Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-09-12 / 106. szám
elhatározza, s a pénzügyminiszert minden község költségvetéséről értesíti. E szerint a pénzügyminiszer él ott az országos házi és községi adó tudva lévén, elhatározza, minden forint országos adó után hány krajczár háziadó s hány községi adó fejében fizetendő. Ezen arányban történik az egyéni kivetés is, és nincs szükség külön kivetésre, hanem minden adó egyesíttetik. A rónoki kivetés után következik az egyéni kivetés, mellyet a községi jegyző hajt végre, ki megyei s kerületi tisztviselővé emeltetik. Ennek ellenére a törvényhatósági alszámvevő, ki az előforduló panaszokat megvizsgálja, a törvényhatóság elhatározza, a felebbvitel a pénzügyminiszerhez fenmarad. — Az egyéni kivetés lajstromba vétetik, az adószedőnek kiadatik, de minden adózónak saját könyvecskéjébe is beiratik. Az egyéni behajtás községi adószedő által történik az adózók könyvecskéibe, azonkívül naplóba és külön adólajstromba is vezettetik. A községi adószedőnek ellenére az országos adótárnok, kinek nem szabad semmi kiadást tennie, hanem a hónap folytában beszedett adót a havonként egyszer megjelenő adótárnoknak adja. Az adótárnok combinálja az adószedő naplóját az adólajstrommal, ezt néhány adózó könyvecskéjével. Minden hiány azonnal orvosoltatik. Az adótárnok a községi és törvényhatósági illetőséget kiadván, az ország illetményét a kijelölt kincstári pénztárba szolgáltatja. Minderről a pénzügyminiszer értesíttetvén, az egész ország adóállapotjáról minden hónapban tisztába jő. A községi adószedők számadásait a jegyző elővizsgálja, a megyei számvevő felülvizsgálja, a megyéjét a megyei számvevő elővizsgálja, a számvevőszék határoz, a belügyminiszer felülvizsgálja, az adótárnokét a rónák elővizsgálja, a pénzügyminiszer felülvizsgálja. Minden év utoló havában a tartozások tisztába hozatnak, minden hivatalnok eljárása jutalommal, ha felelősséggel is jár. Ez a pénzügyminiszer adórendszere, mellynek nyomán bemutatja. 1. Az adókulcsról a törvényjavaslatot: Törvényjavaslat az 1849-ki adókulcsról. A határőrvidékek adózási tekintetben ideiglenesen jelen állapotukban hagyatván, az országnak minden egyéb részei— Erdélyt is ide értve — valamint a kapcsolt országokban is, a már törvény által elhatározott közös teherviselés alapján 1849-ik évben az országos közadó következő kulcs szerint fog kivettetni és beajtatni:. §. A nádori kapuszám szerinti (portalis) kivetés eltöröltetvén, az adófizetés minden honpolgárral közös kötelességének igazságosabb felosztása tekintetéből öt adónem állapittatik meg, úgymint: a) földadó, b) házadó, c) keresetadó, d) személyadó, e) távolléti adó. Első fejezet: Földadó. 2. §. Földadó tekintetében a törvényhatóságok kilencz osztályba soroztatnak, melly osztályba a jelen törvényczikkhez és *//. alatt csatoltatik. 3. §. Ezen osztályzathoz alkalmazottan, szántóföldekre, szőlőkre és szilvásokra, "az első osztálybeli törvényhatóságokban, 1200 □ öles holdankint középszámvetéssel 15 kr; az utósó osztálybeliekben 6 kr; •— rétekre, belső telkekre és kertekre az első osztályban 12 kr, az utolsóban 3 kr. fog országos évi adó gyanánt számitatni. 4. §. Megjegyeztetik, hogy semminemű marhától külön adó nem fog fizettetni, annálfogva, valamint az erdőtőlfizetendő adó, mindennemű haszonvételt u. m. faizást, makkoltatást, legelést, gubicsszedést, úgy a föld, réti legelőadó már a marhaadót is magában foglalja. Az osztályzati középkulcs a jelen törvényhez •///. alatt csatoltatik. 5. §. Mindenik osztályzatú törvényhatóságban — a szántóföldekre, szőlőkre és szilvásokra öt alosztály, a belső telkekre, rétekre és kertekre három alosztály , az erdőkre , legelőkre és nádasokra szintúgy öt alosztály állapíttatik meg, olly módon, hogy a .