Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-06-11 / 502. szám
lenni tartjuk, mivelhogy a kákán görcsöt keresés ragadós szenvedélye egynémellyel e jótékonyságot oly készségesen feledteti. Egyetlen élesebb tekintet elegendő, átláttatni bárkivel is, hogy a lóversenyek tartásában sokkal kövérebb eszme fekszik, mint pusztán nagyainknak sovány mulatsága s köztük egy párezer aranynak megforgatása. Sőt nevetségnek mondhatni, hogy a lóversenyek jótékony hatása nálunk eddig is két irányban terjedt ki: állatokra s emberekre. Ki nem tudja, hogy a pesti lóverseny egyike volt a legelső intézkedéseknek, mellyek nagyurainkat, e hazának csak kevéssel ezelőtt annyira szétszaggatott kebelében, egymás közelébe hozák, s az egyesület kedves és hasznos voltát velők megizlelteték ? S mennyi haszon eredt hazánkra nézve csak rövid idő óta is ezen eszme megtestesüléséből! s mennyi eredend még ezentúl, ha azon számtalan, naponkint létrejövő s egyre szélesebb korlátokat vető, egyesületi körök olly nagy számmal fognak köztünk szaporodni, hogy végre csakugyan egyek legyünk min magunk között!... S ha nem számítjuk is azon nagy hasznokat, mellyek a lóversenyek utján a lótenyésztésre, nemesítésre származtak, már magában az egyesületi eszme ezen megtestesülésében létezik a lóversenyeket megalapító grófnak legjóté-konyabb behatása. Hiszen maga az eddig is olly áldásosan működő gazdasági egyesület ezen első törekvéseknek volt eredménye. .. Nincs e ezek által hatalmasan megcáfolva azon elmélkedő állítás, hogy a lófuttatást ,lófuttatás ? S ha e lófuttatás felöl egész elmefuttatást írni akarnánk, tekintetet kell vennünk fiatalságunkra is. Ezrek meg ezrek vannak a tűzvérü, lánglelkű ifjak közt, telve hazafisággal, mellynek szent lelkesedését azonban most többnyire szavakban ömlesztik ki. Szeretjük a férfit minden oldalról kiművelve, a hazafit úgy fölkészülve látni, hogy honának mindig és minél több oldalról tudjon szolgálatot tenni. Erre kívántatik , hogy az illykép kiképzett férfiúnál test és lélek egyiránt művelve legyen. Tudták a régiek , s külföldön az újabb korban is egyre inkább kezdik érezni, hogy művelt testben lakik ép egészséges elme. A lovagiasság, s hogy úgy mondjuk, hősies szellem, olly tulajdonok, miknek nem csak harczban vehetni hasznát, még nagyobb mértékben van az a béke emberének díszére s hasznára. Megvárjuk a lelkes honfitól, hogy teste lelke művelve legyen , szolgálatot tenni honának, bármikor szólhassák föl általa.S ha ezen eszmék mellett honunkban körültekintünk, nem nagy örömmel vesszük észre, hogy a lovagiasságnak épen külső tulajdonai, a helyes testgyakorlat, fegyverforgatás és lovaglás, vannak nálunk leginkább elhanyagolva. Ezrenkint védik a hazát szóval, de ha egyszer arra kerülne a sor, hogy fegyvert ragadjanak védelmére, vagy lóhátra ülve kergessék meg ellenségét, az ezer közöl alig állhatna elő egy kettő, ki teljesítni volna képes honfiúi kötelességét. .. S megvalljuk, midőn a lóversenyekre gondolunk, lehetlen hogy az is eszünkbe ne jusson, miszerint általok némelly derék idegzetű s ép elmén ifjúban lovagiasabb szellem ébred föl, s mire eddig tán nem is gondolt, megbarátkozik a lovaglás s a vele járó fegyverforgatás eszméjével; s ha