Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-10-19 / 137. szám
Csütörtök ALKOTMÁNY, NEMZETISÉG. Megjelenik minden nap, héttőt kivéve, egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölveti; egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Előfizetési díj félévre helyben boriték nélkül házhoz küldve 5 írt, borítékkal 6 frt, postán borítékban hatszor küldve 8 frt; kevesebbszer pedig küldve 7 frt pengőben. ' Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöld kert utcza 488-dik szám alatt földszint a hivatalban. October 19km 1848- SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. POLITIKAI HÍRLAP. Pest, October 18. Ma délután 5 órakor ülést tartott a képviselőház. Az ülés a milly rövid, olly nevezetes volt. A hírek, mellyekről értesülünk, átalában megnyugtatók és örvendetesek valának. És nem kis fontosságnak. Legnevezetesebb ezek közt , hogy a bécsi országgyűlés megváltoztató eddigi politikáját, melly a magyar érdekekkel jóformán ellentétben állott. Szívből üdvözöljük őt e téren. Mert csak ezen haladva tiporhatjuk el a közszabadság nyomorult ellenségét Jelacsicsot. Legutóbbi ülésében a bécsi kamra elhatárza, hogy a birodalmi főváros alatt létező ellenséget közösen verjük meg, kijelentvén, hogy Jelacsicsot nemcsak Magyarország , de Austria, sőt a közszabadság ellenségének tekinti. Ennek következtében seregeink meghívást kapván az országgyűléstől, bevonultak Austriába, s jelenleg már a Lajthán túl Fishhament körül táboroznak. Seregeink Austriába vonulását azonban némelly levelezések előzték meg. Még a fővezér felszólita Auersperget, hogy midőn Jelacsics további üldözésére Austriába menendünk, neutrálisan viselje magát. Erre Auersperg válaszolt, hogy ő egyenesen a császár parancsaihoz alkalmazandja magát; addig azonban még ezt venné, a magyar sereget Austriában mint mint ellenséget fogja fogadni. E német nyelven irt válasz a honvédbizotmánynak elküldetvén, a mai ülésben felolvastatott. Úgy szinte az austriai országgyűlésnek egy levele, mellyben kijelentetik, hogy a hohe Versammlung örvendő közfelkiáltással fogadá sorainkat. — A honvédbizottmány hivatalos jelentése szerint vitéz seregünk a legnagyobb vigyázatra van utasítva. Mint látjuk, az ellenség megsemmisítését forrón óhajtó bécsiek is igy vélekednek. És azért a bécsiek fővezére Böhm móga fővezérünkkel a legszorosabb öszszeköttetésben van. A Jelacsics hollétéről érkezett hírek különbözők. Madarász László a kép értesíté a házat, hogy Jelacsics most Schönbrunnban a királyi palotában szállásol. Ugyanazon helyen, hol egykor Napóleon. A vak sorsnak ez valódi satyrája. Kossuth ellenben, ki később jőve az ülésbe, beszéde közben e tekintetben úgy nyilatkozott, hogy legújabban a bizottmányhoz tudósítás jött a felől, miszerint Jelacsics nem volna többé Bécs alatt. Austria azt nyilatkoztatá ki neki, hogy pureputyostól takarodjék, mert különben tönkre teszik. Mire nézve Kossuth azon véleményét fejezé ki, miszerint mi az illy capitulatióhoz hozzá nem járulhatunk. Mert Jelacsics nem idegen ellenség, ki illy körülmények közt saját honába takarodhatnék, hanem pártütő , ki ha meg nem semmisittetik, ismét visszajő az országba! De bárhol legyen s bármerre bujdokoljék ezen felbérlett aljas poroszló, a nemes is utol fogja őt érni! -------Mert ezreknek átka kiséri őt, mellyek olly magasan kiállnak, miként nincs föld, melly annyi