Nemzeti Ujság, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-20 / 84. szám

2 , NEMZETI újság Szerda, 1021 április 20. zd­ését és az állami életbe be kell vonni a széles néprétegeket Az a demokrácia, amely nem ezt vallja, demagógia, amely ellen minden erővel küz­­denünk kell.­­ A mostani kormányra ezekből az elvekből az folyik, hogy lehetőleg helyreállítsa a s­abadságjo­­gokat, de olyképpen, hogy a destrnktív elmek ne jussanak inhábjba. A kormány el van határozva, hogy helyreállítja a sajtószabadságot, mihelyt a sajtótörvény bizto­síja, hogy destruktív elemek nem érvényesülhet­nek a sajtóban. A kormány helyre akarja állítani a gyülekezési szabadságot is. Alin­g gyűlések enge­délyezésével, egyesületek működésével vissza nem élnek. "A munkáskérdésben a teljes megértést keressük és felveszi a kormány a munkássággal az érintke­zést hogy a munkásságot bevonhassa az állami élet irányításába őt megillető helyre. Ezzel a kérdéssel összefüggőleg a kormány be fogja terjeszteni a választójogi törvény, a közigazgatási reform és a főrendiház reformjáról szóló törvény javaslatait a nemzetgyűlésnek. Uj választójog hozatalát 1920. évi I. t.-c. teszi a kormány kötelességévé. A főren­diház reformja ma már "annyira megérett hogy végrehajtásának bizonyára nem lesznek akadályai.­­A közigazgatási reformot sürgeti legfőképpen. Egy-­­részt a földbirtokreform végrehajtása miatt, más­részt azzal a megokolással, hogy a mai törvényha­tósági testületek nem felelnek meg a demokratikus iránynak. A kormány ezt honorálva, szükségesnek tartja, hogy a megyei képviseletbe helyet kapjanak a nemzetgyűlésen is képviselt rétegei a nemzetnek, de ellene van minden túlzásnak. A nemzetgyűlésre nem fogják beengedni a demagógiát, s a megye ősi nemzeti hagyományait meg akarják őrizni. A középosztály helyreállítása és a zsidókérdés. A A társadalom bajait a középosztálynak gazda­sági megerősítésével kell gyógyítani. Elene vagyok minden lármás antiszemitizmus­nak. A jogrendet mindenki ellen megvédem. Elis­merem, hogy van zsidókérdés. A középosztály gaz­dasági és kulturális megerősítésével azt kell elér­nünk, hogy a zsidók nélkül is azok lehessünk, amik vee­lük vagyunk. A kormány meg akarja változtatni nevelési politikánkat és az ifjúságot jellemszilárd­­ságra, önállóságra és a gazdasági életre való kedvre kell nevelnünk. Felhívom vállalatainkat, adjanak módot a magyar középosztály fiatalságának az or­szág gazdasági életében való részvételére. A me­nekült tisztviselőket átképző tanfolyamokon gya­korlati pályára fogják kiképezni. Földreform és szabadforgalom. Gazdasági megerősödés útján agrárpolitikát kell folytatnunk, mert hiszen a kisgazd­atársadalom az ország igazi alapja. .A földbirtokreformot teljes erővel végre fogják­ hajtani, még­pedig úgy, hogy az egész agrártársadalmat kielégítse, nehogy újabb és újabb reformok váljanak szükségessé. A föld­reformot a vagyonváltsággal kapcsolatban fogják megoldani. A szabadforgalmat a kormány még az idén megteremti, de egyúttal szem előtt tartja a városi ellátatlanok ellátásának biztosítását. Külpolitikai kérdések. Harmadik feladatunk a nemzet, külpolitikai hori­zontjának emelése, a külpolitikai kérdésekkel való foglalkozás népszerűsítése. A külügyminiszter fel­adata lesz, hogy a nemzetgyűlés ezekben a kérdé­sekben állandóan tájékoztasson. Magyarország a legutóbbi időkben hazaszerete­tének, higgadtságának, erejének olyan szép példá­ját adta, amely lényeges biztosítéka a békének Európa keretén belül és ellenségeink rágalmazásá­val szemben a legjobb bizonyságául