Nemzeti Ujság, 1921. március (3. évfolyam, 48-68. szám)
1921-03-05 / 48. szám
Szombat, 1921 március 6. NEMZETI ÚJSÁG vannak festve és az igazi szín — a bécsi radikális piros — ott virít az új szin alatt, csak meg kell egy kissé kaparni. A hírlapi közleményre ma nyilatkozik Bárczis István és Ugrott Gábor is. Ugrón Gábor sajnálatosnak tartja az esetet, nem lehetetlen azonban, hogy néhány nap múlva másképpen fog gondolkozni, ha majd hazaérkezik Vazsonyi — mint ahogy ezt már szombatra jósolják — és a demokrata párton belül nyíltan megindítja a küzdelmet a liberális blokk ellen. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából. A munkástisztosítási javaslat a bizottság előtt. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának szociálpolitikai bizottsága ma este Bernolák Nándor dr. elnöklésével ülést tartott. Bénárd Ágost dr. népjóléti miniszter ismertette azokat az okokat, amelyek őt a javaslat beterjesztésére vezették. Irányadó volt a munkásság érdeke mellett főként az a körülmény, hogy a kommün idején a minkásbiztosító pénztárak bizonyultak ,az államellenes áramlat legveszedelmesebb forrásainak. Oly megoldást keres, amelynél a keresztény gondolat, a szociális érzék és az államérdek karöltve érvényesülnek. Ezután ismertette a. .javaslat lényegesebb rendelkezéseit. A javaslat éppúgy, mint az 1907 : XIX. t.e., a segélyezésnek csak alsó és felső határát állapítja meg és ezek között az önkormányzatra hagyja annak megállapítását, hogy milyen segélyeket akar nyújtani és milyen járulékokat szed. Az elvi jelentőségű fontos kérdés Bródy Sándor a Bécsben megjelent Tisz gány v-ben burkolt formában támadást intézett Gárdonyi Géza ellen. A Nemzeti Újság munkatársa ebből az alkalomból fölkereste az egri remetét kúriájában, e látogatásról szóló tudósítást azonban a közbejött nyomdászsztrájk miatt csak mai számunkban közölhetjük. Eger, in arc. 1. (A Nemzeti Újság kiküldött munkatársától.) Kezemben a Bécsben megjelent Uj Könyv Bródy Sándor levelesládáján hizlalt első füzetével s a Nemzeti Újság Bródy támadására választ adó számával, szívemben a kedves viszontlátás előre lelkendező örömével ballagtam fel a Sánc déli verőn sütkérező kapaszkodóin a Gárdonyi-kúria felé. Egerben éppen Gárdonyiról beszélnek. A helyi újság legfrisebb számában is Gárdonyi nevét olvasom. Előző nap városi közgyűlésvolt, ott került szóba az illusztris író neve. A dolog története a következő Eger, város ajándékba adta az Egri csillagok költőjének azt a kis darab telket, amelyen a régi vár maradványai fölött álmodozó Gárdonyi-kúria épült. De a ház előtt bekerített kertrészlet, amelyhez most az utcarendezés következtében még húsz négyszögöl járult, telekkönyvileg nem volt az ívó tulajdona, csak díjtalan használatra engedte őt neki életfogytiglan a város. Gárdonyi fiai most azzal a kérelemmel járultak a városhoz, hogy ezt az amúgy is használatukban levő közteret adja el nekik örökáron. Ezzel a kéréssel foglalkozott a városi közgyűlés, amelynek tagjai legnagyobbrészt kispolgárok, Eger város törzsökös kereskedő- és iparos családainak sarjalékai, vagy egyszerű, kérgeskezű földmivesemberek. És ez a közgyűlés tudta, mivel tartozik a magyarság egyik vezető szellemének, érezte, hogy megtiszteltetés rá ha valami csekély jellel kifejezést adhat annak, mennyire szeretné nagy és messze időkre világító példával leróni ezt a tartozását. A közgyűlésen a legnagyobb tisztelet hangján emlegették azt a nevet, amely a maga írói dicsősége mellé Eger nemes tradícióit is befonta a dicsőséges emlékezet sugárkévéjébe. De hogy is