Nemzeti Ujság, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-19 / 222. szám
a Us NEMZETI UJSÁG Vasárnap, 1920. szeptember 19. harcot hangoztatnak. A harcuk nem akar magyar érdekeket szolgálni, mert beavatottak szerint a „bécsi hírforrások“ meglehetősen elidegenítették a magiszállt területek szocialistáit Magyarországtól, de viszont a román járom alól is szabadulni szeretnének és tulajdonképpeni céljuk: a bánáti tanácsköztársaság megalakítása. Amíg az oláhok, zsidók és az internacionális szocialisták így csinálják a maguk politikáját, addig néhányan igazi véreink közül ott sínylődnek a nagyszebeni börtön nyirkos kazamatáiban, folytonos molesztálásnak kitéve. Az ismeretes Leventeper elítéltjei ezek. A Temesvárott hozott ítéletet s ezzel együtt a kínzásokkal, ütlegelésekkel és hamis jegyzőkönyvekkel A folytatott alapeljárást a bukaresti legfőbb karmai törvényszék tudvalevőleg megsemmisítette,a vádlottakat titokban átszállították Nagyszebenibe s az uj vizsgálat most vanfolyamatban. Jp vörösök. Az orosz-lengyel béketárgyalás. Ellentét a francia és lengyel politika között. Rigai távirat szerint Lengyelország és a marlevai kormány békedelegátusai ma vagy holpere megkezdik a fegyverszüneti és béketárgyalásokat s remélni lehet, hogy ami Minszkben nem sikerült, a megegyezés most létre fog jönni az újonnan alakult kis nemzeti állam, Lettonia fővárosában. A helyzet most más, mint volt a minszki összejövetelnél. A háború — bár még kemény küzdelmek folynak, — eldöntöttnek tekinthető és pedig Lengyelország javára. Az orosz-lengyel konfliktus ezzel új fázisba jutott, melyben politikai szempontok játsszák a főszerepet. Egész Európára nézve nagy fontosságú, hogy milyen lesz a megkötendő béke, hosszabb megnyugvást teremt-e a kontinens keleti részén, vagy csak ideiglenesen rejti hamu alá a minden oldalon izzó parazsaikat? Kétségtelen, hogy ezt a háborút a lengyelek Franciaország anyagi és erkölcsi támogatásával nyerték meg. Minden valószínűség szerint Millerand kormánya abban is közreműködni fog, hogy a lengyelek a békét is megnyerjék. Az előzmények után Varsóban ma egyetlen hatalomnak sincs oly nagy befolyása , mint Franciaországnak, s mégis úgy látszik, mintha a békeföltételek és a követendő politika tekintetében a lengyel fölfogás nem teljesen egyezik a franciáékkal. Millerand és vele együtt úgyszólván egész Franciaország baráti érzéssel van az orosztok iránt, szeretné megszabadítani őket a bolsevizmustól, s újból talonját ktván a ma nem létező Oroszországot, ismét szövetségesévé tenni. A francia politika Németország miatt szükségesnek tartja azt is, hogy a lengyelek és oroszok egymással megbéküljenek s mint Franciaország szövetségesei a német befolyás elől teljesen elzárkózzanak. Ezzel szemben a lengyel államférfiak egy része veszedelmet lát egy nagy és egységes Oroszország föltámasztásában, s inkább arra törekszik, hogy mennél több külön nemzeti állam létesüljön a lengyel határokon túl. "Amint látható ebből, a fölfogásbeli ellentét igen jelentékeny. A franciáknak egy nagy Oroszország kell, a.lengyeleknek ellenben egy kis és politikai súly nélkül való. Mindkét álláspont érthető és vannak lengyel politikusok, főleg a régi orosz rezsim korából valók közül, kik inkább gyűlölik a németeket, mint az oroszokat és jobban félnek a majdan megerősödő Németországtól, mint Oroszországtól. 