Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-01-15 / 420. szám
Péntek jan. 15. 420. szám. 1847-Negyvenegyedik Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt r . ezüst kr. számittatik. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Udvari gyász. — A gyászszertartás főrészei.—Kinevezések. Nyugalmazás. Névváltoztatás. — Erdélyi országgyűlés. (Kegyelmes kir. leiratok). — Törvényhatósági tudósítások. Győrből (közgy. viz által okozott károk kiegyenlítése, Pester Zeitung csődhirdetései, részek visszakapcsolása, karhatalom, zsidóügy.) Marmarosból (Viszonválasz ilj. Jura Györgynek). Zágrábból (turopolyai gróf helyettesítése).—Vidéki hírek. (Győrből. Nógrádból). Külföld. Portugália. Spanyol-, Francziaország. N.Britannia. Társulatok és intézetek. (Magyar gazd egyesület. A pesti vakok intézete). Hirdetések. Nemzeti színház. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Udvari gyász, Istenben boldogult fenséges József Antal János, császári, magyar és csehországi királyi örökös herczeg, ausztriai főherczeg , Magyarország nádorispánja és királyi helytartójáért, melly előlegesen, minthogy eziránt legfelsőbb határozat fog érkezni, — hétfőtől, folyó 1847ik évi január 18tól kezdve, 42 napon át, következő változtatással állapíttatok meg: 14 nap, az az folyó 1847ki január 18tól bezárólag 31ig fekete sima posztó, selyem zsinórral, futtatott kard és sarkantyú. Hölgyeknél: fekete selyem kelme, és fekete fejdisz. 28 nap, az az: folyó 1847ki februártól bezárólag 28ig: fekete sima posztó, selyem zsinórral; fényes érczkard és sarkantyú. Hölgyeknél: fekete selyem kelme, fejér fejdisz valódi ékszerrel. Gyászszertartás főrészei fenséges József cs. kir. föherczeg Magyarország nádorispánja elhunytéval. Szerdán 1847iki január 13-án reggeli 9 órakor fenséges cs. kir. föherczeg elhunyta. — A magas test 48 óráig illetetlen marad. Pénteken január lökén reggeli 9 órakor, a magas test fölbontása. — Esti 7 órakor iső beszentelés. Szombaton január 16kán reggeli 8 órakor 2ik beszentelés. — Mindjárt reá az udvari szentegyházba kitétel. Vasárnap január 17kén kitétel reggeli 8 órától délutáni 5 óráig. Hétfőn január 18-kán kitétel 8—12 óráig, s délutáni 3 órakor 3-ik beszentelés, és lőherczegi sírboltba leendő átvitel. Kedden január 19-kén 10 órakor gyászmise. Megjegyzendő, hogy azon három beszerelésnél közbemenetnek helye nem lesz. A nmlgy magyar kir. üdv. kincstár a legfelsőbb helyen utanrendszeresített kincstárügyvédi állomásokra, és névszerint Csatádra Zakariás Gergelyt eddigi lugosi ügyvéd-segédet; — Dentkra Ottrubai Károlyt eddig lippai kincstárbiztost és ügyvédet; — Rékásra Boros Józsefet eddig temesi ügyvéd-segédet;— Bogsánba Moys Antalt krassómegyei főügyészt; — Szöreghre Horváth Antalt eddig ugyanilly tisztminőségben helyettesítve volt ügyvédet;a pécskai praedialis kincstárügyvéddé pedig az eddig hasonló minőségben helyettesítve volt Perlaky Flóriánt; végre a lippai kincstárbiztosi és ügyvédi megüresült állomásra Tokody Bertalant eddig nagyváradi helyettes ügyvédet, és ezen utasának helyére Hrabovszky János biharmegyei első alügyészt nevezte ki. () cs. kir. ap. felsége Huppmann Ferenczet, a főépítészi igazgatóságnál mérnököt, töb mint 40 évi hű szolgálata tekintetéből kegyelmesen nyugalmazni méltóztatott. (') és kir. ap. felsége Hakker Lőrincz izraelita vezetéknevének „Vágó“ra változtatását kegyelmesen megengedni vaéltóztatott. Erdélyi országgyűlés. A kancellárválasztás tárgyában kelt k. leirat magyar fordításban Így hangzik: Ferdinánd sat. Azon föliratot, mellyet t hü kk. és rr. az ürességben volt érd. udv. kancellári hivatalra a jelen országgyűlés folyama alatt véghezvitt