fogadott volna el ez a közgyűlés egy fillért is a költő két fiától, apjuk nagy nevére gondolt és odaadta nekik ajándékba azt a kis földdarabot, amelynek minden végét az irodalmi emlékezet örökzöldjével futtatta be a Gárdonyi név. Mennyivel jobban tudják ezek az egyszerű emberek, mit jelent Gárdonyi a magyar irodalomnak, mint az irodalom bécsi szegénylegényei — gondoltam magamban, míg a Gárdonyi utca hepehupás kavicsain botladoztam. Egyszerre csak fenn voltam a kúria vasrácsos kapujánál. A konyhaajtóban szunyókáló kutya még rám ismert. Vakkantott egyet, de aztán megcsóválta a farkát. Benyitottam a külön házba, ahol Gárdonyi hosszú dolgozószobája van, íróasztalánál ült. Az utóbbi években erősen őszbecsavarodott fejének különös világítást adott az ablakon bevágó napfény s az íróasztal fölött vágott menyegeti ablak tompított világossága. Kedves, meleg mosoly invitált be az arcán, mihelyt, az üvegajtón át megpillantott. Azt hittem, nagy meglepetést hozok neki. A Pestiseket a javaslat rendezi és csak az eljárási és technikai dolgokat oldják meg rendelti után, kivéve a bérhatárok megállapításánál, amelyek a mai labilis és gyorsan változó értékviszonyok között nem hagyhatók a nehezebben működő törvényhozás utjára. A tisztviselők államosítása, a pénztári intézmény pártatlanságának biztosítékául szolgál, azonban, az önkormányzat megóvását is biztosítják. Kis Tivadar a keresztény-szocialista munkásság nevében a pénztárak államosítását melegen pártolta. Pekovics János, a Keresztény Iparosok Szövetségének elnöke az államosítás mellett óhajtja, hogy a kisiparosságot is vonják be az intézménybe. A kérdés további tárgyalását a jövő hét péntekjén tartandó értekezletre halasztották. Beszámoló: Vitter László dr., a budapesti III. választókerület (buda-hegyvidék) nemzetgyűlési képviselője, vasárnap délután 6 órakor beszámolóbeszédet mond a Városmajor utca 59. sz. alatti iskolaépület tornatermében- A gyűlésen felszólalnak Andrássy Gyula gróf, Bernolák Nándor és Somogyi István képviselők is. A pénzügyi bizottság ülése: A pennsgy- es ig azsászügyi bizottság ma ülést tartott, amelyen a betétek, a folyószámlakövétel csak te a természetben elkülönítve őrzött köszvénas betétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapírok vagyonvállsátráról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A bizottság kodifikáló biottságot küldött ki, amelybe az OMGK, OMKJ., TI.TIK és a GYOSz. képviselőit is meghívják. Hírlapból, amelyről tudtam, hogy jár neki, bizonyára értesült már, milyen támadás érte és kíváncsian várja már, hogy a Bródy-levelet elolvashassa. Csalódtam. Már olvasta is. A Nemzeti Újságot mindennap felhozatja s annak a cikkéből értesült az esetről. — A cikk egy kissé meglepett — mondja szelíd iróniával. Azt hittem, legalább is azt fogták rám, hogy ezüst kanalat loptam. Felhozattam hát ezt a híres Uj Könyvet és elolvasom Bródy levelét Elmondom, hogy éppen ezért jöttem Egerbe és ezért látogattam el hozzá. Lekicsinylően legyint a kezével. — Ugyan, szót sem érdemes rá vesztegetni. Mosolyogtam az egészen. Ugyan ki venné Bródy Sándort komolyan? Kár a dologgal sokat foglalkozni, csak ennek a bécsi folyóiratnak csinálnak reklámot pedig nem igen érdemli meg. — Különben Bródís nagyon szépen írta meg a cikkét Ez talán a legjobb írása, amelyet tőle az őfajta levelek közt olvastam. Mert mindig szeretett így levelezhetni. Egy ízben Sherczeg Ferenchez is intézett már levelet. Akkor kissé gúnyos hangon kívánt szerencsét Herczeg sikeréhez és megállapította, hogy ő mindjárt készségesen félreállt az