Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-11-21 / 184. szám
A pesti levél - melly az uj rendszer s főispáni helyettesek által netalán véghezviendő törvénytelenségek irányában megyénket is jogaikrai e erőrködésre figyelmezteti - tudomásul vetetett, minthogy megyénk rendei mindig fő kötelességüknek ismerik jogaikat bár honnan jövő törvénytelenségek s sértések ellen oltalmazni. — Ez alkalommal gr. Z. D. zsebéből elöhuza egy magán pecsétes, s nem Ilont vármegyétől, hanem Ilont vár megyé a czimzet levelett, s átadván az elnökségnek, litvána annak tárgyaltatását. Gyanitók ugyan azonnal, hogy ez leend amaz ominosus honti levél; de mivel helyezetünkben gyanúra építeni nem szabad, s a levél kül alakja után ítélve, az valamelly magánosé is lehetendett, megyénkben pedig már más alkalommal is illy módon érkezett magánosok folyamodásai tárgyalás alá vétettek, azért e levél is elnökileg felényittatván, a jegyző által felolvastatott; s igy halják meg az aláírás szerint ugyan Ilontmegye közönségének, valószínűleg azonban csak Ilontmegye közönsége elégedetlen töredékének ismeretes panaszát; mert miután sem a levél, sem a hozzá kapcsolt jegyzőkönyvi kivonat a törvényben kiszabott kellékekkel ellátva nem volt, mi azt Hontmegye közönsége levelének el nem ismerhettük; s azért tartalmába nem is ereszkedve, a Jákob szavú, de Esau kezű levelet a többség 4831 Hontmegyéhez visszaküldté azon kérdéssel: ha váljon azt sajátjának elismeri-e vagy sem ? Hetvenkilencben szólván e kérdés felett szóvita igen hosszas és élénk volt, s nem minden kellemetlen jelenet nélkül. Az ellenzék részint a levél tartalmára, mint elötte teljes hitelességűre, részint Pestnek ide hivatkozó körlevelére építvén, felírást sürgetett, vizsgálat s a vétkesnek irt kormányzó szigorú megfenyitetése végett. De kisebbségben maradván, egyszersmind gyengeségét s veszélyes irányát is elárulá, midőn K. L. főellenzéki hős egyenesen kimondd, miszerint ha a conservativek saját véleményükhöz szorosan ragaszkodva hozzájok soha közelíteni nem fognak, akkor ők, mint kétségbe esettek, minden szélsőségekre fognak vetemedni, s arra törekedendnek, hogy a conservativ oldalon levők nagy tekintélyét lerombolják nem csak a gyűlés színén, hanem azonkívül is a polgárok előtt s mindenütt után útfélen, hogy igy őket lealacsonyítván s meggyülöltetvén, a hozzájoki ragaszkodást is csökkentsék. *) Valóban uraim! szép parlamentáris modor , és nagyon szabadelvű eljárás a haza és honpolgárok boldogitására! Értettük hová irányozvák a fenyegetések ? Ti a törvényes jogokat s birtokot magatok részéről szentnek kürtölitek, de másoknál — nem tekintve a törvényességet — azt örömest lábbal lapodnátok! Ti a vallást, a törvényeket szóval magasztaljátok, de amannak buzgó hivatalnokit, emennek végrehajtóit gyanúitokkal tetézvén, s tekintélyük lerontására sietvén, tettleg épen nem tisztelitek! Népeket kívántok boldogítani; de felejtitek, hogy mig a vallás, s — mit csak ez biztosit — a törvények iránti tisztelet, s a tekintélyek iránti hódolat, melly nélkül népeket kormányozni, a rendet és szabadságot biztosan fentartani lehetetlen, a nép szivében meg nem gyökerezik,ennek boldogságáról álmodni sem lehet; ellenben félhetni, hogy a tieitekhez hasonló — nem mondom revolutionális, de izgató elvekkel az elégedetlenséget terjeszteni, s ez általa boldogságépületét aláásni, alapjában megrendíteni