szolgál annak, hogy nálunk a legteljesebb konszolidáció van. A béke számunkra jogokat is tartalmaz, nem­csak kötelességeket és abban a feltevésben vagyok, hogy szomszédaink rendkívüli előnyeik ellenére sem feledkeznek meg velünk szemben vállalt köte­lezettségeikről. Egy pillanatra sem feledhetjük el azt a belső kapcsolatot, amely minket a mások uralma alá került véreinkkel összeköt. (Nagy taps.) Külpolitikánk iránya változatlan, s csak n egy orientációnk lehet, melyet rendületlenül követünk: a magyar. (­Taps.) A király kérdést csak külső nyomástól függetlenül intézhetjük el. A kormány helyre akarja difitani a tekintély el­vét. Rendületlenül áll az 1920. évi első t-e. alapján, mely törvény kimondja, hogy a királyi hatalom gyakorlása megszűnt, megszűnt Magyarországnak az osztrák tartományokkal való együttes birtok­lása és az 1867. évi XII. t.-c. Ez­ a törvény megálla­pítja, hogy ennek következményeit a békeszerződés után fogjuk levonni. Mivel a békeszerződés csak a nagyhatalmak ratifikálásával lép életbe, a kor­mány ezzel a kérdéssel mindaddig nem foglalkoz­hat, míg ez meg nem történt Erre megfelelő idő egyébként csak akkor lesz, mikor az országban a konszolidáció teljesen helyreállott és külpolitikai helyzetünk lehetővé teszi hogy minden külső be­folyástól menten foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. (Nagy taps a keresztényp­ írton.) A kormány ellene fog szegülni minden kísérletnek, mely alkotmá­nyunk elvével ellentétben áll. A kormány el van szánva, hogy mindenféle propagandát, minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel lehetet­lenné tesz. Pata­ksi Dénes: Ha ország lesz, lesz majd ki­rály is! A kormány munkaprogramja. Bethlen István gróf: Részletes közgazdasági és pénzügyi programot nem ad. Az egyes szakminisz­terek programjával szemben majd a költségvetési vita során foglalhat állást a nemzetgyűlés. A pénz­ügyminiszter­­a múlt kormányban ismertetett pro­gramját ma is állja. Legközelebb az ipartörvény, majd a szabadalmi törvény, azután a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslat fog a Ház elé kerülni. Kidolgozás alatt, áll a munkáskamarákról szóló törvényjavas­lat, az ipari és kereskedelmi alkalmazottak, tiszt­viselők, kereskedősegédek szolgálati viszonyainak szabályozása, a fiatalkorú munkásokat és mun­kásnőket védő törvényjavaslat, a vasárnapi munka­­szünetről szóló, az ipari munkások testi védelmé­ről, és az ipari felügyelet reformjáról szóló javas­lat­­is igazságügyminisztériumban teljesen készen Szünet után Herman Miksa a kisgazdapárt ne­vében szól a kormány programjához. A kormány­program részletes fontolgatásába nem bocsátkozik bele, mert a párt részére eldőlt a­ kormányprogram kérdése akkor, amikor a párt két vezető tagja be­lépett a kabinetbe. Elfogadja a miniszterelnöknek történelmi fejtegetését. Irtózatos áldozat árán meg­szereztük nemzeti függetlenségünket. Ezt a nemzeti függetlenségei, semmi körülmények között és semmi hatalom kedvéért többé feláldozni nem akarjuk. Új viszonyok közt, új erőkkel keresni kell a ki­bontakozó­t és fenn kell tartani a demokratikus irányzatot a választójogi kérdésben is. Kérlelhetet­len harcot kell vívnunk az ellen az iráni­ ellen, amely a nemzeti és keresztény irányzatot veszélyez­­tetni akarná, a legnagyobb szeretettel és szabadság­van a sajtóreform, amelyre a pénzügyi javaslatok után kerül a sor; továbbá a szerzői jog és keres­kedelmi törvény reformja, amely különösen a szö­vetkezeti részt tekintve, elavult. A földművelésügyi tárca keretében a földbirtok