megbarátkozott, kevés idő múlva át fogja látni,hogy sok olly dolog van a nap alatt, aminek ha soha sem venné is az ember fillérekben fölszámolható hasznát, vagy ha épen közvetlenül nem fordíthatja is hazájának vagy önmagának előmenetére, nagy hasznát látta mégis már csak abban is, hogy önmagát minden oldalról lehetőleg képezvén, midőn testét fejtette, elméjét is épebbé, munkabíróbbá, tevékenyebbé fejtette... Mellesleg említhetjük itt, és pedig a mondottak után nem vigasztalásul, hogy Budapesten néhány derék vrmester van, kiknek tantermeibe tüzlelkü magyar ifjaink közöl sokkal nagyobb számmal beférnének, mint mennyien e termeket most látogatják, és van azonfölül egypár lovar-tanoda, mellyekben bárha aránylag, főleg a polgáriban, igen olcsón juthatni el a lovaglás nemes mestersége megtanulásához, de azok mégis szomoritólag üresen állanak, míg a kávéházakban tekeasztalok körül mindig nagynál nagyobb tömeget szemlélhetni. Ezen eszmék kisé tán messze elágaznak a lóversenyektől; azonban rólok véve alkalmat mondottak el, csak azért is, hogy hozzájok közelíthessünk végre: a lófullaltás több mint lófuttatás. Vegyes újdonságok *(Néhai tudós Horváth István emlékünnep őre, melly dicsőült József cs. kir. föherczeg s fenséges nádor-ispánunk kegyelmes meghagyása értelmében jövő vasárnapon (junius 13-án) délelőtt 11 órakor a magyar nemzeti museum első emeletében levő könyvtári olvasó-teremben tartatik, s melly alkalommal hazánk fölnevezett jeles tudósa s m. n. museumunk munkás tisztviselője fölött Mátray Gábor Széchenyi-országos könyvtári őr emlékbeszédet mondana, — minden tisztes öltözetű vendég, a nőnemet is ide értve, szívesen láttatik a m. n. museum igazgatósága által. (A helyben if-hatóság-fájltól vásárlott gabonából, mától kezdve mérsékeltebb áron kenyér a következő helyeken kapható: a) a belvárosban: Michl Károly szószólói-segéd ur házánál, az országúton, a „Zrínyi“ fogadó mellett; b) a Leopoldvárosban: szitányi Ullmann Móricz ur házánál, a felduna-soron; c) a Terézvárosban: az ottani paplakon; d) a Józsefvárosban, és e) Ferenczvárosban, az ottani bíró urak lakóházaiknál. E kenyér 20 és 40 pengő krajczáron, 4 és 8 fontnyi nagyságban fog áruitatni. (Jelenleg Pesten) egy itcze buza liszt 15 vkr, egy itcze lencse 27 vkr, egy itcze borsó 24 vkr, egy itcze kása 20 vkr, egy itcze bab 16 vkr, s egy db burgonyabokron árultatik. (Ha a jelenlegi magas gabonaár még soká tart, valószínűleg Győrből és Mosonyból fogunk gabonával elláttatni, miután e két helyütt több gabonagyűjtelék van összehalmozva, mint Pesten. (Múlt vasárnap)több mesterlegény bocsáttatott el Budapesten a munkából, pedig ezt nem a munkahiány okozá , hanem azon nyomasztó körülmény, miszerint az élelmiszerek ára naponkint magasra emelkedik. (A gazdasági egyesület) múlt szombaton tartott közgyűlése nagyon zajos volt, s éjfél utáni 1 óráig tartott, anélkül, hogy a vitatkozó pártok a szőnyegre fölmerült tárgy fölött megegyezhettek volna; másnap azonban gróf Károlyi György elnök , ml- iga meleg ügyszeretetének sikerült mégis az ellenvéleményeket szerencsésen kiegyenlíteni. (Szarvasi tanár) Greguss úr beszéli: miként Némethonbani tartózkodása alkalmával Stier Gottfried sveiczi születésű férfiúval