Nemzeti Ujság, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-01 / 117. szám
vehetjük tudomásul hogy legalább az állami színházak a magyar nemzedélek otthonai. A munkáskérdés. nem érti a szociáldemokraták feljajdulását, akik azt hangoztatják, hogy ez a nemzetgyűlés nem képviseli a munkásságot. Hogy szociáldemokrata képviselők nem ülnek bent a parlamentben, annak maguk a szociáldemokraták az okai, mert nem éltek választójogukkal. A polgári társadalom fél a szociáldemokrata eszméktől, mert nem felejtette el azt a jogfosztást és üldözést, amiben az ő uralmuk alatt volt része. Be kell látni ennek a pártnak, hogy a szociáldemokrácia megbukott. A szociáldemokrácia ellen úgy küzdünk a legeredményesebben, ha sürgősen és radikálisan a szociális reformok útjára lépünk, mert csak így remélhetjük, hogy az agitáció lába alól elveszíti a talajt. Szabályozni kell a gyermekmunkát, amire még nincs megfelelő törvény. Ezután a munkanélküliségről beszél, mely mind veszedelmesebb arányokat ölt. A gyermekvédelem kérdésével foglalkozik, melynek sikeres megoldásától a jövő generáció élet- és munkaképessége függ. Jól meggondolt és intézményesen felépített gyermekvédelemmel kell elejét venni a gyermekhalandóságnak, mely immár 60%-ra rúg. A házasulandókat házasságuk előtt orvosi vizsgálatra kell kényszeríteni. A munkásságnak köze van a munkásbiztosító intézményéhez, de a munkásság nem azonos a Konti utcával és a munkásbiztosító pénztár nem lehet a kommunizmus és a forradalom melegágya. Az amnesztia-kérvények legnagyobb részét elutasították, kéri a"elutasított kérvények sürgős revízióját. Beszéde végén a földmivelésügyi miniszternek figyelmébe ajánlja a szikügyet. "Az Alföldön egymillió hold a sziklerület. Kéri képviselőtársait, ne adjanak rossz példát polgártársaiknak a pártoskodással. Nem gyűlölhetjük egymást jobban, mint ahogy kötelességünk szeretni hazánkat. A költségvetést elfogadja. (Taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Haypál István a következő felszólaló. Nem akar a múltak hibáival foglalkozni, de azokból okulnunk kell a jövőre nézve. Az ilyen hibák legtöbbje a törvényt helyettesítő rendeletekből állott elő, különösen a közigazgatás terén. Rátér a földbirtokreform kérdésére. Más volna Magyarország képe, ha már a régi időben megadták volna a földet a magyar földmvesnépnek, aki azt megmveli. A földbirtok törvényt sürgősen meg kell valósítani, mert ennek elodázása akadálya a konszolidációnak. Szünet után Sándor Pál szólal fel. A forradalom a háború természetes következménye és nem a zsidók bűne.. (Közbekiáltások: Még dicséretet kapnak.) Falkenheim beismeri, hogy a háborút a marnei csata elvesztése döntötte el. Bülow is beismeri a háború elvesztését. (Nagy zaj.) Végére akarok egyszer járni annak, hogy mi okozta ezt a forradalmat. Somogyi István: A zsidókat úgy sem lehet fehérre mosni! Sándor Pált: Windiselsgraetz Lajos herceg a parlamentben egy zárt ülésen mondott beszédében már 1916-ban utalt a forradalom bekövetkezésére. Tisza miniszterelnök se volt jól informálva, mert nem tudott a román ántantszerződésről. Hindenburg, Bethmnolfin-Hallsvég, Ludendorff már 1916- ban felismerték a helyzetet, amelyet Clemenccou a császári ház két tagjának a kezei közé jutott leveleiből szintén megismerhetett. A magyar nép buta becsületessége tette áldozattá ezt az országot. Csernus Mihály: A zsidók használták ki. Sándor Pál: Én gyakorlom azt az erényt, amit a képviselő úrnak kellene gyakorolni: a türelmességet. Avarffy Elek: Löw Immánuelt és a zsidó rabbikat oktassa ki, ne katolikus papokat. Sándor Pál: Amíg az egyik oldalon az antant femberei izgatnak ellenünk, a másik oldalon a diplomaták elárulnak, a szakminiszterek pedig nem tudnak semmiről. Mi odaadtunk mindent, amikor magunknak sem volt. De az osztrákok kihasználták a magyar