útjából és nemeslelkű önzetlenséggel engedte, hogy érvényesüljön. Ez is aféle Bródyzmus volt, mintha bizony Herczeg az ő félreállásának köszönhette volna érvényesülését. Aztán elmondja Gárdonyi, hogy meg lehet ám magyarázni azt a lelkiállapotot, melyben ezt a legújabb levelet Bródy megírta. Érzi, hogy a talaj kicsúszott a lába alól hogy magára maradt. Olyan, mint a kivert bika. Most fuj, toporzékol. — Pedig kár érte- Nagy tehetség és ő az egyetlen a zsidó írók közzött, alá valamennyire közelebb tudott férkőzni a magyarsághoz. A novelláiban van néhány sikerült rajz. Csak a túlságos erotikus felfogás nem tetszett nekem. A magyar paraszt és a magyar fajta nem erotikus. — Különben nem is tudom, mert haragszik rám — folytatta aztán. — Alighanem azért, mert elfogadom a Magyar Írók Szövetségének tiszteletbeli elnökségét. Biztos, hogy Herczegnek is ez a bűne. Azaz, hogy ő még beszédet is mondott a szövetség egyik vacsoráján. Ez a harag azonban érthetetlen. Mi nem szóltunk semmit, mikor a zsidó írók az Imiét megalapították. Meg aztán hát mit vettünk el tőlük? Miben akadályozzuk meg őket? Sajnos, nekik ma is jobban módjukban van, hogy műveiket kiadhassák vagy más irodalmi téren érvényesüljenek, mint nekünk. Hát akkor mire való ez a nagy panasz? — Engem különben nem érintett az egész dolog. Csak az bántott kissé, ezt ízléstelennek tartottam, hogy az apám nevet is belekeverte. Szegény apám bizonyára megfordulna sírjában, ha olvasná, hogy ő rá valaki ráfogta, hogy sváb volt. Jó magyar ember volt az, nem is Z-vel írta a nevét, hanem Cz-vel: Cziglernek. Olyan erős magyar érzés hatotta át, hogy" negyvennyolcban ő csinálta az első fegyvergyárat. Egész vagyonát, valami hatvanezer forint lehetett, minden gépét és szerszámát erre a célra adta és ő maga mint egyszerű munkás dolgozott a gyárban. Csak azt kötötte ki, hogy a háború után gépeit, szerszámait adják neki vissza. De hát abból bizony nem lett semmi. Különben is mi köze az én írói egyéniségemnek az apámhoz? Mindenki egész külön világ. Az embert nem az apja meg az anyja teremti, hanem az Isten. Azután arról beszélgettünk, hogy Bródy elhelyezkedési vággyal, érvényesülési mohósággal gyanúsította meg levelében. Gárdonyi megint csak mosolyog, ő siet elhelyezkedni, ő akar, érvényessülni? Ő, aki már nyolc év óta nem adott le egy könyvet sem, akinek tíz kötetre való kézirat van a fiókjában, s ezek között a húsz év óta gyűjtögetett, írogatott „Antibarbarus“, amellyel nagy szolgálatot kíván tenni a magyar nyelv ügyének. Színdarabot sem ír, pedig eléggé ostromolják érte. Ambrus azért bánik olyan mostohán a Nemzetinél levő darabjaival, mert haragszik, hogy nem irt neki uj darabot. . . Ezzel nem is esk többé szó sem Bródyról, sem az Uj Könyvről- A keresztény magyar irodalom ügyéről kérdezősködik. Nagy figyelemmel kiséri az irányzat harcos újságjait. A Nemzeti Ujságot dicséri, mindennap elolvassa. Érdeklik a Virradat cikkei, Szabó Dezső eruptív egyénisége. Szépirodalmat keveset olvas. Nincs hozzá türelme. De most mégis hozzáfogott Tormás Cecil Bujdosó Könyvéhez. Alig győzi a dicséretét. Pompás magyar könyv, érdekes, erős egyénség munkája. Nagy érdeklődéssel olvasta el Lendvai Istvánnak ,,Harmadik Magyarország“ című könyvét is. Nagy elismeréssel szól róla.. Egy pár hatalmas, gyönyörű lendülettel megírt cikk van benne. Delet már régen elkonditottak az egri harangok, még egyre beszélgetünk. Ki nem fogy a szóból. Mert ha a férfikor delén be is ezüstözte fejét az idő, kedélyének aranyos derűje nem változott Aranyos a nap is, amely a szobába beköszönt s