Nemzeti Ujság, 1842. július-december (37. évfolyam, 53-104. szám)

1842-10-26 / 86. szám

Második félév. Pest, Mimi szent n­ava­líikén fi 84­. 86. szám. NEMZETI ÚJSÁG. HAZAI S KÜLFÖLDI AI.AE*ITÁ lilil/B'SÁES ISTVÁN 'rABmAaSBEE«, KMIMA «»»VBiCVK. ne­t//elee//Á ev.J Megjelenik minden szerdán és szombaton, fél évi ára helyben kihordással 3 ft. 12 kr. borítékkal 3 ft. 36 kr., postán 4 ft. ismeretlen kc/cktol bérmentesítetni kérjük a leveleket a lapokat illető levelek a szerkesztőségnek czimeztetendök. 'B^AK­TAffiONI : H­a­za­i n­a­pl ..kinev.,uj hi­vatalok , Korunk ügyei, egyházi tud., újabb adakozások a gyermekkórház ügyében, in. gazd. egylet jelentése: ikerv. hint., Sz. Fe­­jérvból (közgyűlés), Zágrábból (bán- beik­tatás); rövid közi. (szüret és országgyűlés); hirlapbuvár. — Külf. napló. Spanyol- Portugal-Franczia-Németország. Röv. közi HAZAI ARI»1,0. k­inevezés. Ő cs. apost. kir. Föls. I g­y­á­r­­tó Izál kir. kamrai titoknokot a marmarosi kir. kincstári javak igazgatóságánál,kir.tanácsos czim­­mel első ülnökké méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Mag. tud.) Hivatal-relulszeresítés. (­ cs. s ap. kir. Felsége a zombori kir. kamrai igaz­gatóság s az ennek alatta álló kamarai hivata­lok és uradalmak szabályozását legkegyelme­sebben megengedni méltóztatott , minek követ­keztében a most létező személyzet legfelsőbb en­­gedelemnél fogva következő új hivatalokkal fog ideiglenesen szaporíttatni, u. m. 1) az igazgató­ságnál egy kiadóval, egy iktatóval, egy fize­téses gyakornokkal a lajstromzás mellé, egy já­­rulnokkal a számításhoz , egy tisztirnokkal a kö­zépponti pénztárhoz; 2)az utonalapított kis­ sztapári uradalomban lészen egy tiszttartó, tisztirnok, egy számtartó egyszersmind használ, ennek ellené­re, tisztirnok a számtartói és kasznált egyesült hi­vatalhoz , egy úrbéri ispán Csonoplán; 3) a ku­­lai urodalomban egy pusztai ispán Pettanott; 4) a palánkai uradalomban egy úrbéri ispán Szil­­báson; 5) a szántovai urodalomban egy tiszttartó egyszersmind számtartó; 6) az erdészi hivatal­ban egy fizetéses gyakornok , egy alerdész Szen­tén , egy alerdész Bukóiban; 7) az ügyvédség­nél egy középponti ügyvéd Zomborban , egy pe­dig Ó-Becsén; 8) az árva- és község- számve­vőségnél egy hivatalsegéd ; 9) a mérnöki hiva­talnál egy úrbéri mérnök , egy fizetéses gyakor­nok az építészi mérnök mellé, egy fizetéses gya­kornok az úrbéri mérnök mellé. K­orunk ügyei. (A reformá­tus fő­isk­ola eszméje pr­adi­eus téren. Vége.) Hazánknak mind bel mind kü­s állapotja annyira szomoritó, hogy öö­­vendőnknek meggondolásánál a hazáját forrón szerető gondolkozó szabad magyar szorult ke­bellel és önkénytelen könnyek között sóhajt föl a roppant v­­ág kormányzójához: Uram, kö­nyörülj nemzetemen mert végső veszedelem­ben vonaglik! — És e félelem és e fohászso­­ha 800 év lefolyása óta igazságosb nem volt mint korunkban. Bel állapotunk zavart és bonyolódott, melly­­ben semmi kevesbbé nem honos mint egység és öszhangzás. Nincs közöttünk vallási, nincs nem­zetségi, nincs törvényi, nincs közérdek­, nincs politicai egység s a meghasonlások mintegy parlagon hagyott szántóföldön napról napra bujábban nőnek és tenyésznek, mellyek az olly annyira szükséges komoly megfontolás­nak sem időt, sem tért nem engednek.A nem­zetségi elemek egymás ellen küzdnek, a val­lási felekezetek egymás falibe emelkedni tö­­rekesznek, a törvényeknek mint ,havas ob.