Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)
1842-03-26 / 25. szám
ftolsó félév. PEST 25. szám. Hasznos Mulatságokban felvétetnek mindennémű tudós értekezések , a népnevelési, alapítványi, művészeti, mesterségi, literatúrai, és más mulatva oktatói körből. A nemhivatalos leveleknek bérmentes küldetése kéretik Minden szerdán és a szomható nagy egy ív nemzeti megtiszteltetések, kinevezések, hazai s külföldi politikai tudósítások gyorsan közöltétnek lapjainkban. Félévi ára postán borítékkal 1 pengő forint. NEMZETI ÚJSÁG. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Kultsár István táblalró, kiadja özvegye. Szerkeszti Dr. Nagy Pál, tábla tbiró. v/u. te z/ele. /t. cuj Bőjtmáshó 26kán A UTALÓ.VI. líalálogatok , gyöngyösi gyilkolás észter gonti réven új hajóhíd. Travnyik műve juratus magyar , Liszt jótékonysága , Abauj, Bihar, Pozsonyés Szabolcs megyei közgyűlési végzetek, Erdélyországi közlemények, királyi felszólítás a jeruzsálemi székt sírnák kath. férfink gyámolítására, Spanyolokhoz intézett brevének folytatása, madridi kormány elleni felkelés, angol püspökségek alapítása, kölni érseki segéd ünnepélyes elfogadása , függelék. Magyarország és Erdély. A pesti magyar kir. egyetem tudós tagjainak közszomorára mart. 24kén azaz Nagycsötörtökön délutáni 5/5 órakor, Vass László, boldogságos szűzről nevezett battai apát, nagyváradi kanonok, theol. doctor, theologiai kar öregbike, volt nagyságos rectora, egyházi történeteknek rendes professora , magyar és római tudós társaságok tagja, egy napig tartott hirtelen betegségből a szentségek ájtatos felvétele után példás élete 6ödik évében az örökké tartandó életre átszenderült A pesti kir. egyetemnél 26 évi jeles tanítása, több kiadott tudós munkái, mindenkitől áldott jótévősége örökítik nevét s magasztalják hamvait! Gyöngyös martius 22-én A kér- s lehetetlen halál ismét egy lelkes hazánkfiától foszta meg bennünket. Nságosszéki Kelemen István cs. kir. nyugalmazott őr- nagy, felséges M. Theresia kis keresztes vitéze , és a magyar barátság fénye nincs többé! F. e mart. ikén életének 60ik évében a haldoklók szentsége ajtatos felvétele után, minekutánaa kedves rokonitól, hiv barátaitól érzékeny buclsut vett volna, példás ajtatossággal a jobb életre szenderült. A végrendeletében minden ingó és ingatlan javaira nézve örökösévé rendelte boldogult László testvérének egyetlen fiát Kelemen Lajos urat, a temetésre rendelt egy osztály katonaságnak pedig őrmestertől lefelé minden vitéznek 1 font húst, egy szeze bort, s egy napi pénzbeli dijt rendelt. — F jeles férfin még ISOdik évben is Heves megye felkelő nemes seregének osztályánál mint hadnagy, 1801-ben a Ferencz könnyű lovasságnál kadét, 1809dikben az erdélyi felkelő, és a főherczeg Károly nevet viselő lovas ezrednél mint százados kapitány, végre 1840ik évben cs. kir. főherczeg József huszár ezrednél, mint százados kapitány , rettenthetlen bátorsággal, hűséggel , s vitéz tetteinek fényében 1827dik évig szolgált. Ezen időszak alatt jelesül IIIedik esztendőben lefolyt franczia háborúban majd Isanaunál, majd Briennél, majd ismét Arci Sur Aubenél történt nevezetes csatákban jeles, s bámulatos vitézségért felséges M. Theresia kis keresztjére érdemesittetett; midőn