Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-05-28 / 17. szám
Vasárnapon május 28 án 1848. ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy iv. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Előfizetési dij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt; postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr., négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr. ezüst pénzben. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a kesztöségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint vatalban. Negyvenkettedik év. 17. szám. NEMZETI SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. POLITIKAI HÍRLAP. szera hi- 1 Pest, május 37-én. Mindamellett is, hogy a magyar hitelintézet tervének kidolgozásával foglalatoskodott bizottmány munkáját bevégző, mielőtt a ministérium ez ügyben véghatározatot hozna, szükségesnek láttuk a következő jeles czikket, melly már nehány nap óta kezeink közt van,közrebocsátani: Ilitet ár. Az az: a kinek kellene az nem kap ; a ki kapna, annak nem kell. A N. U. 687-ik számában, körülményesen s terjedelmesen értekeztem e tárgyról, és miután ott ezen szándéklolt intézet egész szerkesztős, csakugyan úgy festettem, amint az a P. H. 52-ik számában Irányi Dániel által hivatalosan előadatik, és mivel az ott kifejtett okaim ezen intézet kormány általi létesítésének czélszerűtlenségére , nem csak meg nem gyengültek , hanem inkább megerősültek : nem is szólalnék föl; de mivel I. D. az idézett jelentésben mondja, miszerint: — „A magyar olvasóközönségnek nagyobb része, bankdolgokhoz nem igen érti:: nem fog ártani I. D. hivatalos jelentését megvilágítni: váljon csakugyan czélszerűte ezen intézet kormány általi létesítése, mint ő állítja, vagy nem czélszerű e mint én állítom s állítottam a N. A. 687-ik számában, melly számot, a sok ismétlések kikerülése miatt, kézhez venni kéretik a tisztelt olvasó. Az idézett hivatalos jelentésben állítatik, hogy a földbirtokos jelenleg elegendő biztosság mellett sem kap, az alkuszi dij betudásával, 10—24-en alul kölcsönt; a hiteltári levelek ellenben alpárin felül fognak kelni. Mellőzvén a hiteltári levelek hitele iránt a N. U. 687-ik szban fölhozott nehézségeket, csak azt kérdem: melly körülmény mivelendi azon roppant csudát, mikint azon capitalista, ki eddig elegendő biztosság mellett sem adott 10 — 24 °/Cen alul pénzt, a 6°/Ces hitlevelek után ez annyira kapni fog, hogy még alpárin felül is meg fogja venni? Talán az, hogy a kormány garantíroz a behajtásért. Hisz a kormány, mint az, semmiféle adósságot maga be nem hajthat, hanem csak a független bíróságok által; azokról pedig föl kell tenni, hogy igazságot, akárkinek egy iránt szolgálnak ki. Ez egyébiránt azon átalános tapasztalással sem egyezik meg, mikép a legkelletlenebb adós s kezes és a kormány, mellyel megperelni nem igen lehet, s mellynek papirosaira minden political fluctuatio befolyással bir, miszerint azoknak cursust szerez. Minélfogva az óvatos kormány, minden kormányi hitelt igénylő működéstől, a lehetőségig távol marad. Vagy talán a biztos ingatlan alap teendi ama hitleveleket olly kapóssá. És az idézett hivatalos jelentés valóban úgy látszik, ebbe helyhezi a legnagyobb súlyt, elanynyira, hogy ámbár — elég fonákul — a bankjegyekkel arányba hozza, mellyeknek biztossága nem perpatvar által exegválandó s nagy üggyel bajjal s idővesztéssel eladandó ingatlan birtokon, hanem a mindenkori beváltási képességen alapul. De ha az elegendő biztos ingatlan alap teendi ama 6°/0es hitleveleket olly kapóssá, meg nem foghatom , miért nem adna jelenleg, s ezentúl is, ugyanazon capitalista hasonló biztosság mellett, minden szövevényes s költséges hitlevelek közbejötte nélkül is, 10 —24/Cen alul pénzt kölcsön? a mi sokkal egyszerűbb volna, ha csak a hitlevelekben valami bibáj nem rejlik. Az 1848. 