Nemzeti Ujság, 1842. július-december (37. évfolyam, 53-104. szám)

1842-10-26 / 86. szám

Második félév. Pest, Mimi szent navalíikén fi 84. 86. szám. NEMZETI ÚJSÁG. HAZAI S KÜLFÖLDI AI.AE*ITÁ lilil/B'SÁES ISTVÁN 'rABmAaSBEE«, KMIMA «»»VBiCVK. net//elee//Á ev.J Megjelenik minden szerdán és szombaton, fél évi ára helyben kihordással 3 ft. 12 kr. borítékkal 3 ft. 36 kr., postán 4 ft. ismeretlen kc/cktol bérmentesítetni kérjük a leveleket a lapokat illető levelek a szerkesztőségnek czimeztetendök. 'B^AKTAffiONI : Hazai napl ..kinev.,uj hivatalok , Korunk ügyei, egyházi tud., újabb adakozások a gyermekkórház ügyében, in. gazd. egylet jelentése: ikerv. hint., Sz. Fejérvból (közgyűlés), Zágrábból (bán- beiktatás); rövid közi. (szüret és országgyűlés); hirlapbuvár. — Külf. napló. Spanyol- Portugal-Franczia-Németország. Röv. közi HAZAI ARI»1,0. kinevezés. Ő cs. apost. kir. Föls. I gyártó Izál kir. kamrai titoknokot a marmarosi kir. kincstári javak igazgatóságánál,kir.tanácsos czimmel első ülnökké méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Mag. tud.) Hivatal-relulszeresítés. ( cs. s ap. kir. Felsége a zombori kir. kamrai igazgatóság s az ennek alatta álló kamarai hivatalok és uradalmak szabályozását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott , minek következtében a most létező személyzet legfelsőbb engedelemnél fogva következő új hivatalokkal fog ideiglenesen szaporíttatni, u. m. 1) az igazgatóságnál egy kiadóval, egy iktatóval, egy fizetéses gyakornokkal a lajstromzás mellé, egy járulnokkal a számításhoz , egy tisztirnokkal a középponti pénztárhoz; 2)az utonalapított kis sztapári uradalomban lészen egy tiszttartó, tisztirnok, egy számtartó egyszersmind használ, ennek ellenére, tisztirnok a számtartói és kasznált egyesült hivatalhoz , egy úrbéri ispán Csonoplán; 3) a kulai urodalomban egy pusztai ispán Pettanott; 4) a palánkai uradalomban egy úrbéri ispán Szilbáson; 5) a szántovai urodalomban egy tiszttartó egyszersmind számtartó; 6) az erdészi hivatalban egy fizetéses gyakornok , egy alerdész Szentén , egy alerdész Bukóiban; 7) az ügyvédségnél egy középponti ügyvéd Zomborban , egy pedig Ó-Becsén; 8) az árva- és község- számvevőségnél egy hivatalsegéd ; 9) a mérnöki hivatalnál egy úrbéri mérnök , egy fizetéses gyakornok az építészi mérnök mellé, egy fizetéses gyakornok az úrbéri mérnök mellé. Korunk ügyei. (A református főiskola eszméje pradieus téren. Vége.) Hazánknak mind bel mind küs állapotja annyira szomoritó, hogy öövendőnknek meggondolásánál a hazáját forrón szerető gondolkozó szabad magyar szorult kebellel és önkénytelen könnyek között sóhajt föl a roppant vág kormányzójához: Uram, könyörülj nemzetemen mert végső veszedelemben vonaglik! — És e félelem és e fohászsoha 800 év lefolyása óta igazságosb nem volt mint korunkban. Bel állapotunk zavart és bonyolódott, mellyben semmi kevesbbé nem honos mint egység és öszhangzás. Nincs közöttünk vallási, nincs nemzetségi, nincs törvényi, nincs közérdek, nincs politicai egység s a meghasonlások mintegy parlagon hagyott szántóföldön napról napra bujábban nőnek és tenyésznek, mellyek az olly annyira szükséges komoly megfontolásnak sem időt, sem tért nem engednek.A nemzetségi elemek egymás ellen küzdnek, a vallási felekezetek egymás falibe emelkedni törekesznek, a törvényeknek mint ,havas ob.caritásoknak ij szentsége gunyoltatik, a megyei autocratia és