///■ alatti lajstromban osztályonként kitett közép adókulcs mindenütt a középső alosztály kulcsát taszi, s ehhez képest a többi alosztályok kulcsa egyegy krral ( réteknél, telkeknél s belső telkeknél 2 krral) száll és emelkedik. Miszerint aztán az ország legelső osztálybeli törvényhatóságának legjobb szántóföldjére, szőlőjére és szilvájára holdankint 17 kr., a legutósó osztálybeli hatóság utósó alosztályában pedig 4 kr. — belső telekre, rétre és kertre 26 kr, s illetőleg 6 kr. — erdőre, legelőre, nádasra 14 kr. s illetőleg 1 kr. fog a községenkivüli adókivetésnél kulcsul szolgálni. Az alosztályok szerinti földadókulcs a jelen törvényhez 4.§ alatt van csatolva. 6. § Ezen alosztályzat a megyékre, kerületekre és székekre értetik, a kir. Városok a .///■ alatti kulcs szerint fognak adóztatni. 7. §. Azt, hogy minden egyes község, az illető törvényhatóságnak mellyik alosztályi kulcsa szerint fogja együtt véve a földadót fizetni, az összeírás alkalmával az országos vónak határozandja meg, fennmaradván az.cz. szerint az illető törvényhatóságnak észrevételi s minden egyes érdeklettnek panaszjoga, mellyre nézve a véghatározatot meghozni a pénzügyminiszer hatóságához tartozik. H. Az adófizetési kulcsnak külön kell a szántóföldekre, szőlőkre és szilvásokra, külön a belső telkekre,régetekre, kertekre s külön az erdőkre, legelőre és nádasokra kijelöltetni , de ámbár ezen három cathegoriának minden földnemeire egy osztálykulcs van a ,ey alatt felvéve, az adókivetés alkalmával mindazáltal, minden egyes földnem, például szántóföld és szőlő, erdő és legelő a rónok által külön alosztályba soroztathatik. 9. §. Egy egy községnek minden egyes földneme, például szántóföld, szőlő, rét vagy legelő összesen s együtt véve csak egy osztályi kulcs szerint rovathatik meg a rónok által, de a községben az egyéni kivetés alkalmával egyes szántóföldek egymás között a t. ez. szerint különbözőleg osztályoztathatnak. 10. §. Azonban egyegy adótárgy összes adó illetékéből más tárgyra semmit sem szabad áttenni, s amint a rónok által meghatároztatik, hogy egy bizonyos községnek összes szántófölde, a szőlőkkel együtt, vagy szántóföld és szőlő külön összesen mennyi adót viselene, úgy a szántóföldre vetett összes adónak csak a szántóföldek után, rétekre vetettnek csak a rétek után stb. szabad egyénenként is kivettetni. 11. §. A földadót mindig a tulajdonos fizeti, akár növelje földjét házilag, akár adta legyen haszonbérbe, a tulajdonos és haszonbérlő közötti szerződési viszony kiegyenlítése magán útra tartozván. Ahol mindazáltal a föld használatában a volt úrbéri viszonyhoz hasonló szolgálat vagy magánadózás nem forog fen, például állandó földbér, kilenczed , robot vagy hegyvám, ott a földadó a földtulajdonos és földmivelő között a venni szokott haszon arányában osztatik fel ollyformán, hogy a földmivelő által valamelly földnek használatáért fizetett vagy szolgált bér középértéke tiszta jövedelemnek vetetvén, annak 6 százlótját a földtulajdon , az ilető adó többi részét pedig a földművelő fizeti, és 12. §. Haszonbéreknél ellenben a földadót egészen a tulajdonos fizetvén, a haszonbérlő keresetadót fog az alább meghatározandó módon fizetni. Második fejezet. Házadó. 13. §. Minden ollyan ház, mellyben valaki lakik, legyen az maga a tulajdonos, vagy annak tisztje, szolgája avvagy bérlője, házadót fizet. Ezen adó szobaszám szerint határoztatik meg. A szobákkal egy tekintet alá jőnek minden más ollyan épületi helyiségek (localitások) melylyek külön bérbe adhatók, miilyenek: boltok, istállók, tárak, kocsiszínek, külön pinczék. Mezei gazdasághoz közvetlen tartozó épületek, vagy épületrészek, mint magtárak, csűrök, pajták, aktok stb. adó alá nem jőnek. 14. §. Házadó tekintetében az országban levő minden városok, falvak, puszták és tanyák négy osztályba soroztatnak : 1- ső osztályba jő Pest városa. 