fogjátok, mellyet sokkal könnyebb lerontani, mint ismét felépíteni. Valóban philantropokhoz illő lépés!! Ugyan ez alkalommal K. L. ügyvéd Sz. M. vár. kap. s táblabiró ellenében hazudik szót ejtvén, kevésbe must,hogy az ackot elkerülte, mig végre a felzudult kedélyek az illetlen szóejtés módosítása s visszavonása által ismét lecsilapultak. Az actio feletti vita közben egyet nevettünk is, midőn gr. Z. D. elvbarátját menteni akarván, felszólalt, miszerint, ha K. L. a hazudik szóért megadióztatik, ő is actiót kér arra, ki őt, mivelhogy a honti levelet ide hozá, méltóságos levélhordónak nevezte, holott ő országos mágnás!!— O kTMondánk már mi azt, hogy az ellenzéki gyanus.l, dU!,ls ebedül azon alapon nyugszik, hogy életüket szüntelen mozgásban tartsák, s miután erre ok a valságban nem létezik, rágalmakhoz fognak s akkügyet keresnek, s kivált jelenleg minoritásuk Kosznijában a legvégsőbbre is készek vetemedni; hogy azonban ezt most ők saját maguk meghallják, ennek csak örvendenünk lehet, miután ebből a haza annál tisztábban tudulja, hányat ütött az óra. A conservativ párt pedig annál lelkesültebben vívhat ügye mellett, mennél inkább meggyőződik illy nyilatkozatok által, hogy az ellenzéki táborozások csak ijesztgető gyermekrémek s nem a valóság szülöttjei. Szerk. 738 Zágráb megyének gróf Erdödy János varasdi főispán visszahelyeztetése végett felírásra szólító levele tudomásul vétetett. — A nm. helytartótanácstól néhány hónap előtt küldött népnevelési rendszabályokról, a múltkor kinevezett választmány e gyűlésre beadá véleményét, melly szerint a rendszabályok 21, 22, 25 , 26, s 28 §-ra vonatkozólag a magyar nyelvre kelleténél kevesebb ügyeimet lát fordítva lenni, ugyszinte fenakad azon , hogy a 48dikkban a megyék minden szellemi befolyástól eltiltá vákt. Továbbá, minthogy az 179 biki 15ik.czikk értelménél fogva az országot is illeti a népnevelésreli rendelkezés. ő felségét alázatosan megkérendőnek véli, hogy a rendszabályokat a hongyülésre terjeszsze népnevelészeli törvényalkotás végett, addig pedig az 1841ki megyei határzat értelmében a rendszabályok alkalmazására segédkéz lennenyújtandó. Első szólalt e tárgyhoz ft. Sch. Gy. kanonok, utóbb m. R. M. pannonhegyi főapát, és R. M. legújabban kinevezett bakonybéli apát, kik a választmány véleményével meg nem elégedvén, s részint törvényeinkre, nevezetesen az 1715: 74., 1723: 70. sőt magára a királyi jogot biztosító 1791: 15. és a legújabb 1844: 2 dik t.czikk 8. és 9ik §-ra, részint a folytonos gyakorlatra, s különösen az 1777diks 1806- dikban ő felségétől kegyelmesen kiadott, s minden ellenmondás nélkül életbe léptetett nevelési rendszerre hivatkozva, remek beszédben világosan kimutatták , hogy országunkban a nevelés feletti rendelkezés ö felségét illeti, az országot pedig csak legföljebb a javalat és véleményadás, míg ellenkező törvény nem fog hozatni. S azért e rendszabályokat, mellyekben ő felsége amúgy is csak az 1825 diki országgyűlésen s más után nyilvánított nemzeti kivonatot és szükséget karolta fel, elfogadhatóknak vélik, nem ellenezvén egyébiránt népnevelési törvény alkotása végett az annak idejében adandó utasítást. A választmány által a megyéknek igényelt szellemi befolyás mibenlétét pedig tulajdonképen nem is értvén, ha ez csak abban áll, hogy a megyék továbbra is a próbatétekre kiküldhessék szabíráikat, ezt nem ellenzik; ellenben ha ennek ürügye alatt a tanulmányi