nép becsületességét, és jóhiszeműségét. Ezután a német hadsereggel foglalkozik, és felolvas egyes fejezeteket, hogy ott is uralomra jutott a forradalom. Windischgraetz is naponkint kapott jelentéseket a német főhadiszállásról. Windischgraetz már tudhatta, hogy milyen a helyzet és csodálkozom, hogy most azt mondja, hogy a hadsereg ingadozott "és nem tudta a rendet fentartani és, azért állott be az összeomlás. Majd a német hűségről beszélt és arról, hogy a németek maguk is elismerték már 1917-ben az önálló cseh államot. Nem a defetisták okozták az összeomlást és azt, hogy a katonák széjjelmentek, hanem az összeomlás magától állott be. Majd pedig Tisza és Andrássy gróf harcáról beszél. Ez a harc az országra nézve végzetessé vált, különösen a háborút illetőleg. (Közbekiáltás: Családi politika.) Andrássy Gyula gróf: Ez nem igaz! Kikérem magamnak, ez gyanúsítás, ez ellen tiltakozom, én nem csináltam soha családi politikát. Sándor Pál: Én ezekre a dolgokra csak azért tértem ki... Andrássy Gyula: Mert beléptem a kereszténypártba. Huber János: Zsidómosás a cél! Sándor Pál: Minthogy az idő előrehaladott kéri, hogy beszédének további részét a délutáni ülésen mondhassa el. Rakovszky István elnök az ülést délután 4 óráig felfüggesztette. Rakovszky elnök fél 3-kor nyitotta meg újból az ülést. Sándor Pál folytatta beszédét, s a Pestéi' Lloydbeli cikkel foglalkozott. Magyarországot Ausztriából rágalmazták, s nem volt ember, aki az országért, mint öncélért küzdött volna. Az antant tisztában volt azzal, hogy kik kapták a pénzeket. Andrássy nem tudott minderről, de Windisch-Graetz igen, s neki kötelessége lett volna erről jelentést tenni. Krausz generális azt mondta, hogy Tisza bukását nem a választójog idézte elő, hanem az, hogy átvették a testamentumot, azt, hogy Magyarországot részekre bontják. Idéz Gzerinből, mely szerint nem jöhetett volna olyan konstelláció, amely a magyar aspirációk kifejlődését lehetővé tette volna. Aki ilyen politikai nézetet vall, az a magyarságot elárulta. Ezt a politikát olyanok csinálták, akik nekünk is felelősséggel tartoznak s azért csinálhatták, mert hittünk nekik. Most rátérek — mondta — arra, ami a legkellemetlenebb felszólalásomban. Renaude szocialistának Károlyi azt az ajánlatot tette, hogy forradalmat idéz elő, ha Franciaország garantálja Magyarország integritását, a francia kormány azonban az orosz események miatt kénytelen volt Károlyival a tárgyalásokat beszüntetni. Az akkori két egymásutáni hadügyminiszter javasolta Károly királynak, hogy fogják el Károlyit. A háborút a csehek gyávasága miatt vesztettük el, s a csehek az ország határán kívül folytatták a propagandát. Pichonnal a tárgyalások azért szakadtak félbe, mert megtudtuk, hogy Károlyi Guilleaux-val tárgyalt Bernben. Andrássy júliusi beszédében azt mondta, hogy a kormány ne csináljon mártírokat. Itt a parlamentben óriási torzsalkodások voltak a pártok között. Ne haragudjon mindezért Andrássy ... Andrásdy Gyula gróf: Csak válaszolni fogok. Sándor Pál: Október 23-án a nemzeti tanácsot megalakító gyűlés előtt Károlyi Andrássynál volt vacsorán s e gyűlésen jelentette ki, hogy nemzeti tanácsra van szükség és Andrássyt ajánlja külügyminiszternek. A szocialisták ellenezték, erre Károlyi közölte, hogy a király már kinevezte Andrássyt Windischgraetz machinációjára, s ha Andrássyval sikerült volna a kabinetet megalakítani, elkerülhettük volna a nemzeti tanács megalakítását. Andrássy maga mondta, hogy Károlyit nem szabad magára hagyni, mégis elment a Ballhausplatzra. Andrássy: Én játszottam az életemmel, mindenesetre jobban, mint ön! Sándor Pál: Ha Andrássy itt maradt volna, az ő bölcsességével éspolitikai éleslátásával, nem jutottunk volna ide. A forradalom egyes fázisairól olvas fel feljegyzéseket, — ,s megállapítja, hogy nem volt egyetlen