Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-07-01 / 44. szám
Szombat 44. szám. ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG.NEMZ.ET1 aBWH TM OHHH HBHR ^ EIsSHBe __________| Megjelenik minden nap, hétfőt kivéve egy egy ív Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. Előfizetési dij féliire helyben bomlék nélkül házhoz küldve 5 frl, borítékkal fi fr; postán borilékban hatszor küldve 8 frl , kevesebbszer pedig kiikve 7 frl pengőben. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkeszsegnél /old kertuleza 488-dik szám alatt földszint a 1CS hivatalban. Julius 1TM 1848. SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG. Azon hazafiaknak, kik a „NEMZETI“ politikai hírlap jelen (julius-decemberi) félévi folyamára előfizetni éskészek, ezennel jelentjük, miszerint teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. Előfizetési dij félévre Budapesten házhordással 5 fr., boritékban 6 fr., postán borítékban hatszor küldve 8 fr., kevesebbszer küldve pedig 7 fr. pp. Pesten előfizethetni zöldkert utczában 488-dik szám alatt földszint a kiadóhivatalban, vidéken minden postahivatalnál. Pest, junius 30-án. Értelmetlenebb szószaporítást, alig néma hosszú tűnődés után, alig lehetett volna a közönség elébe tálalni, mint a lapunk múlt számában közlött ministeri félhivatalos jelentés, a horvát bonyodalmat illetőleg... Dessewffy Emil hajdani czikkei a Budapesti Híradóban, valóságos Claris simitsok ehhez képest. Ezen manifestum vagy mi akart lenni, magunk sem tudjuk s talán a kibocsátók maguk sem tudják Holly csodálatos tudományosságával hemzseg a semmit sem mondásnak, hogy az embernek szinte hajaszál állanak fel a morális kíntól, ha egymás után vagy háromszor keresztül olvassa, miután szemlátomást kell tapasztalnia, hogy mentül többet olvassa, annál kevesebbet ért belőle. Ha akad ember széles e magyar hatalom — melly igen jó útban van arra, hogy megkeskenyüljön — ki, az érintett nyilatkozat habár százszoros elolvasása után, meg tudja tiszta meggyőződése szerint modani, hogy mi után módon, mi politikából, és milly minőségben megy János főherczeg a horvátokhoz, úgy , mint teljes hatalmu kk, biztos, hogy a lázadókat a tövényes ösvényre térítse , vagy pedig úgy mint közbenjáró két független nemzet között? Ki meg tudja mondani: váljon áll e még ő felségének azon rendelete — melly közbevetőleg s ő felsége sérthetlen személye iránti teljes hódolattal legyen mondva, különben is törvénytelen volt, mert minden ministeri ellenjegyzést nélkülözőn, — azon rendelete mondjuk, mellyben Jellasics minden hivatalától felfüggesztek, vagy nem ? Ki meg tudja mondani: ha csak ugyan független felelős magyar ministerum kormányoz e bennünket vagy nem? ha váljon ő felsége a magyar felelős ministérium által kormányoz-e vagy nem ? végül Horvátország a magyar korona kiegészítő része-e, vagy pedig önálló s csupán Magyarországgal foederális állapotban levő ország ? ha — ismételjük «akad ily ember a hazában, ki e nyilatkozat után mindezen kérdésekre egyenesen meg tud felelni, az előtt térdet fejet hajtunk, mert az ő bölcsesége nagyobb és fényesebb mint bölcs Salamoné, ki nem mondható részével egyetemben!. .. Föltéve azonban — bár meg nem engedve — hogy találkoznék mégis olly philminister egyéniség, ki a nem okoskodás kényelmes párnáin, szerzi meggyőződéseit s a fentebbi pontokat a ministerium javára azonnal megoldaná; de már azt még sem tehetjük föl, hogy még ollyan is akadhasson, ki első pillanatra el ne ismerje, miszerint azon politikai eljárás, mellyel a ministérium a horvátok irányában követ,csakugyan nem a 19. század rendezett státussának, hanem a sötét középszázadok politikája, hol a hatalomnélküli fejedelmek hatalmas vasallussaikkal gyáva alkudozásra léptek.... Váljon nem pirul-e el minden nemzeti becsületét szerető magyar arcza, midőn olvassa, hogy a magyar felelős minister jelenlétében Jellasics — és czimborái a magyar királynál olly elfogadást nyertek, mellyet minden stylaris szóburkolatok mellett is, a félhivatalos nyilatkozat sem bir nem kegyesnek mondani, a honátok pedig csaknem egekig ragadtatnak örömükben e császári kegyelem miatt. Hát épen az első