Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)
1843-05-23 / 47. szám
TARTALOM. Ifani napló. Kinevezés. Országgy. követek. Országgy. (megnyitás, ő Fölségük megérkezte, k.k. levél és rendszabály az országgy. megnyitására, nádor , föns. és kir. személynök beszédük, kegy. kir. előadások). Korunk ügyei (Vasutak, vámok, Fiume , Győr, Pozsony. Folyt.) Vidéki lev. Hornból (küzgy . papi tized, b. Wesselényi Miklós levele , megy. és városi lev., nádori föns. a büntető törvényjavaslatot megküldi), Szabolcsból (közgy., megyei lev.), Nógrádból (visszapillantás a követválasztásra). Hülfoli napló. Angol- , Törökország Egyptom. Sajtó-őr. Magyar Életképek. Alapvizsga. Jelenkor, Világ, Pesti hírlap. Hirdető. HAZAI NAPLÓ. Kinevezés, a cs. s ap. kir. Fölsége Kragujevich István pakráczi görög n. e. püspököt dalmátországi és isztriai g n. e. püspökké nevezni legkegy. méltóztatott. Országgyűlési követek. A szombathelyi káptalanból Laky Károly, kassaiból Turcsányi Ferencz urak. Országgyűlés, Pozsony, május 18. 1843. A Pozsonyban egybeült törvényhozó testület első országos ülését május 18-án tartá, a főrendi táblánál nádor ő cs. kir. fönsége , a képviseletinél pedig a kir. személynök elnöklete alatt. A képviseleti táblánál az ülést kir. személynök ő excellentiája velős, és a kor kivánatihoz minden tekintetben hozzámért beszéddel nyitá meg, mellynek remek kifejezéseit a KK. és KR. többszöri éljenezéssel méltánylák, s azon megnyugtató meggyőződés emelkedett minden jelenlévő kebelben, hogy azon közbizodalom, mellyel bármelly színű politikai félő excellentiájára tekint föl, jelen hongyülés alatt is nem csak fönmarad, de (ha ugyanez lehető még) növekedni fog. Ezen személynöki beszédre válaszolt K. Rudnyánszky esztergomi káptalan követe *), miután személynök ő cs. királyi fenségének , és a főrendeknek üdvözlésére küldöttséget nevezett, melly küldöttség hivatalában eljárván, szinte a KK. és RR. is a főtábla által gróf Nádasdy Ferencz váczi püspök szónoklata mellett atyafiságosan üdvözöltelek. Mire személynök ő excellentiája a délután közünkbe érkezendő kir. Fölség üdvözlésére küldöttséget nevezett, mellynek szónoka Pyrker János egri érsek leend. Ugyanez nap délutáni hat óra felé érkeztek meg a hozzájok határtalan szeretettel, s hódolattal ragaszkodó hű magyarjaik körébe ő cs. kir. Fölségük dicsőségesen uralkodó apostoli királyunk és királynénk Metternichg, Kolowrat és Segur grófok ő exc. kíséretében a Bécs gőzösön. S bár az öt órakor fölöttünk átvonuló föllegek dörgése, és a lehulló zápor egy kevés időre fedelek alá kényteték is a roppant közönséget, de a fellegek elvonulta után az első ágyúdurranás minden Pozsonyban lévőt a Dunához siettetett, mert mindenki szíve legforróbb vágyát látta teljesülni abban, ha a legjobb királyt ha nem többször, legalább egyszer éltében láthatta. Az örömnek, melly minden keblet meglepett hazánk e nagy ünnepén, leírására gyenge a toll; ezt látni, ezt tapasztalni kell. Őfölsége magyar huszár- egyenruhában öltözködve már a gőzösről többször köszöntötte a roppant számmal összegyűlt közönséget, s miután kiléptekor a Pozsony városi tanács által üdvözöltetett, a primási lakba kocsizott, hol magát az alant őt látni óhajtó sokaságnak az ablakon többször megmutatván hű magyarjai keblében azon édes meggyőződést ébresztette, hogy nincs magyar, ki határtalan szeretettel, a lehető legna-Beszedet közleni fogjuk. Szerk. gyobb tisztelettel, szivvel, egy lélekkel nem ragaszkodnék