Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)

1845-05-04 / 70. szám

fogva lehetlen volt. Ezen magas léleknek, ki az angol sza­badság elveitől s az angol név fenségétől egészen át­hatva vala, a büszkeség élete kelléke volt, me­nnek elemei: haza szeretet, haza nagysága s szabadsága va­la . Pitt azon emberek közé tartozott, ki meg saját barátját sem engedé maga mellett emelkedni, hanem mindenkit szilárd akarata szolgájává ten. Pitt­esi, Tem­ple elfogadni nem akarván­­. Rockingham lepett el­ső ministerül a kormány rúdjához, s igy mindazon zavarokat, mellyek Grenville ministeriumát nyomták, örökölte. . . , „ Rockingham ministeriuma a bélyeg adó iránt, mely Angliának amerikai gyarmataiban olly vihar gyuanya­­ga leve, önmagával nem volt tisztában, úgy látszik, meg ekkor Burke a ministeriumra nem nagy befolyást gya­korolt, Rockingham pedig minden dicséretes tulajdo­nai mellett nem birt annyi önállásu eréllyel, melly szük­séges hogy valamelly testületben az egyetértés meg­­alapitassék és fentartassék. Miután Amerika állhatato­san a bélyeg adó ellen nyilatkozott, a ministerium a bé­­lyegad­ót 17­66. a parliamentben visszavonta, de kimon­­dá egyszersmind, hogy a britt birodalomnak joga­ van gyarmatait taxálni. Ez alkalommal tartá Burke első be­szédét , melly munkáiban nem található ugyan, de olly rendkívüli hatású volt, hogy Pitt, ki utána lépett a szó­székbe, bámulatát nyilvánító s a ministeriumnak illy ügyes ügyvéd megszerzéséhez szerencsét kívánva,meg­­vallá, hogy semmi jelentőst sem képes a szőnyegen for­gó kérdésben mondani; azonban a ministeriumhozi sze­­gődést örökké nevezetes szavaival megtagadó. Burke hírét első beszéde megalapító, s minden részről üd­vözlő iratokkal tiszteltetett meg, s gyors előmenetét jósolták. E kérdésre nézve csak két utat lehetett vá­lasztani , vagy a gyarmatoknak az anyahonteli függé­sét, vagy az ellenkezőt kimondani. Pitt az utósor mel­­lett nyilatkozott. (Vége köv.) Nemz. képcsarnok alakító egyesület. A honunkban keletkezett egyesületek milly számos jó és hasznosnak lettek forrásai, csak az nem látja által, ki eredményeiket vagy nem akarja, vagy nem tudja el­fogulatlan gondolkodása tárgyaivá tenni. — Mennyi sok üdvös jött már létre hazánkban az egyesületek csügge­­detlen működése által, mi bizonyosan nem történik ná­luk nélkül, vagy ha azoknak létesítésüket még most is azon útról vártuk volna , mellyről vagy soha sem le­het vala reménylen­, vagy csak egészen más csillag­zat alatt várhatták volna igen-igen késő utódaink. — Azért tehát szaporodjanak folyvást, és virágozzanak egyesületeink örök időkre kedves hazánk bár­minemü javának előmozdítására. — Ezt csak az nem óhajtja, ki a régi pangás barátja, s azon nehány forintját, mellyet egy vagy más egyesület elősegítésére, és igy közve­­tőleg honunk boldogitására szentelhetne, inkább költi háromszorosan is pillanatnyi késeinek kielégítésére ; vagy sokkal közömbösebb jellemű , hogysem képes vol­na a hon javának szentségét illően méltányolni. A Tisztakeblü hazafiak egymással kezet fogva hihetlene­­ket tudnak létesíteni, s néhány hónap alatt képesek ollyasmit eszközleni, mit különben csak számtalan év hosszú sora idézhetne elő. — így p. o. a közelebbi két hónap alatt Budapesten uj egyesület szövetkezik egybe, mellynek szándéka egy nemzeti képcsarnokot alakítani, mellyet a magyar „Nemzeti Museum"nak ajándékozand. Czime az egyesületnek „Nemzeti kép­csarnokot alakitó egyesület 11 leend. Feladatul tűzé ki magának a Magyar- és Erdélyországban s azok­hoz kapcsolt részekben