Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-05-05 / 3. szám
Pénteken május 5én 1848. ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. POLITIKAI HÍRLAP. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy iv. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró betűkkel az ezüst kr. számittatik. Előfizetési dij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt; postán hetenkint kétszer küldve 6 frt,24 kr., négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr. ezüst pénzben. Negyvenkettedik év. 3. szám. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hivatalban. Pest, május 4-én. A ministérium hivatalos értesítéseiből tudjuk, hogy a kereskedelmi miniszer, egy új postarendszer kidolgoztatásával foglalkozik. . . . Ez igen helyén van ugyan, de még inkább helyén lesz, ha ezen új rendszer minél előbb napvilágot lát . . . mert, különösen a vidéki posták ellen igen sok a panasz. Részünkről nem tudjuk, milly radicális változtatásokat fog tenni a miniszer úr a postarendszerben, s így azt sem tudjuk, mennyi idő kívántatik annak kidolgozására ; azonban annyit tudunk, hogy mind a hírlapkiadók, mind az olvasóközönség érdekében volna, legfeljebb is néhány nap alatt annyiról értesülnünk, hogy a hírlapokra nézve mennyi lesz a postadíj ... ezt pedig azért, mert itt van az idő, hol a hírlapok előfizetési díját a jövő fél évre, minden hírlapkiadónak meghatározni s a közönséggel tudatni kell___ Kérjük tehát a minister urat, hogy a postadijak felöl e f. hó első felében rendeléseit kiadni szíveskedjék. . . . Kérjük továbbá, hogy a hírlapokra nézve a szétküldö főhivatal Pesten, és ne Budán legyen . . . mert kivált tél idején csak a legnagyobb ügyes bajjal lehet megtenni a hírlapok átküldését, s emiatt maga a szétküldés is az olvasók rövidségével gyakran nem teljesítethetik pontosan. ... A hírlapok úgyis csak nem átaljában Pesten és nem Budán jelennek meg ... innen a legegyszerűbb logica követeli, hogy Pesten, és ne Budán legyen a szétküldö főhely. . . . Kérjük ismét továbbá, hogy az eddig szokásban volt egyes borítékozások, a külföldi lapok példájára, egyszerűen megsemmisítessenek . . . ezen borítékok úgyis nem egyébre valók, mint hogy a postát hasztalanul terheljék s a hírlapkiadóknak és előfizetőknek szintén hasztalan költséget csináljanak. . . . És végül kérjük meg azt, hogy miután a vitelbért úgyis megfizetjük, a postának semmiféle leed ingyenpéldányok adására semmi szín alatt ne köteleztessünk. Mindezekről pedig, még e hó első felében minél gyorsabb rendelkezést óhajtunk. Átvétel a „Pesti Hírlapból.“ Hivatalos rovat. Belügyminiszeri értesítések. I. A pozsonyvárosi erőszakosságok megtorlására nézve a következő rendelet bocsáttatott ki : Miután mind hivatalos, mind magánúton akkér vagyok értesítve, hogy folyó hó 23-án és 24-én Pozsony városában az izraeliták személy- és vagyonbátorsága a legerőszakosb módon megtámadtatván, úgy személyeikben mint vagyonaikban rabló vadsággal károsíttattak meg, sőt a fölingerelt sokaság által még a tanoda sem kíméltetett meg. Miután a kormány nem hagyhatja megtorlatlanul azt, hogy a szabadság és jogegyenlőség korában, bármi ürügynél fogva, egy néposztály jogai leliportassanak, s korlátoltassék azon jogok gyakorlatában, miket az a törvényhozástól nyert, melly egyedül oszthatja és veheti vissza a jogokat. Miután okom van hinni, hogy azon botrányos rablások és erőszakosságok nem hajtathattak volna végre, ha a polgári helybeli hatóság annak idejében és kellő erélylyel teljesíti vala rendfentartó, élet- és vagyonvédő egyik legfőbb tisztét. Miután a törvény és igazság igényli, kívánja, követeli, hogy a ki mit elkövetett és mások által elkövettetett, avagy bűnös elmulasztása által megtörténni engedett, azlakoljon a szerint, amint érdemli, s a büntetlenség másokat hasonló merény elkövetésére ne ingereljen. Önt kormánybiztosul kiküldöm a végett, hogy egész Pozsony megyére kiterjesztvén munkássági körét, különösebben tegyen nyomozást a Pozsony városában az irrealiták ellen elkövetett rablói merényre nézve, és tegyen