a város csillogó tetőire, tornyaira fénysapkát húz, mikor távozóban a völgybe visz le az utam. Szegény, megrabolt magyarság egyetlen kincse, szivek aranya s tündöklő, büszke arany magyar nap életté olvadt érve. Kállay Miklós: A románok katonai ellenőrzés alá helyezték a netrozsényi bányákat. Bojárellenes mozgalom Ó-Romániában. — Nincs határzár Románia és Magyarország között. (A Nemzeti Újság tudósitójából.) Egy héttel ezelőtt Avarescu tábornok, a román kormány miniszterelnöke és pártja között ellentétek merültek fel, mert Avarescu tábornok pártja a pártvezér tudta és beleegyezése nélkül tárgyalásokat kezdett a román föderációs párttal az agrárreform kérdésében. A föderalista párt tegnapelőtt a román kamarában bejelentette a bukaresti kormány ellen a harcot ama törvényjavaslattal szemben, amely a román kamara asztalán mint agrárreform-javaslat fekszik. A parasztpártot ennek a nyílt harcnak a proklamálására a román nép hangulata késztette Romániában napról-napra erősbbödik a bojárellenes hangúint, mert a román földesurak egységes szervezkedésére az Avarescu-kormány kénytelen volt visszavonni a földosztásra vonatkozó ígéreteket- Garoflic román miniszter agrárreform javaslatának elfogadását emiatt ellenzi a parasztpárt, amely köré" Mihalache és Lupu vezetése alatt a képviselők többsége csatlakozott. Ilyenképpen az Avaré®eu - korruány helyzete tarthatat. A román képviselők, tekintet nélkül pártállásukra, úgy vélekednek, hogy a mas román korrupt rendszernek kizáróan egy szociális csoportosulás tudna véget vetni,de Románia területére napokkal ezelőtt elrendelt statárium kihirdetésének okát a román lapok is a bojárellenes hangulattal magyarázzák. Hasonlóképpen a jelenlegi román kormánynak a hatalomhoz való görcsös ragaszkodásában látják okát annak is, hogy két nappal ezelőtt Avarescu tábornok a petrozsnyi bányák ellenőrzésére katonai diktátort nevezett ki. A petrozsényi bányászoki esete jellemző Románia belpolitikai életére. Erdélyben a bukaresti kormány erőszakoskodásai miatt egyre jobban kiéleződik a hangulat Ó Roménia ellen Maguk az erdélyi románok is elkeseredett harcot hirdetnekAvarescuék ellen. A petrozsényi bányászok, akik legnagyobbrészt erdélyi románokból verbuválódnak, éppen az Avarescu-kormány elleni harcuk sikere érdekében elhatározták, hogy a széntermelés csökkentésével igyekeznek nyomást gyakorolni a román kormányra. A bányászok már napok óta ametrikáznak s mint a román kormány megállapította a petrozsényi bányákban napi három órai munkával kitermelhető szénmennyiségre redukálták a bányászok a széntermelést. A bukaresti kormány ezzel indokolja a petrozsényi bányák területére elrendelt statárium kihirdetését. Egy román politikus, aki ma éjjel érkezett ide Bukarestből, ezekkel az eseményekkel hozza összefüggésbe azokat a Budapesten elterjedt híreket, melyek szerint Románia és Magyarország közös határzár volna. A román politikus kijelentette munkatársunk előtt, hogy ezek a hírek ilyen formában nem felelnek meg a valóságnak. A két állam közötti határforgalom lebonyolításában mindössze annyi változás történt, hogy a román kormány tekintettel Románia belpolitikai helyzetére, a budapest—bukaresti vonat utasairaszigorű vizsgálatot rendelt el. A vonatok különben, rendesen közlekednek és a szabályszerű útlevéllel ellátott utasokat is beengedik Románia területére. Épp igy Erdélyből is kiengedik a budapesti utasokat. Gárdonyi Bródy Sándor irodalmi leveleiről, Kézlegyintéssel intézte el a támadást. — Tíz kiadatlan kötet Gárdonyi fiókjában. Mit ir és mit olvas az egri remete. 3