Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-02-23 / 31. szám
geteg előítélet ne fészkelje be magát sorainkba, hogy ügyünk és eszméink e honban kevesebbségben vannak! Ez volna az első csapás, melly alatt meg kellene hajolnia; és ha épen igy is volna, nem szabad-e e résznek szinte eszmehódítást ügyében próbálni, miként az ellenfél teszi? Visszafoglalni a tért, mellybül kiszorittatott?... Fontolják meg uraim! e tanácsot. Másik oka az országgyűlés eredménytelenségének az utasítások hűtlen kezelésében fekszik. Bátorságot veszünk magunknak ezt itt szóba hozni, miután akadt egy kárpátaljai hires követ, ki ezt szinte küldőinek is bevalló. Valóban vérző szívvel tekintjük e politikai erkölcstelenséget, miarra mutat, hogy némellyeknél a czél az eszközöket megszentesíti, és az esküszegés keblet jegesítő vétke lélekben meg nem rendíti őket. A midőn egy alkotmányos országban a politikai immoralitás s jellemtelenség oda fejült ki, hogy létező törvények ellenére az ország színe előtt megfeledkeznek maguk a törvényhozás egyénei a nemzeti akarat szent tiszteletérül; ha egy politikai jog valóságos s nyilvános kijátszásnak van kitéve, ott komolyan kell gondoskodni hogy vagy a törvény töröltessék el, mellynek birtoka° csak illusorie van a nemzetnél vagy pedig szigorúan tartassák meg, hogy egy két ember küldői bizodalmával szentelen játékot ne űzzön.***) Valóságos botrány vala látni egy követet, ki liberális elvei ellenére conservativ megyéjének utasítását vala előadandó, szomorú hosszú képpel emelkedett fel helyébül s fájdalom hangján emlité hogy ez nem keble meggyőződése, hanem csak utasítása.... Itt eszünkbe jutott Hadrian császár kihez midőn egy peres asszony jött volna, hogy ügyét elintézné s igazságot szolgáltatna neki, amaz válaszoló: nincs időm! Mire az asszony okosan s bátran felelé: „úgy hát ne uralkodj !“ Ha tehát fájdalmat okoz nektek meggyőződéstekkel ellentétes utasítástok—miért fogadtátok s vadásztátok a követséget tudván előre az okozandó fájdalmat? hagytátok volna oda követi napidíjatokat! miként tévé Köcsey midőn utasítását megváltoztatták otthon küldői, vagy miként tett Deák, kiadó megajánlása nélkül nem akart követi széket foglalni? De hazánkban kiművelt politikai jellem, minden phasisokban ön elveihez szilárdan ragaszkodó még igen kevés van. És eme politikai bűn miként fejlett ki ? Okát közelben látjuk. Elterjedett ama vélemény már s elég alaptalanul e hazában, hogy a kerületi ülésekben a kövezet utasítása nem köti; hogy ott szabadon keble meggyőződésével utasítása ellenére szólhat, ellen indítványokat tehet; és hogy egyedül az országos ülés az, a mellyben szavazatát utasítása szellemében tartozik adni. Törvénytelen s a küldők irányában injuriosus vélekedés s veszélyes is egyszersmind a magyar törvényhozás benső oeconomiájára. Mi azt hisszük, hogy a fizetéses s utasításos követ mindig, bár hol jelenjék meg, s megjelenése s tevékenysége legyen befolyással a törvényhozás irányában az egész hazára — szigorúan helv s szellem értelemben tartozik küldőit képviselni. A kerületi ülésekben csak mint követ vehet tettleges részt a discussiókban és nem mint privát személy, tartozik is tehát megyéje szellemében beszélni. Az országos ülésekben úgy mint a kerületiekben ő a küldő megyéjének képviselője. Hiszem midőn a megye felküldi követét a törvényhozás színére — ama reménységek között ereszti útnak, hogy mindenütt bajnoka leend az ő elveinek!