bűnöktől fekedő rabló zsiványnak nyugalmat adhasson! Mi nagyon valószínűnek hisszük, hogy a bécsiek fentebbi nyilatkozata után Jelacsics kipusztult hadával Bécs vidékéről-De mi illy alkuhoz parolánkat nem adhatjuk. Nekünk követnünk kell őt.... ha a pokolba megy is! S e részben a bizottmány is megtevé a szükséges intézkedéseket. A lajthai táborra vonatkozólag megemlítendő, tajszerint Kossuth holnap oda induland. A bizottmány tapasztalván, hogy 50 mértföldnyiről a tábort intézni nem lehet, szükségesnek látta, hogy Kossuth személyesen ott legyen. Útjában a budapesti nemzetőrök fogják őt kisérni, kik nagy számmal önkénytesen ajánlkoztak e czélra. Ezenkívül útközben minden fenlevő honvéderő e kísérethez fog csatoltatni, mi által a tábor ismét új erősítést nyerene. Mire nézve a bizottmány folytonosan s minden módon működik, így a mai napon ismét 24 ágyú (köztük több 12 fontos) mindennel felszerelve 300 lóval útnak indíttatott. Ezenfelül Kossuth nyilvánítá az ülésben, hogy October végéig 160,000 emberünk lesz készen a fegyverfoghatásra. E tekintélyes erő a nemzet részére biztosítja a győzelmet. Azért, kik vakmerően fellázadtak a magyar korona ellen , térjenek meg, mert most van a kegyelet utolsó pillanata. Kossuth összetett kézzel kérte a képviselőket, hogy ezt adják tudtul mindenkinek. A felvidéket illetőleg jelentetett, hogy Simonics rabló vezér visszavonult csapataival, s hogy Jeszenák, Irányi és Szintai kormánybiztosok ott olly sikerrel működnek, miként az ellenség betörése többé nem hihető. Szintai Bereg megyében minden szorosabb utakat s átjárásokat részint elvontatott, részint fegyveres erővel ellátott. Munkács várát pedig elfoglalván, nemzetőrséggel a megrakta és a nemzet részére biztosította. Jeszenák hasonlóan Leopold várát biztositá részünkre. E vár olly pont a felvidéken, miképen egész tájak kulcsának tekinthető. A vár őrizetére eddig ottlevő oláh határőrezred minthogy az alkotmányra megesküdni nem akart, a várból kimozdittatott s folyó hófokán érkezendik meg Váczra. Minthogy ezek Magyarország alattvalói, tartoznak az iránt hűséggel lenni. És azért a bizottmány úgy intézkedett, hogy az esküt letegyék. A tisztek, kik írásban nyilvánították ellenkező szándékukat, szükség esetében büntetésüket elveendik. Az ülés egyéb részleteiből még csak a következőket említjük meg. Egy képviselő indítványozván, hogy az aradi hazaáruló várpancsnok Berger fejére dittétessék, a honvédbizottmány részéről kijelentetett, miként Berger, Blomberg és czimborái nem tekintetvén rablóknál egyebeknek, bárki agyonverheti, vagy keresztül lőheti őket. Az erdélyi kis Jelacsicsnak, Urbánnak fejére, úgy szinte Hurbán, Stur, Hodzsa s több bujtogatók fejeikre jutalmak vannak kitéve. — Az alvidéki táborban a lázadókkal folytonos apróbb összeütközések történnek. Ó Becséről October 15-ikéről a bizottmány egy nagyobbszerű ütközetről tudósitatott. A nevezett napon ugyanis a mieink Törökbecse, s Csurogh tájékáról 8 ágyúval ellátott 3,000 főnyi ellenség által megtámadtattak. A mieink noha tetemesen kisebb erővel harczoltak, — mert az ütközetben nem volt jelen több, mint 1900 gyalog, két század Ferdinánd huszár és 4 ágyú ; ■—az ellenséget megverték, melly a csata után nagy veszteséggel hátrált. Részünkről a veszteség ennyiből áll : a csatatéren halva maradt 7 ember. Megsebesült 7. Elveszett 8 ló, 15 megsebesült. A tudósítás