Nemzeti Ujság, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-08 / 74. szám
'péniélc, ’tust 'dprUis & NEMZETI UJSÄCS A királyi pár Zürichbe érkezett. A hunndatmint tiltakozott a király svájci tartózkodása ellen. — Ausztriában megerősödött a monarchista mozgalom. — A király látogatás az európai sajtóban. Boss, ápr. 7. (MTI.) Mint a Neue Zürcher Zeitung jelenti, Károly király a menetrendszerű gyorsvonattal este 7 óra 40 perckor Zürichbe érkezett. A királlyal együtt jött Zita királyné is. Svájc visszautasította a kisantant beavatkozását. Berlin, ápr. 7. (Bud. Tud.) Egy itteni laptudósító jelentése szerint a cseh és a délszláv hormony tiltakozott Károly királynak Svájcban való tartózkodása ele.ru A svájci kormány mindkét tiltakozást visszautasította. Olaszország nem küldött ultimátumot. Milánó, ápr. 6. A Corriere della Sera jelenti: Az olasz kormány Károly király ügyében nem intézett ultimátumot a magyar kormányhoz, mint azt különböző lapok jelentették, csupán tudtára adta a magyar kormánynak, hogy a király magyarországi tartózkodásának mielőbbi befejezését óhajtja. Ausztriában megerősödött a monarchista mozgalom. Bécs, ápr. 7. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése.) Az osztrák politikai köröket élénken foglalkoztatja Seipel dr.-nak, a keresztény- szocialista párt elnökének lemondása. Nagy elkedvetlenedést szült még a pártban Glanz dr. hadügyminiszter menesztése is. A Wiener Stimmen ma esti számában így ír: „A legutóbbi napok eseményei megerősítették Ausztriában a monarkista mozgalmat. Különösen a Bruckban lejátszódott események hatottak erősen a lakosságra. Hasonló jelentések jönnek a magyar határról, Nyugatrégy ar országból is. A szociáldemokraták ízléstelen brucki tüntetése a nyugatmagyarországi lakosság körében, amelyre a király ott tartózkodása igen nagy hatással volt, fölöttébb rossz vért szült. Az osztrák keresztényszocialisták nem köztársaságiak. Bécs, ápr. 7. (MTI.) A Neues Wiener Journal jelenti: A keresztény szocialista párt tegnapi értekezletén Molnja képviselő Károly király magyarországi útjáról a következőket mondotta: Szóvá kell tennem ezt az utazást, mert tudom, hogy a keresztényszocialista párt magatartását a párt egyes tagjai élesen bírálják. Szemben a szociáldemokratákkal, akik a köztársaságban valami vívmányt látnak, és szemben a nagynémetekkel is, mi nem titkolhatjuk, hogy sorainkban igen sokan vannak olyanok, akik szterol-dekkel csüngnek az osztrák múlton. Az új viszonyoknak alárendelik magukat, de semmi okot sem látnak a lelkesedésre. Felelős helyen nem lehetett másként cselekedni, mint ahogy a keresztényszocialista párt cselekedett. A mi helyzetünkben állást kell foglalnunk minden oylan lépéssel szemben, amely akár élelmezésünket veszélyezteti, akár a rendkívül lassan nekilendülő termelést ismét kaotikus állapotba döntheti. Európában még nincs béke. Berlinből jelentik: a norvég Ekstrabladet Károly király visszatérésével foglalkozva megállapítja, hogy Európában, még mindig lehetetlenség békére gondolni. Különös, — mondja, a lap — hogy a Balkánon a budapesti hit vétele után mindjárt, készek váltak háborút üzenni Magyarországnak. Úgy látszik, a háború mégis csak kipróbáltabb eszköz minden döntőbíróságnál és népszövetségnél. Egy államférfiú sem gondolt arra, hogy ezekhez a békeintézményekhez folyamodjék. Wlndischgraetz herceg nyilatkozata. Windischgraetz Lajos herceg a következő nyilatkozat közlését kéri: Egy tegnapi déli lap összefüggésbe hozta külföldi utazásomat Károly király őfelségének Magyarországba való utazásával. Kijelentem, hogy e lapban megjelent közlemény minden tárgyi