erélyes politikus sem, aki a nemzet sorsát kezébe vette volna. A forradalmat végleg tisztázni kell. Újságcikkeket olvas fel, amelyek a forradalomban a nemzeti lélek lüktetését és a demokráciát dicsérik. Dánér Béla: Mla is demokrácia van. Sándor Pál ezután külpolitikánkkal foglalkozik, s hangsúlyozza, hogy barátokat kellene szereznünk, ehelyett pedig egyetlen barátunkat, Olaszországét is elidegenítettük magunktól. Gazdasági és jogi tudás határoz a diplomáciában, nem a lakkcipő. Az osztály- és protekciórendszer szűnjék meg a diplomáciai kiküldetéseknél. Legnagyobb veszedelem a korridor-kérdés, ami után Magyarország teljes felosztása következik, ez ellen csak erélyes, odavaló férfiakkal lehet védekezni. Beszéde végén Apponyit és Rákosi Jenőt aposztróféla, akik a magyarság egységes táborba tömörülését sürgetik. A budgetet nem fogadja el. (Nagy zaj.) Andrássy válaszol. Ezután Andrássy Gyula gróf emelkedett szólásra. — Sohasem tapasztaltán, — mondotta — hogy ennyi elismerés, bókolás, dicséret között törekedtünk volna valakinek a szive tájába mérgezett tőröket bedöfni, mint ahó£ ezt most hallottuk. A házszabályok megakadályoznak abban, hogy a beszéd minden részletére kiterjedjek, s így nem mutathatok rá arra sem, mennyire ártott Sándor Pál éppen annak a fajnak, amelnek előharcosa vél lenni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Aggreszszivitással nem ér el semmit.) Én az ország érdekében levőnek láttam, hogy annak a fajnak bizonyos térfoglalását korlátozzuk, s a keresztény öntudatot erősítsük. A túlzásoktól visszatartok mindenkit,de ne tegyék nehezebbé a munkámat azzal, hogy rámondják mindenkire a forradalmi felelősséget csak azért, hogy a saját fajukat fehérre mossák. (Nagy taps.) A forradalom felidézéséhez a zsidóság egy részének temperamentuma és, sajnos, hazafiatlansága is hozzájárult Sándor Pál háborús adatai részben igazak, azonban a tény az, hogy Németország a leglojálisabban küzdött oldalunkon. A hiba az volt, hogy ellenségeink számát, szaporítottuk, bár a túlerő úgyis letört volna bennünket a forradalmak nélkül is. A defetista forradalmi banda azonban megakadályozta, hogy tűrhető békét kössünk. Andrássy Tiszáról Andrássy ezután a személye ellen irányított támadás részleteire tért át, s adatszerűen bizonyította, hogy ő előre látta a forradalom bekövetkezését s ez volt külügyminiszteri vállalkozásának kiinduló pontja is. A leggyorsabb és legerélyesebb akciót sürgette, de a vesztett háború folytatását ellenezte, s a forradalmárok ellen a gyors békekötés után fel akart lépni. Ezért utazott Bécsbe is. Károlyit sohasem akarta megmenteni a letartóztatástól, senkinél ilyen irányban el nem járt. Nem is tudott a mai napig sem arról, hogy Királyi" letartóztatását elhatározták volna. Vázsonyi politikája ellen azzal argumentált akkoriban, hogy kellő bizonyítékok nélkül ne csináljanak mártírt Károlyiból, mert ez csak politikai tőke lenne számára. Ezt maga Károlyi mondta neki. A vádak sürgős megvizsgálását azonban mindig kérte. A Tisza elleni harc nem családi harc volt, sőt ellentkezőleg: a politikai ellentétből eredt a családi feszültség is. Ezután ,,A diplomácia és a világháború" című munkájából olvas fel részleteket, amelyek tanúsága szerint ő mindig sürgette a gyökeres rendszerváltozást, mert veszedelmesnek látta, hogy Tisza Kálmán óta mindig egy párt volt uralmon. Tisza István egyéniségét mindig tisztelte, de politikáját károsnak tartotta, s innen erednek a heves összeütközések, amelyek úgy látszik sértették Sándor Pál finom idegzetét. Remélem — mondotta — az életben nem fogom nagyon gyakran megsérteni Sádor Pál finom modorát magaviseletemmel. (Na derültség és éljenzés.) Andrássy békemunkái A külön magyar külügyminiszterség és nemzeti tanács létrejöttének kérdésében is tét Sándor Pál, mert amikor engem