­ca­­ritásoknak ij szentsége gunyoltatik, a megyei autocratia és függetlenség terjesztetik , a tör­vény fő-őrse iránti birodalom aláásatik, a nép erkölcsi vezetőinek tekintete porba aláztatik, a birtok tulajdonjog­a megtámadtatik,a fönálló al -­l­kotmány sánczai nem törvényhozásilag hanem megyehatóságilag önkényesen majd táguttatnak majd szorittatnak, a politikai életirány ezer felé !Szakasztatik,a magány pártérdekek életkérdési, n­emzetügyi,közérdeki méltóságra emeltetnek.S mind­ez haladásnak neveztetik!! Emellett hite­lünk csekély, nemzeti iparunk még csekélyebb,­­ belkereskedésünk hitvány, tengeri kereskedé­­­­sünk pedig Horvátországon keresztül a fiumei és buccaresti kikötőből a nevet is alig érdemli, termékeink ugyan bővek de nem legjelebbek, pénzünk nincs, nemzeti bankunk nincs, gyá­raink nincsenek, segedelem-forrá­sak nin­csenek , dolgozni nem szeretünk , régi ő­­seink vitézségéből kivetkeztünk , szóval : sem szellemi sem anyagi tekintetben nincs an­nyi erőnk, hogy az európai státusok közötti egyensúly megzavartával bekövetkezhető —é­s fájdalom! alig­ha be nem következő—politi­cai maradhatásunk kérdésének megvitatásánál és eldöntésénél nemzeti létünket magunk ma­gunkból biztosithatnók. S ime ez bel állapo­tunk gyenge vázlata. Kül állásunk még mostohább. — Geogra­­ph­iai fekv­ésünknél fogva Europa közepébe he­­­lyezve, és nyugatról: Istriától, Illyriától, Szi­­riától, Austriától s egy részben Morvától — tehát csupa idegen nemzetségektől — körülvéve, éjszakról, keletről és délről pedig a jeges co­­losstól — mint megölésre szánt áldozat — kö­rülkarolva és féltékeny szemekkel őriztetve, olly állapotban vagyunk, mint azon gondatlan aluvó, ki védő fegyvereit hon­feledé vagy szándékosan összetördösé, s midőn fölébred, magát ellensége kezében látja; mi is legszük­­ségesb védő fegyverünket t. i. nemzeti egy­ségünket részint a vallási szakadások és po­liticai pártoskodások által összetördöstük, rég s szint eredeti bűnünk t. i. hanyagságunk és a legfontosb életkérdéseknek fölüleges prókáto­­ros kezelése által m­egtompitottuk, részint pe­dig a külföldnek gyermekes utánzása és az i­­degen ,a magyar jellemhez soha sem assimi­­lálódható­ elemeknek átplántálása által haszon­­­vehetetlenül elcsorbitottuk , s most midőn föl­­ébredünk — h­a mégis fölébredünk — s ma­gunkat az éjszaki óriás roppant karjaitól kö­­rülövedzve szemléljük , csak az üres hüv­elyt tartjuk kezünkben, mellyel ha csak fölülről nem oltalmaztatunk,magu­nk ugyani nemzeti önállásun­kat alig ha megmentendjük. — Nyelvünk és keleti sajátságunk hazánk határin túl nem ter­jed, sigy a szomszéd nemzeteknél nemzet­ségi­ rokonszenvre számot nem tarthatunk , sőt — mikint a horvátországi mozgalmak mu­tatják — még a magyar szent korona alatt levő némelly tartományokban is ellenkezőktől félhetünk. — A monarchialis statusok idege­nek irántunk , mivel tőlök sajátságos alkotmá­nyunk és hiú büszkeségünk által elszigetel­hetünk , azokra tehát semmit — de semmit — nem építhetünk, minthogy őket nemzetiségünk és alkotmányos önállásunk semmiben sem ér­dekli, sőt boszantja , ők ugyan annak idejé­ben velünk egyesülve fognak küzdeni a kö­zös ellenség ellen , de nem ám a mi nemzeti­ségünkért, hanem az összes monarchia fönma­­radásáért; s ha p. o. az európai diplomatia —­­ mint egy­kor Lengyelországgal történt — egy köz­­­zönséges zavar után Magyarország alkotmányos j­ónállása iránt amúgy különösen, geometriai szabályok szerint intézkednék , ők a magyar |­ szabadság és nemzetiség védelmére egy pusz­ta üres szót nem vesztegetnének , mivel abból nektek sem hasznuk nincs, sem dicsőségük.