Nemzeti Ujság, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-23 / 43. szám
pír „ l y ná? n níwv Ara: 2 korona. '\-_ATVETTL,^/ " 1T121 február 23. Ili, evf 48. s». NEMZETI ÚJSÁG u:iii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiii(iiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiii!iifiiiiiiiii!iiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiimmmiiiiiiiiiii!m!iiiiiii: Szerkesztőség:Gerlóczy utcall.Telefon:Józs.65,Józs.66, ÍFDISZTÍ JY PiKi TTIUTAI VADÍT AD Előfizetési ár« Egész évre 440 kor., félévre 220 kor., 5-67, 5-68, 5-69. Éjjeli telefon : 75-88 és 75-31. — Kiadó- Rmntoi 1tfl 1 ruull 1RA1IftilLAr negyedévre 110 kor., egy hónapra 40 kor. Egyes szám hivatal: Gerlóczy utca 11. Telefon: 5-67, 5-68 és 5-69. Felelős szerkeszté: Túri Béla« 2 korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Iflil IMI lllll iniiíimi mi mii ii ii in iiiimmiiiigiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii lim in iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiMiiiiMiiiiiitiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiitiiiim it ittiiiiiiiiiiiiiiim mimiuii t minim iimiiiimmiiiilim.il II Iliit IIIMHM It IMIM Mi való szeretete és kötelességérzete tehát azt diktálta, hogy odaálljon erősíteni a keresztény tábort. Andrássy az egész magyar intelligenciát is felhívta, hogy ne habozzék eme kötelességteljesítésben. Álljon a keresztény politika táborába. Ő a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjához csatlakozott, mert látja programjában az egész nemzetet átfogó koncepciót, a szociális haladást biztosítható irányt. Mentül inkább összefog ebben a politikában és törekvésben minden konstruktív erő, annál inkább képviselheti a keresztény és nemzeti eszme történelmiségét és teljesítheti történelmi hivatását. Mi reméljük, hogy Andrássy példaadása nemcsak nem fog rég eltemetett politikai ellentéteket feléleszteni — bár erre is meg fog történni minden kísérlet a liberális részről, — hanem ellenkezőleg, ösztönzésül fog hatni minden konzervatív keresztény erő, mely eddig bárhol is bújt meg, vagy bármilyen politikai zászló alatt harcolt, hogy összefogjon a konstruktív, alkotó munkára a keresztény magyarságért, a magyar jövőért. Túri Béla. Andrássy. Andrássy Gyula gróf a nemzetgyűlésben ma Kikini ráállt at keresztény és nemzeti politika alapjára és bejelentette csatlakozását a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjához. Ezt az eseményt teljesen ki kell emelni a személyi vonatkozásból — ezt majd bőven megteszik a liberális lapok — mert ennek nagy elvi jelentősége van. Emellett még háttérbe szorul ama nagy pártpolitikai nyereség is, melyet Andrássy Gyulának frontbaállása a keresztény pártra jelent. Mi a nemzeti akarat impozáns megnyilatkozása óta valljuk, hogy a keresztény nemzeti politika zászlajának kitűzése történelmi jelentőségű fordulat nemzetünk életében. És célul mindig is azt jelöltük meg, hogy a keresztény nemzeti programot az egész fejlődésünket és történelmünket irányító tényezővé kell tenni. Ha nem tudjuk, nem leszünk méltó képviselői a nagy eszmének, melynek realizálása, ránk bizatott. Andrássy Gyulának a keresztény nemzeti programhoz való csatlakozása megerősít minket e hitünkben és reményünkben, hogy sorsunkat meghatározó történelmi faktorrá tud válni a keresztény nemzeti irányzat. Nem azért, mert Andrássy egyéni súlyánál fogva tényleg nagy értéket fog jelenteni a keresztény politikában és mert annak stílusát is emelni fogja, hanem mert Andrássy elhatározásában kifejezésre jut maga a történelmi igazság és szükségszerűség, vagy mint Kossuth Lajos mondaná: a történelmi logika. Andrássy Gyula a legfényesebb, de a leghidegebb elmék egyike. Kristálytisztán szüremlik áz analitikus agyán minden kor lelke, szelleme. Andrássyt történetbölcseleti szemlélete hozzászoktatta, hogy nemcsak ha könyvet ír, de ha politikát csinál is, csodálatosan: objektív régiókban maradjon. De ez nála nem doktrinerség, ellenkezőleg, a leggyakorlatibb államférfiú, mert megérezve a történelmet mozgató erőket, felismerve a haladás feltételeit, mindig is tudta alkalmazni, hogy gouverneur c’est prevoir, hogy kormányozni annyi, mint előrelátni. Andrássyt most is, mikor a keresztény politika zászlaját nyíltan kezébe veszi, erre egyrészt világos történeti szemlélete, másrészt az előrelátni tudása sarkalták. Nemzeti életünknek a forradalmak alatt feltárolt, megdöbbentő belső