tárgyakról, sőt a tanmódról is kívánnának rendelkezni, ebbe ők nem egyeznek, nemcsak mint törvénybe ütközőbe, hanem veszélyesbe is, nehogy annyiféle legyen a nevelésmód, mennyi a megye. Voltak mások , kik a küldött rendszabályokat egyszerű tudomásul venni, ismét mások, kik azt egyenesen visszaküldeni kívánták leginkább arra hivatkozva , hogy Magyarország non patentibus, sed legibus regitur. A többség azonban középutat választván, a rendszabályokat, de csak mint ideiglenes rendelkezést, elfogadta, egy alázatos felírásban megkérvén ő felségét, hogy azokat törvénybe iktatás végett az országgyűlés elébe terjeszteni méltóztassék. Egyébiránt a rendszabályokat kísérő kegyintézményben szorgalmazott labellaris összeírást megtétetni kívánja. A legújabb törvényeinkben rendelt közmunkák szabályozását illető összeírás benyujtatván, a vélemények szinte elágaztak. Némellyek a meg nem rendezett helységekben egyedül a jobbágyok úrbéri telkeikhez kívánták a közterhek mennyiségét szabni; mások ellenben a jobbágyi kézen levő bármi tulajdonságú egész birtokhoz, ezekből képzeményi telkek formáltatván; úgy azonban, hogy innen a fenlevő földesúri jogokra , vagy jobbágyi tartozásokra semmi következés ne vonassék. És ez utóbbi vélemény többséget is nyert; egyébiránt a jobbágytelekeket biró nemeseket e közmunkáktól felmentve véljük , minthogy a törvény csak a nem nemesekről szól, s ide értjük a zsidókat is, minthogy ezek sem nemesek. A nemesi birtokon lakó agiliseket, úgy szinte a nemtelen haszonbérlőket, mint házaiban zselléreket tekintjük, s mivel a törvény a nem nemesek közt semmi különbséget nem teszen, a helységek bírái, esküdtek, egyházfi, éjjeli őrök, s mezei csőszök szinte kötelesek a közmunkákra, jóllehet többen voltak , kik legalább a bírót s egyházfit, kiknek jelenléte néha a helységekben nélkülözhessen , úgy szinte az éjjeli őröket, minthogy ezeknek nappal kell magokat kinyugodniok, hogy éjjel ébren őrködhessenek , a közmunkák alól kivenni kívánták. — Utaink majdnem egész megyeszerbroszak lovon, az ezek miképeni kijavithatásáról véleményt adó választmány jelentését előterjesztvén , oda nyilatkozott, hogy urainknak , mellyek 96,513 futó élet tesznek, — ide nem értve a Pápáról Mosony felé vezetendőt — jó karba hozására az e czélra fordítható erő elégtelen leven,igen óhajtható lenne,hogy mindenki, ki az utakat használja, azok készítéséhez is járuljon; de mivel erre törvény útján a kiváltságosokat még kötelezni nem lehet, első alispán úr szólítaná fel az illető közbirtokosokat az önkéntes hozzájárulásra. E vélemény azon módosítással jön elfogadva, hogy megkérendjük ő felségét, miszerint a felemelt só árából az utakra fordítandó költségek fejében nekünk is valamit juttatni méltóztassék ; továbbá a kavics kisajátítására, s az útcsináltatás végett kiküldendő felügyelő egyének napidíjára szükséges költségek fedezésére 2000 p.ftnyi alap szereztessék, s ez a nemességre aránylag, azonban minden kötelező erő nélkül,kivettessék ; mi végett, miután a jelenlevő megyés püspök, sz. mártoni főapát, gr. Viczay, a ns káptalan, s a többségi költségek aránylagos viselésére önkénytesen ajánlkoztak, nemes példájuk követésére az egész megyei nemesség alispánilag fel fog szólitatni. Az utcsináltatási, s az erre fordítandó pénzkezelési felügyelet az első alispán mellett hagyatván, ez az utak csináltatására ügyelet végett nem csak a fő s