És ezt máskép gondolni sem lehet, különben nevetséges egy utasítási jog lenne az, ha a kerületi ülésekben, mellyek fontossága felülemelkedett már az országos ülések felébe nem tartoznának megtartani a küldök utasításait, hanem ellenkezőket indítványozván, a midőn ez indítvány behozatnék az országos ülésbe,ott ismét és száraz szokásos „maradjon“, melly lárma közben a Stenograph fel sem bírja jegyezni kikiáltotta a maradjont avagy kihallgatott, s tehát ki volt, ki a kerületi ülés határozatát az utasítások többsége ellenére erősíté meg! f) Az a „maradjon“ igen okosan volt kigondolva azok számára, akiknek sarkukat az utasítás nyomta!... Véleményünk szerint, a jövő hengyűlésre ha nullifiálni akarjuk a megyék befolyását a törvényhozásra, ama világos meghagyással kell elküldeni a képviselőket, hogy mikint a kerületi, úgy az országos ülésekben magukat utasításaik által lekötötteknek tartsák, s ne játszanak két szerepet —mi a privát életben is nagy s morális megrovás alá szokott jönni. És e tekintetben üdvös lenne — ha elvégre a két tábla között a kerületi naplónak kinyomatása már egyszer tisztába hozatnék is), mert a kerületekben is utasítása által lekötött követtől nem lehetne annyit tartani — főleg miután a naplókat a küldő megye is megbírálhatná van-e lélekismeretes képviselője a törvényhozás teremében!... A kötelező utasítás még a kerületi ülésekben is, meg a nyilvános napló — ellenhatást gyakorolna eme most még diplomatikusoknak nem ismert ülésekre, s kitörő ingerlékeny szelleme — mérsékeltetnék eme factorok által. Némelly képviselő azon erős bizodalomban feledkezik meg utasításáról, hogyha talán túlhág utasítása korlátain, leend az őt megválasztó megyében párt, melly a visszahívás szégyenétül megóvja__ Nem szükség példákkal bizonyítanunk eme állítást, egy nyitott könyv most hazánk jelenje, mellyből minden figyelmes gondolkodó rátalál a festett képekre. Vessünk most egy futó pillanatot a lefolyt országgyűlésre: mennyi fontos tárgyban hozattak határozatok, sőt törvény is, mellyre az összes alsótáblának vagy még nem volt utasítása, vagy pedig ellenkező volt? Valljon országos pajzs alá: utasítások nyomán verék-e a védegyletet? Utasítások nyomán történt-e, hogy bizalmatlanságot szavazzanak a kormánynak ? Fel volt-e a nemzet nevében avagy csak egy megyei követ is hatalmazva erre? midőn a leérkezett feje— f) Ez igenis igy volt a múlt hongyűlésen . — és tisztelt dolgozó társunk ebbeli észrevétele igen érdekes, egészen új, s jövőre nézve teljes ügyeimet igénylő. Az illy maradjoni tacticat mi illeti, azon jövőre okvetlenül csak az által lehetne hathatósan segíteni, ha a stabilitási párt az országos ülésekben az elnöknél mindig a szavazatot sürgetné. Szerk. ff) A kerületi napló nyilvánosságát és a kerületi üléseknek diplomatikai poletra emelését, mi, sem szükségesnek, sem üdvösnek nem tartanók s úgy hisszük, hogy ezen véleményünkkel csak a jelen czikkel iró jeles dolgozó társunk véleményét fejeztük ki. Ezen állapotra nézve a dolognak lényege abban fekszik, hogy a demokratás párt a legutósó hongyűlések lefolytán, a kerületi üléseknek új szabású elrendezése által a pennát az országos jegyzőség kezéből kijátszódta, kész dolgozatokkal lépett az országos terembe — és ez által a törvényes országos elnökség hatáskörét tettleg igen nagyrészben megszorította; szóval: az országos ülések egyedüli törvényszerű hathatósságát — idejárulván a csak is említett maradjoniak csintogása— csak nem egészen nuilincalta. Ezen tényre figyelmezőleg a kerületi naplónak hitelességet adni és ezen üléseket törvényszerűvé nyilvánítni világosan csak annyi lenne, mint a demokratikai párt ezen csillogására a jogszentségét ruházni; a törvényes elnökletet attól kit az illető egyedül illethet