intézkedést a tettesek és okozók törvényes bírói megfenyítése iránt is. Egyúttal figyelmét fogja fordítani a helybeli városi hatóság ez ügybeni eljárására, mint szinte aziránt is nyomozást teend: váljon a nemzeti polgárőrsereg lisztét teljesítette- e, és ha nem, váljon feloszlatásának nincs-e oka és helye ? Midőn e szerint teljes hatalommal fölruháznám úgy e merény kinyomozása és megfenyütetése, mint általában a rend és csend föntartása és a károsodottaknak szerzendő elégtétel végett, rendelkezésére bízván mindazon eszközöket, amelyeket a törvényes czél elérésére szükségesnek ítél; midőn továbbá önt a miniszeri országos ideiglenes bizottmány f. hó 3-án e tárgyban kell közrendeletére utasítanom, egyszersmind arról is értesítem, miképen a Pozsonymegyében és városban levő és a Pozsony megyébe és városba ez alkalommal rendelt katonaság , a hadügyminiszeri tárczát vivő miniszerelnök úr által oda van utasítva , hogy ennek parancsait haladék nélkül és szigorúan teljesíteni tisztének ismerje. Kelt Budapest, april 25. 1848. Belügyminister Szervere Bertalan. Ennek folytában, katonaság még azon éjjel gőzhajón szállíttatott Pozsonyba és vidékére. II. 1848. apr. 28tól. Tarnóczi Kázmérnak biztosi köre Nagyszombat, Modor, Bazin és Szentgyörgyvárosokra is kiterjesztetett, miután azon vidéken rombolások és dúlások nemcsak az izraeliták ellen követtettek el, hanem a tisztviselők lakói is megtámadtattak. E veszélyes irányú mozgalmaknak rendkívüli eszközökkel is leendő megfékezése a biztos kötelességébe tétetett. III. 1848. apr. 26tól. Ghéczi Péter küldetett ki vizsgáló és fenyittető királyi biztosul, Zólyom-, Hont- és Barsmegyékbe és Beszterczebánya, Selmecz, Körmöcz, Zólyom, Libetbánya, Bakabánya , Újbánya, Breznóbánya városokba, miután a bányamunkások titkos szövetség által ingereltetnek engedetlenségre s a személyes vagyonbátorság megtámadására, miután e merények elkövetésére a népfaji különbségek is ingerlőleg, bűnös szándékkal fölhasználtatnak. Biztost segédül Beniczki Lajos neveztetett ki. A katonaság oda van utasítva, miképen a biztos parancsait haladék nélkül teljesítse. IV. Intézkedés történt, hogy a hol a papság az ország sok féle zavarait, a türelmetlenséget hirdető és ez értelemben láziló beszédeket tartott a szószékből, a maga utján vizsgálat és fenyíték alá vonattassék. Az egyházi szószék nem lehet más, mint a béke és testvéri türelem és egyetértés igéjének szószéke. V. Az izraeliták elleni lázongás több helyen mutatkozván még mindig, a szabadság és jogosság szégyenére s a törvények tilalmas letiprásával, Kassa és több városoknak a szigorúan tiltó rendelet kiadatott. Hinni akarom, hogy a szabad városok szabad polgárai a törvényt fölibe teszik az önkénynek, a jogszerűséget a szenvedély rut kicsapongásainak. És ha törvényellenes tettekkel fölriasztanák a törvény nyugovó szigorát, a következések terhes súlyát tulajdonítsák maguknak, kik, mivel igazságosak lenni nem tudnak, a szabadságra sem érdemesek. VI. A Jász-Kun és Hajdú-kerületekre nézve kell s az új törvények értelmében bekövetkező berendezésre vonatkozó utasítás az illető főkapitányoknak megküldetett. VII. Fiume és Buccarira nézve is elküldetett az utasítás, melly két két kerület egymástól öndolgaira nézve függetlenebb állást s belfejlődésére nézve szabadabb életet nyer az 1848 : XXVII-ik cz. értelmében. VIII. Azonkívül, hogy minden ministerium hivatalaira a Horvátországban lakók a magyarországbeliekkel egyenlőképen alkalmaztatnak, közöttük semmi különbség sem lévén , az igazság- és belügyi ministeriumban Horvátország ügyeire nézve is egy külön horvát osztály fog fölállíttatni, mellynek főbb tagjai, az ottani viszonyok ismerete és a nyelv tudása miatt, horvátországbeliekből fognak kineveztetni. IX. Miután úgy a hatóságoknak, mint a magánosoknak tudniok kell, a tárgyak a különféle ministeriumok közt miként osztattak el, s úgy a hivatalos jelentések, mint a folyamodások hova intéztessenek; addig is, mig mindenik ministerium a maga hivatalágát s annak formáit külön és részletesben rendszerezné, szükségesnek tartatott