függetlenség terjesztetik , a törvény fő-őrse iránti birodalom aláásatik, a nép erkölcsi vezetőinek tekintete porba aláztatik, a birtok tulajdonjoga megtámadtatik,a fönálló al -lkotmány sánczai nem törvényhozásilag hanem megyehatóságilag önkényesen majd táguttatnak majd szorittatnak, a politikai életirány ezer felé !Szakasztatik,a magány pártérdekek életkérdési, nemzetügyi,közérdeki méltóságra emeltetnek.S mindez haladásnak neveztetik!! Emellett hitelünk csekély, nemzeti iparunk még csekélyebb, belkereskedésünk hitvány, tengeri kereskedésünk pedig Horvátországon keresztül a fiumei és buccaresti kikötőből a nevet is alig érdemli, termékeink ugyan bővek de nem legjelebbek, pénzünk nincs, nemzeti bankunk nincs, gyáraink nincsenek, segedelem-forrásak nincsenek , dolgozni nem szeretünk , régi őseink vitézségéből kivetkeztünk , szóval : sem szellemi sem anyagi tekintetben nincs annyi erőnk, hogy az európai státusok közötti egyensúly megzavartával bekövetkezhető —és fájdalom! aligha be nem következő—politicai maradhatásunk kérdésének megvitatásánál és eldöntésénél nemzeti létünket magunk magunkból biztosithatnók. S ime ez bel állapotunk gyenge vázlata. Kül állásunk még mostohább. — Geographiai fekvésünknél fogva Europa közepébe helyezve, és nyugatról: Istriától, Illyriától, Sziriától, Austriától s egy részben Morvától — tehát csupa idegen nemzetségektől — körülvéve, éjszakról, keletről és délről pedig a jeges colosstól — mint megölésre szánt áldozat — körülkarolva és féltékeny szemekkel őriztetve, olly állapotban vagyunk, mint azon gondatlan aluvó, ki védő fegyvereit honfeledé vagy szándékosan összetördösé, s midőn fölébred, magát ellensége kezében látja; mi is legszükségesb védő fegyverünket t. i. nemzeti egységünket részint a vallási szakadások és politicai pártoskodások által összetördöstük, rég s szint eredeti bűnünk t. i. hanyagságunk és a legfontosb életkérdéseknek fölüleges prókátoros kezelése által megtompitottuk, részint pedig a külföldnek gyermekes utánzása és az idegen ,a magyar jellemhez soha sem assimilálódható elemeknek átplántálása által haszonvehetetlenül elcsorbitottuk , s most midőn fölébredünk — ha mégis fölébredünk — s magunkat az éjszaki óriás roppant karjaitól körülövedzve szemléljük , csak az üres hüvelyt tartjuk kezünkben, mellyel ha csak fölülről nem oltalmaztatunk,magunk ugyani nemzeti önállásunkat alig ha megmentendjük. — Nyelvünk és keleti sajátságunk hazánk határin túl nem terjed, sigy a szomszéd nemzeteknél nemzetségi rokonszenvre számot nem tarthatunk , sőt — mikint a horvátországi mozgalmak mutatják — még a magyar szent korona alatt levő némelly tartományokban is ellenkezőktől félhetünk. — A monarchialis statusok idegenek irántunk , mivel tőlök sajátságos alkotmányunk és hiú büszkeségünk által elszigetelhetünk , azokra tehát semmit — de semmit — nem építhetünk, minthogy őket nemzetiségünk és alkotmányos önállásunk semmiben sem érdekli, sőt boszantja , ők ugyan annak idejében velünk egyesülve fognak küzdeni a közös ellenség ellen , de nem ám a mi nemzetiségünkért, hanem az összes monarchia fönmaradásáért; s ha p. o. az európai diplomatia — mint egykor Lengyelországgal történt — egy közzönséges zavar után Magyarország alkotmányos jónállása iránt amúgy különösen, geometriai szabályok szerint intézkednék , ők a magyar | szabadság és nemzetiség védelmére egy puszta üres szót nem vesztegetnének , mivel abból nektek sem hasznuk nincs, sem dicsőségük.