alapot nélkülöz. Kéthónapi külföldi tartózkodásom alatt a legilletékesebb vezető államférfiakkal igenis többízben érintkezésben voltam és épp azon tényről szereztem meggyőződést, hogy a királykérdésnek megoldása a jelen pillanatban lehetetlen. Ezen tapasztalataimról, úgyszintén külföldön folytatott tárgyalásaimról egyébként a Magyarország politikáját vezető faktoroknak jelentést is tettem, úgy, hogy semminemű kétség nem merülhet föl külföldi szereplésemet illetőleg. Ami Franchet d’Esperay tábornokkal való állítólagos tárgyalásomat illeti, kijelentem, hogy őt egyáltalában nem is ismerem és vele sohasem találkoztam. Windischgraetz Lajos herceg: Könnyen szerzett babérok. ranciaországot nem a Dunánál fenyegeti veszedelem. Kétségtelenül megállapítható, hogy a nem hivatalos Franciaország határozottan rokonszenvel van Károly király iránt. Jacques Bainville, a kiváló publicista, „Könnyen szerzett babérok“ című cikkében „sovány győzelemnek" mondja, hogy az antant távozásra kényszerítette Károly királyt. Hozzáteszi azonban: így magyarok nem volnának többé magyarok, ha az antant beavatkozására megszűnnének monarchisták lenni. Nem jó módszer úgy tenni őket köztársaságiakká, hogy megfosszák a királyságuktól, nem csupán a győzök, hanem ama népek parancsára, akik iránt a legnagyobb ellenszenvvel vannak, az országukon osztozkodik parancsára.“ Cikke végén fölveti a kérdést: mit fognak tenni a magyarok, mi lesz velük? És megfelel rá: „Ha a Habsburgok visszatérése eltiltva marad, Ausztria okvetetlenül Németországhoz fog csatlakozni és Magyarország követni fogja azt az irányt, amelyet fölösleges megjelölni. Elég megnézni a térképet, a térképen a magyaroktól elvett tartományokat és azt a három kis államot, amelyekkel a magyaroknak a jövőben leszámolni valójuk van.“ A Pigarolidu J. Roujon azt mondta: „Akárhogy is forgassuk a kérdést, lehetetlen megérteni, hogy miért éppen Franciaország az, mely a IV. Károly ellen irányuló kegyetlen rendszabályokat kezdeményezi? A szövetségesek nagy hibát, követnek, mert egy baj jelenségeit, magával a bajjal tévesztik össze. A fiatal Habsburg- fejedelem Budapestre visszatérése nem fenyegeti a Versailles rendszert; ez más okok miatt roskadozik különböző részeiben.“ Ronjon meg van győződve, hogy a magyarok megőrzik úgy monarchista érzésüket, mint nemzeti törekvéseiket s egy félév múlva vagy később újból megkísérlik a királyság visszaállítását. Mit fog akkor tenni a kis- és a nagy-antant? A legfőbb tanács nem hordhatja állandóan karjain fél Európát. Franciaországot nem a Dunánál, hanem a Rajnánál fenyegeti halálos veszedelem.“ A népjóléti minisztérium veszi át a Margitszigetet • Fontos tárgyalások a népjóléti miniszter és a közmunkatanács között. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Nemzeti Újság több ízben hangsúlyozta, hogy a Margitsziget ügyében történni kell valaminek, mert a mai állapot amikor valósággal láncolnak a szigettel, tovább fenn nem tartható. Legutóbb Schiffer Miksa nagyvállalkozó vásárolta meg tizennégy millió koronáért a sziget részvényeit és most hír szerint egy francia tőzsdecsoportnak akarja a szigetet 35 millióért tovább adni. Mint a Nemzeti Újság illetékes helyről értesül, a Margitsziget ügyében szenzációs fordulat történt. Benírd Ágoston népjóléti miniszter ugyanis az egyik legutóbbi minisztertanácson bejelentette, hogy a Margitszigetet a népjóléti minisztérium óhajtja kezelésbe venni. A minisztertanács honorálta azokat a fontos érdekeiket, amelyekkel Benárd miniszter előterjesztését megindokolta és ennek alapján nagyfontosságú tárgyalások indultak meg a minisztérium és