^) Illy veszedelmes körülmények között lesz-e e hazának nemzeti jövendője vagy sem?­ég tudja; de azt csalhatlan biztossággal mond­hatjuk, ha lesz, egyedül — de egyedül — csak nemzeti egység és hazafiai bizodalmas egybeolvadás által leend; s ezen kérdés: le­­gyü­nk-e egyek? valóságos életkérdés, melly más szavakkal igy hangzik: akarunk- é tovább is élni ? akarunk- e nemzet maradni ? — — Következőleg mind az , mi a bizodalmas pol­gári egybeolvadást gátolja, vagy a nemzeti nagy testnek különben is gyenge kapcsait megszaggatja, nem egyéb mint nemzetünk é­­letét veszélyeztető merény, mellynek gyá­szos eredményei kiszám­íthatlanok. Már pedig a tervezett evang.­reform, pesti egyetem fölállítása nem csak a bizodal­­mas egymáshozi közelítést gátolandja, hanem inkáb a belmeghasonlásokat nagyobbitva örö­kítendő Vegyétek csak a dolgot úgy a mint van s ne ámítsátok magatokat szándékosan, ha most, midőn már annyira összesimulunk, hogy mind­azon számos intézetek és alapítványok, mellyek akár a tudományok emelésén, akár a szenvedő emberiség ápolására, vagy akár milly egyéb üdvös czélra catholicus honfiak által tétetnek, valláskülönbség nélkül minden hazafinak közösök; ha most, midőn a fönálló magyar egyetem (m­ellynek czélszerűbb elren­dezését magunk is óhajtjuk) nektek csak ugy tulajdontok mint nekünk; ha most, midőn a catholicus honfiak minden pártérdeket mellőz­ve és vallási különbözésteket feledve, mindenüket veletek megosztani, s veletek mint * 56 *) Hasonló értelemben látszik nyilatkozni a nemrég „Ungarns politische Stellung in Eu­ropa“ sat. czim alatt megjelent jeles röpirat szerzője is , midőn értekezését a 7Ök lapon kö­vetkező szavakkal fejezi be: Der Landtagl839. endete nach einem barten Principienkampfe mit Hinneigung zu einer gemässigten Mitte, welche jedoch gar bald in öffentlichen Blättern und in den Comitatsverhandlungen an-jefochten ward , und in diesem Augenblicke stehen wir, an gei­stiger Bildung und gutem Willen Wohl bedeutend vorgerückt , von nicht cons'itutionellen Mächten umgehen, der nächste Nachbar des grössten und absolutesten Reiches in Europa, von den monar­chischen Staaten mit Misstrauen betrachtet, von den constitutioneilen aber, unserer anomalen Ver­fassung wegen , verläugnet, fast abgeschlossen von den übrigen europäischen Staaten, ohne aus­gebreiteten Handel und Verkehr, von der unga­rischen Spiache und unserer dadurch zu heben­den Nationalität unser Heil erwartend , welches 56 gleich selbstständigen Freistaaten sich selbst regierende Comitate durch nie aus sich seihst, sondern immer den fremden Nationen ent­lehnte Beschlüsse gründen, die eine diefatorishe, meist nur wenig, gar oft aber gar nichts besi­tzende , Majorität über eine, den Grundbesiiz und das historische Recht für sich habende, Mi­norität erzwingt, und welche der nicht coordinirle Landtag per vota majora allenfalls nur anerken­nen darf, gänzlich unbekümmert um die geogra­­phischeLage,so wie um dieRoile und polifischeStel­­jung, welche uns die Zukunft in dern fast unvermeid­lichen feindlichen Zusammenstossen der die Weit bewegendem Principien anweisen wird. w. A cath. egyház vegyesházassági intézkedéseit el­­lenbizonyitmányul föl nem hozhatjátok, minthogy azok a) nem a magyar cath. egyháztól keletkez­tek hanem világszerteiek; b­) pedig tisztán egy­háziak ; ellenben az evang. reform, egyetem föl­állítása valóságos p­olgári intézkedés­­ei.

Next