Ilonáak e jó atyjához, e jó királyához. Kegyelmes királyi levél, az országgyűlésnek megnyitására kiadott rendszabállyal. — Első Ferdinand , Isten kegyelméből ausztr. császár,Magyar- és Csehországok e néven ötödik királya s a t. s a t. fönséges főherczeg, szeretett bátyánk! A legközelebbi országgyűlés kezdetére s királyi kegyelmes előadásaink átadására készült rendszabályt , kedvességednek a végből küldjük át kegyelmesen, hogy szerinte a kívánt utasitásokat, mind azoknak, kiket illet, kedvességed jókor átadja, s magát a rendszabályt Pozsonyban egybegyült szeretett Magyarországnak és hozzá kapcsolt hű Karai s Rendeivel közölhesse; egyébiránt — s a t. Költ Bécsben, máj. 6án 1843. évben.— Ferdinand m. k. Gróf Mailáth Antal m. k. Névery Sándor m. k. Rendszabály az 1843-i országgyűlés kezdetére Pozsonyban. Az országnak husvét utáni negyedik, május 14ére esendő vasárnapra Pozsonyba egybegyült Rendes s Karai,i.e. máj. 18. tartandó ülésükből minden rendből alakítandó ünnepélyes küldöttséget nevezendnek ki köreikből , az egybegyült Kir. és RR. nevében ő cs. kir. apostoli Fölségének (ki ugyanaz napra rendelé ismeretlenül elérkezését) a primási palotábani üdvözlésére. E küldöttség máj. 19. a primási palotába fog menni s megnyervén valóságos benső főkamr. hely. Zichy Ist. gr. által a bebocsátást, ő cs. s apóst. kir. Fölségét a KK. és RR. nevében alázatosan üdvözlendi és meghivandja, s ő cs. és apóst. kir. Fölségétől feleletet nyerve, legott az országgyűléshez küldetéséről jelentést teendő, visszatér. E jelentés után a KK. és RR. a tudtukra adatandó órára ugyanazon primási palotában fognak megjelenni. S miután ő cs. s ap. kir. fölsége a magánkápolna imakarzatába ment, és az apostoli keresztet előtte vivő praelatus az imakarzat alatt helyet foglalt , a KK. és RR. mennyiben e kápolna terjedete megengedendi, a kápolnába, hol a sz. Lélek miséje énekeltetendik, lépnek, a többi Kir. és RR. részint az előcsarnokban részint a nagyobb teremben megállapodván. A mise végével ő cs. ap. kir. Fölsége szobájába vonul , hogy ez alatt az ország prímása s papsága a kápolnából visszatérhessen. Ez alkalommal a k. ajtónállók helyettes Eszterházy Kár. gr. mestere a hozzátartozókkal és udvariakkal együtt ügyelni fog, hogy a kápolnábai menet s kápolnábóli kimenetkor minden zavar elkerültessék. Végre ő cs. és ap. k. Föls., a prael. kereszttel előlépvén a nagy terembe megy, s a földtől három lépcsővel magasb, posztóval bevont s mennyezetes trónra lép , hol jobbra a második lépcsőn a kir. lovászmester Batthany Imre gr. kivont karddal, a harmadik lépcsőn pedig a császári udvari főmarschal G o e s s gr. ur mint főudvarmestert képező a pálczácskával, balra pedig harmadik lépcsőn a fönemlitett val. ben. titk. kam. és főispán Zichy Ist. gr., mint főkamarási képviselő fognak állni. A síkon jobbra a magyar testőrség századosa, lovagságtábornok Vécsey August gr., balra ő cs. s apost. kir. Fölségének segéde, tábornok Wratislaw gr. foglalják el a helyet. E mellett álland a magyar ud. korlátnok Mailáth Ant. gr. és nemzeti nyelven ő Fölségének szándékát és ezt támogató indokokat röviden előterjeszti; maga pedig ő cs. s apósz. királyi öölsége, latin nyelven szóland a RR. Azután a magy. k. udv. tanácsos az írásba foglalt és lepecsételt kegyelmes k. előadásokat átnyujtandja a fölidézett m. kir. ud. korlátnoknak ; ez pedig ő cs. és apóst. kir. Föls. átadandja, mellyeket ő cs. és apóst. kir. Fölsége az ország prímása