született vagy ugyanott honosult festészek jelesebb festményeiket egybeszerezni, s azok­ból a m. n. museum képgyűjteménye mellett egy külön galleriát alakitni, mellybe jövendőre is csupán hazai festészek műveik vétetnek fel. Működését fens, nádo­runknak egyik honi művészünk által a leglehetőbb pom­pás alakban festendő képével (életnagyságban) kezdi­­meg, s az említett csarnokot ugyanő fensége nádoris­­pánságának 50dik évnapján (jövő 1846ki november 12-én) a nevezett képpel ünnepélyesen nyitja meg, s e jeles nap emlékezetére magát a csarnokot is ,, József nádor nemzeti képcsarnoka" czimével diszesitendi. Az egyesület amúgy országbíró ő excja,mint főpárto­lónak védelme alatt álland­ó elnöke Teleky Sámuel gr.; helyettese Kubinyi Ágoston a m. n. museum igazgató­ja; titoknoka pedig Mátray Gábor. Igazgató választ­mánya ötvennél több hazafiból álland, kik között a Bu­­apesten lakó főhivatalbeliek legnagyobb száma, és más egyéb hazafiak minden vallás és rangkülönbség nélkül veendnek részt. — Mihelyest szabályai felsőbb , i ge.n. TM&erre sik­etnek, azonnal megkezdi az egyesü­let kitűzött működésének folyamatát. Már is egy kül­döttséget nevezett ki, melly a fens, nádor képének mi­nél előbb munkába vételéről intézkedjék, s a művész, kire e jeles munkának elkészíttetése bízatni fog, hihe­tőleg Barabás honi festészünk leend. — Lesz tehát nem sokára nemzeti képcsarnokunk is buzgó honfiak mun­kássága által létesítve, kikre adjon a magyarok Istene bő áldást, hogy szép törekvésüknek minél üdvösebb eredményeit élvezhessék mind maguk, mind pedig egyéb hazafitársaik. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. M*esthel5 május 2-án. A minden hónap ele­jén rendesen tartatni szokott betáblázási közgyűlés mai nap hasonlókép főispáni helyettesünk ő maga elnöklete alatt megtartatván, legérdekesebb tárgyaként jelent­hetjük , miszerint nádor ő cs. kir. fensége , mint me­gyénk örökös főispánja, a megyéhez intézett kegyes ira­tában nyilvánító, hogy bár­mennyire óhajtott volna is a Kir. és RR. körébe, legszebb nemesi szabadságuk gya­korlata ünnepélyén a tisztújításon személyesen megje­lenhetni , ezt egészségi állapotánál fogva nem teheti; s ez okból a tisztujitási közgyűlés elnökletével mgos fő­­ispáni helyettesét bízza meg, intvén egyszersmind a rendeket, az ünnepély, méltósága által igénylett ko­molyságra és rendre. Ő fenségek­ leiratát „éljen" fel­kiáltások közt fogadván aRR. a­minek következtében főispáni helyettes , maga Pesten a megyeház teremé­ben tartandó tisztújító közgyűlés kezdetét május 6diki reggeli 8 órára rendelte. Hornból ápril 26án. Örömmel veszem ke­zembe tollamat, a tisztelt olvasó közönséget, a megyénk­ben régtől zsarnoki önkényt gyakorló ellenzék töké­letes megbukásáról és a józanabb rész ébredése kö­vetkeztében erélyes fellépéséből származott diadaláról — ha csak röviden is — tudósítandó. — Mielőtt azonban kedves kötelességemet teljesíteném, lehetlen elmellőznöm egy megyénket kitörülhetlen szennyel bé­lyegző szomorú esemény leírását! — Aggodalommal vártuk ápril­iskét, a mikorra kitűzött gyűlésünkben nemeseink összeírása volt hitelesítendő; aggodalmunk mindinkább növekedett, értesülvén: miképen az el­lenzék hősei e gyűlés eredményét az általok haszná­landó nyers tömeg működésével kívánják részükre ki­vini, s e hírek következtében mi is hasonló fegyver­hez nyúlva, a részünkön­ sokkal számosabb nemese­ket, a megyeház udvarán levő, s ez alkalomra ta­nácskozó teremmé változtatott tágas fészer alá, be­helyeztetek; később már a tanácskozások folyama