14. t. sz. elsőségi kiváltság sem lehet azon csoda tényezője, mert permentes, összeírt, fölmért, megbecsült, s telekkönyvbe beiktatott jószágra első helyen betáblázott hitelező, illy kiváltságos kedvezményre nem szorul. Vagy talán az alkuszi díj az, ami a pénzt jelenleg olly drágává teszi ? a kormány ezen intézet képében alkuszi szolgálatot tenne ? De hisz azon könnyebben lehetne segíteni olly módon, hogy a kormány hivatalos lapját ingyen nyitná meg minden pénz kiadási és pénzkeresési hirdetménynek. Míg tehát ezen, úgy látszik mendizabali financzmysterium rejtvény marad, nézzük ez intézet kitűzött czéljait. Az első czél az, hogy a földmivelő olcsó kölcsönt kaphasson. Fog e ezen czélnak megfelelni ? Lássuk. Az intézet csak per alatt nem álló, összeírt, fölmért, megbecsült, s a hatóság telekkönyvében beírt jószágra, értékének 1/3 részéig ad kölcsönt, első betáblázás mellett. 1. D. ugyanis a permentességet fölösleges cautelának véli, mert — úgymond — az 1848. 14. t. sz. szerint a hiteltár követelései minden más előbb be nem táblázott követelések fölött elsőséggel bírnak, és igy az ősiségi követelések fölött is; és mivel nem kétli, hogy a jövő törvényhozás a sicuti possidetis elvét törvénnyé fogja emelni. Igen merész két állítás. De azokat megengedve is, én I.D - lel és ellenkezőleg azt hiszem , hogy a permentesség sem elég, mert azt, hogy a sicuti possidetis elve, még a zálogfoglalási jószágokra is, minden határidő nélkül, kiterjesztessék, igen nehéz hinni, mert ezzel a rablás szentesítve, a jóhiszemű zálogbaadó kijátszva , s a jövendőre valóságos zálogosítási tilalom volna, hanem hihető az, hogy határidő fog szabatni, mialatt a létező zálogok rövid szóbeli per utján kiváltandók, s a foglalási perek szinte rövid szóbeli per utján elítélendők lesznek, s talán legjobban választott bíróság által. A jövendőre nézve pedig, csak a betáblázott zálog lesz kiváltható, szinte rövid szóbeli per útján választott bíróság által, és ha ez így lesz, vagy lehet, mi hitelbeli biztosíték fekszik jelenleg a permentességben ? nem tudván, a kiszabandó határidő alatt, nem kerekedik e föl az adós ellen zálog-vagy foglalási per? Hogy pedig erre is az 1848: 17. elsőségi kiváltság alkalmaztassák, én legalább, sem a törvény szellemével, sem betűivel, sem az igazsággal megegyeztetni nem tudom; és valamint én, úgy lehet a független bíróság sem , s akkor mi hitele lehet a hiteltári leveleknek ? Ha továbbá azon néhány boldogok számát tekintjük, kiknek jószágaik permentesek, összeírva, fölmérve , megbecsülve, s az illető hatóság telekkönyvében — melly még nem is létezik, s talán egy hamar nem is lesz beírva, ők maguk pedig minden adósság nélkül vannak , mert azt csak lehet gondolni, miszerint minden hitelező, e dolgot látván, sietni fog követelését betábláztatni; ha mondom azon boldogok számát tekintjük, kik a hiteltár adósaivá lehetnek , nekem úgy látszik, az 1 percentnyi díjból, a hitlevelek papirosának ára is aligha fog kikerülni, annyival kevésbé, minthogy az eféle phoenixeknek azon úgynevezett olcsó kölcsön aligha fog kelleni, és pedig azért nem, mert minden inkább mint olcsó. Számoljunk: 1 hold földnek eladási becsára egyre másra legfeljebb 20 ftra tehető, aki tehát 200 ftnyi kölcsönt akar, annak 30 holdat kell összeiratni, fölméretni, megbecsültetni, s a telekkönyvbe beíratni. Hogy ezen operatív 30 holddal legalább 12 ftba fog kerülni, az világos: fizet 1 száztóli dijta már 14 ft, fizet előre félévi hatos kamat fejében 6 ft, öszvesen 20 ft, és így 200 ft helyett csak 80-at kap, a kamatot azonban úgy fizetvén, mint ha 100-at kapott volna; ez már 71/2 percent. 