választástokról 1846 ki October 2káról, őszintén kedvelt hívünk tekintetes nagyságos báró Puchner Antal, mint az említett országgyűlésre küldött teljes hatalom királyi biztosunk utján, legfelsőbb tekintetünk elébe terjesztettetek, erdélyi udv. kancelláriánk szokott módon élénkbe adván, és mi azt a közjós királyi szolgálatunk szempontjából éretten megfontolván és latolván, erdélyi udv. kir. kancellárunkká őszintén kedvelt hívünket, tekintetes nagyságos branyicskai szabad báró Jósika Sámuelt , sz. István apóst, királyi jeles rende kis keresztes vitézét, kamarásunkat, vak belső titkos állodalmi tanácsosunkat és érd. udv. kancelláriánk alelnökét neveztük ki kegyelmesen. Egyébiránt sat. Ezen k. k. leirat fölolvasását ő felsége s a kinevezett főhivatalnok nevei említésekor kitörő éljenzés kísérte. Következett egymás k. leirat, mellynek tartalma imnez: Ferdinánd sat. Teljesítéséül azon legfelsőbb királyi határozatunknak, mellyet eddigien Dragomirfalva, Szilistye, Szacsal, Mojszin és Food Magyarországunk Marmaros megyéjéhez tartozó helységek , és Erdély nagyfejedelemségünk Radna vidéke között kétségeit és ez utóbbihoz csatolt helyek tárgyában, 1842 ki augustusáról kelt kir. leiratunkban tudtotokra adtunk, az általatok 1843.i január 3-töl kelt föliratotoknál fogva kegyelmes királyi megerősítésünk alá terjesztett törvényezikkel, mellyet a fönemlitett helyek közt határhalmok emelése végett általatok kinevezett bizottság iránt alkottatok, azon alakban, a mellyben föl van terjesztve, kegyelmesen megerősítvén, fölhívunk titeket, hogy az előadott módon megerősített törvényczikket, az 184 Wiki országgyűlés többi törvényczikkeivel együtt legfelsőbb királyi hitelesítésünk végett a szokott alakban fölterjesszétek. Egyébiránt sat. Az érdekelt törvényezik a következő: Törvényezikk. Melynélfogva Magyarország Mármarosmegyéhez tartozó Dragomirfalva, Szilistye, Szacsal, Mojszin és Food helységek, és az ezen nagyfejedelemségbeli Radnavidék közt fekvő s ezen nagyfejedelemséghez csatolt hely közé határjunknak fölállítása végett bizottság neveztetik ki. A Magyarország Mármaros megyéjéhez tartozó említett helységek és ezen fejedelemségbeli Radna-vidék közt fekvő legfelsőbb helyen ezen nagyfejedelemséghez csatolt hely közé határhalmok fölállítására, ő felsége kegyelmes jóváhagyásával következő bizottság neveztetik ki, úgymint ifj. Bethlen Pál gróf Belső-Szolnokmegye főispánja, Donáth Sándor itélőmester, Mikes János gr. és Ujfalvi Sándor kir. hivatalosok, Ujfalusi Miklós Középszolnokmegye, Vér Farkas Kövárvidék, ifj. Bethlen János gr. Udvarhelyszék, Filkéni György Beszterczevidék, és Jakab Bogdán sz. kir. Szamosujvár város követei, melly bizottság egyetértve azokkal, kikre ezen teendő Magyarország részéről bízva leend, a kétségeit helyre kiszállani, azon helyeken, mellyeket az előbbi bizottság által ő felsége elébe terjesztett földabrosz I. római számtól XXXig kijelöl, határhalmokat emelni és munkálatáról ezen nagyfejedelemség országosan egybegyült kir. és rr.nek tudósítást tenni köteles. Kegyelmes k. leirat az 1810/uki törvényjavaslatok tárgyában: Ferdinánd fels. stb. Azon 1843 ki jan. lőrésként s a maga utján élénkbe följutott földrászoknak, mellynél fogva az 1813.iki országgyűlésen alkotott s legfelsőbb királyi megerősítésünkkel, minden módosítás nélkül szentesített törvényczikkek közét, a többit félretevén, csak kettét, némelly honosítottak bevételéről szólókat tartottatok hitelesítés végett újból felterjesztendőknek, védokai királyi akaratunk legfelsőbb nyilvánítása által 1841ki October 27röl 4811 és 1842ki november 1rói 4634. számok alatt kelt királyi leirataink erejénél fogva