független sat. sat. ministeriumnak kellett a magyar korona s a legjobb király felségét és hatalmát így megbélyegezni?... Valójában kár volt olly sok lárma semmiért ! Ha időnkívülinek nem látnók most a vérgható polémiákat, soha sem alkalmazhatnók azt jogszerűbben, mint az érdeklett miniszeriális nyilatkozatra, és pedig nem épen azért, ami abban foglaltatik, hanem leginkább azon előzményekért, mellyek után az ott foglaltaik__ Az athaenei köztársaság már nem épen virágzó korában mondá Isocrates: „rosz kedvezér az, ki az ellenségáltal meglepetni engedi magát, előre nem lévén elkészülve minden lehető véletlen esetekre...“ Ez tökél tesen áll a kormányokra nézve is... s ha a Pesti Hírlap félhivatalos mondása szerint, egy elvesztett ütközet kétségbe ejtené a nemzetet, mennyivel inkább nem ejtheti kétségbe a nemzet bizodalmát ministériuma iránt az, hogy a ministeri diónak harmadfél hónapos politikai hadviselése Jellasics és czimborái ellenében mindannyi ütközetvesztés volt, s nem elég hogy a kiengesztelésre minden módokat megkísértett, még a világos törvénysértést sem véve ki, és pedig ezt mindazért, hogy hiúsult kísérletei után a baklövéseknek semmi neme el ne maradjon, azzal tegye föl politikai tapintatlanságának koronáját, hogy Jellasich helyett „maga álljon a horvát reactio élére!“... Szépen vagyunk... A félhivatalos lap fölös czikkeket irt a bécsi nép politikai oktalansága ellen, és mégis ezen bécsi nép kormánya, a nélkül hogy hosszú rendeleteket bocsátott volna ki s tüzes peroratiokat tartott voln, három rövid nap alatt eszére hozta Prága, és a magyar politikailag müveit, s vitéz bátorságáról hires nemzetnek kormánya, meghajol Zágráb falai előtt, mellyek nem is léteznek, s négy hasábos érthetlen nyilatkozatot bocsát ki, hogy jobban lássuk a figét, mellyet az illírek mutatnak. Gyönyörűen vagyunk!... Soha kormány a földhálón, meg nem tagadta vakmerőbben politikáját, mint a mienk a horvát ügyekben....... Azon igazságok irányában, mellyen mellett a srien ministerium tagjai a múlt országgyűlési Horvátországot illetőleg küzdöttek, a ministerium mostani eljárása nem csakhogy reactio, de a lehető legszélsőbb fokig vitt lázadás, a múltnak tökéletes megtagadása, valóságos tabula rasává tett meggyőződés!... És így elég legyen most ennyi egyelőre a miniszetérium politkiáját illetőleg; azoknak pedig, kik mégis szeretnék urdul, hogy milly alapokon fog miködni János főherczeg közbenjárása, szives utasdásul adjuk, méltóztassanak elolvasni az érdeklett ministeri félhivatalos nyilatkozatból Jellasicsnak Eszterházihoz intézett szavait.... most pedig bezárjuk sokainkat Chatham következő szavaival: „Alkotmányunkon rés ülteted ; sánczolai lehányattak ; bástyái megingattattak; az első szélvészre, melly alkotmányunk ellen emelkedik, az össze fog roskadni... nincs tehát más tnni valónk, mint a nyílást testünkkel takarni be, hogy azt vagy betömjük, vagy elvesszünk.“___ Értsétek meg népképviselők!.... Hivatalos rovat. Miután báró Jellachich József az „Oster. ..u 14T-dk számában megjelent azon fölszólitásba , mellyet az Olaszországban levő horvát ezredekhez, Insbruckból jun. 20-ról intézett, következőleg szól: „Én a ti bántok , szerencsés voltam tegnap ő felségénél, a mi kegyelmes urunk s császárunknál audientián lenni , hol ő felsége nekem azt méltóztatott nyilvánítani, hogy fönséges János főhereget közbenjáróul rendelte, ki Magyarország és a mi hazánk közötti visszonyok, a mi kivánataink tekintetbe vételével, kiegyenlítse.“ Ő felségének báró Jelachich Józsefhez jun. 19-én intézett válasza szóról szóra ime közöltetik : „Nyíltan meg kell önnek mondanom, hgy Engemet az én parancsaim iránti ellentörekvése mélyen megsértett. — Emiatt, a vizsgálat megtételére, báró Hrabovszkyt, kiküldöttem ; azonban a kiegyenlítést még magam is óhajtom , mire nézve magyar ministeriumom nagybátyám János főherczeg közbenjárását hozta javaslatba. — Használja ezt ön a magyar és Hovátországok közötti kapcsolóknak általam szilárdul elhatározott föntartására. A földmivelés ipar és kereskedési miniszerő 1. Az ausztriai dohánygyártmányoknak az 1810ik évi magyar levételi vámjegyzék 474-ik tétele által