^) Illy veszedelmes körülmények között lesz-e e hazának nemzeti jövendője vagy sem?ég tudja; de azt csalhatlan biztossággal mondhatjuk, ha lesz, egyedül — de egyedül — csak nemzeti egység és hazafiai bizodalmas egybeolvadás által leend; s ezen kérdés: legyünk-e egyek? valóságos életkérdés, melly más szavakkal igy hangzik: akarunk- é tovább is élni ? akarunk- e nemzet maradni ? — — Következőleg mind az , mi a bizodalmas polgári egybeolvadást gátolja, vagy a nemzeti nagy testnek különben is gyenge kapcsait megszaggatja, nem egyéb mint nemzetünk életét veszélyeztető merény, mellynek gyászos eredményei kiszámíthatlanok. Már pedig a tervezett evang.reform, pesti egyetem fölállítása nem csak a bizodalmas egymáshozi közelítést gátolandja, hanem inkáb a belmeghasonlásokat nagyobbitva örökítendő Vegyétek csak a dolgot úgy a mint van s ne ámítsátok magatokat szándékosan, ha most, midőn már annyira összesimulunk, hogy mindazon számos intézetek és alapítványok, mellyek akár a tudományok emelésén, akár a szenvedő emberiség ápolására, vagy akár milly egyéb üdvös czélra catholicus honfiak által tétetnek, valláskülönbség nélkül minden hazafinak közösök; ha most, midőn a fönálló magyar egyetem (mellynek czélszerűbb elrendezését magunk is óhajtjuk) nektek csak ugy tulajdontok mint nekünk; ha most, midőn a catholicus honfiak minden pártérdeket mellőzve és vallási különbözésteket feledve, mindenüket veletek megosztani, s veletek mint * 56 *) Hasonló értelemben látszik nyilatkozni a nemrég „Ungarns politische Stellung in Europa“ sat. czim alatt megjelent jeles röpirat szerzője is , midőn értekezését a 7Ök lapon következő szavakkal fejezi be: Der Landtagl839. endete nach einem barten Principienkampfe mit Hinneigung zu einer gemässigten Mitte, welche jedoch gar bald in öffentlichen Blättern und in den Comitatsverhandlungen an-jefochten ward , und in diesem Augenblicke stehen wir, an geistiger Bildung und gutem Willen Wohl bedeutend vorgerückt , von nicht cons'itutionellen Mächten umgehen, der nächste Nachbar des grössten und absolutesten Reiches in Europa, von den monarchischen Staaten mit Misstrauen betrachtet, von den constitutioneilen aber, unserer anomalen Verfassung wegen , verläugnet, fast abgeschlossen von den übrigen europäischen Staaten, ohne ausgebreiteten Handel und Verkehr, von der ungarischen Spiache und unserer dadurch zu hebenden Nationalität unser Heil erwartend , welches 56 gleich selbstständigen Freistaaten sich selbst regierende Comitate durch nie aus sich seihst, sondern immer den fremden Nationen entlehnte Beschlüsse gründen, die eine diefatorishe, meist nur wenig, gar oft aber gar nichts besitzende , Majorität über eine, den Grundbesiiz und das historische Recht für sich habende, Minorität erzwingt, und welche der nicht coordinirle Landtag per vota majora allenfalls nur anerkennen darf, gänzlich unbekümmert um die geographischeLage,so wie um dieRoile und polifischeSteljung, welche uns die Zukunft in dern fast unvermeidlichen feindlichen Zusammenstossen der die Weit bewegendem Principien anweisen wird. w. A cath. egyház vegyesházassági intézkedéseit ellenbizonyitmányul föl nem hozhatjátok, minthogy azok a) nem a magyar cath. egyháztól keletkeztek hanem világszerteiek; b) pedig tisztán egyháziak ; ellenben az evang. reform, egyetem fölállítása valóságos polgári intézkedései.