2- ba mindazon királyi , más városok, mellyek nagyobb népességüknél fogva külön országgyűlési követküdés jogával vannak felruházva. 3- ba mindazon városok, mellyek választó kerületi főhelyül vannak törvény által kijelölve, vagy nem illyenek bár, de mellyekben a lakások bérbeadásának s vevésének alkalma, nem egyes kivételképen, hanem rendesen előfordul. 4- be minden más helyek. 15. §. Az első osztálynak házadóját a rónok 2 fijával a másodiknak 1 fiával, a harmadiknak 30 krjával, a 4-iknek 15 krjával számitandja. 16. §. A szobák s hasonló tekintetbe jövő helyiségek minden községekben egyenkint, számszerűit fognak a rónok által összeirattatni, az összeirottaknak száma az illető osztályzati kulcsosat sokszoroztatni s akkint az összeg megállapittatni, mellyet azon község házadó fejében fizetend. 17. §. Azonban ugyanazon községben az egyéni kivetés alkalmával, a házakra nézve, különböző helyzet s jövedelmezőség szerint alosztályokat lehetene megállapítani mellyek szerint a községre átalában kivetett házadó felosztandó, de alázadóból más adótárgyra semmi nem hámtathatik. 18. §. Keresetadó alá tartozik a jövedelemnek és keresetnek minden neme, melly föld vagy házadó czim alatt nem jött adó alá. Tehát Harmadik fejezet. Keresetadó. a) Fekvő birtoknál a földmivelést, ahhoz számított marhatartást, és a házbért vagy lakást kivéve minden más javadalom, például korcsmállatás, sör- és pálinkafőzés, malomjövedelem , bid- s révvám, vásárjog stb. b) Minden személyhez kötött jövedelem, minők, tisztviselői fizetés, szolgálati bér, nyugdíjak, évpénzek, s átalában bárminemű szolgálathoz, munkához s alkalmazáshoz kötött s meghatározott díj, bér s javadalom. c) Kikölcsönzött tőkék kamatjai. d) Bárminemű haszonbérlet, a házadó alá esőt kivéve. e) Igy az értelmi, mint kézimunkálnak és keresetnek minden nemei, tehát tudományos szakgyakorlat, nevelés, irodalmi pálya, művészet, kereskedés műipar, szállítmányozás, kézimunka. 19. §. A keresetadó alól kivételnek a fejedelem és nádor részére határozott országos díjak, az álladalomnak minden javai s javadalmai (mint mellyek természetüknél lógva semminemű adó alá nem jöhetnek), valamint szintúgy a katonáknak fegyveres szolgálatért járó rendes fizetéseik. 20. §. A keresetadó kivetésének általános szabálykulcsa az, hogy a tiszta jövedelemnek 6 prtje vétetik fel adó gyanánt, ennek meghatározásában azonban következő vezérelvek szolgálnak Szabályul. 21.$. A 18. §. a) pontja alá tartozó jövedelmek tanuvallomás, oklevelek s egyéb bizonyitmányok nyomán kivilágosittatván, 6 prtjék adóul vételik fel. 22. §. Ugyanazon szakasz b) pontjára nézve határoztatik, hogy a kik meghatározott fizetéses bért húznak, minek a tisztviselők, szolgák , segédek , nyugdíjasok, évpénzesek stb, kiknek e szerint jövedelmök egészen tudva van a kereseti adót következő arányban fizetendik : a) Kik pénzbeli fizetéseik mellett ingyen lakást és élelmet, vagy élelmi járulékot is kapnak, egész pénzbeli jövedelmüknek 6ártját adóul fizetendik. b) Kik fizetések, mellett csak egyikkel vagy másikkal t.i. élelemmel vagy lakással vannak ellátva, pénzbeli jövedelmüknek három negyyedrészétől fogják a 6 pl. adót fizetni F c) Kik fizetésök mellett sem egyikkel, sem másikkal nem bírnak, pénzbeli jövedelmüknek felétől fognak hasonló mértékben adózni. 8 23. §. A kikölcsönzött tőkék kamatjai következőleg adóztatnak meg: senkinek adósságai nem kuttatnak, s a föld, ház, és keresetadónak kivetésénél az adósság tekintetbe nem vétetik, hanem az adós, ki a föld-, ház- és jövedelmi adót megfizette, ezennel följogosittatik ezen adózó vagyonát terhelő adósságai kamatjának 6°/p-jét, mint általa hitelezője helyet fizetett kereseti adót hitelezőjének kamatfizetésnél, vagy tőkelerovásnál beszámítani. A váltóhitelezések megadóztatásáról külön törvény intézkedik. 