volt szerencséje megismerkedhetni, ki a magyar nyelvet annyira megkedvelé, hogy annak megtanulására szentelné magát, a derék sveiczi, szorgalma által annyira sajátjává tévő nyelvünket, miszerint jelenleg Kölcsey, Berzsenyi s Kisfaludy koszorús költőink munkáiknak német nyelvrel fordításával foglalkozik. (Törökszentmiklóson) — Hevesmegyében — ezentúl évenkint szinte jó futtatás terveztetik életbe lépteink — Az indítványozók élén, lelkes, áldozatkész nők foglalnak helyet,s minden szépért jóért s nemesért hőn buzgó lelkületüktől bizton reménybezni, miként a lóverseny-egyesület csakugyan megalakuland. —Éljenek a derék nők!... (Bé c s b e n) mintegy negyvenezer magyar ember folytonosan tartózkodik, a németek pedig nyakra-főre tanulják nyelvünket — természetesen anyagi érdekből. (Bizonyos Veilchenberg ur,a ki jelenleg Bécsben tartózkodik,megszokott látogatni minden utan érkezett énekest s énekesnőt, s minden uj színészt és kötéltánczost, s mindeniket hírlapjára előfizetteti, melly soha sem látand napvilágot, s az előfizetés esetében meleg pártfogásáról mézes szavakkal biztossá teszi. Hogy illy alkalommal 10—15 irt mindig zsebébe néz, azt kiki tudhatja, kinek illy szemtelen tolakodóról csak egy új,kevés fogalma is van. (A Bükarest leégése) által okozott [kár, épületekben és bútorokban, hivatalos tudósítás szerint, egy millió és 700,000 aranyra rúg. (A kanári szigeteken) egy kőbányában nem rég egy borzasztó nagyságú kutyának csontváza találtatott meg.A franczia statusügyvivő megvevő azt és a párisi természettani museumnak küldi. E csontváz a természettanra nézve fölötte nagy fontosságú,mivel az azon óriási kutyafajhoz látszik tartozni, melly, Plinius szerint, a kanári szigeteknek nevét kölcsönző, és melly már századoktól fogva földünkről egészen kipusztult. (Párisban) jelenleg egy majom vonja magára a közfigyelmet, melly schachot játszik, s e nemben valóban csodálatra méltó dolgokat viszen véghez; hanem gazdája, ki kitünően jeles schachjátékos, mindig mellette kénytelen ülni. Mielőtt a majom valamelly bálihoz nyúlna, gazdájára tekint, kinek jeladásait, mellyeket a nézők észre nem vesznek, igen jól érti. E majom rendkívüli ügyességet fejt ki a játékban, s a „schach a királynak“ élénk örömriadással nyilvánítja, s ha játszótársának valamelly bábját elüti, soha sem feledi azt sajátszerű arczfintoritással kigúnyolni. Egyébiránt e majom magaviselete sokkal iltemes é s finomabb, mint sok járdataposó uracsé, kik egész napokat a kávéházakban haszontalanul eltöltve, valami nagyszerűt vélnek az által kitüntethetni, ha ingyenszivar mellett a fekete kávé árát követelő pinczérnek amúgy kávéháziasan dugják be száját. — (Berlinben) a drágaság óta kb. parancs következtében a sütőknek nem szabad kenyeret árulni, mint melly már öt napos, s ehez képest már elég kemény lehet. (H u 11 e b a n) nem rég egy ifjú pár vala összekelendő. Mig az angol pap az összeadási beszédet tartá, az ifjú mennyasszony elaludt; min a vőlegény annyira megbosszankodék, hogy az egyházat rögtön elhagyná, és az összekelésnek véget vetett. Hevesmegyei birkürt. Józanabb napokat kívánunk! Hevesben csak úgy nincs a napnak semmi baja, mint másut, hiszen akkor kell, midőn fiai aludni mennek