Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-10-25 / 136. szám
NEMZETI AGlarmineznyolczadik év. 136. szám. Pest, Mindszent hava 25kén 1843. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapítá Kultsár István táblabiró, feiadja Özvegye tartalom. Hazai napló. Országgyűlés. (76. 77 78. 79. ker. ülés: a kir. városok ügye. F.gy püspökeik beszédének vége.) Vidéki lev. Varasdból (itt is nevezetes közgy. 14 Alföldi napló. Spanyol- , Olasz-, Angolország. Alapvizsga. Festi Hírlap. Társalgási terem. Ikerv. hir. Aprólékok. — Hirdető. HAZAI NAPLÓ. Országgyűlés. LXXVI. Kerüeti ülés, October 13. (Elnökök. Naplóvivő, kik előbb. Jegyző Szemere.) — Tárgy: a polgári képesség fölötti vitatkozás folytatása. Ezen ülés majd egészen merő czáfolatokkal folyt le, mellyek részben a tárgyat, nagy részben egymás kifejezéseit birálgaták. Egy megyei követ azon tekintetből is hiszi, hogy a vagyontalanabb ingatlannal bíróknak is polgároknak kell lenni , mivel azt akarja eszközölni , hogy a tisztviselő ne az egy vagyonosak , hanem különbféle osztályoktól függjön, hogy igy se hivatala pontos és szigorú betöltésétől egyetlen osztálytóli félelem vissza ne tartsa, se hivatalávali visszaélésre, ha netalán ez az egyetlen vagyonos osztálynak kedvére lenne, alkalmat vagy ösztönt ne kaphasson, azaz lehessen szigorú a vagyonosok iránt is , anélkül hogy hivatalátóli eleséstől tartani kelljen , ne lehessen hivatalában hanyag, ha talán ez a vagyonosak érdekét simogatná , anélkül, hogy a más osztály bizodalmát el ne veszítse. Megjegyzé ezenfölül, hogy az indítvány szerint, p. o. Kőszegen, hol egy hold 150 — 200 ftot ér, 3 hold már elég lenne a polgárisodhatásra, holott Szegeden, hol egy hold alig ér 30 ftot, 45 hold kivántatnék ugyanazon czélra. Megemlíti azt is, hogy az indítványból az következik, hogy p. o. aki Kőszegen 500 rt. ingatlan értékkel bir, az ott képes a polgárságra, és így exsupposito a közjót elő fogja mozdítani , holott ugyanezen ember ha Pestre megy lakni , már annyi értékkel nem birván nem lehet polgár, mert a közjót nem mozdítaná elő, és így egyik városban ugyanazon egyén közjó iránt kellőleg érdekelt, közrendet szerető, másik városban már rendbontó és közjóra veszélyes reend, mi képtelenség. Mire egy felvidéki követ azt válaszoló, hogy hiedelme szerint alkalmasint az lesz mindig jó polt, kinek valami veszteni valója van , és így az indítványból semmi képtelenség nem következik, mert lehet, hogy aki Kőszegen 3 holdat bír, ez több ott, s így többet veszt, ha elveszti, mintha Szegeden talán 20 holdat vesztene el, mert nem egy értékű a föld mindenütt, következéskép egy sokkal kisebbnek látszó veszteség lehet Kőszegen nagyobb, mint Szegeden egy tetemesbnek tetsző lenne. Egyébiránt nyiltan kimondja, hogy ha a birtok ennyire nem respectáltatik , akkor sebesebben fog haladni a mozgalom, mint az értelem. Végre a kérdés, hogy kelljen-e az ingatlan vagyonra nézve, hogy valaki ennélfogva polgár lehessen, minimumot megállapítani, v. nem? szavazatra bocsátatván, (a mennyire érthettük) 33 szavazattal 17 ellen az felelteték , hogy ,,nem k e 11“ , s igy a szerkezet marad, hanem az „melly őtet egyedül és kirekesztőleg illeti 4, kihagyatik, — és a fekvő polgári birtok csak egy év után a birtoklás kezdetétől tehet valakit polgárrá. LXXVII. Ker. ülés. oct. 14. (Elnökök sat. kik előbb.) Tárgy: a polgári képességről annak b) és c) pontjai. Az a) pont akkint állapitatván meg , hogy