Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-03-26 / 460. szám
Nagy Pistának tanítója badar dolgokat beszél, p. o. . lehelete az embernek hideg légben látszik, mert hidegben a gőzök föl nem emelkednek. (lap 57) A hór vizrészecskék, mellyek kis fejér csillagokban hullnak le a levegőből, (lap 58) Az atya pedig biztatja fiát, most már lehetsz szolgabiró, alispán, sőt még királyi tanácsos is! Maga Pista pedig önhitte, hiúvá tétetvén, igy szól: szép lesz, ha az emberek mondják: Nagy Pista az iskolások között a legjelesebb. Továbbá: ha iskolámat jól elvégzem s itt (?) leszek, milly kedves lesz nekem szegény apámékat s atyámfiait segítenem. (?) [Ilyenekhez nem kell commentár, azért csak röviden mondjuk: a népkönyvek, a mint eddig adattak, nem felelnek meg föladásuknak, sőt ferdített fogalmakat csepegtetnek az ifju szivekbe s rájuk illik: Timeo Danaos et dona ferentes; s eltávolitandók. Jáky. . . Vegyes újdonságok. (Palugyay Imre) nyitrai püspökiméltósága értesülvén a népnek némelly helységekben mindinkább növekedő szegénysége felöl, azonnal tetemes mennyiségű pénz- s búzából álló adománnyal sietett az ügyefogyottak sorsát enyhíteni; sőt 13.000forintnyi kegyes alapítvánnyal négy helység lakosait az egész palástdijtól, hét más helységet pedig az iskolamestert illető tartozástól örök időkre fölmenteni méltoztatott, s a fönmaradt kamatot évenkint ugyanazon helységekbeli szegények közt kiosztatni kegyesen rendelte. (Bartakovics Béla) rozsnyói püspök , mlga, — ámbár a víz és tűz s elhanyagolás következtében tett építkezései majd egy évi jövedelmét emészték föl, — a jelen kínos időszakban a szükséggel küzdő szegények segedelmezéséhez jövedelmét meghaladóig bőkezűen járul. — A megyének majd 8000 forintot fizetett; Rozsnyón 20 szegénynek tartási pénzt (1 perlot) osztogat naponkint, 50nek pedig ételt főzettel; — megtevén ezen fölül többi birtokán is a szegények ellátása iránti rendeleteket. — Ezeket azonban többszörösen múlják fölül a szerény főpap abeli segedelmezései és adakozásai, mikről nem tudja balkeze, mit mivel jobb keze. (Czagányi Mátyás), morva-lieszkói plébános és trencséni alesperes, szivén hordozván hívei boldogságát, a hegyek közt lakó gyermekek számára egy saját tanítót alapított, s híveit fölmentendő a lelkipásztoruknak tartozó köteleztetések terhe alól, csekély jövedelmeiből három ezer forintnál többet áldozott. (Kassára midőn a régönséggel küzdő szegények honunk felső vidékeiről seregestöl tódulnak, életöket koldusbotra támasztandók, az alatt a kassai nemes káptalan fötisztelendő tagjai vetélkedve sietnek a számnélküli szükölködők mind élelembeni, mind pedig pénzbeni fölsegélésére, megyénk főpásztorának magos Ocskay Antal urnak példáját követvén, ki a pénzbeli segély naponkinti kiosztása mellett, jószágában levő szegény jobbágyainak nemrégiben sok, legújabban pedig 900 pozsonyi mérő gabonát majd fele áron kiadatni kegyesen parancsolt. — S mi ezen jótékony adakozásokat annál örömestebb, s annál szívesebben hozzuk nyilvánosságra, hogy láthassák t. olvasóink, miként a magyar papság, s különösen ennek főbbjei, a szükség idejében valamint mindenütt, úgy nálunk is az ügyefogyottak ápolásával áldozathoz fóltevő nem tökkint a leggnagyobb készséggel járulnak. (Sopronban) Holczer György ur és neje leánynevelő-intézetében folyó hótodikén tartatott a nyilvános próbatét. A feleletek általában kielégítők valónak s a zsenge növendékek ajkairól a magyar szó fölötte szépen hangzott. A rajzolások a várakozásnak megfeleltek, ellenben az írások azt jóval túlhaladák. Az egészet külön nyelvű szavalások fejezték be. A finom s talán kétszáz darabra menő s a növendékek által készített kézimunkákat egy kis műkiállitásnak lehetett mondani. — A hatvan személyre menő hallgatóság, kik között a város főbb egyházi személyei, több tekintélyes urak s számos asszonyságok valának, legnagyobb megelégedéssel búcsúztak az intézettől, azon őszinte kívánattal, hogy honunknak sok erélyes s müveit polgárnőt neveljen. , (Sopronban) minden mit élelemszerek méregdrága áron kelnek, s a pogány hideg a sok szegény lakos sorsát fölötte nehezíti; azonban dicséretet érdemel a nemes városi tanács, mellynek rendeletéből 100 ügyet egyott egyén a Városi pénztárból láttatik el a szükséges élelmezéssel; a derék városi