tényleg elvonni; és az országos üléseknek minden kigondolható jogi hatályszerüségét egy csapással megdönteni. Itt mi azt véljük, hogy az aristokratai mérsékleti pártnak teljeséggel más a hivatása, s jelesül az, miszerint ép olly jogilag szabados tactia által melly által a demokratái párt az országos ülések hatáskörét a kerületi ülések s eljárások utján semmivé tette, és ezen utasok által absorbeálta — vissza helyheztetni az országos üléseknek törvényes hatáskörét s jelentékenységét, azaz a dolgoknak lényeges kezelését s eldöntését a kerületi ülésektül ismét elvonni, és törvényes helyére az országos ülések terére visszajátszani. Ennek mi csak egyetlen egyre csalhatlan módját látjuk, abban, ha a mérsékleti aristokratai párt a demokratái pártnak kerületi üléseiben vagy épen semmi, vagy egyedül csak szenvedő részt veend, ellenben maga részérül, különválasztott kerületi üléseket tartati. —Illy helyzetben a tárgyak mindkét oldalról kimeritőleg fognak kidolgoztatni, s tehát olly egyoldalúan — mint eddig — határozattá nem válandhatnak, a megvitatásra pedig más tér s hely semmi esetre nem lészen mint az országos ülés.------Ezen eszmét, mellyel mi maga idejében érdemleg fogunk megvitatni — addig is a mérsékleti aristokratai felekezetnek komoly egybenvető ügyeimébe ajánlani vagyunk bátrak , azon megjegyzéssel, miszerint ni ugyan ennél más módot arra hogy a tárgyak országgyűlésileg mind a két alkotmányos gyökpártnak hozzájárultával megvitattassanak , és hogy a határozat is két pártnak vitatási eredményéből keletkezhessen — teljességgel nem látunk. A Azírvédelmi, horvát ügybeni leirat következésében, visszahúzók az országos ülésben határozatokat: valljon-e rögtönös határozati változtatás utasítás nyomán történt? Csak a megtörténtekről szomorú hangon tudósították a megyéket a képviselők, midőn már a terhes követ bevetették a zavarnak fenekére! A hivatalképességnek előttünk is szent sóhajtott törvénye tárgyaltatása alkalmával, midőn az utasítások többsége az alispáni, birói eskütti hivatalokat kivenni határozó, mi rögtön változott meg a felső táblai indítványra, melly szerint még ezekre is képesiktettek a nemtelenek; valljon erre is olly rögtön jővő utasítás?... De minek ezeket előszámlálni; élő még az emlékezet, és elégséges arra, hogy komoly lépésekre ébressze a nemzetet, először azért, hogy alkalmat ne adjon a követnek politikai bűnt elkövetni; másodszor azért, hogy a nemzet ezeknél hivebben legyen képviselve különben a régi ösvényen maradva megvalljuk, illy illusórius utasítási jogot szívesen áldozzuk oda, legalább a nemzet tisztában lesz aziránt, hogy kik hozzák a törvényeket. Nem mondjuk ki ugyan átalánosan e vádat, hogy alóla kivételeket nem tennének, de mindazokat, miket hosszú tapasztalás nyomán a múlt országgyűléséről bizonyos apodictitással tudunk, bátran szemébe mondjuk azt mindenkinek. A conservativ pártnak erősítése és erélyes fellépte, más részről utasítások szigorú megtartása legyen jelszavunk, ha győzni akarunk. Perger János: Iga Kakis. Múlt s,a következő sajtóhibák csúsztak be: főczikklső hasáb, alulról felf. 3dik sor *: „Mas44 helyett olv. „más44. 2dik hasáb felül, lefelé 37d. sor: „nyújtsa44 helyett „nyújtja44. Ugyané hasáb alulr. felfelé 22d. sor: „sáros44 helyett olv. „sásos.44 Ugyanezen has. alulr. felfele 3d. sor: „mérseklett44 hely. olv. „mérsékleti.44. 2d. lap lső hasáb alulr. felf. 3d. sor: „intézetett44 hely. olv. „intézett44. Ugyanő, lap 2d. has. alul. felf. 3d. sor: „talán44 hely. olv. „talán44. 