minden polgár , ha a város kerületéhez tartozó fekvő tulajdont már egy évig bir, — a b) pont veteték föl, melly igy áll: ,,b) vagy a város kerületében mint kézmivesek, gyárosok , kereskedők három évig állandóan laktak, tulajdon gyárral, műhellyel , s illetőleg kereskedési teleppel bírnak, és az általuk folytatott keresettel egyenes adót fizetnek.44 Ez így maradt. A c) pont így szól : ,,c) Ezeken kivül lehetnek polgárok mindazok, kik a város környékén legalább négy évig telepedve vannak, ha nagy városokban (hol 30000 lakosnál több van) 400, középvárosokban (hol 12000 — 30000 lakos van) 300 , kis városokban (hol 12000nél kevesebb van) 200 forint állandó , tisztességes és biztos jövedelmet kimutatni képesek, és az általuk folytatott keresettől, vagy ezen jövedelemtől egyenes adót folyvást fizettek , és fizetnek.44 Ezen pont helyeslést nem talált; általános volt az ellenvetés, hogy így az intelligentia nullificálva lesz a városokban, mert p. o. egy orvos, egy ügyvéd, hacsak nem állandó fizetéses, miilyenek kevesen vannak, hogy foghatja azt megmutatni, hogy neki minden évben bizonyos és állandó 400,300 v. 200 ft jövedelme lesz? Ez majd lehetlen, sőt az önkénynek is a legtágasabb utat nyitná, mert hiszen a ki nem mutatás ürügye alatt könnyű lenne egy nem kedvelt ügyvédet vagy más egyént a polgárosodhatástól elzárni. Egy megyei követ komolyan inté ahirat, hogy vigyázzanak , nehogy igy sokan kizárassanak a polgári jog gyakorolhatásából, mert sok jövedelmet föl nem mutathatnak , hiszen —folytató a követ — ha a históriát végignézzük, meg fogunk győződni arról, hogy nem a vagyontalanok okozták a forradalmakat, zavarokat alattomos fondorkodásokat ; ekkor a követ elkezdette a históriai adatokat fölhozni, s sz. Istvánon kezdve Cupát, Róbert Károlyra tett gyilkos szándékú rohanást, Nagy Lajos nőjének megölettetését, a nagy Hunyady ellen tett alattomos fondorkodásokat stb.stb. előhordá; megemlíté, mikép Perényi, az egri más nagyok más püspökségeket foglaltak el, és azt gondolván , hogy ekkér meg is tarthatják azokat azt mondák, hogy lutheránusok lesznek , de midőn a jószágok visszavétettek az usurpátoroktól , akkor ismét catholicusokká lettek, — fölhozá, mikép a vészteljes időben, egy nem fényes palotában született Hunyady és egy kis barát, Capistrán János tartották meg a trónt, országunkat, sőt Európát az akkor mindent végveszéllyel fenyegető török igától. Terjedelmes előadásában azt kívánó a követ, hogy a c) pontban tervezett jövedelem- kimutatási kötelességel ne fogadtassák. Egy más megyének követe azt véli, hogy azoktól, kik diplomatikusok a művészetben vagy bármilly tudományban , jövedelem - kimutatást követelni nem kellene, hanem csupán diploma- előmutatást. — A polgárosodhatás kellékei közé, mint már tegnap egy más követ megpendité , az írni olvasni tudást is soroztatni kívánja, és azokat, kik bűn miatt büntetés alá vettetének, egy ideig a polgári jogok gyakorolhatásától eltiltatni. Egy más követ a magyar nyelv leírását is óhajtja a polgárosodhatáshoz köttetni. Egy harmadik követ a diplomatikusoktól csak diplomát, a többi az a)b)c) pontban ki nem jelölt bármilly tisztességes keresetmódra nézve pedig a nagy városban 80, középben 60, kicsinyben 40 évi házbér-fizetés qualificáljon polgárosodhatásra. Az 1840: 18. t.cz. értelmében összeállott közkereseti társaságoknak is adassák polgári jog. Elfogadtatott. Egy tiszamenti követ azt óhajtja, hogy az a) és b) maradjon, a