kezébe tesz le , s cs. kir. kegyelmét az összes Kir. és RR. megígéri. Utójára ugyanaz ország primása ő cs. ap. k. Fölsége iránt alázatos hálaadást mondana, és ő cs. s apost. kir. Fölsége előrendű tisztnökei s az ország nagyjai kíséretben szobájába tér. A KKr. és RR. pedig az országház termébe mennek , az ott nyilvánosan fölolvasandó kir. előadásokat kihallgatandók, és minden tanácskozás nélkül haza térendők. Az ország nádorának ő cs. kir. főherczegségének 1843. május 18 án a méltóságos főrendek országos ülésében mondott beszéde. Méltóságos főrendek ! Midőn a méltóságos főrendeket jelen helyen egybegyülekezve üdvözlöm , — semmi nincs, mi a törvényhozói kötelesség betöltésére nézve a méltóságos főrendek részéről annyira meg nem volna már, hogy ez iránti kívánatnak helyét vénném A méltóságos főrendeknek a fejdelem és haza közjavát s e kép az ország nyilvános jóllétét és intézményeink nyomán az idő körülményeihez képest legjobban előmozditni törekvő tiszta szándékát régtől fogva ismerem s nem kétkedem, hogy azon benső hajlandóságnak, mellyel a méltóságos főrendek iránt viseltetni meg nem szűnök . Önök iránt a mi viszonyos régi bizodalma továbbá is megfelelend. Ekép érezve méltán táplálhatjuk azon reményt , hogy azon óhajtás betöltésére, hogy a jelen országgyűlés, a mennyei lény segedelmével üdvös törvények gyümölcsét hozza— amagos főrendek teljes mértékkel járulandanak. Királyi személynök ő nagy méltóságának 1843iki május 18 án a tekintetes karok és rendek országos ülésében mondott beszéde. Tekintetes karok és rendek ! Az 1840iki országgyűlés a köz megelégedésnek érzései között szétoszolván, bőséges alkalom juta a nemzetnek, az áldott béke élesztő karjai között, a közbejött három évben önmagára fordítani figyelmét, és valóban kevés korszakot foghatnánk találni történetünkben, mellyben a köz szelleme részben éberebb, kiterjedtebb, és állhatatosabb lett volna. Az országos választmányok feszült szorgalommal végzék munkálataikat, a megyék, más törvényhatóságok, az időszaki sajtó eddigelé nálunk nem ismert hatással fölfogták , minden oldalról fölvilágosították a kor kérdéseit, s azokat hazánkra alkalmazva , hosszú sorozatban állták elő a nemzet boldogságára, kifejlődésére célzó indítványokat, javaslatokat a törvényhozásnak termékeny , hasznos, de egyszersmind nem könnyű munkálati anyagul szolgálandókat. Ugyanis, nem egy új polgári társaságos élet első megalapításáról, vagy rablánczait szétszaggatott , és minden fönálló kényszerített viszonyokat lerombolt népul átöntéséről vagyon nálunk szó ; egy kilenczedfél századot átélt polgári létnek szilárdítása, és javítása van itt kérdésben — nemzetünk az időnek századokig reánk nehezedett viharai között csak legdrágább kincsét, nemzeti szabad alkotványát mentette meg; szabadnak mondom , mert hol vala nemzet, kivált a múlt idők megszorító képzetei szerint, mellynél többen részesültek volna a szabadság áldásaiban, mint nálunk, és valljon ki van-é egészítve a kör, mellyet tovább terjeszteni, mellybe többet bevenni nem lehetne? nincsen; — bőven folyt nálunk mindig a szabadságnak forrása, nem tiltottunk , sőt önkényt meghívtunk mindent, ki képes, s érdemes vala annak élvezésére , használatára — mi szabadságot nem keresünk, nem kérünk, nem erőszakoltatunk • — mi azt — Istennek legyen Harmincznyolczadik. év. 47. szám. Pest, Prink és hava 24kán 1843. NAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitási titsár Istvántáblabiró, Özvegye-