struktúrája meggyőzte arról, hogy a túlnagy elzsidósodás következtében elsorvadtak a nemzet idegszálai, meggyengült faji szervezete, megtorpant nemzeti géniusza is. Már a forradalmak után írt történeti tanulmányaiban rögtön megírta, hogy „nem vált be a liberális politika alapgondolata, hogy igazság és egyenlő jog szerint való elbánás a zsidóságot asszimilálni fogja és fokozatosan beolvasztja a magyarságba“. Szakított tehát azzal az elvi, hangzatos liberalizmussal, melynek veszedelmére már Széchenyi István figyelmeztette nemzetét. A nemzeti létünk garanciáit többé nem liberális frázisokban, hanem a keresztény magyarság intézményes megmentésében és megerősítésében látta. Ez pedig nem csupán társadalmi feladat. Ez nemzeti létünk kérdése lévén, állampolitikai hivatás is. A keresztény nemzeti politikának kormányzati politikává tétele tehát nemzeti fejlődésünk kategorikus imperativuszszá lön. Amire a történelmi tapasztalat és belátás rávezette Andrássyt, a történetbölcselőt, ugyanarra ösztökéli a jövőbe tekintő gyakorlati politikus érzéke. Andrássy látja, hogy a keresztény nemzeti politikát nem szabad lejáratni és bukni engedni, mert az inga törvényszerűségével újra szélsőséges kilengés következnék. Forradalmak hullámain dobódunk, még csak most kezdődik a konszolidáció, máris jelentkeznek a forradalmakat előkészítő destruktív erők. A liberális, radikális, sőt forradalmi megmozdulások már mutatkoznak. A faji létért vívott harc pszichózisa is az, hogy az erős az elbukott gyöngébben keresztül gázol. Andrássy látja, hogy mekkora nemzetveszedelem rejlik abban, ha a keresztény nemzeti irányzat felett a zsidó liberális politika győzedelmeskedik. Hazája iránt (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A nemzetgyilkos sajtó, mely már elérkezettnek látta az időt arra, hogy nyíltan és minden álarc nélkül rohanja meg mérgező betűinek millióival a magyarságot, és amely felelős mindenért, ami történt, már nyeregben érezte magát, hangja tűrhetetlenül élessé és kíméletlenné vált. Újságíróik a redukciókban keverték a mérget, vigéceik pedig az országban szanaszét terjesztették, ráerőszakolták a keresztény magyarságra, amelynek ingatagabb és kevésbbé fegyelmezett rétegei kezdték magukba szívni a hódítást, már Az Est és testvérorgánumainak szemszögéből kezdték nézni aközjelenségeket s a magyar társadalom vajúdó problémáit. A zsidó nacionalista lapok vezérkara, élén Miklós Andorral, támadásba ment minden ellen, ami keresztény és ami magyar, hogy a kissé megingott faji uralmat biztosítsa a magyarság lelkén és a magyarság intézményein. Ezek a tőlünk fajilag idegenek, fajiságuk minden mohóságával és minden türelmetlenségükkel lihegtek az elvesztett pozíciók felé, aknákat robbantottak minden ponton, ahol keresztény és keresztény között akár elvi, akár személyi ellentétet sejtettek. Már elég gyengének és elég megingottnak tartották a keresztény gondolatot és a mögéje csoportosult magyarságot arra, hogy egy utolsó rohammal a régi rabságba gázolják. Minden jelenség erre az erőlködésre vallott, minden betű egy egységesen végiggondolt stratégia céljait szolgálta. A keresztény közszellem azonban résen volt és észrevette a stratégiai felvonulást. Felvonultatja a maga hatalmas erőtartalékait, hogy megsemmisítse a támadó szándékot. A tetemrehívás órája percről-percre közeledik és ma az ország első vármegyéje, Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye, továbbá a társadalmi egyesületek szövetségének központi választmánya, amely szövetség mögé a keresztény gondolat zászlója alá szervezett több millió magyarság sorakozik, hozott tiltakozó határozatokat a destruktív sajtó működése ellen és követeli a felelősségrevonást mindazért, amit ezek az idegenek saját faji céljaik szolgálatára a magyarság ellen vétettek. Ezek a határozatok önmaguk beszélnek magukért és amikor közönségünk elé bocsájtjuk őket, bizakodunk abban, hogy nincsen messze a felelősségrevonás, a számonkérés, a tetemrehívás ideje, amelynek órája meghozza a zsidósajtó rémuralma alól való teljes felszabadulásunkat. A két határozatról a következő tudósításban számolunk be: Pest vármegye mai közgyűlése. A közgyűlést a Magyar Hiszekegy elimádkozásával nyitotta meg Preszly Elemér főispán. A folyó ügyek elintézése után Erdélyi Lóránt, dr. főjegyző fölolvassa Patay Tibor indítványát, amely tiltakozik a vármegyei és községi reformtervezet ellen, és a vármegyék közös