c) pont azt rendelje, hogy az orvosok, seborvosok, ügyvédek és mérnökök , kik maguk kezére dolgoznak, jövedelem - kimutatás nélkül, a d) pont, hogy a nem maguk kezére dolgozó ügyvédek, tőkepénzesek, literátorok, s más tisztességes keresetet folytatók az indítványozott 80 v. 60 v. 40 évi házbérfizetés kimutatása mellett, — lehetnek polgárok — ezután mondassák ki, hogy a szolgálatban lévő katonák nem lehetnek polgárok, hacsak ingatlan polgári vagyonnal nem birnak ; — azok, kik csak hivataluknál vagy szolgálatuknál fogva laknak a városban, szinte nem, hacsak polgári ingatlan vagyonuk nem leend. Ezen indítvány elfogadtatott, de azon általános föltétellel, hogy csak az lehet polgár, ki egyszersmind a közterhek viselésének bármilly ágában vagy pénzzel vagy szolgálattal részt vesz, azaz a ki bárminemű adót fizet a város pénztárába, vagy annak szolgálatot tesz. Ez ellen egy megyei követ kikelt, s nyiltan kimondó , hogy nem igazság, mivel a szerint a semmi polgári vagyonnal nem bíró nemes, mivel adót még eddig nem fizet, a polgári jogokban , és így a bírák választásában is részt nem vehet; már pedig igen is megkivánhatni, hogy ha őtet akaratja ellen a városi hatóságnak alávetettük, adjunk neki részt azon bírák választásában, kiknek alárendeltetett, mert az ellenkező merő igazságtalanság lesz. Mire az felelteték, hogy vagy fizessen némi adót a városnak, vagy ha nem akar fizetni, és városi hatóság alatt sem lenni, menjen lakni jószágára. Indítványoztatok még, hogy a város lelkészei és tisztviselői, úgy szinte az oktatók is ruháztassanak föl polgári joggal. Mire előbb az általános elfogadás hajlott is, azonban ha a napirenden lévő szokott zajban jól értettük, abban lett a végmegállapodás , hogy szerezhetnek maguknak valami kis fekvő polgári birtokot, és így könnyű leend polgárokká lenniök, ha kiválnak. Azonban ezen végzés valóságáról nem kezeskedünk, mert csak gyanítjuk, és az elnöki kimondást nem hallottuk. LXXVIII. ker. ülés, October 16. (Elnökök: Túrócz (Rutkay), Zemplén (Dráveczky). Jegyző: Szemere. Naplóvivő: Komlósy). — Tárgy : a sz. kir. városok rendezését czélre törvényczikk folytatása. Egy megyei követ az e napi tanácskozást megkezdő 100-dik §t, melly az előbbi §§ban meghatározott tulajdonokkal bíró egyéneknek a polgári tulajdonok el, vagy el nem vállalhatását szabad akaratjuktól nem függőnek rendeli, fölöslegesnek látván , mert — miként a szónok hiszi, — az előbbi §-ban a szükséges polgári tulajdonok előszámlálvák , s teljesen meghatározvák, — nehogy tehát félreértéseknek , vagy épen a közterhek alóli menekülésnek alkalmul szolgálhasson — kihagyni indítványozó. Másik szónok azon §. meghagyására emelt szót kifejtve, miként azt mindaddig kihagyni nem lehet, mig el nem határoztatik azon kérdés, melly a §al szoros összefüggésben áll: t. i. .,a polgári személyes kötelességekez tartozik-e minden ember, és hogyan viselni ?44 — ő ezt látja először eldöntendőnek, s azutánra véli halasztandónak az említett, ki vagy nem hagyását. A szónok mind utasítása , mind lelki meggyőződése szerint a személyes kötelességeket minden ember által kívánja viseltetni , azon kivétellel mindazáltal, hogy a honoratiorok, vagy — miként mondá — ha a t. KK. és KBnek tetszeni fog, mindazok, kik a városi gyűlés által fölmentetnek , a polgári őrsereghez helyettesítési joggal bírjanak; minden esetre ezt meg kell határozni — mondá a szónok — mert a polgári kötelességek súlya miatt, sok