folytán a vitézül harcolók közt különösen megemlíttetnek : Krein kapitány, Ferencz Gábor és Vagyon századosok továbbá Vanner tüzérfőhadnagy. pest, October 17. *** Tegnap a museum terén nagyszerű népgyülés tartatott. Tausenau, ama derék német, ki lángszavakkal s tetterővel egyiránt bővelkedik , s kit soha nem láttak bátor társai hiányzani onnan , hol a szabadság s a népért zászló festetett föl, — köztünk mulatván, el nem akará mulasztani az alkalmat, hogy a magyar népet színről szinte ne lássa s tiszta harczias lelkesültségében ne ölelhesse, — népgyülést hirdetett tehát, s nyitott lelkeinkbe hullatott egypárt ama jófajta magokból, mellyek a mennyben igért üdvet e földön már megtermik, s mellyekből a testvériség és szabadság gyönyörű ikerpálmafája növekedik. A mintegy 10ezeret haladó néptömeg folytonos tetszéssel kisérte a szónoknak velőre és szívre ható beszédét , melly minden ékessége mellett is olly világos volt, hogy minden meleg, minden nyílt kebeltől megértethetett. Szónok nem hozta el nekünk kedveskedésül Mátyás pajzsát , nem rendezett czífra menetet és üres fegyverjátékot, de meghozta bécsi szomszédunknak teljes rokonszenvét, kik szónoknak ebbeli kijelentését October Gikán s következő napjaiban a népdiadalomnak tettel s vérrel pecsételék, é s a népeknek illy szoros egybeforradása nagy királyunk pajzsánál erősb, mert nem szült asszony olly zsarnokot, mellynek csapásait e pajzs föl ne fogná; — ha ég és pokol reactionariusokká esküdnének és ellenünk küldenék minden tüzüket, törekvésük meghiúsulna. Beszéde végén segélyre hivá föl szónok a népet Bécs részére; nyújtsátok ki—úgymond egyik— kezeteket testvéri kézfogásra azon nép felé, melly legutóbbi véres küzdelmével érdemessé tette magát reátok, ős és jelenkori nemzedékben egyiránt dicső magyarokra, — a másik kezetek pedig legyen a boszu pallosa a gonoszok, az árulok nyakán, — mert ha szép frissetést várunk, irtani kell, — az emberiségnek azonnal valódi édenéve lesz a világ, mihelyt a kigyó megfojtatik — S mielőtt édenünk ajtaját kivül a törvény lánczpallosával értenek, használjuk előbb ben a fegyvert a mérges kigyófaj kiirtására! — A nép ezerszeres éljenek közt emelé őt le a tribünről, s kitörő öröm és lelkesedés közt kiséré el lakára. — Lássátok ki sárgafekete lelkű méregkeverők ! hogy nem gyilkolja azt, az ő általatok canibali vadnak nevezett nép, ki az igazság szavait hirdeti, ha mindjárt istenenkivül senki halandó e 11 ennem jegyezte is, de bizony olly árulók, kik sem isten, sem embernek nem tetsző küldetésben járnak, sorsukat a nép legigazságosabb tribunálja előtt el nem kerülik. A népgyűlés végeztével egy kis furcsa történet adta elő magát, valami Bazilievics nevű rácz inas, hiányos ésszel-e , vagy szemtelen vakmerősége következtében nem tudhatni, hangosan ordítozd, miszerint az imént beszélő szónokot nem kár lenne fölakasztani! Erre a nép fölzúdult s már majdnem fölzicsgelték, mi, ha az éber nemzetőrség közbe nem lép, bizonyosan meg is történt volna. Volt gazdája, egy izraelita illyképen adta ki mellette a recomendatiot: Ez is a hunzfut auf meine Verantwortung. Ezen kívül számosan dicsértetnek meg, kik az ütközetben magukat kitüntetek. Örömmel értesültünk még a székelyeknek egy igen nemes tettéről, kik több száz forintokból álló hadi zsákmányt —a mellynek birtokába jutottak — a haza oltárára ajánlottak. Éljenek a lelkes hazafiak! —na