fáradságos szolgálatjában testi ereje meggyengülvén, őrnagyi ranggal nyugalomra tért, és azon kevés napjait, mellyek haditerhek roncsolta testének nyugalmára szánva voltak, Gyöngyösön kivárni mint polgár leélni. Itt az egyházi, katonai, s polgári rendből számos jó barátokat szerezvén magának,első vala, ki a gyöngyösi casino alapját megvető, minden tettet követésre méltó például szolgáltatnak — a miért az egyesület a boldogulnak arczképét még éltében fényes szertartással s tánczyigalom között a casino teremében örök tiszteletül felfüggesztő.Mint tisztelékGyöngyös különrendű minden lakost az elhunyt bajnokot, onnan is bebizonyult, midőn bűit tetemei örök nyugalomra tétettek, az egyházi s katonai karon kívül különben sáros idő daczára is rendkívüli sokaságban összetolongó nép nyilvabánattal fejeze ki a boldogult feletti gyász érzetét. Nyugodjanak csendesen mond e bajnoknak porai, kiben a haza, király, s egyes polgárok közösen gyászolják veszteségüket! —Eliássy. Midőn ezeket közlöm borzasztó merényes gonoszságot jelentenek ülömbe, Gyöngyös városában éjjel egy házaspár orozva meggyilkoltatik, tulajdon lakában a férfit a szobában, a hitvest a konyhában halva találták, a gonosztevők nyomoztatnak, még eddig csak gyanakodásokon alapul minden, reménylen lehet azonban, hogy e borzasztó tény elkövetői ki fognak nyomoztatni. Ezen esetre egy rövid megjegyzésem van. Ha így mennek napirenden a gyilkolások Gyöngyösön, váljon fősz.bíró Fehér István úrnak sokaktól gáncsolt szigorúsága nélkül mellültünk leend nyugodt ön lakában. Esztergomi réven stajóttil! Örömmel vallom magamat ama herczeg prímásunknak 1839ki május 28-kán esztergomi érseki és főispáni székébe történt pompás beiktatása alkalmával kivilágitatott jóslat szerzőjének: „íme borúra derű! Esztergom romjaiból kél, Mert fejedelmi kegyül atyja Kopácsy leve. Régi dicsőségünk ő fogja kivívni csak éljen, S Esztergomnak lesz : temploma, hídja, neve.4« Mert hála az égnek, s főméltgáng Kopácsy József prímás urunknak! Esztergomnak már vagyon álló hajó-hidja! — Esztergom hajdan királyaink széke, nagyaink laka, honunk fővárosa, őrbástyája, reményfoka, az ipar és kereskedésnek,— a honi kincseknek gyülhelye, el nem kerülhette a török had vérszemét, s mintegy 80 év hosszat a pogány vaspaloza alatt nyögött, s majdnem egészen rommá sülyedt — De minek fölrántani a behiggadt sebet! — elég említenem, hogy a törökök Esz-tergomból szokván a vidékre zsákmányra szétszáguldozni, az Öreg Dunán itt álló hajóhidat tártanak valamint az egyéb adatok mellett birtokomban is lévő Birken Zsigmondnak 1664ben nyomtattatott Duna melléke rajzait foglaló német könyvéből világosan kitűnik. 1683 ki octoberben tüzes ostrommal nyerték vissza a törököktől mieink Esztergomot, melly alkalommal a futandó nagy török sereg (26,000, kik közül csak 3,000 menekült) iszonyú terhe alatt a hajóhíd részint elsülyedt, részint legvégszer láng martalékká lön. Ez időtől komp és csolnakokon történt az átkelés, herczeg Barkóczy József prímás 1765-dikben repülő hidat függesztett ki, mell ekkoráig volt elég alkalmatlan szállítónk. — Esztergom révén sok folyik be a hazába, ez az egész felföldnek és Cseh, Morva, Ausztria és Slezia áruczikkeinek legrövidebb útja; s