teljesen le lévén győzve, titeket a kérdéses törvényczikkek ismételt leküldése mellett, ezennel komolyan és szigorúan, idézett kegyelmes kir. leirataink tartalmára s az irántok tartozó engedelmesség teljesítésére utasítunk. Egyébiránt sat. Kegyelmes kir. leirat a nem-nemesek földperessége tárgyában. Azon fölirás, mellyet ti hü kk. és rr. a közelebb lefolyt országgyűlésről 1843 ki febr. 1- röl, némelly törvényjavaslatokkal együtt királyi megerősítésünk alá legalázatosabban fölterjesztettetek, szokott módon élőnkbe adatván, a javaslati törvényczikkek sorában azt, melly a parasztok személyes fel- és alperességéröl szól, azon alakban, mellyben fölküldöttétek, kegyelmesen megerősítvén, ezennel olly végre küldjük le hozzátok, hogy a mondott 184/3 évbeli többi törvényczikkekkel együtt királyi szentesítésünk végett a szokott modorban fölterjesszétek. Hozzátok egyébiránt sat. Törvényezikk a parasztok személyes fel- és alperességéröl. A btk. III. r. 31. czimének rendelkezését e jelen törvényezikk megváltoztatván, ezentúl e hon minden lakói, állapotbeli különbségre való tekintet nélkül följogositatnak, hogy bárki ellen tulajdon személyükben fel- vagy alperesek lehessenek; továbbra is fönhagyatván azon szabadságuk, hogy földesúri kegyuraság, vagy szegénység tekintetéből közsegedelmezésért folyamodhassanak. Kegyelmes kir. leirat a törvényszéki bírák tárgyában. Ferdinánd stb. Azon két törvényjavaslat közöl, mellyeket ti hü kk. és rr. 1843 ki febr. léről kelt, s a maga módja szerint elönkbe adott alázatos fölirástoknál fogva legfelsőbb királyi tekintetünk elébe terjesztettetek, a magyar és székely hatóságokbeli törvényszékek ülnökeinek ezután mikénti tétele módjáról szóló törvényjavaslatot, azon alakban, a mellyben elénkbe volt terjesztve, kegyelmesen megerősitni, s a nektek ide mellékelve a végett leküldeni határoztuk, hogy azt a szokott törvényes alakba szerkesztve, a közelebb múlt országgyűlés általunk kegyelmesen megerősített többi törvényczikkeivel együtt legfelsőbb királyi szentesítésünk végett szokott módon fölterjesszétek. Többire sat. Törvényczikk a törvényszékek ülnökeiről magyar és székely hatóságokban 1. §.) A törvényszékek ülnökeit magyar és székely hatóságokban évenkint fogják választani. 2. §.) Ezeken, és a fizetéses jegyzőkön kívül csak a t. hatóságok fős kerületi tisztei fognak azokban döntő szózattal bírni. 3. §.) Ha a választott ülnökök törvényes számmal nem jelennének meg, az elnök joga, az 1791: 96 és 97-dik. prov. art. értelmében, továbbra is fönmarad, az ugyan azon hatóság többi ülnökei közöl, a törvényes szám kiteltéig, döntő szózattal biró tagokat helyettesíthetni; a 96 és 97dik prov. articulusok többire épségben maradván. Kegyelmes kir. leirat a legrövidebb perfolyamok tárgyában. Ferdinand stb. Alázatos földirászok 1843 ki febr. Íról, a hozzá mellékelt két törvényjavaslattal együtt, mellyeknek egyike a törvényszéki bíráknak jövendőbeli tételét a magyar és székely hatóságokban; másika a legrövidebb perfolyamot tárgyazza, a szokott módon legfelsőbb királyi tekintetünk elébe terjesztetvén, miután az idézett törvényjavaslatok közöl azt, melly a törvényszéki birákról szól, hozzátok mai napról intézett egy más kegyelmes kir. leiratunknál fogva megerősítendőnek találtuk volna, a másikat, a legrövidebb perfolyamról szóló törvényjavaslatot, mivel az eddig divatozott törvénykezési rend rendszeres megváltoztatását föltételezi, nektek ide mellékelve olly czélból küldjük le, hogy a következő törvényhozás tárgyai között, az 1841 ki törvény rendelkezésénél fogva, az új törvénykezési rend tárgyábani országos bizottság munkálata is ki lévén tűzve, ezen törvényjavaslatot.