rendezésére alakult bizottság már ki van nevezve, a végrehajtási utasí­tás pontjai már készen vannak és döntésre vár az a javaslat, amely a hadirokkantak, özvegyek és közszolgálati alkalmazottak kedvezményes módon való földhözjutásáról szól. A közoktatás terén az elemi oktatásban a háborús bajoknak megszünte­tése, a köznevelési törvény megteremtése, amely az előbb ismertetett általános elvi szempontokon épül fel, vár megoldásra. A szakoktatás, a művészi ok­tatás reformálása, továbbá az egységes testneve­lésről szóló törvényjavaslat kerül még a nemzet­gyűlés elé. A békekötés következtében át kell szervezni a nemzeti hadsereget. Az átszervezés kapcsán feles­legessé váló tisztek és altisztek elhelyezkedéséről gondoskodni kíván a kormány. A katonák és hátra­maradottak nyugdíjügyét is rendezni fogják. A kormány el van szánva mindent megtenni, ami az alsó néposztály megélhetését biztosítja. A közegészségügyi szolgálatot decentralizálni kívánja. Foglalkozni kíván a tuscerkulotikus és venerikus betegek gyógykezeléséről. Ki akarja terjeszteni a kötelező betegbiztosítást a mezőgazdasági munká­sokra és az önálló kisiparosokra, esetleg a közal­­kalmazottakra is. A munkások számára biztosítani akarja a kormány a rokkant és aggkori biztosítást. A munkásbiztosításról szóló javaslat általunk visz­­szavonandó lesz. Álljon a nemzet egységes táborba! Bethlen István gróf: A kormány ezt a munká­ját csak a nemzetgyűlésre támaszkodva végezheti el. A kormány koalíciós pártegyesüléssel áll szem­ben. Szilágyi Lajos: Koaliciós alapon, diktatórikus úton. Bethlen István gróf: Ez az irányzat, amelyet itt két párt külön képvisel, a nemzet szivében egyetlen irányzat. Ez az összeforradás megvolt és másod­rendű kérdések miatt bomlott fel, oly kérdések miatt, melyek nem aktuálisak. A társadalom egy másik része, amely eddig félreállott, szintén nem áll még mellettünk. Oszoljanak fel ezek a pártok, itt az ideje, hogy az egész magyar nemzet egysé­gesen álljon sorompóba. Ha ezt nem tesszük meg, nem állunk egységesen mindannyian a munkába, akkor azoknak a nemzeteknek sorába jutunk, ame­lyeket Salisbury sülyedő, halódó nemzeteknek ne­vez, hogy ne sülyedjünk, ne a halódó nemzetek közé kerüljünk, az tisztán magunktól függ és ne­künk mindent meg kell tennünk, hogy ne igy le­­­gyen! (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Tal kell azonban kezelni a nemzet minden más ré­tegét. A kibontakozást kell keresni. Szkepszissel né­zem a miniszterelnök úrnak azt a törekvését, h hogy egy túlnyomó többségre támaszkodó egységes pártra törekszik. Pártunk óhajtja a komoly munka idejét Vezé­rünk kijelentette és ez pártunk álláspontja, hogy csak azt támogathatjuk, aki az 1920:1. t­c. alapján áll, erre vonatkozólag a miniszterelnök kijelentése megnyugtat. A pénzügyminiszter programját biztosítékul fo­gadjuk, mert ebből azt látjuk, hogy az áldozat nem lesz hiábavaló. Ilyen szempontból kezeljük az alkot­mányjogi kérdéseket is. Követeljük a földreform végrehajtását, mert ez a társadalmi béke alapja, így vagyunk a szabadforgalom kérdésével is. Helyesli A kormányprogram vitája. Jancsi és a Rém. Irta : P. Ábrahám Ernő. (Firtatás­) (Vitéz László az ajtó elé vágtat a huszárjával. Mind a­ ketten leugranak a lovakról.) Jázmin (örömkiáltással): Itt van! Itt van! Meg­jött! Mégis igazat mondtál! Vitéz íjászló (Elkapja a rózsakosarat s zordonon felhördül): Mi ez? Mit jelent? Jázmin: Megvette, viszi ... Vitéz László: Egy szót sej Mindent látok! Éjnek idején! Jancsi: Tévedsz! Ilidd el! Nem is . . . Vitéz László: Egy­ szót sej Te vagy, én! Egyikünk meghal itt! Jancsi: De hát hallgass meg... Vitéz László: Semmit se hallgatok! Két szemem van, látok! Vívunk! Életre, halálra] Vagy talán gyáva vagy? Jancsi: Gyáva nem vagyok! Vitéz László (A huszárhoz): A kardodat add oda neki! . . . .....