a sziget jelenlegi tulajdonosa, a fővárosi közmunkák tanácsa között. A fővárosi közmunkák tanácsa ma délutáni ülésén is tárgyalta ezt a kérdést, végleges döntést azonban még nem hozott ,főleg azért, mert nincs tisztázva a mostani bérlőnek, Schiffernek további szerepe, akit a népjóléti minisztérium nem akar a szigeten továbbra is megtartani. A Margitsziget ügyéről Bénárd miniszter a következőket mondta a Nemzeti Újság munkatársának: — A Margitsziget tulajdonképpen a mi hatáskörünkbe tartozik, mert mi foglalkozunk gyógy- és fürdőügyekkel és nem a közmunkatanács. Remélem, hogy a Margitsziget megszerzésére vonatkozó tárgyalások rövidesen befejezést nyernek és akkor elvesztett fürdőink helyébe új nagyszerű fürdőt fogvas teremteni Csonka-Magyarország számára. A minisztérium házi kezelésben akarja majd vezetni a Margitsziget ügyeit, természtees tehát, hogy a mostani bérlő, Schiffer nem maradhat a helyén. A Margitsziget ügye különben a főváros holnapi közgyűlésén is szőnyegre fog kerülni. Napirend előtt Horváth Károly bizottsági tag fog a tárgyban felszólalni, aki a múltkor is interpellált a sziget ügyében. Felső-Szilésiát felosztják. Németország tiltakozó jegyzéke, Paris, ápr. 7. A szenátus tegnapi ülésén Briand kijelentette, hogy a szövetségházi bizottság foglalkozik Felső-Szilézia feloszlásával, de ez természetesen bizonyos időt vesz igénybe. A németek azt állítják, hogy Felső-Szilézia feloszthatatlan és a tartománynak Németország kebelében kell maradnia. Ez a németek álláspontja és nem a szövetségeseké Franciaország nem fogja megengedni, hogy Németország a jóvátétel ügyét kapcsolatba hozza a felsősziléziai kérdéssel. A németek tiltakoznak Felső-Szilézia felosztása ellen. Berlin, ápr. 7. A német kormány az antantállamok kormányaihoz és az oppelni szövetségközi bizottsághoz jegyzéket intézett, amelyben kifejti, hogy Felső-Sziléziában a lakosság kétharmada Németország mellett nyilatkozott meg. A népszavazás eredménye alapján tehát Felső-Sziléziát véglegesen egyesíteni kell a birodalommal Felső-Szilézia felosztása gazdaságlag életképtelenné tenné ezt a tartományt s a kérdésnek ez a megoldása megszegése volna a békeszerződésnek is. Németország Felső- Szilézia megtartása fejében hajlandó Lengyelországnak szenet számtani és más gazdasági rekompenzációkat nyújtani. 3 . 1 ,.,t ..(ir, - n Ilii ir.T.i— T . f.n MÍmfiTr-rrTT-l Pesti Kis Fűrész. „ . /•’ Az Est tegnapi száma vezér-I cikkben támadja meg Keleki Dénest, a Máv. elnökigazgatóját és egy másik vezető hivatalnokát A forradalom hangja volt ez, a régi, az igazi miklósandori I hang, amely konszolidációt --------------bőgve búvik meg a jogrend biztos fedezékében fajtájával és fajtájának érdekeivel együtt, de forradalmi hangja, forradalmi mozdulatbősége előkerül abban a pillanatban, amelyben a jogrendet úgy magyarázták, hogy jelentheti ugyan Andor-Arminék testi biztonságát a keresztény ököl részéről, de jelenti egyben legalább is ugyanekkora biztonságát a keresztény elemnek, az állam — közte a Máv. — javainak Miklós Andor fajtestvéreinek harácsoló ösztöne elé. Úgy látszik ez mozog a támadó cikk mögött, melynek hangja, tendenciája az őszirózsás vezárlap károlyimihályi példányait idézik emlékezetbe. A forradalmár, örökkön és mindig, szívósan és tudatosan forradalmár Az Est és Miklós Andor elfelejtették, hogy nyíltan, félremagyarázhatatlanul hazaárulással vádolták meg és mind ez ideig nem látjuk nyomát annak, hogy bíróság előtt keresett volna elégtételt A hazaárulás vádjának bélyegével homlokán támadásra indul azok ellen, akik reorganizálták a Máv intézményét, akik nem árulták, hanem szolgálták hazájukat Ez a sakálok taktikája , és természetrajza, az emberi sakáloké, kik csak egy fajhoz tartozhatnak, különben kétségbe kellene esni az emberiségen.