14 ft örökre elvesz, tesz 5120 p. c, összesen tehát 71/120 p. c. Az illy dologban pedig tudjuk, hogy ha egyéb nem, az utánajárás is csak okoz legalább 9,20 p. c. költséget, és így kerékszámmal 8 p.centre bátran tehető. Az, hogy az apródánkénti lerovás által a kamat szűnik, a dolgon nem segít,, mert amit elfizet, az már neki nem hoz hasznot. Már most kikapja a drágalátos hitlevelet; az, I. D. bámulatos naivsága szerint, alpárin felül fog kelni. Adja isten , de, én merek fogadni, hogy alpárin igen igen alul fog kelni, és pedig nem csak a N. U. 687-ik számában fölhozott hitelbeli scrupulusoknál fogva, hanem azért is, mert sűrűn el fog adatni, s el kell adatnia. Avagy csak azért fog a kölcsönöző minden 200 ftos hitlevél után készpénzben 20 ftot fizetni, hogy napestig a szép hitlevelek bámulásában gyönyörködjék? Már pedig a mi sűrűn eladatik s a minek eladatni kell; legyen az bár az isten adta minden napi kenyér vagy arany s gyémánt, biz annak ára lenyomatik; és hát föltévén, hogy a hitlevelet eladván, mégis 95 p.c. kap érette, tesz összesen 8%p.c. holott ama néhány minden adósságtól ment választott, különben 6-ra akár a takarék, az alapítványi péztárakból, akár magánosaktól kapnak mindenkor kölcsönt, sőt ha szilárd jellemű s jó nevű, még 6 száztalin alul is kap; mert hisz látjuk, herczeg Eszterházi kap akár mennyit 5 száztólira, és annyira, hogy mint hallom, már 5-öt adni vonakodik, s 4-re akarja leszállitatni; mi mellett még a hivatalokbal járás kellemetlenségei s költségei is elmellőztetnek. Hol van tehát kérdem, ama hiresztelt olcsóság ? És minek is venné még amaz adóságtól ment ritka madár azon leveleket, mert hisz hitelezőit ki nem fizetheti vele, mert nincsenek hitelezői; jószágát pedig azokon közvetlenül, még csak egy ostornyellel sem szerelheti föl ? És képes lesz e az illy operatio a kamatlábat leszállitatni, s az uzsoráskodásnak elejét venni? felelet: nem! nem! s ismét nem! Pedig higgyék el, hogy valameddig jobb, és a hamis bukásokat s a fizetni nem akarókat, szigorúan s gyorsan sújtó törvények által a hitel meg nem szilárditatik, s jó financz működések által a pénz meg nem szaporitatik, hogy álalánosan olcsón kapható legyen, addig az uzsoráskodás a zsidók kiirtásával sem szűnik meg,"mert ama zsidó erő dicső honpolgárok, csak az alkalmat lesik, hogy a zsidók helyett hősieskedhessenek emez irigy szemmel nézett téren ; és igy az első czélnak azon szándékolt intézet teljességgel meg nem felel; a helyett azonban egy nyavalyával gazdagítja e hont, mellytől eddig ment volt, a börze játékosok dicső osztályával. De van ezen intézetnek még egy czélja, t. i. pénzt teremteni s a forgalmat igy élénkitni. Hogy kitűnjék, váljon megfelelőmbé ezen czélnak: kissé mélyebben s terjedelmesebben kell a tárgyba bocsátkozni; mert nem csak mint I. D. mondja : a magyar olvasó közönségnek, hanem úgy látszik az író s tanácskozó közönségnek nagyobb része sem igen ért a pénzügyhöz. A pénz mint illyen, nem egyéb csereeszköznél, melly minden létező javak értékét képviseli, s egy másérti kicserélését lehetővé teszi. A javak kétfélék : ingatlan és ingó, ez utósó az idő szerint szinte kétféle: nem forgó s forgó, mi a körülmények szerint, minden czikkre nézve változhatik. Ebből következik, hogy a forgásban levő pénznek pénzértéke — mi az éretpénz belérez értékétől megkülönböztetendő, melly maga is pénz által képviseltetik — nem lehet nagyobb az összes vagyon értékénél, legyen a pénz bár több vagy kevesebb, mert ha a forgó pénz aránylag sok, a javak megdrágulnak, ha aránylag kevés, a javak megolcsóbbulnak. A pénz czélja lévén minden javak cserélését minél könnyebbé tenni; azaz, az ingatlan, valamint az ingó de nem forgó javakat forgóvá tenni; világos, hogy mindig hasznosabb, ha a pénz inkább aránylag több mint kevesebb, mert akkor sokkal élénkebb a kereskedés s a forgalom, és sokkal könnyebben forgóvá válnak az ingatlan valamint az ingó de nem forgó javak. Mik a forgó pénz, egy egy állodalombani megszaporíthatásának fő feltételei ? felelet: 1) a lakosok józansága, ipara és szorgalma. 2-or korlátlan szabad kereskedés ; 3-or jó s szigorú törvények szülte általános szilárd hitel. Mert a hol az ipar nagy, sok nagy értékű ingó javak állíttatnak ki, mik a szabad kereskedés által nem csak az országon belül forgattatnak, hanem ki is vitetnek, s az azokért bejövő pénz, nem csak ezen hon javait,, de még azonénak nagy részét is képviseli, mellyből a pénz jött; s ha a hitel szilárd, a pénz mind külföldről befolyik, mind pedig szilárd bankoperativ által a forgásban levő pénz háromszoroztathatik. De ha ipari hitel hiányzik, a pénz sem külföldről be nem folyik, sem itthon meg nem szaporítható, mert bármennyi pénz heverjen is a bankban, azt ingyen senkinek sem adhatja, hanem csak vagy javakért, vagy javakra, ha van hitel, sőt a meglevő pénz is , illy körülmények közt eltűnik a forgásból, mert a gyenge hitel s lankadt ipar miatt, nincs mit képviselnie, mi által értéke vesz, és akkor olly tartományok felé indul, hol ipar s hitel értéket szerez neki. A hol tehát az ipar s kereskedés élénkül, a hitel szilárdul, s a forgó pénz kevés, akkor áll be az időpont, midőn a pénz finanzoperatio által megszaporitandó, hogy az ingatlan s az ingó de nem forgó javak forgóvá váljanak, azaz , hogy a föld vagy házbirtokosa földjének s házának , a gyáros s kézműves sőt a kereskedő is, a kezénél levő ingó, de az idő szerint ép nem forgó javainak értékét, anélkül, hogy azoknak veszteséggeli eladására kényszerüljön— hasznos beruházásokra fordíthassa. Így mindenkinek több jövedelme lévén, többet is élvez, ez nagyobbítja a belfogyasztást, s terjeszti az átalános megelégedést s jólétet. Hogy azonban e czél, t. i. az ingatlan s az ingó de nem forgó javak forgóvá tétele, eléressék: szükséges, hogy az eszköz tökéletesen forgó legyen, mert különben nem csak hogy a dolgon segítve nem lesz, mivel a nem forgó javak általa forgóvá nem lesznek, hanem a baj inkább súlyosbíttatik, megszaporodván a nem forgó javak száma, míg az azt képviselő forgó eszköz kevés marad, minek természetes következése: a forgalom élénksége helyett annak fölakadása s nehezítése. S ide itt fekszik a lényeges különbség a hiteltári s jegybanki működés közt. A hiteltár e szerint kitűzött második czéljának, a forgalom élénkítésének és úgy nem fog megfelelni, mint az elsőnek, mert a hiteltári levél sem belértékkel, sem képviselő tehetséggel nem bírván, mivel maga sem forgó ; az ingatlan s az ingó de nem forgó javakat forgóvá tenni teljességgel nem képes; sőt inkáb nehezíti a bajt s növeszti , mivel a nem forgó javakat szaporítja, míg a kép