lelkész R. F. ur is szinte minden nap 10 éhező szegénynek nyújt táplálékot. — Hogy nevezetes tolvajlások nem történnek , azt egyedül Pfeiffer Péter városkapitány lelkes fölügyelésének köszönhetni, ki is számtalan ínséggel küzdőt tulajdon házának meleg szobáiban lát el a nélkülözhetlen élelmiszerekkel. (A soproni vaspálya vonalon) dolgozó csehek között kiütvén az inlát , Nagy-Martonyban közölük igen sokat sírba vitt, de most hála a gondviselésnek ez a baj is megszűnt, a szükség azonban közöttük a legmagasb fokát érte, a tolvajlások napirenden vannak. Szalay Imre megyei főorvos ezen szegények számára jó sikerrel nyitott aláírási ívet, s a szépen begyűlt segedelmet közöttük ki is osztá. (Bukarestben s környékén) két slearingyár fog a közelgő nyáron fölállittatni , mellyekhez a szükséges, gépek már előlegesen megrendeltetvék. Oláhországban egy idő óta főleg az ipar s kereskedelemre fordittatott a legnagyobb figyelem, s a kormány és magánosok által egyiránt mozdittatik elő. (A mutatkozó gabonaszükség) felöl érkezett hivatalos tudósítások következtében a török kormány a további gabonakivitelt jövő aratásig egyátalában megtiltó, melly tilalom alól mindazonáltal kivétetik azon gabonamennyiség, mellynek kiszállítása már kötelezvényileg van megerősítve. — E kormányrendeletnél lógva az éhhalálnak eleje volna véve, de nem a döghalálnak, melly emezt is kipótolni igyekszik. (A Sandwieh-szigetek királyának,aki birodalmának szinte képviseleti rendszert adott, a világon a legsajátszerübb ministeriuma van: Kermania, benszülött, ministerelnök és hadminister; Judd, amerikai születésű, belügyminister; Willie, skót, külügyminister, és Ricard, franczia, unokája a hasonnevű conventtagnak, igazságminister. Hogy a pénzügyi s kereskedelmi minister Richards, angol , azon legkevésbé sincs mit csodálkozni. Valószínűleg jobban is gondoskodik ez az angolok mint a Sandwich-szigetek kereskedelméről. (Azon szigetet), a mellyen ma Új-York város 300,000 lakosával fekszik, 1668 ban az indusok 10 ingért, 80 pár harisnyáért, 10 lőfegyverért, 30 darab ólomgolyóért, 30 font lőporért, 30 báróért, 30 üstért és egy sárgaréz lábasért adták el a hollandoknak, s mind a két rész azt gondola, hogy igen jó vásárt jön. (Erdélyi német lapok szerint) kis Oláhországban a juhok között dögvész uralt, minek következtében onnét Erdélybe s a Bánátba nem szabad juhokat kihajtani. (Megjelent) a ,Kedélyes olvasmány, az ifjuság és családkörök számára a czímei jeles gyűjtemény ötödik kötete, melly Nieritz Gusztáv ,Szepike, vagy a zsinagóga égése Münchenben a beszélyt tartalmazza , fordítva Szilvágyi József által. — A jelen gyűjtemény azon szívet és elmét egyiránt képző olvasmányok közé tartozik , mellyeket haszonnal és élvezettel vehet kezébe koros és fiatal, belölök édes és tetszetős adagokban szedvén az élet— bölcseség és a józan elvek boldogságra vezető magvait. A kör, mellyben Uly üdvös és mulatva oktató munkák írója forog, szerény; de a szerény körből biztos és áldásos hatások fejlenek ki, mellyek méltánylatunkat annál inkább megérdemlik, mert az erkölcsiség és józan társasélet elveit csepegtetik korán a fogékony fiatal szivekbe, hol azok annál könnyebben fogamzanak meg, és fejlődnek idővel a legnagyobb hasznuakká. Fejlődő irodalmunknak e téren még nem igen akadtak munkásai , s így annál hálásban kell a serdülő kor nevében említnünk a nemes czélú fordító munkásságát, valamint a kiadóét is (Kaliwoda József, Pozsonyban), ki már több rendbeli vállalatával mutatta meg, hogy különösen nevelési irodalmunk iránt érdekkel és dicséretes buzgalommal viseltetik. A jelen derék kis munka a vallásbeli türelmetlenség előítéletének irtása körül fáradozik, de úgy, hogy midőn e türelmetlenséget mások iránt józanul elfojtani törekszik, ne keltsen föl egy más előítéletet bennünk, melly abban áll, hogy vak ragaszkodással öleljünk barátot és ellent egyiránt kebelünkre. Mint az ajánló szó mondja: a sötét századok kényuralmával a vallási nyomás, üldözés és kinfaggatás kora is lejárt; tagadhatlan azonban, hogy egyik vallásnak igen is szembeszökő előnyei vannak a másik fölött, minél fogva a józan ész ispici azt sugalja, hogy e tekintetben is a magasztosabbhoz és tisztábbhoz csatlakozzunk, sőt máokat is, kik a hibához tánnak makacssággal