1f A varsói kormány elhatározását még nem ismerjük. A döntés nem köpnyű, mert Scylla és Charvbdis közzé juttatható a lengyel’ állam hajóját. , / (b. a.) a fogoly. hivatalos jelentése szóig terjedő egész vonalon .t. A fölszabadított tervvel üdvözlik a fölszaba enoffenziva során ejtett megszámlálásával csak tatalos adatok szerint 25-ike között a lengyel hadsereg összesen százezer foglyot ejtett, továbbá ezerszáz géppuskát és kétszáznegyvenöt nehéz ágyút zsákmányolt Így Árosz — A Bigpísztony Községi Párt választmányi ülése. A Keresztény Községi Párt választmánya ma délután az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga helyiségében, dr. Wolff Károly elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a szerdai közgyűlés napirendjét, többek között egyes ügyosztályok műszakira való átszervezését és a fővárosi iskolák államosítását tárgyalták le. Hiszek egy Istenben, hiszek a hazában, Hiszek az isteni örök igazságban, JSszek Magyarország feltámadásában. •választotta meg. —" A Józsefvárosi Keresztény Községi Párt uj elnöke. A dr. Klaszay László lemondásával megüresedett elnökségre a Józsefvárosi Keresztény Községi Párt dr. Vasek Ernő kormánybiztos-főispánt A liberalizmus kritikája. Milotay István beszéde/— Rakovszky nyilatkozata egy bécsi lap hazugságáról. A nemzetgyűléstaáv Meéts Rakovszky Istvánnak a ,Steue Freie Presenbeli(Pach tudósítójának egy a magyar nemzetgaléus sskintélyét sértő, koholt cikkére tett nyilatkozata vezette be, amellyel dokumentálta a külföld előtt azt, hogy milyen perfid eszközökkel dolgoznak a „barátságos“ külföldön ellenünk. A numerus clausus vi ■tájának Milotay István nagyszabású beszéde volt a kiemelkedő része, melynek során a liberalizmus valódi szerepét, elfajulását és veszedelmét mutatta be újabb adatok kapcsán a szónok, rámutatván főleg gazdasági vonatkozásban a zsidóság megdöbbentő térfoglalására. Milotay a keresztény magyar társadalom tagjaihoz fordult orvoslásért, rámutatva arra, hogy ne várjunk a törvényhozástól mindenható teljesítményt a nemzeti eszméért folyó küzdelemben. Eredménye csak akkor lesz minden törvényhozási intézkedésnek, ha a társadalom megérti és teljesíti azokat a kötezettségeket, amelyek a siker előfeltételei. A numerus clausus vitája előreláthatólag a legközelebbi ülésen beejzést nyer. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István, elnök. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése és az elnöki előterjesztésekután felolvasták az indítvány és interpellációs könyvet Az interpellációkra 2 órakor, a kérvények tárgyalására fél 2 órakor tér rá a Ház. Ezután Rakovszky István elnöki enunciácrót tett, felolvasván a Neue Freie Presse szeptember 16-iki számában „Jugoszlávien und die kleine Entente“ című cikkének a Nemzetgyűlésre és reá vonatkozó részét. A lap belgrádi tudósítója azt írja, hogy a jugoszláv nemzetgyűlés alelnökétől arról értesült, hogy Rakovszky, mint a magyar nemzetgyűlés elnöke tizenhárom magyar képviselővel a jövő pénteken Belgrádban, a nemzetgyűlésnél látogatást óhajtana tenni és informálódott, hogy a látogatást szívesen fogadnák-e, sőt miután bizonyos feltételekhez lett jugoszláv részről e látogatás kötve, ismételten is megpróbálkozott volna, de a válasz az volt, hogy a békeszerződés ratifikálása előtt ilyen természetű találkozás nem volna lehetséges. Rakovszky István kijelentette a Ház előtt, hogy a Neue Freie Presse-ben megjelent közlemény elejétől végig egészében és minden egyes resztelében valótlan koholmány. Kijelenti, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem tett semmiféle lépést és nem is hatalmazott senkit fel arra, hogy helyette vagy nevében a jugoszláv nemzetgyűlésnél vagy kormánynál lépéseket tegyen. Ha a jugoszláv nemzetgyűlés alenöke valóban tett ily kijelentést a Neue Freie Presse tudósítója előtt, akkor célzatosan félre lett vezetve. Élénken dokumentálja ez, mint kívánják félrevezetni a külföldet