engedélyezett, vámmentes behozatalát ezennel megszüntetvén rendelem.Az ausztriai tartományokban készített és onnan közvetlen behozott dohánygyártmányokban, úgymint dohány vágya, vagy tekercsbe, barnót tört állapotban , vagy rudakban, úgy nem különben dohány-liszt és por , Spco mázsája 15 ftnyi beviteli vám alá van vetve. A külföldi behozott dohányczikkekért a változatlan fonáló beviteli vám mindenki által kivétel nélkül fizetendő. Az Ausztriában termesztett dohánylevelek behozatala és a magyar dohány kivitele iránt a fonálló vámszabályok változatlan meghagyatnak. Jelen rendeletem jövő jul. hó 1-én foganatba veendő Budapesten, jun. 20-án, 1848. Klauzál Gábor: Képviselő urakhoz. A képviselő urakat ezennel van szerencsém megkérni, hogy Pestre megérkezvén, neveiket és szólásaikat a királyi főlovászmesteri irodában (Színháztér 3-dik sz. 2dik emelet lüsténi beíratai szíveskedjenek. Budapest, jun. 29-én, 1848. belügyminister Szemere Bertalan. Rendelet. Mai napig még több helyhatóság nem küldé be a nemz. őrs. összeírást. A beküldés megkönnyítésére a nemz. őrs. tanács által rendeltetik, hogy ezentúl a névszerinti nagyobb tertetmű összeírás helyett csak helységekként összitettet küldjenek be, de a helységek olly formán soroztassanak, amint járásokban fekszenek. Az erre fordítandó figyelem annál inkább szükségeltetik , mert csak úgy leend lehetséges a zászlóaljak legczélszerűbb összeállítása, csak igy lehet meghatározni ez vagy amaz helység, mellyik századhoz vagy zászlóaljhoz lenne sorozandó. Pesten, jun. 28. 1848. Baldacci. Fölhívás hazai iparvállalkozóinkhoz a vállalataikat illető statistikai adatok beküldése iránt. A létező állapotok bajain segíteni, hiányainon javítani csak akkor lehetvén, ha azon bajok és hibák, átalánosan pedig a helyzetek minél teljesebben ismertetnek. Hazai műiparunk mibenlétéről általánosan, s egyes iparos vállalataink viszonyairól különösen, eddig hivatalosan gyűjtött adatok nélkül pedig , csak nem teljességgel, szűkölködvén. Hogy az országos műipar, annak egyes ágai, és ha — és mennyiben lehet, — egyes vállalatai iránt is czélszerűen, hathatósan, sikerbiztosan intézkedhessem. Ezennel fölhívom az országban létező minden gyárvállalatnak tulajdonosait és vezetőit, fölhívok a kézműipar körében minden egyes ezédeket, testületeket és egyesületeket, fölhívok általában minden iparost, hogy vállalataiknak s illetőleg iparágaiknak minél bővebb, részletesebb megismertetését, leírását készítsék meg, s illető hatóságaikhoz benyújtván, azokat hivatalomhoz beküldetni eszközöljék. Tudván , miképen a fölvilágositások azon hatalomnak értesítéséül szolgálandnak, melly hivatva van az ipar javára országosan intézkedni, — az illetők, reményem őszintén, titkolódzás nélkül, de egyszersmind híven és kerülve a túlzást, fogják adni nyilatkozataikat, vállalataik s iparáguk minden körülményeire kiterjeszkedőleg. Tájékozásul mégis közlöm a főbb pontokat, mikre 2-s ./ ./ alatt a táblázatokat, mik szerint válaszokat s teljes adatgyűjteményt szükséglek. A gyáripar körében óhajtom az egyes gyárvállalatnak vállalkozóit, egyes vagy társtulajdonosait, s a telephelyet megneveztetni. A műnök-személyzet tekintetében: a műigazgatót, s a többi műnök-munkásokat és napszámosokat, szám, nem és kor szerint megneveztetni, az utóbbi — a korrai tekintetet úgy értvén, hogy mennyien vannak k éven felül és aluliak, s ezek között, jelesül mennyien műnek-tanulók? A személyzetre nézve még az is kivántatván, hogy származás tekintetében, a bel és külföldiek, s ezek között a települtek száma is előadassék. A műnökök havidíjai, legalább a napszámosok napibérei szinte előterjesztendők. A gyár telephelyére nézve ennek környéki viszonyai, természeti helyezetei, legalább röviden érintendők, ideértvén, hogy vidéke népességi tekintetben, helysége, tűzi szerek, vizerő s effélékre nézve, mi kedvezményekkel vagy akadályokkal van. A gyártelep minő épületekkel, minő mozgató erővel, minő gépekkel és eszközökkel bir, s ezeket hol szerzi? A vállalatnak alap s forgó tőkéje mennyi? Anyagzatait honnan veszi, s ezeknek megszerzésében mi akadályai vagy mi előnyei vannak, mennyit, menynyi értékben dolgoz föl évenként?