3d. has. felülr. lef. 14dik sor: „tisztviselők44 helyett olv. „tisztviselői44. Külföldi rov. 4d. lap 2d. has. felilr. lef. 3d. sor: „amíj44 hely. olv. „amaz44. az az a független földbirtokon nyugvó aristokratai állásnak megtámadtatása terveztetett ; —és a mint a főtábla az asztalára került törvények érdemét azon alakban s azon járulékokkal mint elejébe kerültek elfogadja, akkor már a dolog érdemén kívül még a maga alkotmányos közjogi s politikai állásának nagyrészben, sőt számos esetekben tökéletes megrendülését is fogadta volna el egyszerre. Szt mi maga idejében tárgyról tárgyra s a maga specialitásiban fel fogjuk mutatni. A múlt országgyűlése nem volt egyéb, mint folytonos; lét s nem lét feletti harcza a demokratái pártnak az aristokratia , s jelesül a főtábla ellen. Szerk. ***) el sőrül véleményünk szerint gondolkozni sem lehet anélkül, miszerint a megyei rendszer el ne törlesztessék; ennélfogva tehát nincs jelenleg mit tenni, hanem őrködni, hogy az utasítás-adási jog ne csak iluisorius birtoka legyen fi megyéknek. Szerk. TUDOSflÁNITa IRODALOM. ItalienischeZustände, (Folyt.)Olaszország nemessége között találjuk azokat, kik az irodalom minden szakaszban föltűnő írókul ragyognak, s fölötte, hogy sokan, kiknek munkáik a külföldön is becsültetnek, a munkák czimén egyszerűleg kereszt és család neveikkel jelennek meg, minden vonatkozás nélkül nemesi czimjeikre, s csak egyedül Itáliában lehet megtudni, hogy azon írók a polgári társaság első osztályaiba tartoznak. De azon személyek között találni azokat, kik önhaszon nélkül nagy áldozatokkal működnek a nép állapotának javítása, jótékony intézetek állapítása s a népművelés terjesztése körül. Mindazon virágzó intézeteknek élén p.o. kisdedóvó intézeteknél és a nép művelődésének előmozdítására számított folyóiratok, mellyekről alább bővebben szólandunk, munkatársai között, különös tiszteletre méltó nemesekre akadhatni. A tudományos közlekedés Olaszország tudósaival, kiknek sokkal nagyobb akadályokkal, mint bárhol, sok szeretetre méltó oldatokat fejleszt ki, mellyek az olasz tudósok kali társalgásnak nagy ingert kölcsönöznek. A szellem érzékenysége, melly a különbféle tárgyaknál fenséges nézeteket tud felfedezni, a szónokság tüze, mellyel az olasz véleményeit pártolni szokta, az előadás világossága, a fesztelen, vidor természetes hang, melly a társalgásban uralg, és az olaszoknak magas fokozatban sajátlagos gyakorlati tapintat, melly a pedantériát nem engedni felvergődni, mind ezek azt okozzák, hogy az olasz tudósokkal a társalgás olly jelességekkel ékesül, minőket más országban hasztalanul keresne az ember. A polgári osztályban ritka szorgalomra akad a pártatlan észlelő, nagy ügyesség és sok házi erényre. Minden utazó, ki a nép körében foglalkozik, erősíteni fogja, hogy korán reggel, mikor más országokban a munkás még nyugszik, Olaszországban a kézművesek műhelyeikben már dolgoznak, vagy késő este még munkájuk mellett ülnek, és csak a forró déli órákban pihennek. Legtöbbet árt Itáliának egy néposztálya, mellyel az utazó legtöbb érintkezésbe jő, s mivel nyilvános helyeken tartózkodik, könnyen azon véleményt támasztja, hogy resten él. Ezen osztályba tartoznak a fachinok, bérkocsisok verturinok és hajósok. Nem lehet tagadni, hogy ezen osztály az idegeneken elkövetett szemtelen követeléseivel, csalfaságával, mellyel az utazók ámítása által nyereségre törnek, szinte mint a fogadósok serge, kikkel az idegennek, ha nem akar megcsalattatni, elölátónak lenni, s minden apróságért alkudozni kell, a néhány helyen szabadalmazott arczátlan koldusokkali egybeköttetésben valódi országos csapást képeznek s az utazónak élveit Olaszhonban érezhetőleg