alszolgabirákat, hanem a biztosokat is alkalmazandja; de napi díj egyedül ez utóbbiaknak járand, mint amúgy is csekély fizetéssel ellátottaknak. — Börtöneink czéliránytalansága s levéltárunknak az irományokra nézve veszélyes nedves állapota, megyeházunkban némi változást s építést igényelvén, az ez érdemben főispáni elnöklet alatt munkálkodó választmány szinte bemutató a gyűlésben az építési s költségi tervet, melly szerint eddigi levéltárunk helyén szinte börtönök készítetvén, a mostani kis terem levéltár gyanánt lenne alkalmazandó, s a helyett egy czélszerű tanácskozási terem lenne építendő. A terv elfogadtatott, s a már eczélra fordítható öszveghez még főispáni excellentiája is ezer p. forinttal járulván , mihez hasonló egyéb ajánlatokat is lehelvén reményieni,a terv annak idejébeni foganatosítás végett továbbra is a választmányra bízatott.—Gyűléseink még folyvást tartanak ; ha mi érdekes elöforduland, közlendem. U. I. Épen a mai gyűlésben jelentetett, hogy Horváth Dániel, megyénk másod alispánja Enesen a férfikor legszebb szakában hosszas sorvasztó betegség következtében ma, az az f. h. Iván reggeli 5 ha órakor meghalt. Béke hamvaira ! S. Nógrádból. Balassa-Gyarmath. November 10én kezdődött közgyűlésünk első alispáni elnöklet alatt, melly minden eddigi gyűléseinknél viharzóbb lévén, hogy a tisztelt olvasó közönség magát tájékozhassa, emlékezetébe kell hoznom folyó évi április hónapban tartatott közgyűlésünknek abeli végzését, miszerint az ujonan kinevezett főispáni helyetteseknek, állítólag a megyékre tolatni szándéklott uj rendszere , e nemes megye közönségében aggodalmat gerjeszt, melly aggodalmat a rendek nemcsak alázatos felírásban ő felsége koronás királyunk előtt fiói bizalommal kijelenték, kérve a legjobb fejedelmet, hogy az állítólag új rendszert a jövendő országgyűlésen a törvényhozói tényezők be-vagy benem egyezéséről feltételezni méltóztassék, de hazánk minden törvényhatóságait is felszóliták éber figyelemmel kísérni az e részről alkotványos jogaink csordására irányzott kormányfogásokat. — Ezeket előre bocsátva, nemes szomszéd Ilevesmegye által egközelebb kinevezett főispáni helyettesének ünnepélyes beiktatásának örvendező részvétre megyénk hivatalosan felkérdltetvén, elnöklő alispán ur körlevelet bocsátva a KK. és RRhez, folyó évi odtoberben B. Gyarmathon kisgyülést tartott, mellyben a jelenlevők többsége az érintett hevesi ünnepély diszesitése tekintetéből majdnem kierőszakolt első alispáni vezérlet alatt tisztelgő választmányt nevezett, és ezen megbízatásában a választmány el is járt. Ezen esemény a nógrádi ellenzék vérét sebesen lüktető forrongásra hevitt, s egész egy tábor lihegve várta a közgyűlés első napját, hogy betanult dölyfös haragjának száraz menydörgéseivel elnöklő alispán urnák érezkedesében az eddig ismeretlen félelem és rettegés leverő érzelmeit előidézhesse, és szigorú számolást parancsoljon azon férfiúra , kinek még eddig mindenkor a számadás napjain volt legderültebb homloka. A kisgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése után villámsebességgel felugrott K. F. s csüggőleg hangon , érzelgő sajnálkozással panaszra, hogy a legközelebb bezárt hongyülés után, amilyben az ellenzék olly hatalmasnak mutatkozott, már több megyék elpártoltak az ellenzék dicső lobogójától, innét azt következteté, miszerint az ellenzéki tényezők leolvadásánál nemzeti kecsegtető reményeink-