elme, test, és erszényt sorvasztó munkájukból , és akkor nyugszik le, midőn amazok mulatságra kelnek. Ámde a napok, miután kedves pesti collegünk jónap kivonatát nem tudjuk mi okból megszüntette , (alkalmasint a chinai szerkesztőhöz utazott) a sok szivarfüsttel annyira bekormosodtak, s a borszesz kigőzölgéseitől annyira behomályitottak, hogy a sürüség miatt a nap minden erős sütése mellett sem képes némelly még kopott ruházatú capitoliumokba is józan gondolkodás sugarait bebocsátani. A szemeknek pedig, mellyek az ernyedetlen törvény és etnica kitanulása s nagy tapasztalás szerzésében meggyengültek : nem képes a mennyei nap csak annyi világot is adni, hogy a szabados intelligentia férfiai magokat embereknek ismerjék. Hevesben vagyunk most is hol az előtt, melly nevet korán sem azért kapta megyénk, mert nemes fiai minden bachanalicus és bunkocraticus tényekről lemondva a józanabb cselekvésre akartak hevülni; hanem azért, mert ősapáink leghevesebb vérű hős fiai e megyében telepedtek le, akiknek még egynémelly hősiebb utódai jelenben is annyira hevesek , mikép többnyire némelly elvonult helyeken a hon java előmozdítására czélzó összejövetelükben még a palaczkok s poharakkal is elismertetik, hogy minden múlandó a gyarló világban. És méltán, mert minden tölt palaczk ellenét rejti a józan észnek,melly miután a lét bántotta, tulajdonítsa magának a palaczka mit kap. Itt ugyan ne sokat tréfáljon még a török vagy franczia sem, kinek szerencséje hogy Komárom felé nem kódorog, mivel mint látjuk, nálunk még elég insurgensnek való találtatik, kik előtt úgy járna a kül ellenség, mint azon üvegek, mellyek darabjait bizonyos reggel egy nagy kosárban a pinczér kisétáltatta; nevüket a vitézeknek meg nem mondhatjuk, különben még egy pár tekintélyű személy megtalálna ránk neheztelni. No de maradjunk a kerékvágásban, netalán kiforduljunk, mert mai világban sokat kifordul az ember , hogy pedig némellyek annyiszor elhagyják a kerékvágást,aztán maguk csinálnak uj nyomásos még sem zúzzák össze fejüket, az csak onnan magyarázható , mivel könnyű tárgyak nem nagy ütést szoktak kapni. Térjünk tehát a dologra. Nálunk fontos tárgyak forognak szőnyegen, mellyek már csak azért is fontosak, mivel fontos emberek fözik és nem ritkán még fontosabb okokkal támogatják , kik aztán nem a szőnyegen, hanem körötte a szobapadozaton, vagy rákosi a szokás szerint pusztaföldön szoktak fölforogni. Azonban könyörgünk tisztelt olvasóinknak, ne méltoztassanak gondolni, mintha nálunk fóttén is kitálalnák az étket, sőt néha annyira szétfőzik, hogy valóságos mixtúrává válik, ollykor igen is keményre főzik, minthogy a mi fő, többnyire borban fő, márpedig illyenkor a decodum ugyancsak erős, lélekteljes és emberre ható szokott lenni. Jelenleg ugyan már parádi savanyú vízben is főznek, minthogy követválasztás és utalványok körül forognak a szakácsok, ennélfogva ezelre s czitromra sem kell költeni, mert különben is elég csípősség és savanyúság vegyül a főzetbe. A konyha részint Parádon állíttatott föl, ide utaztak már és fognak a jót roszat egyiránt megemésztő gyomrok gondnokai, lemosandók az a törvények maradványfoltjait, mellyhez még a puhább bőrüeknél is erős mosás és kemény kefe igényeltetik. 366