felszólított hogy lépjek be a Károlyi-kabinetbe, akkor én láttam, hogy a forradalom küszöbön van, s én akkor nem tárgyaltam, amikor már kineveztek közös külügyminiszterré. Én azt mondtam, szívekén szóba állok elenségeinkkel, ha mindnyájan letesszük a fegyvert, de naiv politikának mondtam azt, ha csak mi szerelünk le, mert ez hazaárulás Magyar külügyminiszter nem akartam lenni, mer ez világosan törvénybe ütközött. Én szembeszálltam Károlyi politikájával, s egész politikáját érdeinek mondottam. Ha rajtam függött volna, Kerelyit és lakni pár urát, akik itt is ülnek, bezárattam volna. (Nagy derültség.) Sajnos, nem rajta múlt. (Nagy mozgás.) Bécsbe és Svájcba azt mentem, mert azt hittem, kedvezőbb békét fogna kaphatni. Károlyival azonban nem akartam beszonnégy órán át sem a felelősséget mégőrzte, s le is mondtam volna, ha őfelsége e kísérletre újra nem kér fel. Jött azonban a pesti forradalom és elsöpörte ezt a lehetőséget. Az én lelkiismeretem abszolút tiszta, s merem állítani, alig volt ember Magyarországon, aki annyira kitette volna az életét a veszélynek, mint akkor én. Engem egyéni ambíció sohasem vezetett, s ha feladtam volna katonai követeléseket, bármikor miniszterelnök lehettem volna. Ezek tehát unalmas ráfogások, amelyekkel nem érdemes foglalkozni. Nem azért mentem Svájcba, mert féltem, hanem hogy érintkezhessen az angolokkal és franciákkal, amikor, pedig kiírták a választásokat, vissza isakartam jönni. Ezek alapján leszámoltam e támadásokkal amelyeket nem akarok érinteni, hogy miért intézte ellenem Sándor Pál. Szabó József: Az az ok, hogy a kereszténypárt elnöke. Andrássy Gyula gróf: Ez nem fog visszatartani attól, hogy továbbra is a keresztény nemzeti partika irányában dolgozzam, s e politikát a mérséklet útján vezessem. (Élénk éljenzés és taps.) Sándor Pál félremagyarázott szavainak helyreigazítása címén szólalt fel, s polemizál Andrássyval. Folytonos zaj és közbeszólás közben magyarázgatja állításait, s elismeri azokat a ténybeli megállapításokat, amelyeket Andrássy előadott. Tisztelettel hajtja meg zászlóját, Andrássy előtt, de őt úgy támadja, mint a szembenálló pártvezérek Bleyer beszéde. Ezután Bleyer Jakab szólott a költségvetéshez. A keresztény eszme és a germánság köteléte tette lehetővé, hogy Magyarroszág ezer esztendeig fennállhatott. Szent István birodalmát külső kereteiben és belső kultúrájában vissza kell állítani de ez nem jelent kardcsörtetést, sem átszéli antiszemitizmust. Ezután a keresztény kurzussal és a külpolitikai orientáció kérdésével foglalkozik a nemzetiségi kisebbséggel kapcsolatban. Ő már a kommün alatt, kereszténységet, tehát megértést és szeretetet hirdetett.Minden zsidónak be kell látnia, hogy ez így nem mehet tovább, hogy az ország lakosságának egy kis töredéke egy egész ország felett uralkodjék. Nekünk nem liberális jogrend, hanem keresztény jogrend kell. Nekünk nincs és nem is lehet más barátunk, mint Németorooiz. Csak a jó nemzetiségi politika adja meg a bázist, hogy elszakított testvéreink számára ugyanokgy elbánást követeljünk. (Élénk éljenzés és taps.) Az ülés 18 órakor ért véget A legközelebbi ülít holnap, szerdán lesz, amikor is folytatják a költségvetés vitáját ésinterpellációkat tárgyalnak le A délutáni ülés. ájött is«% Ü? Ü? ‘ - «* fé, i 2 NEMZETI ÚJSÁG ’TW* mm, mi mmu.* i A Daily Heraadot a bécsi „emigránsok“ Hitették Erühtettük, hogy a londoni Daily Herald, az angol kommunistáknak és az orosz bolsevistáknak a szócsöve, egy ultimátum-mesével keltett feltűnést amelyet a párisi Temps azonnal megcáfol Most az angol újság beismeri, hogy a hírt nem Londonban szerezte, hanem bécsi tudósítójától. Tehát beigazolódott a gyanúnk, hogy ezt a hazugságot is, mint minden Magyarországellenes közleményt, az osztrák fővárosban meghúzódott magyarországi kommunáták röpítették világgá.