alatt főnökei vezérlete, s buzdításai alatt jőve az el­lenzék felfegyverkezett s felpálinkázott tömege — s midőn mieink az összekeveredésből eredhető veszélyt elháritandók, őket néhány lépésnyi távolságú megálla­podásra kérnék — a vakon rohanás hősei — hogy zavart támasztva, bizonyos többségünk által nyeren­dő diadalmunkat megakadályozhassák, félretéve a hely szentségét, dühös haramiákként rohanák meg a nem is álmodott megtámadás visszatorolhatására készületlen nemeseinket!., sőt egyik dühéről ismeretes vezérük­nek a támadt zavar közepette eme vakmerő bujtoga­­tó s lázító felkiáltására: „kere legények!" a megye­ház építésére udvarán lévő kőhalmokhoz visszarohan­va , túlságos bőkezűséggel záporként szórák azokat a mérsékletet most is maga előtt tartó pártra; dühük főfokra emelkedett, midőn egyik trombitásuk eleve ka­pott parancs következtében a kedélyeket tüzelő „alakot" harsogtatá. — Ez általános veszélyben, szeretve tisztelt első alispánunk Baloghy Imre, a gyűlést eloszlatta , a ki nagy vigyázattal sikerült szerencsés menekedése után rögtön a szomszéd falukban állomásozó katona­ságot berendelő sürgönyöket küldött — mielőtt azon­ban ez beérkeznék, a zaj lecsillapult, mert a fészer alatt levő nemeség ugyan­is a tetőt beszakadással fenyege­tő kőzápor közepette, a padláson levő léczekkel felfegy­verkezve, bátor elszánással feszült a kövező vandalu­­sokra; közönséges jön már most a verekedés , s mind két részről számosaknak ezélzott s történetes felpofosz­­tatása, főben veretése, s több undok nemes a véreng­zésnek­­ vala szemlélhető s érezhető; mig végre futva s futamitva a verekedő csapatok elszéledtek. Kivíván illy szentségtelen eszközzel czélját az ellenzék, t. i. a gyűlés eloszlatását, kecsegtető reményekkel bizta­tó magát a közeledő tisztválasztást, az összeírás nem hitelesitése miatt akadályozni, vagy hasonló zavart támasztva, részére kivíni! — Se remény jeleül zöld ágat tüze­süvege mellé, mig ellenben mi vörös tollal ékesitők embereinket. Tíz nap volt még hátra a tiszt­választásra kitűzött april 24kéig s hosszasra terjedne tudósításom, ha mind azon szokott és szokatlan vá­sárlási, csábítási fortélyoknak és eszközöknek, mellyek ez időközben felhasználtalak, csak ném­­i vázlatát kí­vánnám adni. Elég legyen rövideden magát az örven­detes eredményű tisztujitást jelenleg érintenem. April­i­skán vonalakban gyűltek Ipolyságh szék városunk­ban az egy részről vöröstoll, — más részről zöld gal­­lakkal felbokrétázott nemesekkel terhelt szekerek szá­zai , számos zászlókkal ellátva, s lovagló főnököktől vezéreltetve; amazok ékes zászlóin b. Majthényi László és Vajda István l­emezeken Zsembery Imre és Blas­­kovics Pál vala olvasható; illő rend és komolyság bé­lyegző e meneteket, mellyet azonban leginkább érdem­teljes főispáni helyettesünk által életünk biztosítása te­kintetéből berendelt lovas katonaságnak jelenléte esz­közlé. Felviradt végre a feszült kebellel várt nap, ápril 24-e, a midőn az ellenzéki párt zöld bokrétásai a tisztujitásra alkalmazott fészert jókor reggel elfog­lalván, a vöröstollasok a megyeház udvarába állitattak, s e két párt között a bölcs rendelkezések következtében álló lovas katonaság az összekeveredést gátolva, az illő rendet fentartotta. Megjelenvén a gyűléshelyen, éljen ki­áltások között Baloghy Imre volt első alispán s főispáni helyettes ő mgának szokás szerint küldöttség általi meg­­hivatását inditványozó, s a rendek beleegyezése után a küldöttség tagjait kinevező, kik is rögtön hivatásukat teljesítették. Kevés idő múlva e