---------------------/ A katonatanács ügye a hadhvásár előtt A főtárgyalás első napja. (A Nemzeti Újsnág tudósítójától) Ma kezdte meg a budapesti katonai törvényszék annak a nagyszabású bűnpérnek tárgyalását, amelynek Hoffmann György tartalékos hadnagy a vádlottja. A katonai ügyészség azért emelt vádat a 22 éves fiatalember ellen, mert egyik részese volt a Károlyi-féle forradalom kitörésének. A vádirat részletesen elmondja az október 21-re virradó éjszakán a szociáldemokrata, radikális és Károlyi-pártokból, továbbá a feministák egyesületéből kiválogatták azokat a tagokat, akik mint a „Nemzeti Tanács" tagjai magukhoz ragadják a főhatalmat gyakorolni, miután az ország törvényes kormányát lázadás útján eltávolították. A lázadás sikere érdekében egy „katonai tanácsot“ is alakítottak, amelynek feladata az volt, hogy a főváros helyőrségét esküszegésre és a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozásra bírja. Csernyák Imre százados katonaszökevényekből megalakította a katonatanácsot amelynek egyik tagja lett Hoffmann György is. A vádlott szolgálataiért összesen 16.000 korona jutalmat kapott. A katonai ügyészség a katonai büntetőtörvénykönyv 159-ik paragrafusába ütköző zen, átülés címén emelt vádat. A mai tárgyalást délelőtt 9 órakor nyitotta meg Farkas Ferenc dr. alezredes elnök. A tárgyalást Liszkay András őrnagy-hadbíró vezeti, míg a vádat Sztupka őrnagy képviseli. A vádlott a tárgyalásvezető kérdéseire kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Amit tett, az önálló, független Magyarország érdekében tette. Elmondta, hogy a Gizella-téren október 5-én egy előtte ismeretlen százados szólította meg és hívta fel őt mint magyar embert a Károlyi-párt Gizellatéri helyiségeibe. Bemutatták a párthelyiségben több akkor szereplő politikusnak is. Fogadalmat tett a katonatanácsnak, amelynek tagjai közé választották. A katonatanács kémosztályának azonban sem tagja, sem vezetője nem volt és kémkedési szolgálatokat nem teljesített. A Károlyi-pártban találkozott több politikussal, többek között Hock Jánossal is. Hock János többízben hangoztatta, hogy cselekedetük csakis a törvényes magyar érdekek kiküzdéséért történik. A katonatanács bizalmi ülésein nem vett részt, pénzt kapott 10.000 koronát Hadzsics századostól a honvédelmi minisztérium egyik szobájában borravalóköltségei megtérítése címén. Az első tanú Hüttner Sándor főhadnagy, aki elmondta, hogy a katonatanács megalakítása tisztán a polgárháború elkerülését célozta és célja volt az, hogy a karhatalom fegyvert ne használjon a polgárság ellen. Nincs tudomása arról, hogy a vádlott kémszolgálatot teljesített volna, ezt úgy tudja, Sztamjkovszky tette. Arról sem tud, hogy Hesz Aladár kémkedett volna. A következő tanú Sztamjkovszky Tibor joghallgató, akit a Tisza -féle bűnperben a hadbírósság halálra ítélt, elegáns civirapában megbilincselve vezették elő. Nem tud arról, hogy a vádlott részt vett volna a király vonatának kisiklatási tervében. Magyar Lajost a szegedi csillagbörtönből szállították fel tanukihallgatásra. A tárgyalásvezető bilincsét leoldatja, majd a kérdésekre előadja, hogy a vádlottat nem ismeri, mert akkor a Károlyiforradalom alatt igen sok emberrel érintkezett és így nem emlékszik reá. Elmondja, hogy akkoriban több katonatanács működött, így a 11-es tanács a Károlyi-párt kebelében, a Kör helyiségében. Az elnök a főtárgyakat felfüggesztette és 1:1 hírítelte, hogy holnap reggel 6 órakor folytatják.