­­ huszár: (Odaadta Jancsinak a kardját) Vitéz László: Védd magad! (Jancsira támad, vívnak.) Jázmin: Istenem! Istenem!! Jancsi: (Vitéz László mellébe szúrja a kardját.) ’.4 Rém (Leugrik a kocsiról kapná el a Jancsi kardját): Várj! Ne szúrj! Még nem ütött az órája! A kocsin se­m'aki a helye! El se vihetnénk! Csak két üléses. Vitéz László: Jajj! Végem van! Jázmin, Isten ve­led, Jiksmin! (összerogy, meghal.) Jázmin (Kétségbeesetten borul Vitéz Lászlóra): Ne halj meg! Ne halj meg! Istenem, ne engedd! Ne engedd! ■‘--A SÜL KM] vp - -p Jázmin (Jancsinak támad): Megölted! Gyilkos vagy! Gyilkos! Jancsi: Rám támadt. Védtem piagámat. Jázmin: Gyilkos vagy! Most támaszd fel! Ha tud­tad megölni, tudd feltámasztani is! ,1 Rém (Nézi a kocsit): Na, most nyakamon a baj! Hogy viszem? E bizony csak két ülés. Ide nem fér. Jázmin (A Rémbe kapaszkodik): Tudom már, ki vagy! Megismerlek! A Kaszás vagy! A Halál vagy! Nézd, nem félek tőled! Könyörgöm, ne vidd el! Ne vidd el! .1 Rém­ (Hallgat) Jázmin: Viszed! Látom, hogy viszed! Akkor Vi­gyél engem is! Vigyél engem is! Ne hagyj itt! Ne hagyj itt! .. Rém: Nem vihetlek. Nincs megírva. Jázmin: Könyörülj! Támaszd fel! Nézd, milyen szép! Nézd, milyen nemes! Nem volt még több ilyen vitéz! A Rém: Meghalt, jönnie kell. De valamit tehet­nék . . . Jázmin: Óh, tegyél! Tegyél! Add vissza! Támaszd fel! .4 Rém: Szeretted? Jázmin: Jobban az életemnél is! A Rém: ő is téged? Jázmin: Ilisz értem halt meg! A Rém: Nem csalt volna meg? Jázmin: Soha! Soha! A Rém­: Biztos vagy­ benne? Jázmin: Az üdvösségemet butám volna szerel­mére. .. Rém: t, ha feltámadna, s mást szeretne meg és téged elfelejtene? Jázmin: Akkor _ én meghalnék­ A Rém: Áll a vásár. Életet életért Most jön velünk. És ha útközben mást szeretne meg, életben marad , le jösz helyette időm. Akik­e.í12 Jázmin: Minden kint elviselek érette, a boldog­ságomat adom érette, az életemet áldozom érette. A Rém: Jól van. (Jancsihoz): Mehetünk. Jancsi: Hát Vitéz Lászlót hogy visszük? Hogy jön velünk? A Rém: Mellettünk. Lóháton. Könnyű dolog, csak egy suhintás s halott a lova is. (Vitéz László lova felé, suhint a kaszájával. A ló halálosan felnyerit s megmered.) A Rém (Vitéz Lászlóhoz): Ülj fel! Vitéz László: (Némán lóra ül.) Jázmin: Ne menj el! Ne hagyj itt? !Megcsókol egy piros rózsát s a Vitéz László" vállzsinórjához fűzi ) A Rém (A kocsin): Mehetünk! Rajta! (A Rám és Jancsi a fekete kocsin robognak. Vitéz László mellettük lóháton.) # Jancsi (A Rémhez kétségbeesetten): Nézd, a ró­zsák! Egy pillanat alatt elhervadtak . ... A Rém (Nevet): Ezen a kocsin minden elhervad. Nem tudtad? Jancsi: Akkor hát még csak rózsákat se vihetek Angéla hercegnőnek . . . (Könyezve kiszórja a ró­zsákat. Robognak.) A Rém: Fáj-e még a szived, Jancsi? Jancsi: Jaj! Jajj! Fáj, még ezerszerte jobban fáj! Megszakad! Megszakad! Jaj, szegény szivem, jaj­! A Rém: Na, bolond egy szív! Bolond szív! Jancsi (Elkapja a gyeplőt): Hó! megállj! Itt le­szállok! A Rém (Lefogja a lovakat): Mit akarsz még? Jancsi (Leugrik a kocsiról): Csak még ebbe a v­­i­­rágos boltba ugrok be egy kicsit. Úgyis csak éjid van nyitva. Nézd: „Virágosbolt a Csillagokhoz" Az itteni virágok sose hervadnak­­. (Bemegy a virágos boltba. Lámpa helyett csilla­gok világítanak a boltban.) _ —íZeliMuki. ' -T- r"

Next