átalánosságban kihirdetni, mellyik tárgy, mellyik ministerium körébe van jelenleg osztályozva. Tartozik: Az igazságügyi miniszeriumhoz. Fölügyelés a büntető törvénykezésre, esküttbiróságokra, börtönökre és az úrbéri törvénykezésre. — Kegyelmezések. Fölügyelés a polgári törvénykezésre, ideértve a szentszéki, bányászati, váltói bíróságokat. Fölügyelés a hiteles helyekre, a közvádlókra, az ügyvédi kar viszonyaira, a korengedély, a protestánsoknak a házassági akadályoktóli fölmentése. Rövid visszahelyheztetési bíráskodás, törvénykezési formahibák miatti folyamodások, az eddig az udvari kancellária által kiadott bírói parancsok, bírói delegációk, bírói zár iránti kérdések. A büntető és polgári ítélőszékek rendezése, a törvénykezési eljárás, az ügyvédi kar elrendezése , büntető polgári és bányászati törvénykönyv kidolgozása. A belügyiministériumhoz: Országgyűlés rendezése, úgy a tanácskozás menetelére, mint a két tábla közli viszonyra nézve. — Követválasztási ügy. — Megyei, kerületi, községi rendszer és népképviseleti rendszer kidolgozása. — Részek visszakapcsolása. — Unió Erdéllyel. — Határvidéki polgári viszonyok rendezése. — Az ország határkérdései. — Népgyűlés. Közigazgatatási ügy. —Tisztújítások. — Megyei, kerületi, községi gyűlések. — Árvaügy. — Névváltoztatás. — Honosítás. — Levéltárak. — Megyei határkérdések. Ki- és beköltözködések. — Polgári alapítványok. — Zálogház. — Zsidók ügye. — Polgári és büntető rendőrség. — Nyomda. — Színház. — Termés és inségügy. — Útlevelek. — Vándorkönyv. — Mérték. — Dorog és lelenczház. — Süketnéma, vakintézet, tűz, viz, jégkertérítő intézetek. Kormányi hivatalos lap. — Statisticai hivatal. — Országos levéltár. Nemzetőrség (miután rendszereztetett, mit előbb a honvédelmi minister eszközlend). A földmivelés, ipar- és kereskedési ministeriumhoz. Földművelés. — Gazdasági intézetek. — Az úrbéri tartozások megbecsültetése. Iparügy és az iparűzők összes állapota és viszonyai. — Iparintézetek. Bel- és külkereskedés. — Harminczad. — Vám. — Magánbankok és takaréktárak. — Kereskedői intézetek. Postaügy. Az egészségi ügy átalánosan és a kórházak. A közmunka- és közlekedési ministeriumhoz. Köutak és hidak. — Vaspálya. Vizek szabályozása.— Középitések és középületek. A pénzügyi ministeriumhoz. Kincstári és koronái és fiscalitási uradalmak. — Megürült papi javak. — Érez és sóbánya. — Mindenféle közadóügy. — Minden státusjövedelmek és kiadások és azok feletti ellenőrködés. — Állodalmi költségvetés elkészítése. — Pénzintézetek. A vallás és közoktatási ministeriumhoz. Egyházügy. — Egyházi k. és tanulmányi alapítványok. — Iskolák s minden nevelő és tudományos közintézetek. — Könyvtárak, múzeumok. — Nemzeti régiségek és emlékek összegyűjtése és föntartása. A honvédelmi ministeriumhoz. Sorkatonaság.—Az országos biztosi hivatal. — Fegyvertárak. — Várak és erősségek. — Ludoviceum. Ezeknek folytában úgy a törvényhatóságok, mint a magánosak odautasittatnak, hogy 1) Jelentéseiket, illetőleg folyamodásaikat, a kitett tárgyosztályozat szerint mindig egyenesen az illető ministerhez intézzék. 2) A hivatalos jelentésekre nézve kívántatik, hogy a különböző, bár ugyanazon minister köréhez tartozó tárgyak, amennyire lehet, külön jelentésbe foglalva terjesztessenek föl. A részletes utasítás minden minister részéről ezután fogván kiadatni.Kelt Budapesten april 29. 1848. Belügyminister. Szemere Bertalan. X. A hivatalos levelezésben czimzések iránt folyvást érkezvén a tudakozó fölhívások, ennél és a szükséges egydedségnél fogva is, részemről ezt tartom egyszerűsége miatt czélszerünek, például: Kv ti 1 : .........megyétől. Magyarország Belügyministerének. Hivatalból: Belől: Belügyminister marad. Lenn egyszerűen a névaláírás. Részemről, a néven, hivatalon kívül minden más czimet elhagyván, a legegyszerűbb módot választom, péld.: Kívül és belől: N. N. megye egyetemének, vagy. .... Fő- vagy Alispán urnak, a szövegben az Ön, Önök kifejezéssel élvén. A mellyek ollyan természetűek, hogy egyenesen velem közlendők, azon levelek nevem kitételével hozzám intézendők.