 400 —a borjú, és juhhús vágást 40 — az 1000 holdnyi kaszálót szinte 40 pírból álló bárom pénzzel ma­gát ellátni tartozik. — Iveit Szegeden 1841 ik évi szent Andrásbó 30án tartott tanács ülésből Mis­­kolczy István aljegyző által. Nyomatik Trattner­ Károlyi betűivel, uriuteza 453. szám.

Next