azért álmélkodnunk kell, hogy Dunánk városunknál eddigien hajóhíd nélkül szenvedett; ám mert csak nagy férfiak értik idejüket s képesek országos hiányokat pótolni! — Főméltóságu herczeg Kopácsy ./esse/országunk mélyen tisztelt prímása és esztergomi érsek, a közölni írás szerint egyesek kényelmének,a közigazgatásnak, ipar és kereskedésnek, szegény adózók sorsának s igy az országos gazdaság és jólétnek kedvezőleg, öreg Dunánk révét egy állandó hajóhiddal ellátni méltóztatott. Derék hidunknak építőmestere Grämling Ignácz esztergomi érseki ácsmester és erőművész, a volt surányi angol-amerikai igen jeles malom értelmes építője, kit jelenleg is kifejtett műértelme, s fáradhatatlansága miatt lehetetlen itt ki nem tüntetnünk. Hidunknak hosza 267 öl, szélessége a gyalog úttal együtt 27 láb; koszait benyúló dobogón kívül 37 hajón nyugszik, mellyek minden magyarhoni Duna-hidaktul előtünőleg igen szilárd karókra akasztvák, (minthogy itt a meder mélysége megszenvedi) kivévén Párkány felül nehányat,mellyek horgonyokat feszítitek; szinte derék , hogy apály és dagály változatai szerint roppant vas siófokon lejt a hidpadolat. A hajók Bajorországban Passau mellett Winndorfon gyártattak; a 22 horgony szeier öntető; a 32 uj láncz 60—10 ölesek összesen 723 ölet képeznek, Abauj vármegyéből a jászói praemonstratensisek mezzenzefi (Mezzenzeifen) vashámorukból került. Hajók átevezhetésére szolgáló nyílás kettő vagyon Esztergom és Párkány felől, 15 ölnyi széles, vontató gőzösek előtt azonban Esztergom felől 6 hajó hárítással 30 ölnyi szabadtért nyitnak és pedig igen ügyesen erőmüvek segedelmével, mellyek a Rétius feletti mainzi hid mintájára készültek Ezekhez toldjuk azt is, hogy a hajó egészen ujdonus, s munkába csak közelebb múlt septemberben vétetett. Az összes költség az érsek-primási pénztárból 90,0000 v. ft. s biztos kezeltetésére állandóan 20 ács, macskás, és révész fizettetik. Büszkén jelelhetjük ide koszorús Berzsenyink szavait: „A nagy álláspont köre nem lelik meg Áldozat nélkül; de ki honja hive, — — — mindent, mosolyogva áldoz Honja javának.44 Hogy illy rövid idő alatt lettünk szerencsések hidunkon sz József napján átlebbenhetni, jelesen az uradalmi javak igazgatója, és az egész tisztség fáradhatatlanságának köszönhetni.—E remek hidunk, mint óhajtatott, alkotójának dicső nevenapján sz. József ünnepén f. mart. 19-én nyittatott meg, a mikor egyszersmind alkalma nyílt községünknek hálás érzelmeit díszes szinpompában kitüntetni. E nap valódi népünnep vala. A rég sóvárgott nap hajnalát a nyugoti várfokon büszkén szárnyalt roppant érseki fehér kék lobogó, alul lerobogó taraczkdurranások jelentek, s a város székében szerte rivalgó zene, és harangzúgás közönségünket a székes sz. egyházba szólitá, az eső daczára tollait a nép, vármegyénk nemes karai, város elöljárói, a katonai tisztikar, gazdatisztség, ifjúság, minden rendű, nemű, korú helybeli és vidéki sokaság. 8 órakor m. Miskolczy Márton püspök ur teljes szertartással szentelé meg az uj hidat, a körül hullámzó sereggel égi áldást esdvén valamint herczegi létesitésére, úgy minden jó lelkű használójára. így szokta kath. egyházunk a jólétet árasztó ipart gyámolitani! 1 9 órakor herczeg érsekünk sz. egyházi trón-