küldöttség társaságá­ban megjelent főispáni helyettes ő mga harsogó éljé­nek kíséretében, s elnöki székét elfoglalván, velős tartalmú b ékes beszédében röviden előadá, miképen a megelőzött szomorú események kényszeriték őt, e nemzeti ünnepélyre mindenki életének biztosítása te­kintetéből, katonaságot rendelni, melly katonaság, va­lamint senkit nemesi jogainak illő gyakorlatában aka­dályozni nem fog­, úgy a netalán kitörendő féktelen­séget tettleges erőszakkal is rendre igazitni felhatal­mazva vagyon; intvén tehát a RRet komoly maga­vi­seletre. — Mielőtt a tisztújításhoz fogna, minthogy a nemesek összeírásának hitelesítése a történt zavarok miatt végbe nem mehetett, felszólítja, nyilatkoznának, váljon a múlt tisztválasztáskor használt és hitelesített, vagy az újabban történt, de nem hitelesíthetett össze­írás szerint kívánják-e szavazataikat számíttatni. Ez el­nöki felszólításra az ellenzék egyik tüzes hőse B. L. szólalt fel, s heves előadásával az újabban történt ös­szeírás egyoldalúságát mutogatni iparkodván, annak félretételével a régi összeírás használatát ajánlá; mire a zöld bokrétások „régit*" a veres tollasak „újat" tartósabban kiabálván, elnök ő méltósága a szőnye­gen levő kérdést szavazattal eldönteni javaslá, és rögtön a szavazatok szedésére mindkét pártbeli ta­gokból álló küldöttséget neveze; erre azonban J. Zs. felállván, szintén az új összeírást megtámadá,­s nemcsak az ezt véghezvivő jeles tagokat, hanem hevében magát mélyen tisztelt főispáni helyettesünket is rágalmakkal il­letve, az egész tisztújítást törvénytelennek állítá, mivel, úgymond, három év lefolyása előtt katonai szuronyok között erőszakolva tartatik *) és a nem hitelesített ös­szeírás szerint szavazatok szedetni kivántatnak; kön­nyű lett volna ez alaptalan vádakat megc­áfolni, meg­említve , hogy a törvény nem „post triennium" hanem „intra triennium" rendel tisztválasztást; a megye kor­mányzójának jogában, sőt kötelességében áll az első alispán előmozdítása esetében — mi jelenleg megyénk­ben B. I. volt első alispán királyi tábláhozi kinevezte­­tése által történt, — vagy bár melly más okbóli meg­szűntében tisztválasztást bár mikor tartani. — Elnök ő mltga azonban a nyers tömeg előtt discussiók terére ereszkedni nem akarván, a személyét sértő rágalmakat — azon latin mondat­a szerint: „cum inferiore con­tendere sordidum est" megvetéssel elhallgatván, a sző­nyegen levő összeirási tárgyat szavazati többséggel el­döntetni férfias szilárdsággal kimondá, pártok feletti állásának s igazság-szeretetének tanujeléül a szavazat­szedő küldöttséget oda utasította, hogy e jelen kér­désben, midőn t. i. a régi, vagy az uj összeírás leen­dő használata felett szedendik a szavazatokat, azok ér­vényességét — mind a két összeírást és köztudomást adatul véve — ítéljék el. E bölcs s igazságos rendel­kezéssel sem lévén megelégedve az ellenzék — miu­tán B. L. és D. A. alaptalan s éretlen felszólamlásaik­kal, melly­ben ez utóbbi állítólag történt sérelmeiket a kormányhoz, — mellyhez saját kijelentése szerint cse­kély bizalommal viseltetik!! — orvoslás végett fel­jelenteni indítványozva, az egész tárgyat hevesebb sze­mélyeskedés , s viszálkodások terére vonni, és ez ál­tal a tisztválasztást hátráltatni hasztalan igyekeztenek; pártjuk kitűzött feje Zs. Imre túlzó hevében a zöld asz­talra ugrott, onnan azonban leparancsoltatván, székén állva viszhang nélkül harsogtatá el személyeskedését, készebbnek nyilatkozók szavazat nélkül az egész teremet 16 16 nap hiányzott a harmadik évből. Levelező: 278

Next