Magyarország tekintetében. — Hála Istennek, mondotta Rakovszky elnök, oda Magyarország nemzetgyűlése nem jutott, hogy kopognia kellene bármely országban. (Éljenzés.) Ugron Gábor jelentette be ezután mentelmi jogsérelmét. Tegnap ökölnyi kövekkel bedobálták ablakait. Szterényi József Bernolák Nándor egy beszédére reflektálva, személyes kérdésben kijeleníti, hogy az Anya- és csecsemővédő egyesület elnöki tisztségéről a Károlyi-kormt alatt lemondott, de gróf Apponyi és Ugrón Gábor sem végeztek funkciót a kommün alatt. Bernolák Nándor kijelenti, hogy nem akarta támadni sem Apponyit, sem Szterényit, de határozottan elítéli, hogy a kommunista Bánóczi még mindig az egyesület élér áll. Ezután áttértek az egyetemi beiratkozásról szóló javaslat tárgyalására. Az első szónok Giesswein Sándor, aki a zsidóság térfoglalását meggátolni szándékozó törvényjavaslat ellen foglalt állást. Milotay István beszéde. Ezután Milotay István emelkedett szólásra. Az eddigi vitának — mondja — talán legértékesebb eredménye, hogy bizonyos mértékig hozzájárulta liberalizmus szerepének, mivolt járnak és jelentőségének tisztázásához. A javaslatot, mint az állami beavatkozás példáját állítják szembe a liberális gondolattal, pedig a liberalizmus a régi renddel szemben, melyet megsemmisített annakidején, első jelentkezési formájában maga is állami beavatkozást jelentett. Ama gazdasági erők természeténél fogva, melyeket fölszabadított, a liberalizmus hova további elnyomást jelentett minden téren 50-60 esztendő elég volt hozzá, hogy ezt a pályát megfussa. Lett belőle a kapitalista,plutokratikus gazdasági rend, mely az elnyomás és kizsákmányolás új formáit, a politikai, gazdasági és társadalmi uralom új eszközeit adta új osztályoknak, melyek szárnyain fölemelkedtek. Ez a fejlődés nálunk a kapitalista jelleg mellett ráadásul szükségképpen zsidó jelleget is öltött. Hogy a magyar társadalmi, politikai és gazdasági erőknek ez az eltolódása így végbemehetett, oka, egyebek közt az, hogy eldobtuk magunktóól a szabad verseny által kínált szervezkedés eszközeit, Így lett nálunk a liberalizmus által a gazdasági szabad versenyből a bankok egyeduralma, a szabad, sajtóból már a háború alatt monopólium, a kaptcista tényezők terén, iáES addpzsárvérnyeszés szabadságából pedig a szabdkőművességen keresztül tt legönzőbb szelekció. A zsidóság és a nemzetiségek példája mutatja, mit tesz az autonóm célú társadalmi, gazdasági és kulturális szervezkedés. Nekünk is ezt a példát és ezt a módszert kell követnünk. Hiába hozunk például törvényt a keresztény sajtóról, ha önálló társadalmi erők létre nem hozzák azt a sajtót. Hiába hozunk törvényt a zsidó kereskedelem ellen, ha egyidejűleg nem csinálunk keresztény kereskedelmet. A földbirtok terén sem változtathatjuk meg az eltolódott erőviszonyokat, csak úgy, ha megnyitjuk a feltörekvés zsilipjeit a zsidósággal szemben egy új és hatalmas versenytársnak, a magyar parasztságnak. Hiba volna, ha a zsidókérdésben a törvényhozás mindenhatóságának illúzióját táplálnánk a közvéleményben. 14 fő cél az, hogy a törvényhozás, az állami hatalom ,ne lehessen többé a zsidóság segítségére ebben a harcban, mint a múltban volt, hanem nyújtsa a magyarságnak az e téren nyújtható minden oltalmat és segítséget. A munka másik, talán még fontosabb része a keresztény társadalomra iár. A vita során statisztikai eredményekkel szemléltették a zsidóságnak az értelmiség terén történt térfoglalását. Néhány példát láván bemutatni ennek a térhódításnak szemléltetésére. 