rá- KÜLFÖLD, Portugália, Lissabon, febr. 24. Folyó hó fokán érkezett meg „Medea44 angol hadi gőzösön az új angol követ Sir Georg Hamilton Seymour megbízó levelének átnyújtásakor britt ő fetségének legőszintébb vonzalmát fejezé ki, a portugál felségek személyei iránt. Victoria királynő személyes hajlandósága és jóakarata fölött ki sem kételkedik, s bár vele az angol ministerium is egyetértene, úgy az bizonyára igyekeznék az országban uralgó szerencsétlen viszonyoknak véget vetni, mert a szerep, mit Anglia játszik, fölötte kétes. ^Britannia, London, márt. 13. Az alsóház tegnapi ülésében a napi fökérdést Irhon nyomora s a segélyeszközök tevék. John Russell lord egy „segélyezési-bilit4” inditványoza, mit Irhonra nézve szegénységi törvényül tekinthetni. Az indokok előadásában az uj szerkezethez két tényleges adat járul, mellyek magukban már elegendők az itt érintett viszonyok megmérhetlen fontosságát a legtisztább fénybe állítani. A közpénztárakból négy hónap alatt— 1846 ikévi novembertől 1847dik évi februárig bezárólag — harmadfél millió font sterlingnél több fordittatott arra , hogy Irhon elszegényedett s gyámoltalan népességének munka s kereset adassék. Az irtózatos teher hetenkint növekedik, s igy febr. ker 6ig 615,000 egyén nyert foglalatosságot, 20-tól pedig 27 ikeig 708,000. Ekép növekvőnek a nagy segélyezési rendszabályok költségei is; egy hónapban lassankint 105,000 font sterlingről 914,000-re emelkedtek, úgy annyira, hogy Anglia hónaponkint egy millió fontot vala kénytelen a nyomorral küzdő ír népességre fordítani. John Russell lord nyíltan kimondja, hogy ha a kormány e segélyezést a legnagyobb mértékben életbe nem lépteti, — az ügyefogyott gyámoltalanok száma múlt évi septembertől ez évi februárig 40,000-ről 708,000-re rúgott — számos ithoni leendő az éhhalál áldozata. Ezen irtózatos tényhez járul még ama nagyszerű, csak most ezen terjedelemben tudomásra jutott dolog, hogy Anglia maga , a szegénységi törvény reformja után (melly Brougham lord sürgetéseire 1834 ben keletkezett s azóta a „Times44 meg nem szűnt azt vádjaival folyvást illetni) tiz év alatt nem kevesebbb mint negyvenkilencz millió font sterlinget fordit a szegényeire. Minthogy tehát világos, hogy az ír szűkölködők foglalkozásags gondoskodás illy módon tovább is fen nem állhat, tehát ezen sürgető szükséggé vált változás azzal kezdetik meg, miszerint márt. 20-ától a munkások egyötödrésze elbocsáttatik, hogy saját földjeiket műveljék; ezen alábbszállitás későbben, miként az évszak előre haladand,tovább folytattatni fog. Hogy azonban ezen gyámoltalan szegények föntartásáról gondoskodva legyen, egy uj törvényre van szükség, melly a teher egy részét az ir földes urakra rójja. Ezen nagy újítás heves ellenzékre talált s egyedül a vas szükségesség mindenható parancsárai hivatkozás által vitethetik be- 195 Igaszkodnak, saját kárukról fölvilágositni iparkodjunk. Kíméletet és türelmet hirdet e munka az idegen felekezetüek gyarlóságai iránt, s különböző hitvéleményük mellett is bennök az emberi jogok méltánylását és becsülését. Végszavában pedig üdvös intés foglaltatik korunkra nézve, figyelmeztetvén a visszaélésekre, mellyekkel a „szabadság”4 szó olly gyakran gonoszságok leplezésére használtatott. A világtörténet tanúsítja , mond a jeles szerző, hogy az úgynevezett szabadsághősök többnyire nyomasztóbb bilincsekbe verték párthíveiket, mint minekben az előtt nyögtek... Az illy törekvések élő példái után nekünk magyaroknak nem kell túl mennünk e hon határain, fájdalmasan tapasztalhatjuk mindenütt, hogy a legmakacsabb türelmetlenség épen olly embereknél uralkodik , kik legszilajabbul lármáznak szabadság után. Oly emberek kezében a szabadság csak szabadosság, hogy kényuralmukat minden ellenvéleményű fölött annál zabolátlanabba gyakorolhassák. A valódi szabadság nem ez. A valódi szabad szellem nem rombolni, de épitni; nem dúlni, de ültetni; nem szájaskodni de oktatni; nem zajongani, de cselekedni törekszik. Illy szabad szellemet, a szó legmagasztosabb értelmében, csak egy tan ültethet és terjeszthet az emberek között, s ez a keresztény hitvallás üdvözitő tana. — Ajánljuk a jeles könyvecskét, mellyet egy kőmetszet is ékesít, az olvasó közönség, különösen szülők, nevelők, a serdülő fiatalság, s a haszonnal mulatni vágyók figyelmébe.