bizottságába Pest megye nevében Palóc , Horváth István és Teleki Tibor kiküldését javasolja. Patay Tibor dr. indítványa megokolásában kárhoztatja a jól bevált vármegyei rendszer megbolygatását. . Weichardt Miklós törökbálinti plébános azt fejtegeti, mily simulékonysággal tud alkalmazkodni az ősi megyei szervezet az új követelményekhez. A belügyminisztériumban beállt személyi változás eltolta a tiltakozás aktualitását, de sükség van az állásfoglalásra a jövő támadások megelőzésére. Koncz János csepeli jegyző szerint a történelmi osztályt és a vármegyét csak megerősítenék a tervbevett, reformok. Kovács István rákospalotai evangélikus lelkész erélyes szavakkal kel ezután a vármegyei rendszer védelmére. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Patay indítványát. Ugyancsak Patay Tibor indítványára tiltakozik az ellen, hogy a szabadkőművespáholyokat visszaállítsák és követeli azok destruktív munkájának leleplezését. A Védőligák kérésére fölkr március 15. nemzeti ünneppé avatásáért, de elveti Győr megye óhajtását, hogy a béke ratifikálása gyásznap tegyen, mert Pest megye nem hisz ennek a békének a tartósságában. Végül az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga átiratát tárgyalták. A Liga követeli a forradalmakban bűnös destruktív sajtó felelősségrevonását és pártatlan sajtóbiróságfölállítását.» Pálóczi Horváth István elmondja, hogy Wolff Károly annak idején leleplezte a bécsi bolsevista csoport terveit. Először a Tiszántúl kálvinistáit, aztán a duna—tiszaközi magyar földnépet akarták föluszítani, — s a terv eredményeit tapasztaljuk. A debreceni mesterséges heccek után a mi népünket is bujtogatják már és teljes energiával terjesztik köztük a destruktív sajtó termékeit. Az árusítók Az Est-et, Pesti Napló-t, Népszavá t forszíroznak mindenfelé, és ez a sajtó egyre hangosabb, már ott tart hangban, mint 1918-ban. Pálóczi Horváth István: Nem hagyhatjuk újra tönkretenni a népünket. A destruktív sajtó letörésére megint itt az utolsó óra. Nemcsak hogy támogatni kell ezt az átiratot, de az Ébredő Magyarok Egyesületének havi gyűjtését is megyeszerte előmozdítani. Ez az egyesület vállalta ugyanígy magára a destruktív sajtó elleni harcot és ezért egy havi gyűjtésre kapott engedélyt, plakátokkal, nyomtatványokkal fog küzdeni. A közgyűlés melegen támogatja az akciót és magáévá teszi az átiratot. Végül a közgyűlés kimondta, hogy Fazekas Ágoston, Pest megye ny. alispánjának érdekében, akit a vörös uralom alatt kilakoltattak s azóta még mindig nem tudott lakáshoz jutni, felirattal fordul az igazságügyminiszterhez. Weichert Miklós indítványára, aki rendkívül éles szavakkal mutatott rá erre a szégyenteljes esetre, a közgyűlés a főispánt kérte föl a felirat átadására. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének memoranduma. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének Központi Választmánya Bethlen István gr. elnöklésével ülést tartott, amelyben a sajtó ügyének halaszthatatlan rendezésére irányuló mozgalommal foglalkozott és azt az egyhangú határozatot hozta, hogy a folyamatban levő társadalmi mozgalmat teljes erejével támogatja. A társadalmi egyesületek szövetsége kebelébetömörült egyesültek: az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, Magyar Nemzeti Szövetség, Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Magyar Országos Véderőegyesület, VédőligákSzövetsége, Ébredő Magyarok Egyesülete, Fel- ■ vidéki Liga, Délvidéki Liga, Nyugatmagyarországi Liga, Bocskai Szövetség, Erdélyi Magyar S Székely Szövetség, Honszeretet, Turul-Szövetség, Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége, Országos Magyar Gazdasági Egyesület, Magyar Gazdaszövetség, Fajvédő Egyesület, Magyar Társaság, Magyar Jogász, Sportegylet, Országos Közművelődési Tanács, Megszállott Törvényhatóságok képviselete, Magyar Királyság Pártja, Országos Színészegyesület "elhatározták, hogy a sajtókérdésben elfoglalt álláspontjukat memorandumba foglalva terjesztik a kormányzó, a miniszterelnök és a nemzetgyűlés elé. A memorandum egyhangú elfogadása után elhatározták, hogy a legközelebbi időben a sajtókérdésnek a közvélemény előtt való feltárása érdeke Megmozdul az ország a destruktiv sajtó ellen. Pest vármegye közgyűlése elfogadta a Keresztény Nemzeti Liga átiratát. — Tiltakozott a vármegye reformja ellen. — A Társadalmi Egyesületek Szövetsége országos mozgalmat indít a nemzetrontó lapok ellen."