24. §. Haszonbérletekre nézve rendeltetik: a haszonbért szedő — amennyiben haszonbérbe adott vagyonától lösd, ház vagy keresetadót nem fizetett, annak mint tiszta jövedelemnek 6°/6-jével adózik; — a haszonbért adó pedig, a haszonbérül fizetni kellett összegnek felétől, mint tiszta jövedelemnek tekintettel 6°/0-tel adózik. 25. § Kereskedőknél, minden egyes kereskedőnek egész évi eladási forgalma, t. i. mennyi értékű árut ad el egy éven át, köztudomásra alapított felbecslés által evaluáltatik , s ez tőkének tekintetvén, annak 6°l0-je tiszta jövedelemül vétetik , s ebből ismét 6°lo adóul számmitatik. Ha a forgalmi tőkeérték meghatározásában a kereskedő magát terheltetve érezné, szabadságában áll igazságos evulatio végett könyveit előmutatni, de arra nem kényszeríttethetik. 26. §. A gyárosok kereseti adója a kereskedőkével hasonló módon vétetik fel, valamint szintúgy az ollyan orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek mérnökök, tanítók, nevelők, s illy intézetek vállalkozói, írók, művészek is, kik, vagy a mennyiben nem bizonyos meghatározott jövedelmet hoznak, évi keresetüknek felbecslendő értékétől 6° 10-et adóznak. 27. §. Kézművesek lakásuk s mesterségük helye szerint osztályoztatnak, s e tekintetben szintazon négy osztály állapittatik meg, melly a házadóra nézve fentebb a 14 §-ban ki van jelölve. Melly osztályzat szerint: az 1-ső osztályban t. i. Pestre egyegy kézműves után, ki legény nélkül, de saját kezére, vagy magára a mesterre, ha legénnyel dolgozik átalában 8 írt. kereseti adó vettetik. a 2-ik osztályban 6 ft. a 3-ikban 4 ft. a 4-ikben 2 ft. Ezenkívül a legényekkel dolgozók minden egyes legénytől felényire, vagyis az első osztályban 4, a másodikban 3, a harmadikban 2, a negyedikben egy forint kereseti adóra taxáltatnak a rónák összeírása alkalmával. 28. §. Munkások és napszámosok , kik állandóul alkalmazva nincsenek, s bizonytalan keresetű napszámból élnek, évenkinti keresetadóul 1—3 napi munkabér értékével rovatnak meg, hasonlóképen négy osztály és pedig az első osztályban 2 ft. a másodikban 1 „ a harmadikban — 30 kr. a negyedikben — 15 kr. számíttatván a rónák összeírásakor személyenkinti adókulcsul. A négy osztályzat szintazon módon különböztetik meg, mint ez a 14 ik szakaszban a házadóra, a 27-ikben pedig a kézművesekre nézve megállitatott. 29. §. A keresetnek minden egyéb módjai s nemeiből élőknél, vagy ezekből is élőknél, minők, fuvarosok, hajósok, személy-és áruszállító társaságok, alkuszok, vontatók, halászok stb. évi lehető tiszta jövedelmek értéke becsültetik meg, s ebből 6°10 adóba számittatik. 30. §. A kézművesek és legényeik, nem különben a munkások és napszámosok a rónoki összeírás alkalmával minden községben számszerűit öszehratván, s a kézművesek s legényeik kereseti adója az osztályzati kulcs szerint külön összegben; a munkásokés napszámosoké pedig szintúgy külön összegben községenkint megállapíttatván, az egyénenkinti feloszlásnál alosztályzati különbségek létezhetnek, de ezeknek adójuk más tárgyakra, s más személyekre át nem vitethetik. 31. §. Ezeket kivéve, minden más keresetadó az egyéni kivetésnél is akként lesz kivetendő, miként azt a rónok szintúgy egyénenkint összeírta. 32. §. Mindenkinek személyéhez kötött keresetadója lakása helyén, vagy ha ez az országon kívül van, a birtokszékhelyén halik össze; ha egy vagy más egyén mint országos tisztviselő lakik kívül az országon, az ilyennek fizetése utáni keresetadóját a pénzügyministerium fogja kivetni s behajtani. 416 Levél a Hornánokhoz. Midőn reálok gondolok mindig egy fáj ézzel vonul át keblemen, tülembe egy bús dalotok zeng, melly szivemet annyit vérzetté, s mellyből tapasztaltam legelőbb, hogy az oláh nép szellemében gyönyörű költészet rejlik.