1914-ben a közvetített áruforgalom összértéke Magyarországon kitett 23 és fél millárdot, 15 százalékos kulcs számításával. Az őstermelés és ipari forgalom terén lebonyolított áruforgalom közvetítői nyeresége, beleértve ebbe a bankok kamat- és proviziónyereségeit is, körülbelül 3 és fél molliárdot tett ki. A roppant tőkekoncentráció eredményeképpen három magyar nagybank 1915-ben a hét milliárdot kitevő betétállományunk kétharmad része felett rendelkezett. A zsidóságnak ez a térhódítása politikák bol rurális és társadalmi térre átszámítva azt jelentette, hogy a zsidóság, hatalma arányában és tót dalában egyre jobban öncélú egységéé lett, állammá az államban. Föladta az asszimiláció gondolatát és új célra tört: kizárólagos uralkodó osztály akart lenni, amely kezében tartja az egész ország és az egész nemzet sorsát. Ezt az állapotot meg kell szüntetni. A magyarságot vissza kell adni önmagának, úgy megszervezni, hogy maga rendelkezhessék mindenkor saját sorsa fölött. A zsidóság a liberalizmus nevében tesz kifogásokat a javaslat ellen. Már a háború alatt kiderült, hogy ő maga, saját uralma érdekébe mennyire megtagadta a liberalizmus elveit. A Károlyi-forradalom alatt és a kommunista uralomban pedig kiderült, hogy a zsidó szellemtől semmi sem áll távolabb, mint a liberalizmus. A zsarnokságnak, a más véleménynek elnyomásának és üldözésének soha szörnyűbb példáit nem láttuk, mint éppen a zsidóság részéről e két időszakban. Arról szól végül, hogy a magyar parasztság részére meg kell nyitni az értelmiségi pályákat, hogy ez országnak őserőt jelentő rétegeivel újra helyreálljon az a kapcsolat, mely ezer éven át fönntartott bennünket és megóvott minden veszedelemmé szemben. (Naiy tans és éljenzés.) Elnök az ülést 10 percre felfüggeszti. Szünet után Drozdy Győző mentelmi jogának megsértését jelenti be. Ezt abban látja, hogy egy vidéken elmondott beszédéről gyorsírási jegyzeteket vettek föl. Rakovszky István elnökindítványozza, hogy az ügyet adják ki a mentelmi bizottságnak. Ruppert Rezső kéri, hogy beszédét az idő előrehaladottságára való tekintettel a jövő ülésen mondhassa el. A Ház az engedélyt megadja. Elnök indítványára elhatározza a Ház, hogy legközelebbi ülését hétfőn tartja. Napirend a numerus valusus vitájának folytatása és a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvény módosítása. Ezután Mátéffy Viktor ismerteti a beérkezett ötven darab feliratot és készvényt. Győr vármegyének a kisipar támogatásáról szóló kérvényénél Pálffy Dániel és Budaváry László szólalnak fel és a kormányt a kisipar hathatós támogatására kérték. A kérvények tárgyalását ezután megszakítjákés áttérnek az interpellációkra. Barla-Szabó József azt kéri a földmivelésügyi Dísztértől, hogy lássa el idejekorán a gazdákat vetőmaggal. Csukás Endre a tanítóság ellátásának rendezését ajánlja a közélelmezési miniszter figyelmébe. Javasolja, hogy a félévi ellátmányt a tanítóság és az alsó papság is előre kapja meg. Szabó Józsefbudapesti a közélelmezési minisztert akarta a kenyérliszt élvezhetetlensége miatt meginterpellálni, minthogy azonban Vass József miniszter kijelentette, hogy orvosolni fogja az elkövetett mulasztásokat, interpellációját törli. Tomory Jenő a földmunkások szabadságolása tárgyában benyújtott interpellációját, tekintettel a miniszternek ezirányú rendelkezésére, törli. Kálmán István első interpellációjában afölött panaszkodik, hogy a falu ellátatlanjai június 15-ike óta nem részesülnek ellátásban. Azt kéri, hogy a községi ellátatlanokat a helyi készletekből elégítsék ki. Második interpellációjában azt kéri a földművelésügyi minisztertől, hogy gondoskodjék arról, hogy a gazdák mielőbb megkapják a vetőmagvat. Több interpelláció nem lévén, elnök az ülést fél, hányac órakor berekeszti.